Új Szó, 2000. január (53. évfolyam, 1-24. szám)

2000-01-11 / 7. szám, kedd

Kultúra

ÚJ SZÓ 2000. JANUÁR 11.

Rembrandt az év sikere

Hága. A Hágában rendezett Rembrandt önarckép-kiállítás volt a tavalyi év legnagyobb kul turális sikere Hollandiában. A város egyik leghíresebb múzeumában, a Mauritshuisban rendezett kiállítást több mint 200 ezren tekintették meg. A kiállításra több mint hatvan önarcképet gyűjtöttek össze a világ múzeumaiból: ez volt az eddigi legteljesebb Rembrandt-önarckép- gyűjtemény, de korántsem volt kimerítő. Máig vitatott rejtély, hogy miért festett Rembrandt oly sok önarcképet. Első ízben húszévesen, 1626-ban örökítette meg magát, utolsó ilyen képe halálának évéből, 1669-ből származik. Több mint száz kifejezett önarcképe mellett sok festményen valamelyik szereplőben örökítette meg magát. Képein igen széles skálájú karakterek formájában jelenik meg a koldustól a bibliai hősig. (MTI)

Önarckép 1658 körül

Februárban utazik a Csúnya lány

Rozsnyó. Februárra tervezi első rozsnyói fellépését az 1999/ 2000-es színházi évadban a kassai Thália Színház. A művészek Vadnai László Csúnya lány című, Mikó István által rendezett darabjával készülnek a vendégszereplésre. Illés Oszkár színész, a színház szervezési osztályának vezetője ezzel kapcsolatban közölte, nagyon örülnének, ha akadna Rozsnyó környékén egy szervezet vagy vállalkozó, amely, illetve aki magára vállalná az előadás népszerűsítését, s a belépőjegyek árusítását, mert sajnos, idén a rozsnyói előadások bérletjegyét is megszüntették az elővétel során mutatkozott csekély érdeklődés miatt. (K. P.)

Kiállítás Éva Besnyő fotográfiáiból

Amszterdam. A magyar származású Éva Besnyő fotóművész kiállítására invitálta olvasóit a belga De Standaard egyik múlt heti száma. A lap emlékeztet arra, hogy a 90. évéhez közeledő fotóművész már kiskorában sokat foglalkozott a fényképezéssel. Az amszterdami kiállítás saját képein keresztül mutatja be a művész életútját Magyarországtól Berlinen át Hollandiáig.

A tárlathoz kapcsolódóan könyv is jelent meg róla. Éva Besnyő a 30-as évek elején költözött Berlinbe, hogy fotózni tanuljon. A század és a művészeti ág legnevesebb alkotói között tartják számon. (MTI)

SZÍNHÁZ

___________________POZSONY___________________

SZ

LOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Don Carlos 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Koldusopera 19 KIS SZÍNPAD: Orpheusz alászáll 19 STÚDIÓ S: Azt meséld el, Pista (Mácsai Pál Örkény-estje) 19

____________________KASSA____________________

ÁL

LAMI SZÍNHÁZ: Aida 19

__________________KOMÁROM__________________

JÓK

AI SZÍNHÁZ: Liliomfi 10

MOZI

POZSONY

HVIEZDA: ítéletnap (amerikai) 15.30,_ 18, 20.30 OBZOR: Mátrix (amerikai) 15.30, 18, 20.30 MLADOST: Két kéz (ausztrál) 15.45, 17.30, 20 YMCA: Stigmák (amerikai) 15.30, 18, 20.30 TATRA: Ideglelés (am.) 15.30, 18, 20.30 ISTROPOLIS: A 13. harcos (amerikai) 17.30, 20 ítéletnap (amerikai) 15.30, 18, 20.30 CHARLIE CENTRUM: Mindenki, akit szeretek (cseh) 17, 18.45 Amerikai pite (amerikai) 20.30 Tarzan (amerikai) 15.30, 17 A Thomas Crown ügy (amerikai) 18.30, 20.30 Tic-tac (svéd) 17.30 Apafej (am.) 16.15 Édes élet (olasz) 18 Teljes napfogyatkozás (angol-amerikai) 20.30

KASSA

DRUZBA: Oltári nő (amerikai) 15.30,17.45 Tic-tac (svéd) 20 TATRA: ítéletnap (amerikai) 15.30, 17.45, 20 CAPITOL: ítéletnap (amerikai) 15.45,18,20.15 ÚSMEV: Stigmák (amerikai) 16,18,20 IMPULZ: Vad szív (amerikai) 16.15,19.15

DÉL-SZLOVÁKIA

ROZSNYÓ - PANORÁMA: Két kéz (ausztrál) 17, 19 LÉVA - JUNIOR: Apafej (am.) 16.30, 19 GÚTA - VMK: Fergeteges forgatás (am.) 18.30

FELHÍVÁS

A Csemadok Országos Tanácsa megbízásából a Csemadok Duna- szerdahelyi Területi Választmánya és a Pódium Színházi Társaság meghirdeti a XXV. Duna Menti Tavasz fesztivált, a gyermekszínjátszó együttesek, kisszínpadok, bábjátszó együttesek és szólóbábosok seregszemléjét.

A seregszemlére jelentkezési lapok a Csemadok területi választmányain szerezhetők be.

Jelentkezési határidő: 2000 február 15.

A jelentkezési lapokat kérjük a következő címre küldeni:

OV Csemadok, Trhovisko 825/8, P.O.BOX 16., 929 01 Dunajská Streda

A válogatások időpontja: 2000. április 3 - május 5.

A fesztivál időpontja és helyszíne: 2000. május 31 -június 3., Duna- szerdahely

Pontos információkkal a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya szolgál.

(Tel.+fax: 0709/552 24 78) (Mobil: 0905/358 529)

Kétszáz éve született Jedlik Ányos fizikus, a magyar tudomány történetének egyik legtragikusabb alakja

A tudomány napszámosa volt

Találmánya, a dinamó (Fotók: archívum)

Jedlik Ányos, a bencés rendi szerzetes boldog és kiegyensúlyozott ember volt, akit a teremtő hosszú élettel ajándékozott meg. Jedlik Ányos, a fizikus viszont a magyar tudomány történetének egyik legtragikusabb alakja volt.

LACZA TIHAMÉR

Találmányainak, felfedezéseinek, sokéves kísérleti munkásságának alig volt komolyabb külföldi visszhangja, s a világ ma is keveset tud róla, pedig már Eötvös Loránd is minden követ megmozgatott nemzetközi elismertetéséért.

Jedlik Istvánként látta meg a napvilágot 1800. január 11-én az Érsekújvár melletti Szímőn. Főképpen eme tény, valamint állítólagos árvái származású felmenői okán a szlovák tu- dománytörténet-írás szlováknak tartja őt, jóllehet ez a falu még ma is szinte színmagyamak számít, s a gyermek Jedlik csak nagyszombati és pozsonyi középiskolai tanulmányai során hallott először szlovák és német szót. Életéről és munkásságáról a halála óta eltelt több mint száz év alatt számos tanulmány, cikk és néhány figyelemre méltó könyv jelent meg. Dr. Horváth Árpád technikatörténész különösen fontosnak érezte Jedlik emlékének ápolását, hiszen még regényes életrajzot is írt róla - A megkésett világhír címmel. Ebben a tudós életútjának fontosabb eseményeit kissé kiszínezve és anekdotikus elemekkel megtűzdelve mutatja be, ami azt a látszatot kelti, mintha a fentebb jelzett tragikum csak utólag, a tudománytörténeti összefüggések ismeretében tapadt volna Jedlik alakjához. Természetesen ő maga nem tragédiaként

Jedlik Ányos

fogta fel, hogy ötleteit, felfedezéseit és működő modellekben testet öltött találmányait külföldön nem ismerték, vagy ami még bosszantóbb: egyszerűen kisajátították. A bencés rend iskoláiban nemcsak tudományokra, hanem alázatra is nevelték a leendő paptanárokat. Mi sem állt távolabb tőle, mint zseniális kortársának, Bolyai Jánosnak az örök nyugtalansága és elégedetlensége. Mégis összekapcsolja őket az a körülmény, hogy mindketten a 19. századi Magyarországon szerettek volna valami nagyot alkotni. Jedlik sorsának tragikuma is - akárcsak Bolyaié - ebben: az elmaradott magyarországi viszonyokban rejlik. Mert igaz például, hogy a zseniális Michael Faraday autodidakta volt és a magasabb matézisben még annyira sem volt járatos, mint Jedlik Ányos, de munkáját egy olyan szellemi közegben végezte, amelyet annak idején egy Isaac Newton, egy Edmund Halley vagy egy Henry Cavandish is alakítgatott, tehát megvolt már a szükséges háttér és a befogadókészség is. Amikor Jedlik Ányos győri, majd pedig pozsonyi gimnáziumi tanárként elvégezte az elektromossággal és a mágnesség- gel kapcsolatos első kísérleteit, egyáltalán nem tudományos babérokról álmodott, hanem csak az lebegett a szeme előtt, hogy tanítványainak minél szemléletesebben tudja elmagyarázni a jelenségek lényegét. Ehhez persze különböző berendezésekre és eszközökre volt szüksége, s ezeket jobbára maga készítette. Ami pedig a szellemi elődöket illeti, nos Jedlik előtt valamire való villamosságiam kísérleteket e hazában jó hatvan évvel korábban a garabonciás hírében álló Hatvány professzor végzett! Jedlik felfedezéseire, találmányaira az idő tájt Magyarországon társadalomi igény sem mutatkozott.

Jedlik Ányos mindenekelőtt bencés rendi paptanár volt, a tudomány napszámosa. Számos tudományágban járatos volt, és a körülményekhez képest jó matematikai ismeretekkel is rendelkezett, de túloznánk, ha azt mondanánk, hogy a differenciál- és integrálszámítást módszeresen alkalmazta a fizikában. E nélkül viszont már akkor - az 1850-1860- as években - sem lehetett az elektromos és a mágneses folyamatok elméletét papírra vetni. Jedlik viszont elsősorban kísérletező volt, aki a jelenségeket őseitől örökölt „paraszti logikával“ igyekezett megérteni, illetve megmagyarázni, és élete végéig nem tudott megbarátkozni a Maxwell-egyenletek absztrakt eleganciájával, noha tudatában volt annak, hogy a jövő fizikájának útja elválaszthatatlanul összefonódik a bonyolult matematikai elméletek gyakorlati alkalmazásával. Mindebben nincs semmi tekintélyrombolás; Jedlik Ányos érdemeiből semmit sem von le az, hogy nem törekedett egy átfogó elmélet megalkotására. Az ő feladata ott és akkor más volt.

Nélküle jóval később kezdődött volna a fizika magyar nyelvű felsőfokú oktatása hazánkban. Ő írta az első magyar egyetemi fizikatankönyvet (Súlyos testek természettana, Pest, 1850), s eközben ma is használatos új magyar szakkifejezések tucatjait (pl. eredő, merőleges, nyomaték, huzal, haladvány, dugattyú, ejtőernyő stb.) alkotta meg.

Ott bábáskodott a modem magyar- országi fizika megszületésénél, s az ő érdeme az is, hogy egy olyan utódnak adhatta át a stafétabotot a budapesti tudományegyetemen, mint Eötvös Loránd. Ha csak ennyit cselekedett volna, már ezzel is örökre beírta volna nevét a magyar tudománytörténetbe. De mint tudjuk, ennél sokkal többet tett. Nevéhez fűződik az első villanymotor (for- gony) megszerkesztése, az öngerjesztés elvének a felismerése, a galvánelemek tökéletesítése, egy újszerű elektromos sokszorozótelep (villamfeszítő) és egy minden korábbinál pontosabb optikai rácsosztógép elkészítése is.

Lesz-e Színházi Találkozó?

Új koncepció szükséges

Híre kelt, hogy Magyarországon elmarad az Országos Színházi Találkozó. Vajda Márta, a Magyar Színházi Társaság ügyvezető titkára cáfolta a baljós híreszteléseket, és a következőket nyilatkozta a találkozóról: ,A múlt évad végén Győrött rendeztük meg a találkozót, amely többek szerint a kifulladás jeleit mutatta. Az igaz, hogy ennek eredményeképpen a Nemzeti Kulturális Alapprogram színházi kollégiuma nem ítélt meg számunkra következő találkozóhoz szükséges pénzösszeget, de jelezték, hogy új koncepció esetén elképzelhető a támogatás”. Ha tehát mégsem marad el az Országos Színházi Találkozó elnevezésű rendezvénysorozat, akkor idén június 4. és 11. között kerül sor a budapesti Thália Színházban a nagyszabású programra. A Magyar Színházi Társaság azt reméli, hogy így talán a fővárosi önkormányzat is támogatni fogja az idei találkozót. ,A Színházi Társaság tagszervezetei március végéig derítik fel a legjobb előadásokat, mintegy harmincat az első körben, ahová legalább öt-öt jelöléssel lehet bekerülni” - mondta Vajda Márta, a társaság ügyvezető titkára. (Z. ZS.)

Szlovákiai magyar költők gyermekversei. Idill, szavak játéka, szürrealisztikus képek.

Csodalámpás, sokféle értékkel

NÉMETH ZOLTÁN

Minden antológia, gyűjtsön egybe bár gyermekverseket, legfőképpen az antológia összeállítójának keze nyomát őrzi. így van ez a Fazekas József által összeállított kötettel is. Bár az összeállító csak szlovákiai magyar költők gyermekverseiből válogatott, mégsem állíthatjuk, hogy kötete ennek az irodalomnak az egészére képes utalni, hogy mintegy metszetét adhatá annak. Hiszen mint minden szerkesztett antológiának, ennek is leginkább az egyéni ízlés mentén áll össze az anyaga. így tehát legelőször is az lehet érdekes, hogy az összeállító vajon milyen ér- tékvonzatok mentén válogat, a szlovákiai magyar gyermekirodalom mely értékeihez talált egyéni utakat. A Csodalámpás versanyagát vizsgálva azonnal szembetűnik az a tény, amelyet Zalabai Zsigmond - ugyan nem a gyermekirodalom, de a szlovákiai magyar irodalom kapcsán - úgy fogalmazott meg a maga számára, hogy a szlovákiai magyar költészet „témáját tekintve: faluköltészet”. Persze ez leginkább az idősebb generáció képviselőire vonatkozik (maga Zalabai is Tóth Lászlóékig hangsúlyozza ennek érvényét). A természet és a falu leggyakrabban idilli képei főleg Dénes György, Csontos Vilmos, Verseghy Erzsébet, Varga Imre, Tóth Elemér, Gál Sándor verseiben jelennek meg, illetve Tőzsér Árpádnál, akinél az idillt a szülőfölddel történő végleges szakítás tragikuma függeszti fel. Egy következő jellemző verstípus a szavak játékára, játékos összecsen- gésére épít. A sziporkázó nyelvi bravúrok persze csak addig hatásosak, amíg az erőltetettség, a rím- és alli- terációkényszer nem semlegesíti a játék magától értetődő örömét. Különösen Simkó Tibor az, aki leginkább képes élni a nyelvben rejtőzködő formai lehetőségekkel, de Bettes István egyes versei is ide sorolhatók (meg persze Reszeli Ferencéi is, akinek gyermekverseit, ki tudja miért, nem válogatta be az összeállító).

A gyermeki képzelet „szerkezetét” sokan szürrealisztikus képekkel, az automatikus írásra emlékeztető technikával tudják érzékeltetni. Ilyen gyermeki szürrealizmust tükröző, meghökkentő képekből felépülő versek Zs. Nagy Lajos, Tóth László, Barak László, Z. Németh István neve alatt találhatók leginkább, de Csehy Zoltán „városi” ihletésű villamosa is innét kapja energiáit. A

Csodalámpás

gyermeki tisztaság és titokzatosság, a minden szépre nyitott gyermeki képzelet leginkább Roncsol Lászlónál, Kövesdi Károlynál, valamint M. Csepécz Szilviánál jelenik meg. Persze a gyermekversek hatására is érvényes az az evidencia, hogy sosem a téma, hanem a megformálás mi- . lyensége adja egy mű értékét. Ebből a szempontból Fazekas József válogatása valóban sokféle értéket jelenít meg.

Csodalámpás, szerk. Fazekas József, Kalligram 1998