Új Szó, 2000. január (53. évfolyam, 1-24. szám)

2000-01-11 / 7. szám, kedd

Kultúra ÚJ SZÓ 2000. JANUÁR 11. Rembrandt az év sikere Hága. A Hágában rendezett Rembrandt önarckép-kiállítás volt a tavalyi év legnagyobb kul turális sikere Hollandiában. A város egyik leghíresebb múzeu­mában, a Mauritshuisban ren­dezett kiállítást több mint 200 ezren tekintették meg. A kiállí­tásra több mint hatvan önarcké­pet gyűjtöttek össze a világ mú­zeumaiból: ez volt az eddigi leg­teljesebb Rembrandt-önarckép- gyűjtemény, de korántsem volt kimerítő. Máig vitatott rejtély, hogy miért festett Rembrandt oly sok önarcképet. Első ízben húszévesen, 1626-ban örökítet­te meg magát, utolsó ilyen képe halálának évéből, 1669-ből származik. Több mint száz kife­jezett önarcképe mellett sok festményen valamelyik szerep­lőben örökítette meg magát. Ké­pein igen széles skálájú karakte­rek formájában jelenik meg a koldustól a bibliai hősig. (MTI) Önarckép 1658 körül Februárban utazik a Csúnya lány Rozsnyó. Februárra tervezi el­ső rozsnyói fellépését az 1999/ 2000-es színházi évadban a kassai Thália Színház. A művé­szek Vadnai László Csúnya lány című, Mikó István által rende­zett darabjával készülnek a ven­dégszereplésre. Illés Oszkár szí­nész, a színház szervezési osz­tályának vezetője ezzel kapcso­latban közölte, nagyon örülné­nek, ha akadna Rozsnyó kör­nyékén egy szervezet vagy vál­lalkozó, amely, illetve aki ma­gára vállalná az előadás nép­szerűsítését, s a belépőjegyek árusítását, mert sajnos, idén a rozsnyói előadások bérletjegyét is megszüntették az elővétel so­rán mutatkozott csekély érdek­lődés miatt. (K. P.) Kiállítás Éva Besnyő fotográfiáiból Amszterdam. A magyar szár­mazású Éva Besnyő fotóművész kiállítására invitálta olvasóit a belga De Standaard egyik múlt heti száma. A lap emlékeztet ar­ra, hogy a 90. évéhez közeledő fotóművész már kiskorában so­kat foglalkozott a fényképezés­sel. Az amszterdami kiállítás sa­ját képein keresztül mutatja be a művész életútját Magyaror­szágtól Berlinen át Hollandiáig. A tárlathoz kapcsolódóan könyv is jelent meg róla. Éva Besnyő a 30-as évek elején költözött Ber­linbe, hogy fotózni tanuljon. A század és a művészeti ág legne­vesebb alkotói között tartják számon. (MTI) SZÍNHÁZ ___________________POZSONY___________________ SZ LOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Don Carlos 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Koldusopera 19 KIS SZÍNPAD: Orpheusz alászáll 19 STÚDIÓ S: Azt meséld el, Pista (Mácsai Pál Örkény-estje) 19 ____________________KASSA____________________ ÁL LAMI SZÍNHÁZ: Aida 19 __________________KOMÁROM__________________ JÓK AI SZÍNHÁZ: Liliomfi 10 MOZI POZSONY HVIEZDA: ítéletnap (amerikai) 15.30,_ 18, 20.30 OBZOR: Mátrix (amerikai) 15.30, 18, 20.30 MLADOST: Két kéz (ausztrál) 15.45, 17.30, 20 YMCA: Stigmák (amerikai) 15.30, 18, 20.30 TATRA: Ideglelés (am.) 15.30, 18, 20.30 ISTROPOLIS: A 13. harcos (amerikai) 17.30, 20 ítéletnap (amerikai) 15.30, 18, 20.30 CHARLIE CENTRUM: Mindenki, akit szeretek (cseh) 17, 18.45 Amerikai pite (amerikai) 20.30 Tarzan (amerikai) 15.30, 17 A Thomas Crown ügy (amerikai) 18.30, 20.30 Tic-tac (svéd) 17.30 Apafej (am.) 16.15 Édes élet (olasz) 18 Teljes napfogyatkozás (angol-amerikai) 20.30 KASSA DRUZBA: Oltári nő (amerikai) 15.30,17.45 Tic-tac (svéd) 20 TAT­RA: ítéletnap (amerikai) 15.30, 17.45, 20 CAPITOL: ítéletnap (amerikai) 15.45,18,20.15 ÚSMEV: Stigmák (amerikai) 16,18,20 IMPULZ: Vad szív (amerikai) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: Két kéz (ausztrál) 17, 19 LÉVA - JUNI­OR: Apafej (am.) 16.30, 19 GÚTA - VMK: Fergeteges forgatás (am.) 18.30 FELHÍVÁS A Csemadok Országos Tanácsa megbízásából a Csemadok Duna- szerdahelyi Területi Választmánya és a Pódium Színházi Társaság meghirdeti a XXV. Duna Menti Tavasz fesztivált, a gyermekszínjátszó együttesek, kisszínpadok, bábját­szó együttesek és szólóbábosok se­regszemléjét. A seregszemlére jelentkezési lapok a Csemadok területi választmá­nyain szerezhetők be. Jelentkezési határidő: 2000 febru­ár 15. A jelentkezési lapokat kérjük a kö­vetkező címre küldeni: OV Csemadok, Trhovisko 825/8, P.O.BOX 16., 929 01 Dunajská Streda A válogatások időpontja: 2000. április 3 - május 5. A fesztivál időpontja és helyszíne: 2000. május 31 -június 3., Duna- szerdahely Pontos információkkal a Csema­dok Dunaszerdahelyi Területi Vá­lasztmánya szolgál. (Tel.+fax: 0709/552 24 78) (Mobil: 0905/358 529) Kétszáz éve született Jedlik Ányos fizikus, a magyar tudomány történetének egyik legtragikusabb alakja A tudomány napszámosa volt Találmánya, a dinamó (Fotók: archívum) Jedlik Ányos, a bencés rendi szerzetes boldog és kiegyen­súlyozott ember volt, akit a teremtő hosszú élettel aján­dékozott meg. Jedlik Ányos, a fizikus viszont a magyar tu­domány történetének egyik legtragikusabb alakja volt. LACZA TIHAMÉR Találmányainak, felfedezéseinek, sokéves kísérleti munkásságának alig volt komolyabb külföldi vissz­hangja, s a világ ma is keveset tud róla, pedig már Eötvös Loránd is minden követ megmozgatott nem­zetközi elismertetéséért. Jedlik Istvánként látta meg a napvi­lágot 1800. január 11-én az Érsekúj­vár melletti Szímőn. Főképpen eme tény, valamint állítólagos árvái szár­mazású felmenői okán a szlovák tu- dománytörténet-írás szlováknak tartja őt, jóllehet ez a falu még ma is szinte színmagyamak számít, s a gyermek Jedlik csak nagyszombati és pozsonyi középiskolai tanulmá­nyai során hallott először szlovák és német szót. Életéről és munkásságá­ról a halála óta eltelt több mint száz év alatt számos tanulmány, cikk és néhány figyelemre méltó könyv je­lent meg. Dr. Horváth Árpád techni­katörténész különösen fontosnak érezte Jedlik emlékének ápolását, hiszen még regényes életrajzot is írt róla - A megkésett világhír címmel. Ebben a tudós életútjának fonto­sabb eseményeit kissé kiszínezve és anekdotikus elemekkel megtűzdel­ve mutatja be, ami azt a látszatot kelti, mintha a fentebb jelzett tragi­kum csak utólag, a tudománytörté­neti összefüggések ismeretében ta­padt volna Jedlik alakjához. Termé­szetesen ő maga nem tragédiaként Jedlik Ányos fogta fel, hogy ötleteit, felfedezéseit és működő modellekben testet öl­tött találmányait külföldön nem is­merték, vagy ami még bosszantóbb: egyszerűen kisajátították. A bencés rend iskoláiban nemcsak tudomá­nyokra, hanem alázatra is nevelték a leendő paptanárokat. Mi sem állt távolabb tőle, mint zseniális kortár­sának, Bolyai Jánosnak az örök nyugtalansága és elégedetlensége. Mégis összekapcsolja őket az a kö­rülmény, hogy mindketten a 19. századi Magyarországon szerettek volna valami nagyot alkotni. Jedlik sorsának tragikuma is - akárcsak Bolyaié - ebben: az elmaradott ma­gyarországi viszonyokban rejlik. Mert igaz például, hogy a zseniális Michael Faraday autodidakta volt és a magasabb matézisben még annyira sem volt járatos, mint Jedlik Ányos, de munkáját egy olyan szel­lemi közegben végezte, amelyet an­nak idején egy Isaac Newton, egy Edmund Halley vagy egy Henry Cavandish is alakítgatott, tehát megvolt már a szükséges háttér és a befogadókészség is. Amikor Jedlik Ányos győri, majd pedig pozsonyi gimnáziumi tanárként elvégezte az elektromossággal és a mágnesség- gel kapcsolatos első kísérleteit, egy­általán nem tudományos babérok­ról álmodott, hanem csak az lebe­gett a szeme előtt, hogy tanítványa­inak minél szemléletesebben tudja elmagyarázni a jelenségek lényegét. Ehhez persze különböző berendezé­sekre és eszközökre volt szüksége, s ezeket jobbára maga készítette. Ami pedig a szellemi elődöket illeti, nos Jedlik előtt valamire való villamos­ságiam kísérleteket e hazában jó hatvan évvel korábban a garabonci­ás hírében álló Hatvány professzor végzett! Jedlik felfedezéseire, talál­mányaira az idő tájt Magyarorszá­gon társadalomi igény sem mutat­kozott. Jedlik Ányos mindenekelőtt bencés rendi paptanár volt, a tudomány napszámosa. Számos tudományág­ban járatos volt, és a körülmények­hez képest jó matematikai ismere­tekkel is rendelkezett, de túloznánk, ha azt mondanánk, hogy a differen­ciál- és integrálszámítást módszere­sen alkalmazta a fizikában. E nélkül viszont már akkor - az 1850-1860- as években - sem lehetett az elek­tromos és a mágneses folyamatok elméletét papírra vetni. Jedlik vi­szont elsősorban kísérletező volt, aki a jelenségeket őseitől örökölt „paraszti logikával“ igyekezett meg­érteni, illetve megmagyarázni, és élete végéig nem tudott megbarát­kozni a Maxwell-egyenletek abszt­rakt eleganciájával, noha tudatában volt annak, hogy a jövő fizikájának útja elválaszthatatlanul összefonó­dik a bonyolult matematikai elméle­tek gyakorlati alkalmazásával. Mindebben nincs semmi tekintély­rombolás; Jedlik Ányos érdemeiből semmit sem von le az, hogy nem tö­rekedett egy átfogó elmélet megal­kotására. Az ő feladata ott és akkor más volt. Nélküle jóval később kezdődött vol­na a fizika magyar nyelvű felsőfokú oktatása hazánkban. Ő írta az első magyar egyetemi fizikatankönyvet (Súlyos testek természettana, Pest, 1850), s eközben ma is használatos új magyar szakkifejezések tucatjait (pl. eredő, merőleges, nyomaték, huzal, haladvány, dugattyú, ejtőer­nyő stb.) alkotta meg. Ott bábáskodott a modem magyar- országi fizika megszületésénél, s az ő érdeme az is, hogy egy olyan utód­nak adhatta át a stafétabotot a bu­dapesti tudományegyetemen, mint Eötvös Loránd. Ha csak ennyit cse­lekedett volna, már ezzel is örökre beírta volna nevét a magyar tudo­mánytörténetbe. De mint tudjuk, ennél sokkal többet tett. Nevéhez fűződik az első villanymotor (for- gony) megszerkesztése, az önger­jesztés elvének a felismerése, a gal­vánelemek tökéletesítése, egy újsze­rű elektromos sokszorozótelep (villamfeszítő) és egy minden ko­rábbinál pontosabb optikai rács­osztógép elkészítése is. Lesz-e Színházi Találkozó? Új koncepció szükséges Híre kelt, hogy Magyarországon el­marad az Országos Színházi Talál­kozó. Vajda Márta, a Magyar Szín­házi Társaság ügyvezető titkára cá­folta a baljós híreszteléseket, és a következőket nyilatkozta a találko­zóról: ,A múlt évad végén Győrött rendeztük meg a találkozót, amely többek szerint a kifulladás jeleit mu­tatta. Az igaz, hogy ennek eredmé­nyeképpen a Nemzeti Kulturális Alapprogram színházi kollégiuma nem ítélt meg számunkra következő találkozóhoz szükséges pénzössze­get, de jelezték, hogy új koncepció esetén elképzelhető a támogatás”. Ha tehát mégsem marad el az Or­szágos Színházi Találkozó elneve­zésű rendezvénysorozat, akkor idén június 4. és 11. között kerül sor a budapesti Thália Színházban a nagyszabású programra. A Magyar Színházi Társaság azt reméli, hogy így talán a fővárosi önkormányzat is támogatni fogja az idei találko­zót. ,A Színházi Társaság tagszer­vezetei március végéig derítik fel a legjobb előadásokat, mintegy har­mincat az első körben, ahová leg­alább öt-öt jelöléssel lehet bekerül­ni” - mondta Vajda Márta, a társa­ság ügyvezető titkára. (Z. ZS.) Szlovákiai magyar költők gyermekversei. Idill, szavak játéka, szürrealisztikus képek. Csodalámpás, sokféle értékkel NÉMETH ZOLTÁN Minden antológia, gyűjtsön egybe bár gyermekverseket, legfőképpen az antológia összeállítójának keze nyomát őrzi. így van ez a Fazekas József által összeállított kötettel is. Bár az összeállító csak szlovákiai magyar költők gyermekverseiből válogatott, mégsem állíthatjuk, hogy kötete ennek az irodalomnak az egészére képes utalni, hogy mint­egy metszetét adhatá annak. Hiszen mint minden szerkesztett antológiá­nak, ennek is leginkább az egyéni íz­lés mentén áll össze az anyaga. így tehát legelőször is az lehet érdekes, hogy az összeállító vajon milyen ér- tékvonzatok mentén válogat, a szlo­vákiai magyar gyermekirodalom mely értékeihez talált egyéni uta­kat. A Csodalámpás versanyagát vizsgálva azonnal szembetűnik az a tény, amelyet Zalabai Zsigmond - ugyan nem a gyermekirodalom, de a szlovákiai magyar irodalom kap­csán - úgy fogalmazott meg a maga számára, hogy a szlovákiai magyar költészet „témáját tekintve: faluköl­tészet”. Persze ez leginkább az idő­sebb generáció képviselőire vonat­kozik (maga Zalabai is Tóth Lászlóékig hangsúlyozza ennek ér­vényét). A természet és a falu leg­gyakrabban idilli képei főleg Dénes György, Csontos Vilmos, Verseghy Erzsébet, Varga Imre, Tóth Elemér, Gál Sándor verseiben jelennek meg, illetve Tőzsér Árpádnál, akinél az idillt a szülőfölddel történő végleges szakítás tragikuma függeszti fel. Egy következő jellemző verstípus a szavak játékára, játékos összecsen- gésére épít. A sziporkázó nyelvi bra­vúrok persze csak addig hatásosak, amíg az erőltetettség, a rím- és alli- terációkényszer nem semlegesíti a játék magától értetődő örömét. Kü­lönösen Simkó Tibor az, aki legin­kább képes élni a nyelvben rejtőzkö­dő formai lehetőségekkel, de Bettes István egyes versei is ide sorolhatók (meg persze Reszeli Ferencéi is, aki­nek gyermekverseit, ki tudja miért, nem válogatta be az összeállító). A gyermeki képzelet „szerkezetét” sokan szürrealisztikus képekkel, az automatikus írásra emlékeztető technikával tudják érzékeltetni. Ilyen gyermeki szürrealizmust tük­röző, meghökkentő képekből fel­épülő versek Zs. Nagy Lajos, Tóth László, Barak László, Z. Németh Ist­ván neve alatt találhatók leginkább, de Csehy Zoltán „városi” ihletésű villamosa is innét kapja energiáit. A Csodalámpás gyermeki tisztaság és titokzatosság, a minden szépre nyitott gyermeki képzelet leginkább Roncsol László­nál, Kövesdi Károlynál, valamint M. Csepécz Szilviánál jelenik meg. Per­sze a gyermekversek hatására is ér­vényes az az evidencia, hogy sosem a téma, hanem a megformálás mi- . lyensége adja egy mű értékét. Ebből a szempontból Fazekas József válo­gatása valóban sokféle értéket jele­nít meg. Csodalámpás, szerk. Fazekas Jó­zsef, Kalligram 1998

Next

/
Oldalképek
Tartalom