Vasárnap - családi magazin, 1999. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1999-02-17 / 7. szám

Nagyvilág 1999. február 17. . 7 Husszein utolsó királyi döntése is híven tükrözte merészségét, ravaszságát és előrelátását Egy brit a jordán trónon Husszein imádta Núrt, s hallgatott rá, amikor az kiötlötte, hogyan legyen Hamza fiából legalább trónörökös, ha már király egyelőre nem lehet. (A kis képen Husz- szein röviddel a halála előtt.) Archív-felvételek Vajdasági levél Versec Herczege GörfölZsuzsa _____________ Hu sszein feltehetően maga sem hitte, hogy túl a hatvanon, „ágy­ban, párnák közt” fog meghalni. Amikor 1952-ben királlyá kiál­tották ki, sandhursti kadét volt, s mindössze 17 éves. Egy évvel korábban a szeme láttára gyil­kolták meg nagyapját, Abdalláh királyt, s Transzjordánia, a bri­tek lö-eálta állam szkizofrén ap­ja rövid uralkodása alatt tovább hanyatlott. Puccsokkal, lázadá­sokkal kellett szembenéznie, merényletek sorát kísérelték meg ellene. Bármilyen furcsa, a legtöbb merényletkísérletre Iz­rael előre figyelmeztette őt: Husszein fölött nemcsak Allah, a Moszad is őrködött. Már nagy­apja titkos kapcsolatokat épített ki Izrael vezetőivel, s ő maga is ápolta ezt a kölcsönösen elő­nyös viszonyt. Ezért sok arab ve­zető kétszínűnek tartotta Husz- szeint, a palesztinok pedig egye­nesen árulónak. Főleg 1970 fe­kete szeptembere után, amikor véres leszámolással válaszolt a palesztin gerillák nyílt lázadá­sára. Tizenhárom évnek kellett eltelnie az első találkozóig Jasszer Arafattal, s még jó né­hánynak, amíg arab szokás sze­rint a palesztin vezér újra „test- vérem”-nek szólította őt. Bár - mint már említettem - a britek kanyarították ki mandá­tumterületükből Transzjor- dániát, a hásimiták az egyik leg­ősibb arab uralkodóház. A Mek­kában a 6-7. században vezető szerepet játszó Banu Hásim nemzetségből származik, Moha­med próféta a nemzetségalapító dédunokája volt. Lánya, Fatima és veje, Ali házasságából szüle­Anyanyelvi szinten inkább az angolt be­széli, nem a klasszi­kus arabot. tett Husszein és Hasszán, akinek 37. leszármazottja volt Husszein mekkai serif (1852-1931). A se­rif az első világháború idején az oszmán birodalom ellen harcoló angoloknak nyújtott olyan hat­hatós segítséget, hogy jutalmul Hedzsász királyává tették, Fej­szál fia pedig Irak királya (1920) lett. Hogy másik fia, Abdalláh herceg se maradjon trón nélkül, 1921-ben - jó angol szokás sze­rint a térképen húztak néhány vonalat - megtették Transzjordánia emírjévé. Ami­kor 1946-ban megszűnt az angol mandátum, majd megalakult Iz­rael, de a palesztin állam nem, Abdalláh a nyugati partra, azaz Ciszjordániára is ldteijesztette uralmát, s így jött létre a Jordán Hásimita Királyság. Husszein király tartotta magát a hásimita szokásjoghoz, 1963- ban egyéves fiát, Abdalláh her­ceget nevezte ki a trón örökösé­vé, de két évvel később, több merényletkísérlet után s tekin­tettel a térség labilis helyzetére, alkotmánymódosítást hajtott végre. Ennek értelmében már nemcsak az elsőszülött fiú, ha­nem az uralkodó döntése alap­ján fivére is örökölheti a koro­nát. A közgazdász Hasszán jó választásnak bizonyult - egé­szen a közelmúltig. Ahogy a ki­rályon elhatalmasodott a rák, az öcs elkezdte előtérbe tolni ma­gát, egyre többet intrikált: lep­lezetlenül készült az uralkodás­ra. Bár élvezte a királyi ház tá­maszát jelentő beduin törzsfők támogatását, annak még ők sem örültek, hogy pakisztáni szár­mazású felesége királyné lesz. Ráadásul Hasszán nem volt haj­landó kijelölni utódját, pedig a király azt szerette volna, hogy ez még életében megtörténjen valamely fia javára. Tudni lehet, Núr királyné is keverte a kár­tyát: azt még elfogadta volna, hogy férje után 51 éves sógora legyen a király, de hogy őt ne legidősebb gyermeke, a papa kedvence, a 18 éves Hamza kö­vesse, hanem a „pakisztáni asz- szony” fia - azt márt nem tűrte. Husszein király gyógykezelését felfüggesztve tért haza rendet tenni január végén. Első felesé­ge, az egyiptomi Dina csak egy lánnyal ajándékozta meg, ezért lett kegyvesztett. A második fe­leség, Abdalláh anyja, a brit Toni Gardiner csak Mona király­néként lett muzulmán. Ebből a szempontból az ideális örökös a harmadik feleség, a tragikusan elhunyt palesztin Álla fia, Ali lett volna, hiszen ő „tiszta vérű” muzulmán. De mindössze 22 éves, így esélye sem volt Ab­dalláh herceggel szemben. Még annak ellenére sem, hogy az el­sőszülött négyéves kora óta Nagy-Britanniában nevelke­dett, s anyanyelvi szinten in­kább az angolt beszéli, nem a klasszikus arabot. Viszont ciszjordániai palesztin a felesé­ge, a fia még ldcsi, így atyja ked­vencét, Hamzát jelölte utódjául. Ez is jó választás, annak ellené­re, hogy féltestvérének anyja, az özvegy Núr amerikai születésű. Liza Halabi az eredeti neve, apja szír származású keresztény arab, anyja pedig amerikai. Hamza tehát háromnegyed­részt arab, s nyilván jól fogja el­lensúlyozni a félig angol, de amúgy nagyon brit ifjú királyt. SlNKOVITS PÉTER __________ A mai verseci nőket minde­nekelőtt az üzleti lehetősé­gek érdekelik, külön vállalko­zói központot hoztak létre, ahol elsajátíthatják a számí­tógép kezelését, az angol nyelvet, s együttesen pályáz­nak különböző nemzetközi alapítványoknál. Bizony, na­gyot fordult az idő azóta, hogy Herczeg Ferenc a Pogá- nyok címe alá még illendő­nek találta odabiggyeszteni: „Versecz város hölgyeinek ajánlja ezt a könyvét a szer­ző”. A Herczeg család őseit Mária Terézia telepítette a Bánság­ba Sziléziából, köztisztelet­ben álló gyógyszerészek vol­tak, Herczeg apját a verseciek 1872-ben még polgármester­ükké is választot­ták. Ebből a kö- zösségből szárma­zott a 14 éves ko­ráig csak németül tudó későbbi ma­gyar írófejedelem, aldről Bori Imre irodalomtörténé­szünk többek kö­zött megállapítja: „Indulásának ide­jén úgy tetszhetett, hogy Dél- Bánát világának írója lesz, ám a bánáti dzsentri írójából dzsentri író lett”. Aki aztán 45 esztendővel ezelőtt, 1954 februáijában méltatlanul s teljesen elfeledve távozott az élők sorából. Igaz, 91 évesen. Fél évszázadon át az egyik legolvasottabb magyar írónk volt. Budapesten elvégezte ugyan a jogot, s rövid ideig ügyvédként is dolgozott (Versecen, Temesváron, majd a fővárosban), ám ez­zel felhagy, s nem pusztán a- zért, mert egy párbajban ha­lálos csapást mér az őt kihívó tisztre. (Ezért három hónap­ra börtönbe is kerül.) Első re­gényével (Fenn és lenn) 1890-ben díjat nyer egy pá­lyázaton, három évre rá a Gyurkovics lányokkal már befutott író lesz, a közönség kedvence, a Petőfi Társaság, a KisfaludyTársaság, majd a Tudományos Akadémia tag­ja, országgyűlési képviselő, Tisza István híve. Egyidős Bródyval és Gárdonyival, ám mindenki Jókai és Mikszáth utódaként tartja számon, az Akadémia 1924-ben Nobel­díjra teijeszti elő. Évtizede­kig szerkeszti az Új Idők cí­mű hetüapot, amelyet szinte minden polgári család járat. Ám politikai alkalmazkodó­képessége elmerevül, bár már a 20-as évek közepén magyarázkodni próbái. Mahatma Gandhiról szóló ta­nulmányában így fogalmaz: „Mellékesen megjegyzem: nem vetek különös súlyt arra, hogy politikai kérdésekben következetes férfiúnak mondjanak, mert hiszen az ember meggyőződése a tudá­sán, az pedig a tapasztalatain épül, újabb tapasztalatok és jobb tudás tehát bármikor ar­ra szoríthatják a becsületes embert, hogy lebontsa és új­ból felépítse politikai meg­győződését. Akinek választa­nia kell a következetesség és az igazság között, az hiú fajankó, ha nem az igazságot választja”. A 30-as évek után már magányos, meghasonlott „ellenzéki”, egy­kori irredentiz­musa miatt 1949-ben az író- szövetség tagjai sorából törlik, könyvei egé­szen mostanáig nem jelen­hettek meg. Úgy tűnt, végleg túllépett rajta az idő, amely most mintha visszakanyarod­ni látszana hozzá, még szülő­városában is, ahol idestova egy évtizede már magyar alapiskola sem létezik. A helyi Petőfi Sándor Művelő­dési Egyesület azonban nem­régiben Herczeg Ferenc-em- léknapot szervezett a foko­zottabb önismeretre apellál­va, s furcsamód épp az ünne­pi rendezvénybe bekapcsoló­dó, ott élő szerb írók tették meg a javaslatot: a Versec számára is jelentős íróról ut­cát ülene elnevezni, műveit pedig fordításban (is) meg kell jelentetni. Színházi éle­tünk kutatói is most kezdik feltárni, hogy egykoron a bácskai (Szabadka, Újvidék, Zombor, Zenta) és bánsági (Becskerek, Kikinda, Pancso- va, Versec) városok teátru­maiban - nyilván a közönség­vadász direktorok buzgalmá­ból következően - már né­hány héttel a pesti premierek után sort kerítettek a Herczeg- darabok bemutatására. „Az hiú fajankó, ha nem az igazságot választja”. Vasárnapi mozaik Nincs kegyelem Akenti hercegnő nem ismer kegyelmet: korábban nem győzte dicsérni, becézgetni házvezetőnőjét, ám amint megtudta, hogy beteg, kiadta az útját. Az 51 éves Julia elke­seredetten közölte a ház úrnő­jével, hogy rákos, s a kemote­rápiás kezelés miatt nem tudja elvégezni munkáját. Marie Christine nyomban felmon­dott neki, sőt közölte vele, hogy a szolgálati lakást is hagyja el. Mivel Julia nem tá­vozott azonnal, a hercegnő be­perelte. A beteg asszony el­vesztette a pert, ráadásul a bí­rósági költségeket is neki kel­lett megfizetnie. Mivel pénze nem volt, a végrehajtó intéz­kedett. „Azt a kis házimunkát még a férjem is fél kézzel elvé­gezte volna” - kommentálta az eseményt a hercegnő, aki fe­ledve Júliát, a hajdani „gyöngyszemét”, nagyokat há­lózik. A londoni sportgálán Vinnie Jonesszal, a nyers mo­doráról ismert focistával ropta a táncot, nem éppen a proto­kollnak megfelelően. Hűtlenségi fogadalom Mick Jagger válik. Ez volt az utolsó előtti hír, melyet a rock fenegyerekének tartott Rolling Stones-vezérről meg­tudhattak zenéjének kedve­lői. Egy pletykalap azonban sietett közölni, hogy Jagger mégsem válna, ha a felesége, Jerry Hall megbocsátaná számtalan szexbotrányát. Cserébe egyszer s minden­korra lemondana a kicsapon­Jagger gó életmódról. Sőt műtétnek is alávetné magát azért, hogy így szabaduljon meg a szexfüggőségtől. A Daily Star szerint a manökenből lett fe­leség egyszerűen kiröhögte. „Nem hiszem, hogy létezne olyan klinika, amely ki tudna gyógyítani téged! ” Á válópert kezdeményező feleség ugyan­akkor meg van győződve ar­ról, hogy Mick Jagger a va­gyonmegosztás rémületében ígérget. Az említett lap sze­rint az 54 éves Jagger hét ezer hölggyel volt „olyan” kapcso­latban. Hozzávetőlegesen. Sziámi ikrek Bizarr ötletük támadt a Farrel- ly testvéreknek: arra akarják rábeszélni Woody Allem és Jim Carryt, vállaljanak fősze­repet új filmjükben, melyben utcai hamburgerárusokként láthatnánk viszont őket. A for­gatókönyv a hiperérzékeny Woddyt és a hiperaktív Jimet sziámi ikrekként köti össze...

Next

/
Oldalképek
Tartalom