Vasárnap - családi magazin, 1999. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1999-03-17 / 11. szám
1999. március 17. Kópé Verssarok Raymond Radiguet Fecske Mindenki tudja, hogy a fecske A szép idő előjele: Csakhogy nem mindig váltja be. Mégis olyan jó hinni benne! Pierre Gamarra A zsémbes úr meg az esernyő Sétált egy bácsi hanyagul, nyitott esernyővel, a téren.- Ezt az izét csukja be, kérem! - kiáltott rá egy zsémbes úr hisz az égből egy csöpp se hull! A nap se tűz vadul, nem is dühöng az orkán, maga meg ernyővel botorkál? A bácsi így felelt: - Lám, igaza vagyon, jobb tettem volna tán, ha ma otthon hagyom. - Pár perc se telt belé, máris villám cikázott, és az eső vadul szakadt. A zsémbes úr bizony alaposan elázott, a bácsi meg száraz maradt. S mintha dézsából, ömlött egyre, bőven, csak úgy tombolt a förgeteg! Mi hát a jobb: köpeny a szép időben, vagy eső után köpönyeg? A világ legnagyobb vitorlása a 117,5 méter hosszú Szedov, amelyet 1921-ben bocsátottak vízre a volt Szovjetunióban, s amely azóta tengerészeti kiképző célokat szolgál. Teljes vitorlafelülete 4192 négyzetméter. Balajti Árpád Messzike meséket köt Nándi olyan erősen nyomta orrát az ablaküveghez, hogy az már lassan egy lapos gombhoz kezdett hasonlítani. A barátaira várt, akikkel együtt szokott focizni. A fiúk hamarosan meg is érkeztek, s még össze sem állt a két csapat, máris kergették a bőrt. Nándit szomorúság kerítette hatalmába, hogy nem lehet közöttük. Imádott focizni... Könyörgő szemmel nézett az édesanyjára, aki szigorúan emlékeztette, hogy aki penicillint szed, annak ágyban a helye. Nándi letelepedett a szőnyegre, de semmihez se volt kedve. Egyszer csak érezte, hogy valaki cibálja a szvette- re ujját. Annak a szvettemek, amelyiket a nagymamája kötött neki. Az „aki” vagy inkább „ami” egy asztallábból lehasadt szálka volt, amely ügyesen beleakadt Nándi szvetterének zöld pamutszemébe. És mivel beleakadt, mindjárt közelebb tornázta magát a kisfiúhoz, és talán unalmában mesélni kezdett: - Volt egyszer egy fiú, aki nem volt se kicsi, se nagy, se pufók, se cingár... „így szokta kezdeni a meséjét Messzi nagymama is Tornaijáról - csodálkozott Nándi. - Ez biztosan az ő hangja! De ez mégse lehet ő, mert amikor lement a lázam, hazautazott.” A hang közben mesélt tovább. Amikor az egyik mese végére ért, újba kezdett. Nándinak egyszeribe úgy tűnt, hogy a hang abbahagyta a mesélést, és azt mondta:-Nándi, feküdj nyugodtan. Tudod, mit mondott a doktor bácsi. Kérsz teát? A kisfiút olyan érzés kerítette hatalmába, hogy már nem is szőnyegen ül, hanem az ágyban fekszik a hatalmas dunnával betakarva, a hóna alatt lázmérővel. Az ágy mellett két csillogó pálcika cikázik le-fel, és egy színes rongydarab izeg-mozog. A két fénylő pálcika fölé egy kicsi, szemüveges arc hajlik. Messzi Nagymama ül Nándi ágyánál, és mesél, közben kötöget valamit. Nándi elgondolkozva nézte a szvettert. „Sok mese lehet ebben a szvetterben - gondolta hiszen míg én az ágyban feküdtem, Mesz- szike kötött, és egymás után mondta a meséket. Ebbe a szvetterbe Messzike nagyon sok mesét belekötött.” Nándi néhány nap múlva teljesen meggyógyult. Kifutott az udvarra, ahol barátaival a focicsatákat szokták vívni. Öröme határtalan volt, de egyszeribe átvillant az agyán, hogy a közeli utcasarkon van egy pamutosbolt, melynek kirakata tele van szebbnél szebb pamutgombolyaggal. „Ma még nem focizok” - döntötte el egy szempillantás alatt, majd elsétált a pamu- tosüzlet kirakatához, az orrát kívülről az üveghez nyomta, és kiválasztott egy csodálatos színű pamutgombolyagot. „Ha édesanya hazajön a munkából, elhívom ide, és megmutatom neki, hogy eből a pamutból vegyünk egy szvetterre valót. Aztán ha megvesszük, elvisszük Messzikének. Ő majd esténként beül a karosszékébe, felteszi a szemüvegét, elkezd kötni, és közben mesét Balajti Zsolt illusztrációja mond. Biztosan sok mesét beleköt abba az új szvetterbe is...” Magyar mondák: Andorás vitéz Amikor a legelső magyar királyt koronázták, akkor történt, amit most elmondok nektek. Jöttek a világ minden tájáról királyfik, deli vitézek, s a király tiszteletére kiállottak mind, ahányan voltak, a palota udvarára, hadd lássa ország-világ, ki a legvitézebb. Volt a rengeteg vitéz között egy, aki egymás után döntötte porba a többieket: magyarokat, németeket, mindenféle nemzetiségbelieket. Nem tudta senki, hogy ki s mi, miféle nemzetségből való, honnét jött, de sajdították, hogy nem magyar. Búsult István király, szomorú volt erősen, hogy így meggyalázza egy idegen az ő vitézeit. Mikor aztán már egy sem volt, aki szembeálljon, jött az udvarba egy legény, kard nem volt az oldalán, buzogány sem a kezében, gyalogszerrel jött, nem cifra paripán.- Uram király - mondta ez a legény -, adj nekem kardot! Kiállók én ezzel a vitézzel. Adott a király, hogyne adott volna. Senki sem tudta, hogy ki s honnét jött, mi a neve, csak a formájáról meg a gúnyájáról látták, hogy Atillának lehet az ivadéka. Hát összecsap a két vitéz, hogy a föld is megrengett alattuk, vívtak reggeltől délig, s meg sem pihentek. Vívtak sötét estig, s ím egyszerre csak ledöndült a földre az idegen vitéz. Volt öröm a király udvarában, ment a király a vitézhez, a vállára ütött.- Mi a neved, fiam?- Andorás a nevem.- Legyen a neved ezután erős Andorás, s mert látom, hogy székely vagy, te lész ezután a székelyek vezére. Híre ment ezután Andorás vitéznek. Erejének, vitézségének nem is volt párja messze földön. Ő verte meg Gyula herceget is, aki István király ellen fellázadott. Adott is a király neki várat, földet, rengeteg sokat. Jutott a fiainak, mikor meghalt, földből, várból elég. És az Andorás nemzetség nem halt ki, él még ma is. Csakhogy most nem Andorás, hanem Andrássy a nevük. Benedek Elek feldolgozása Tudod-e ? Miért egyformák az ikrek? Ikreknek az olyan testvéreket nevezzük, akik egyszerre születtek. Nem minden ikerpár hasonlít egymásra. Az egyforma ikreket egypetéjű ikreknek nevezik: ilyenkor a mama hasában egyetlenegy sejtből egy gyerek helyett kettő fejlődik ki úgy, hogy a legelején a sejt ket- téoszlik, és a két fél egészen egyformán egy-egy gyerekké fejlődik. Azok az ikrek, akik nem hasonlítanak, külön-külön sejtből fejlődnek ki egyszerre. Sok állat, pl. a cica, a kutya és az egér rendszerint ikreket szül. Miért születnek sziámi ikrek? Amíg a gyerek egy kis sejtből kifejlődik, nagyon sok bonyolult dolog történik. Az ikrek fejlődése még bonyolultabb. Bizony előfordul, hogy a fejlődésbe hiba csúszik, és veszélyes betegséggel vagy hibával születnek. Egyszer Sziámbán született egy ikerpár, akik azért lettek világhíresek, mert az oldaluknál összenőttek. Még pici sejt korukban az első sejt szétválásában lehetett a hiba. Nem tudták szétoperálni őket, és egész életükben összeragadva éltek. Ha két barát mindig együtt van, azt mondják rájuk, olyanok, mint a sziámi ikrek. Vak-e a vakbél? A vakbél egy pici, giliszta formájú része a beleknek. Begyulladhat, mert vékony, és hogyha valami belekerül, vagy ha kicsit megduzzad, már elzáródik. A gyulladás veszélyes, mert könnyen továbbterjedhet. A vakbélgyulladást meg szokták operálni: a vakbelet kiveszik. A vakbél nem hiányzik az embernek az emésztéshez. Egyes állatokban, pl. a tehénben a vakbél fontos feladatot teljesít: olyan hasznos baktériumok élnek benne, amelyek segítenek a növények falát megemészteni. Miért csuklunk? Hasunk és mellkasunk belsejét egy lapos izom választja vagy rekeszti el, ezért ezt az izmot rekeszizomnak hívják. A fő feladata, hogy összehúzódáskor beszívja a levegőt a tüdőbe. Ez a legfontosabb légzőizmunk. Néha minden érthető ok nélkül többször egymás után ösz- szerándul, ez a csuklás. A csuklás elmulasztására szoktak citromot adni, vizet itatni, egyik karunkat felemelni, a csukló embert megijeszteni, de enélkül is elmúlik.
