Új Szó, 1999. december (52. évfolyam, 277-301. szám)

1999-12-16 / 290. szám, csütörtök

14 Gazdaság és fOgyaszTóK ÚJ SZÓ 1999. DECEMBER 6. D'Alema kész lemondani Róma. Massimo D'Alema olasz miniszterelnök a hét végéig, de legkésőbb a jövő hét elejéig le akarja zárni a kormányválságot, kilátásba helyezve, hogy ha koalíciós partnerei közül akár egy is lemondását követeli, ő kész távozni posztjáról. A szövetségesek között arról folyik a vita, hogy a kommunista múlttal rendelkező D'Alema a legalkalmasabbá a balközép koalíció vezetésére. (MTI) Elhalasztották a szavazást New York. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa kedden ismét elhalasztotta az Irakkal szembeni korlátozó intézkedésekre vonatkozó szavazást. A halasztást Franciaország kezdeményezte, azzal a céllal, hogy megegyezés jöhessen létre a BT öt állandó tagja (Kína, az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia és Oroszország) között. Egy brit külügyi szóvivő szerint a halasztásról magas szintű brit-francia kormányközi egyeztetés során állapodtak meg. (MTI) Javier Solana Jelcin állapotáról Madrid. Borisz Jelcin orosz államfő „nincs képességei teljes birtokában" - idézték Javier Solanának, az EU külügyi főmegbízottjának véleményét a spanyol lapok. „Ezt már nem lehet eltitkolni, az egész világ képernyőin látható volt" mondotta Solana a katalán Canal 33 tv-csatorna műsorában. A spanyol politikus ugyanebben a műsorban a csecsenföldi háborúról kijelentette: folytatni kell Oroszország irányában a már meglévő politikai nyomást, sőt túllépni azon, gazdasági eszközöket alkalmazva; meg kell értetni az orosz vezetőkkel, hogy nem folytathatják ezt az utat. (MTI) JPS& 'tŕ^jäm^V wíi ' S • 'tŕfiH A kínai vizit során különösen látható volt, hogy Jelcin nem ura képességeinek. (TA SR/AP) Kína és a Vatikán egyezsége Hongkong. A South China Morning Post értesülése szerint Kína és a Vatikán egyezségrejutott egymás kölcsönös elismeréséről, a diplomáciai viszony fél évszázados szünetelése után. A lap úgy tudja, a kétoldalú hivatalos kapcsolatok létrejöttét a felek a jövő év elején jelentik majd be. (MTI) Reaktorépítési megállapodás Szöul. Több mint öt éwel Washington és Phenjan egyezsége után Szöulban tegnap aláírták a két atomreaktor észak-koreai építésére vonatkozó megállapodást. A szöuli tervezési iroda szerint a megállapodást az Egyesült Államok, Dél-Korea, Japán és az Európai Unió képviselői írták alá. (MTI) Amerikai támogatással, de amerikai részvétel nélkül kezdődtek meg tegnap Washingtonban a szíriai-izraeli béketárgyalások Csalc reménykedni lehet HÍRÖSSZEFOGLALÓ Washington/Bejrút. Faruk as-Saraa szíriai külügyminiszter és Ehud Barak izraeli kormányfő tegnapra virradóra megérkezett az amerikai fővárosba, a két ország között kétnaposra tervezett béketárgyalásra. Az Amerikai Egyesült Államok támogatásával a feleknek meg kell vitatniuk az izraeli kivonulást a Golán-fennsíkról, a két ország közötti biztonság garanciáit és a diplomáciai viszony normalizálását. Washingtonban a két vezető a remények szerint kialakíthatja azt a tárgyalási metódust és menetrendet, amelyet azután alacsonyabb szinten kell megvalósítani. így például még arról sincs végleges döntés, hogy a részletes megbeszéléseket hol folytassák egymással. Felmerült az is, hogy az Egyesült Államokban, de az eredeti amerikai közlés arról szólt, hogy a Közel-Keleten. Bili Clinton tegnap fogadta Barakot és as-Saraa-t, mindkettőjükkel külön-külön is megbeszélést tartott. Ezután a felek átvonulnak a Fehér Ház melletti Blair House-ba, az amerikai kormányzat vendégházába, ahol már közvetlen amerikai részvétel nélkül ültek tárgyalóasztalhoz. Clinton szükség esetén „elérhető lesz", de Izrael és Szíria magas rangú képviselői az amerikai elnök közvetlen részvétele nélkül folytatják majd a tárgyalásokat közölte Joe Lockhart fehér házi szóvivő. Madeleine Albright külügyminiszter ugyancsak a fővárosban tartózkodik az izraeli-szíriai megbeszélések ideje alatt. Holnap Európába akar repülni, és lényegében holnap délutánra Baraknak is haza kell érnie - a zsidó szombatra nem terveznek további tárgyalást. Úgy hírlik, ha minden jól alakul, ma a Fehér Házban a két delegáció ismét találkozik Clintonnal. Rossz hír viszont, hogy a libanoni Hezbollah tegnap, az izraeli-szír tárgyalások első napján heves támadást indított az ország déli, Izrael által megszállt övezetében. A muszlim fanatikus palesztin mozgalom amely Damaszkusz, Teherán és Bejrút támogatását bítja - izraeli harcálláspontokat, illetve a dél-libanoni milícia állásait támadta. Az izraeli légierő válaszul hét bevetésben bombázta, rakétákkal támadta a térséget, miközben nehéztüzérségük 200 lövedéket lőtt ki. Több civil megsebesült. Jóslatok a vasárnapi orosz parlamenti választásokra Kommunisták az élen Moszkva megmakacsolta magát, jottányit sem enged a csecsenföldi háború kérdésében Februárig is eltarthat MTI-TUDÓSÍTÁS Moszkva/Groznij. Vlagyimir Putyin orosz kormányfő tegnap újfent kizárta, hogy Moszkva változtasson csecsenföldi politikáján. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Az orosz katonai akció a helyzet alakulásának megfelelően folytatódni fog a terroristák megsemmisítéséig, a béke, biztonság és nyugalom helyreállításáig az Észak-Kaukázusban hangsúlyozta az orosz miniszterelnök Paavo Lipponennel, az EU soros elnökségét ellátó Finnország kormányfőjével telefonon folytatott megbeszélése során. Lipponen arról tájékoztatott, hogy az EU milyen lépéseket kész tenni, amennyiben Oroszország nem igyekszik politikai rendezést keresni Csecsenföldön. Moszkva tegnap gyakorlatilag elvetette Aszlan Maszhadov csecsen elnök tárgyalási ajánlatát és tűzszüneti felhívását. Nyikolaj Kosman miniszterelnök-helyettes, csecsenföldi különmegbízott kizárt mindenfajta MTI-HÍREK Bukarest. A román kormányválság megoldásának nehézségeit mutatja, hogy a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (PNTCD) korábbi ígéretei ellenére tegnap délig nem tudott megegyezni az új kormányfőjelölt személyéről - sőt a koraesti órákig sem kaptunk hírt az esetleges megegyzésről. A PNTCD vezetésőségének megbeMTI-TUDÓSÍTÁS Brüsszel. Az Észak-Atlanti Tanács tegnap megnyílt kétnapos ülésszakának első munkaülésén magas rangú - egy NATO tisztségviselő tájékoztatása szerint igen élénk, termékeny vita volt az európai védelmi és biztonsági szerep alakulásáról, ami a helyzet messzemenően egybehangzó értékelésére politikai tárgyalást Maszhadowal. Az észak-kaukázusi körúton tartózkodó Knut Vollebaek norvég külügyminiszter, az EBESZ soros elnöke viszont szeretett volna Maszhadowal tárgyalni, de tegnap nem tudott eljutni Vlagyikavkazba: kiilöngépe csaknem egész nap Mahacskaiában vesztegelt a sűrű köd miatt, s végül az észak-oszét főváros helyett az ingusföldi Szlepcovszkoje katonai repülőtéren szállt le. Vollebaek: „Ha kell, egészen karácsonyig fogok várni". Vollebaek még a dagesztáni fővárosban úgy nyilatkozott, hogy ma ismét megpróbál eljutni Gudermeszbe, s az orosz erők által ellenőrzött más csecsen falvakba. „Ha kell, egészen karácsonyig fogok várni" - mondta a norvég politikus. Az orosz hadvezetés szerint februárig is elhúzódhatnak a csecsenföldi hadműveletek. Ezt Valerij Manyiszéléseiről kiszivárgott hírek szerint a kormánykoalíció fő pártja két alelnöke, Ulm Spineanu és Mircea Ciumara, valamint a jelenlegi belügyminiszter, Constantin Dudu Ionescu közül választ jelöltet. Pártberkekben olyan vélemények fogalmazódtak meg, hogy ez utóbbinak vannak a legnagyobb esélyei a jelölésre. Radu Vasile visszahívott román kormányfő kedden este közölte, utalt. Amerikai részről Strobe Talbott külügyminiszter-helyettes úgy értékelte az Európai Unió helsinki csúcsértekezletének határozatát, hogy az nem is egy, hanem több lépést is tett a jó irányba. A miniszterek igen elégedetten vették tudomásul főleg azt a döntést, hogy már 2003-ra számottevő erejű és bevethető európai haderőt akarnak felállítani válságkezelő lov, az orosz vezérkari főnök első helyettese jelentette ki tegnap Moszkvában külföldi katonai attasék előtt. Az orosz vezérezredes szerint „decembert is beszámítva két-három hónapra van szükség" a csecsenföldi terroristaellenes akció befejezéséhez. Korábban az orosz védelmi tárca illetékesei azt hangoztatták, hogy újévre befejeződhet a csecsenföldi hadjárat. Valerij Manyilov adatai szerint az orosz hadsereg a dagesztáni és a csecsenföldi harcokban eddig 400 halottat vesztett, ugyanakkor csaknem nyolcezer csecsen fegyverest és zsoldost ölt meg. Az orosz parancsnokság tegnap megerősítette, hogy az orosz erők Hankala elfoglalása után keleti irányból, továbbá észak-keleti irányból is Groznij peremkerületeihez nyomultak előre. Lecsi Iszlamov magas rangú csecsen parancsnok szerint viszont a felkelők az utóbbi 24 órában Groznij északi és délkeleti részén visszavertek hat orosz szárazföldi támadást, bár az oroszok folytatják offenzívájukat. hogy elege van a miniszterelnöki posztért folytatott harcból. Újságíróknak kijelentette: „torkig vagyok ezzel az egész történettel". Közölte, hogy bár nem mond le, az Alkotmánybíróságnál sem támadja meg az őt elmozdító államfői rendeletet. Mint mondta, egyszerű szenátorként folytatja a politizálást. Nem vállal semmilyen tisztséget, de ő lesz a szenátus legaktívabb tagja. célra. Ezek után a NATO várja, hogy mielőbb létrejöjjenek a két szervezet közötti gyakorlati és intézményes együttműködés formái, és az EU gondoskodjon az EU-ban még nem tag hat NATO-ország „lehető legteljesebb bekapcsolásáról". Jaime Gama portugál külügyminiszter, mint az EU következő féléves időszakának soros elnöke ígéretet is tett erre. Moszkva. Oroszországban a vasárnapi parlamenti választásokon hat párt, illetve választási tömörülés kerül be az állami dumába - ezt a jóslatot tartalmazza két orosz közvélemény-kutatás és egy szociológiai előrejelzés is. A Kommerszant Daily című orosz gazdasági napilap tegnapi számában közölt legfrissebb adatok szerint (mától már nem lehet felméréseket nyilvánosságra hozni) az élen a kommunisták végeznek, őket követi a Kremlpárti Egység (Medvegy), a Haza MTI-TUDÓSÍTÁS Bécs. Adolf Ogi védelmi miniszter, a Svájci Néppárt (SVP) képviselője lesz Svájc soros elnöke 2000-ben döntött tegnap a parlamet két háza az érvényes turnusrendszernek megfelelően. Az 57 éves miniszter legutóbb 1992-ben volt soros elnök. A képviselők még ezt megelőzően megerősítették tisztségükben a hivatalban lévő kormány tagjait. Nem változtattak a testület összetételét 40 éve meghatározó „varázsformulán", és a jobboldali ChrisLengyel jobboldal Egyetlen elnökjelölt Varsó. A jobboldalnak egyetlen jelöltet kell állítania a jövő évi elnökválasztásokra, nem pedig többet, ahogy Lech Walesa javasolta - vélekedett tegnap Jerzy Buzek. „Egyetlen, erős jelöltet szeretnénk, alti egyesíti a jobboldalt"- mondta a kormányfő, aki szerint ellenkező esetben egymás ellen küzdenének a jobboldali elnökjelöltek. A Szolidaritás szakszervezet hét végi wladyslawowói kongresszusán Walesa azt javasolta, hogy a választás első fordulójában több jelölt induljon, akik a második fordulóban a közülük legtöbb szavazatot elért politikust támogatnák. A küldöttek többsége és Marian Krzaklewski, a Szolidaritásjelenlegi elnöke nem értett egyet a történelmi Szolidaritás elnökének álláspontjával. A közös jobboldali jelölt személyéről azonban egyelőre nem hoztak döntést. (MTI) Egész Oroszország, majd leszakadva a liberális Jabloko, a Jobboldali Erők Szövetsége és Zsirinovszkij Tömbje kerül be a dumába. Az orosz szociológusok és közvélemény-kutatók felhívják a figyelmet arra, hogy a választópolgárok csaknem harmada még mindig ingadozik a tekintetben, egyáltalában elmenjen-e szavazni, negyedük pedig egyelőre nem döntött véglegesen, hogy mely pártra adja le voksát. A vasárnapi parlamenti választásokon 65 százalékos részvételi arányt jósolnak a felmérések - írta a Kommerszant Daily. toph Blocher ennek megfelelően nem került be a kormányba. A jobboldali Svájci Néppárt a választásokon annyira előretört, hogy a négy nagy párt konzervatív pártjai között az utolsóról az első helyre került. Ezért Christoph Blocher, a párt vezéregyénisége egy második helyet is követelt pártjának a héttagú kormányban. Á többi párt azonban a választások előtt kötött megállapodásának megfelelően fenntartotta a konkordancián nyugvó kormánystruktúrát: 2 + 2 + 2+1 hely a négy nagy pártnak. Koszovói közigazgatás Egyelőre csak albánokkal Belgrád. Koszovóban tegnap megalakult az Átmeneti Igazgatási Tanács, amely az ENSZ polgári missziójának (UNMIK) első végrehajtó szerve a nemzetközi igazgatás alá vont szerbiai tartományban. Bernard Kouchner különmegbízott írta alá a testület megalakításáról szóló megállapodást a koszovói albánok három politikai képviselőjével: Ibrahim Rugova mérsékelt és Hashim Thaqi radikális vezetővel, valamint a Thaqihoz közel álló Rexhep Qhosjával. A Kouchner által vezetett, nyolc tagú tanácsban 4-4 hely jut az UNMIK-nak és a koszovói nemzetiségek képviselőinek. Ez utóbbiak közül 3-at albánok - Rugova, Qhosja és Thaqi - töltenek be. A szerbeknek fenntartott negyedik hely még betöltetlen. Az albán vezetők vállalták, hogy csak pártjaikat képviselik a testületben. (MTI) Tegnap folyamatosan tanácskozott a Parasztpárt, Radu Vasile csak szenátor akar lenni Keresik a kormányfőjelöltet Az Észak-Atlanti Tanács az európai védelmi és biztonsági szerepről - Helsinki után Több lépést tettek a jó irányba A jobboldali Blocher nem került be a kormányba Svájci varázsformula A szíriai külügyminiszter kezet fogott amerikai kollégájával, de előre közölte: Baraknak nem nyújt kezet. (TA SR/AP)