Új Szó, 1999. november (52. évfolyam, 252-276. szám)

1999-11-11 / 260. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 1999. NOVEMBER 3827. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK - H IRDETÉS FL Áttekinthetőbb és célirányos támogatásokat ígér a magyarországi Új Kézfogás Közalapítvány új vezetősége Hová gurultak eddig a forintok? Budapest. Utóbb kámforrá vált és csődbe ment cégekbe is jelentős összegeket fekte­tett be a határon túli magya­rok gazdasági vállalkozásai­nak megsegítésére 1992-ben létrehozott, s eddig összesen közel másfél milliárd forin­tos költségvetési támogatást kapott Új Kézfogás Közala­pítvány (ÚKK). HÍRÖSSZEFOGLALÓ A kuratóriumi döntések végrehaj­tásával megbízott Cooperatio Kft. az Új Kézfogás Közalapítvány rossz működésének köszönhetően va­gyonának több mint a felét elvesz­tette. Az új vezetők a kiutat abban látják, ha a közalapítvány felhagy egyes cégek és magánszemélyek támogatásával, és csak közösségi célokra költ. Az Antall-kormány ál­tal létrehozott szervezetnek a hatá­ron túli magyarok körében Kézmo­sás volt a gúnyneve, amire azzal szolgálhatott rá, hogy 1997-ig arra sem volt egységes szabálya, hogy kik és milyen feltételekkel juthat­nak hozzá a határon túli magyarok gazdasági vállalkozásainak élénkí­tésére szánt támogatásokhoz. Ro­mániában az is megesett, hogy az alapítványi közreműködők neveit és telefonszámait pénzért adták­vették a magyar vállalkozók. A kedvezményezettek névsorát egyébként az alapítványnál arra hi­vatkozva nem hozzák nyilvános­ságra, hogy az érintetteket nem akarják kitenni az országaikban működő hatóságok zaklatásainak. Arról azonban még titkos kimuta­tás sincs, hogyan hasznosultak a különféle jogcímen folyósított tá­mogatások. E tekintetben azonban nem sok illúziója lehet annak, aki ismeri a Cooperatio Kft. tevékeny­ségét. Ezt 1993-ban azért hívta életre a kuratórium, mert úgy talál­ta, az a legegyszerűbb módja egy­egy jobb sorsra érdemes határon túli magyar vállalkozás támogatá­sának, ha az alapítvány kft-je társ­Az Új Kézfogás Közalapítvány vagyonkezelő cége, a Cooperatio Kft. részesedései külföldi bejegyzésű társaságokban vállalat tevékenység részesedés Románia Agrocenter Malomfalva mezőgazdaság 95,2 Alutus Csíkszereda nyomda 26,1 Cosi Coop Szatmárnémeti kereskedelem 65,3 Deko Csíkszereda kereskedelem 46,6 Fodo M Nagybánya sörüzem 31,2 Hajnal Gyergyócsomafalva élelmiszergyártás 41,0 Han-Tegri Nagyvárad vendéglátás 68,5 Maco Lignum Nagyvárad famegmunkálás 96,3 Nukleon Nagyvárad gépgyártás 47,1 Pilcoop Gyergyószentmiklós sütőüzem 40,0 Ukrajna Gála Coop Munkács gombatermesztés 49,0 Tiszahát Tiszapéterfalva száraztésztagyár 35,1 Ungvári Gyógyszergyár gyógyszergyártás 36,5 Jugoszlávia SAB Trade Szabadka vendéglátás 50,0 Szlovákia Ecoung Nagykapos szolgáltatás, panzió 32,0 Golden Market Köbölkút pékség, zöldség nagykereskedés 98,5 Ister Pack Dunaszerdahely csomagolástechnika 44,0 Unicoop Dunaszerdahely külkereskedelem 45,0 A támogatott cégek csak minimális hasznot hoztak, sőt egyesek nyomtalanul eltűntek (Forrás: HVG) tulajdonosként beszáll a cégbe. Az eredeti elképzelés szerint az ebből származó nyereséget újabb vállal­kozások támogatására fordították volna. Csakhogy az 1993 és 1997 között a határon túl befektetett 418 millió forint végül egyetlen fo­rint nyereséget sem produkált. Az átlagnál jobbnak bizonyult cégek közé tartozik a csíkszeredai Alutus nyomda, amely rendre 10 dollár alatti eredményt produkál. A ko­rábban pékséget üzemeltető szlo­vákiai Golden Market Kft.-nek vi­szont legutóbb már az ÜKK munka­társai sem tudtak a nyomára buk­kanni. Hernádi Zsolt, az új kurató­riumi elnök szerint a kockázatos vállalkozás eleve magában hordja a bukás veszélyét, ezért a felelős­ségre vonás büntetőjogi formája nem indokolt. Szerinte a hĺba a koncepcióban volt, mert költségve­tési pénzeket nem lett volna sza­bad piaci kockázatnak kitenni. Az új kuratórium most azt tervezi, hogy alapvetően átalakítja a támo­gatáspolitikát. Október közepén egy budapesti találkozón a határon túli magyar vállalkozásfejlesztési központok vezetőinek Hernádi be­jelentette: nem lesz több olyan vissza nem térítendő támogatás, ami egyéni érdekeket szolgál. Új pályázatokat egyébként már ta­valy szeptember óta nem támogat­nak, az új kuratórium ideje alatt fo­lyósított 100 millió forint átutalá­sáról még az elődök döntöttek. Az új program szerint ezentúl csak olyan tevékenységet támogatnak, amely nagyobb csoportok számára teszi érzékelhetővé a segítséget. Jövőre például mikrohitelprog­ramokat terveznek, amely során a döntéseket nem Budapesten, ha­nem az adott régióban hoznák meg. Erre hivatkozva már el is bocsátot­ták az ÚKK apparátusának több mint a felét. Az űj kuratórium vég­ső soron azt szeretné elérni, hogy minden érintett régióban alakuljon egy-egy kis alapítvány, amely tag­jai köztiszteletben álló helyi sze­mélyiségekként társadalmi mun­kában végeznék a pályázatok elbí­rálását. A közalapítvány a jövőben szerződéses alapon fizetne a vállal­kozásfejlesztési központoknak. Ezek az alapszolgáltatás fenntartá­sáért - ingyenes tanácsadás, vállal­kozói klub működtetése - évi 1500 dollárt kapnának, kiegészítve az ezen felül vállalt feladatokért járó juttatásokkal. (A HVG nyomán) Olasz tőke a Bódva-mentén Az Európai Unió segélye elsősorban Kelet-Szlovákiának Kazánház Párkányban Akkumulátor Tornáról Pozsony ma is fejlettebb Torna. A termelés felfutása után évi 150 ezer darab akkumulátort gyárt majd az Akuma Slovakia nevű cég, amely megkezdte a próbatermelést a Bódva parti városban. Boleslav Rencman igazgató elmondta, az ál­taluk felszerelt olasz technológiával Közép- és Kelet Európában egyedü­liként gyártanak hermetikusan zárt gépkocsi-akkumulátorokat. Az Akuma Slovakia 1994-ben alakult a cseh Akuma kereskedelmi cége­ként, ezt bővítették ki 1996-ban a gyártási részleggel. Időközben az anyacég az olasz Fiamm Group cso­port részévé vált, amely a tornai vál­lalatba 26 millió koronát ruházott be. Az olaszok az Akuma révén a ha­zai piac 46%-át mondhatják ma­gukénak. Az 50 főt foglalkoztató Akuma Slovakia idei forgalma 90 millió korona körül alakul. (HN) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákia fővárosa, amellett, hogy az ország politikai központja, már a múltban is az or­szág kirakatvárosának számított. Az üzletek már a múlt rendszerben is jobban el voltak látva áruval mint a vidéki városokban. A kü­lönbségek a főváros és a vidéki ré­giók közt máig fennmaradtak, az okok azonban mára jelentős mér­tékben megváltoztak. Pozsony je­lenlegi kiemelt helyzete jelentős mértékben a város kedvező fekvé­sének köszönhető. Mindehhez hoz­zájárul a lakosság kedvező demog­ráfiai összetétele, az iskolázottság magasabb szintje és az ipar szerke­zete is. Míg a Pozsonyi kerületben az egy lakosra számított GDP eléri az európai uniós átlag 105%-át, addig az ország többi régiójában ez a 40%-ot sem haladja meg. A brut­tó nemzeti termék európai színvo­nala mellett azonban a pozsonyiak fizetései messze elmaradnak az eu­rópai átlagtól. A fővárosban dolgo­zók ugyan 277 százalékkal több hozzáadottértéket termelnek, mint az ország többi régiója, ám a fizeté­sek csak 32 százalékkal magasab­bak az országos átlagnál. Hasonló a helyzet az adózás tekintetében is. A Pozsonyi kerületben évente át­lagban 46 055 koronás jövedelem­adó befizetés esik egy alkalmazott­ra, ami csaknem 460 százalékkal több az országos, 8270 koronás át­lagnál. A jelenlegi kormány egyik legfontosabb gazdasági célkitűzése az ország egyes régióinak fejleszté­se. így a problémásnak tekintett, főként kelet-szlovákiai régiókba irányul majd az az 5-6 milliárd ko­rona is, amelyet az Európai Unió juttat a kevésbé fejlett régiók fej­lesztésére. (S) Olcsóbb hőenergia Pozsony. A pozsonyi Siemens Kft. által épített gázkazánházat novem­ber 17-én adják át Párkányban. Je­lenleg a városban mintegy 3 ezer háztartásban van központi fűtés, va­gyis az új kazánház a város lakossá­gának kétharmadát, mintegy ki­lencezer lakost lát majd el hővel. Párkány eddig a helyi papírgyártól vette a hőt, így az új kazánház öko­lógiai és pénzügyi szempontból egy­aránt előnyös lesz a város számára, mivel növeli függetlenségét a külső forrásoktól. A kazánház felépítése 49,9 millió koronába került, éves működési költségei eléri a 23,5 mil­lió koronát. A befektetéssel csök­kentik a szállítási költségeket is, ennek köszönhetően a lakosság mé­lyen az államilag megszabott 290 Sk/GJ-s maximált ár alatt juthat majd hozzá a hőenergiához. (HN) A statisztikai hivatal szerint szeptemberhez képest októberben némileg mérséklődött az infláció üteme Szlovákiában Olcsóbb lett az üdítő HÍRÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Október végén Szlováki­ában éves összehasonlításban 14 százalékra mérséklődött az inflá­ció, a pénzromlás mértéke szep­temberben még 14,7 százalék volt. A fogyasztói árak októberben szeptemberhez képest 0,5 száza­lékkal nőttek, az élelmiszereknél szintén 0,5 százalékos volt az ár­emelkedés, ellenben az alkohol és a dohánytermékek kategóriájában nem történt árváltozás, az üdítő­italoknál pedig egyenesen 0,1 szá­zalékos az árcsökkenés. 1998 októberéhez képest a lakbé­rek, a lakossági villamos energia, a gáz és a víz együttesen 40,7 száza­lékkal nőtt, a közlekedés 17,4 szá­zalékkal, az egészségügyi kiadá­sok 16,7 százalékkal, az oktatásra fordított kiadások 11,2 százalék­kal, az üdülések 10,7 százalékkal, az alkohol- és a dohánytermékek 7,2 százalékkal, végezetül az élel­miszerek és alkoholmentes italok pedig 3,9 százalékkal. Az infláció alakulása Hónap 1999 1998 Január 6,8 7,2 Február 6,9 7,5 Március 7,0 7,2 Április 7,1 7,0 Május 6,7 7,6 Június 7,1 7,4 Július 13,6 7,0 Augusztus 14,4 5,7 Szeptember 14,7 5,9 Október 14,0 6,2 TANÁCSADÓ Védettek a végzősök Gy. L.: Tavasszal fejeztem be a főiskolát. Négy hónapig mun­kanélküli voltam. Októberben sikerült olyan állást találnom, amely megfelelne a végzettsé­gemnek. Meglepett viszont, hogy a munkaszerződésemet csak egy évre kötötték meg. Még a főiskolán hallottam, hogy velünk, ha elvégezzük a főiskolát, nem lehet előre meghatározott időre szóló munkaszerződést kötni. Most nem tudom, törvényes-e a munkaszerződés, amelyet aláírtam egy évre. Ez az egy­éves szerződés számomra bi­zonytalanságot is jelent, mert nem tudhatom, hogy mi lesz egy év múlva. FEKETE MARIAN Önnek a főiskolán kiváló oktatói voltak, ha még ennek a kérdés­nek is figyelmet szenteltek, illet­ve legalább felhívták az Önök fi­gyelmét arra, hogy az adott kér­dést illetően van jogi szabályo­zás. A Munka Törvénykönyve végrehajtására kiadott 233/1988 Tt. számú kormány­rendelet a 3. paragrafusában foglalkozik ezekkel a kérdések­kel. Az említett jogi szabályozás szerint határozott időre szóló munkaviszonyt létesíteni (vagy másként fogalmazva: határo­zott időre szóló munkaszerző­dést kötni) nem lehet azokkal a főiskolát (egyetemet) végzet­tekkel sem, akik a képzettségük­nek megfelelő munkakört látná­nak el ebben a munkaviszony­ban. Másként közelítve: ha Ön valóban a végzettségének meg­felelő munkakörre kötötte meg a munkaszerződését, az egyévi, előre meghatározott időre kikö­tött megállapodást érvénytelen­nek kell tekinteni, mert ez a munkaszerződés a Munka Tör­vénykönyve 242. §-a első bekez­désének a) pontja értelmében a tartalmát vagy a célzatát tekint­ve összeegyeztethetetlen a hatá­lyos jogi rendelkezésekkel. Ve­gye úgy, hogy határozatlan idő­re szóló munkaszerződést kö­tött, tanácsadásért inkább csak akkor kellene folyamodnia, ha egy év elteltével sem lenne ren­dezve ez a helyzet, azaz, ha a munkáltatója nem akarná meg­újítani a munkaszerződését és ragaszkodna ahhoz, hogy ez a szerződés csak egyévi időtar­tamra volt megkötve. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Közép-európai Adóterhek mágnesvasút az OECD-ben Berlin. A vitatott német mágnesvasút tervezett Hamburg-Berlin közti szaka­szát 15 éven belül a magyar fő­városig kívánja meghosszab­bítani az üzemeltető társaság. A Transrapid International cég vezetői ésszerűnek tartják a Ber­lintől Drezdán, Prágán, Brünnön, Bécsen és Pozsonyon át Budapestig tervezett vonal meghosszabbítását. A rövid sze­relvények kerekek nélkül, mág­neses térerőre támaszkodva szá­guldanak majd a magasvasút felépítményén, akár óránkénti 450 kilométeres sebességgel is. Megépítése esetén a mágnesvasút nem egész három óra alatt érne el Berlinből Buda­pestre. A teljes szakasz (1250 kilométeres táv) üzemeltetésé­hez legalább 8000 embert kelle­ne felvennie a vasútnak. (MTI) Brüsszel. Az Adófizetők Európai Egyesületének tegnap közzétett jelentése szerint az OECD­tagországok közt az egy főre jutó bruttó nemzeti termékhez (GNP) viszonyítva a svéd lakos­ságot sújtja a legnagyobb össz­adóteher, amely jelenleg 53%­os. Ez a mutató az összes többi tagállamban 50% alatt van. Ma­gyarország a tavalyi adatok alap­ján a tizenkettedik helyen áll 39%-os összteherrel, az észak­európai államok, a Benelux-ál­lamok, Franciaország, Ausztria és Lengyelország után. A ma­gyar adóterhek 1995-ben még elérték a 42,7 százalékot, ta­valyelőtt pedig 39,4 százalékra rúgtak. Ugyanez Csehország esetében 40,1, 38,6 illetve 38,3 százalék volt. Magyarország 25%-os áfájával kiemelkedik ebben a kategóriában. (MTI) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1999. november 11-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,456 Magyar forint (100) 17,035 Angol font 67,769 Német márka 22,219 Cseh korona 1,192 Olasz líra (1000) 22,443 Francia frank 6,874 Osztrák schilling 3,158 Japán ien (100) 39,750 Spanyol peseta (100) 26,118 Kanadai dollár 28,384 Svájci frank 27,030 Lengyel zloty 9,770 USA-dollár 41,795 Szűkkörű nemzetközi szakkonferenciát rendeznek A téma az informatika Az infláció mértéke éves összehasonlításban. Az adatok százalékban ér­tendők. (Forrás: ČTK) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Idén november 18-19-én a pozsony-ligetfalui Gastropol kongresszusi központban rendezik az Informatika 99 nemzetközi szak­konferenciát. Az ötödik alkalom­mal sorra kerúlő konferenciára a Szlovák Kibernetikai és Informati­kai Társaság és a pozsonyi Technika Háza rendezésében kerül sor. A rendezők szerint a konferenciát csak a legszűkebb szakmai rétegnek szánják, így 150 résztvevőnél több­re idén sem számítanak. A konfe­rencia „nemzetköziségét" a mint­egy 20-30 csehországi résztvevő biztosítja. Mária Muchová, a szervezőbizott­ság tagja szerint meghívóikat el­küldték ugyan a többi környező or­szágba is, ám ennek inkább csak propagandajelentőséget tulajdoní­tanak, így a konferencia tárgyalási nyelveként továbbra is maradhat a cseh és a szlovák. A legismertebb hazai szakemberek által tartott elő­adásokkal elsősorban az állami és a bankszektor képviselőit szeretnék megismertemi az informatika leg­újabb tudományos eredményeivel. Rendkívül alacsony azonban a cé­gek érdeklődése a konferencia iránt, így a szervezők, annak ellené­re, hogy a hivatalos jelentkezési ha­táridő már lejárt, továbbra is váiják a cégek képviselőinek jelentkezését is, akik bővebb információkhoz a konferencia internetes honlapján (www.savba.sk) juthatnak, (mi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom