Új Szó, 1999. október (52. évfolyam, 226-251. szám)

1999-10-06 / 230. szám, szerda

10 KULTÚRA ÚJ SZÔ 1999. OKTÓBER 6. Október hatodika: az aradi vértanúk emlékére tartott nemzeti gyásznap és a nemzeti tudat nehézkes mozdulása Haynau, a bresciai hiéna elvileg távírózhatott volna Pestre Láthatatlan kollégium - tanévnyitó Komárom. A komáromi Selye János Kollégium október 16-án szombaton 10 órai kezdettel tartja ünnepélyes tanévnyitóját a Tiszti Pavilon dísztermében. A rendezvényen részt vesz és felszólal Szigeti László oktatási államtitkár, Kroó Norbert, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Bauer Győző, a Szlovák Tudományos Akadémia tagja, Balázs György, a CSSZMK Alapítvány tagja és mások. (ú) SZÍNHÁZ POZSONY HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Száll a kakuk fészkére 19 KIS SZÍNPAD: Kényes egyensúly 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Liliomfi 11 MOZI POZSONY HVIEZDA: Bigyó felügyelő (am.) 15.30, 17.15, 19 Lola az életéén fut (ném.) 20.45 OBZOR: Star Wars: Baljós árnyak (am.) 15.30, 18, 20.30 MLADOSŤ: Kuckók (cseh) 15, 17.30, 20 901-ES FILMKLUB: Cinema Paradiso (ol.-fr.) 18 Kolja (cseh) 20.30 YMCA: Star Wars: Baljós árnyak (am.) 15.30, 18, 20.30 CHARLIE CENTRUM: A legkedvesebb bárom (am.) 19.15, 21 Pokoli szerencse (cseh) 17 Múmia (am.) 16.30, 20.30 Mondd, mi a szerelem (svéd) 19 Wing Commander (am.) 18 Szökőkút Zuzanának III. (szl.) 17.30 KASSA DRUŽBA: Tíz dolog, amit utálok benned (am.) 16, 18, 20 TATRA: Kuckók (cseh) 15.45, 18, 20.15 CAPITOL: Asterix és Obelix (fr.) 15.45,18, 20 ÚSMEV: Star Wars: Baljós árnyak (am.) 15.45,18.15, 20.40 IMPULZ: Loch Ness (am.) 16.15, 19.15 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: Notting Hill (am.) 17, 19 LÉVAJUNIOR: Ösztön (am.) 16.30,19.30 GALÁNTA- VMK: Életem szerelme (am.) 17.30, 20 NAGYMEGYER - SLOVAN: Star Wars: Baljós árnyak (am.) 14.30, 19 GYŐR LLOYD: Csillagok háborúja: Baljós árnyak (am.) 15, 17.30, 20, 22.30 CINEMA CITY: Taxi (fr.) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Csúcsformában 14.30, 16.30,18.30, 20.30 Csillagok háborúja: Baljós árnyak (am.) 14.30,17,19.45 Ötvennégy (am.) 14.30, 16.30,18.30, 20.30 Ösztön (am.) 14.45,17.30,20.15 Mátrix (am.) 14.45,17.30, 20.15 A Thomas Crown ügy (am.) 13.30, 15.45, 18, 20.15 Vadiúj vadnyugat (am.) 13.30, 15.45, 18, 20.15 Apafej (am.) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Múmia (am.)18, 20.15 Szájkosaras kosaras (amerikai) 14,16 Petőfi Sándor idegen nyelveken - könyvkiállítás Japánul is olvasható Görgey Artúr fővezér Világosnál Paskievics orosz fővezér előtt tette le a fegyvert, aki az osztrákok kezére adta Nagyváradon a vezérlő tábornokokat (Archív felvételek) MTI-TUDÓSÍTÁS Kecskemét. Petőfi Sándor világirodalmi jelentőségét, más országokban is megnyilvánuló népszerűségét igazolja az a kiállítás, amely Kecskeméten nyílt meg a Katona József Megyei Könyvtárban. A közszemlére tett kötetek mindegyike Petőfi költeményeinek külföldön kiadott fordítása. A hírős városban egy hétig, majd Kiskunfélegyházán és Kiskőrösön szintén hét-hét napig megtekinthető vándorkiállításon több mint 35 nyelven megjelent másfél száz könyv látható. A kiállítás kuriózuma egy 150 évvel ezelőtt, 1849-ben Frankfurtban kiadott vaskos kötet, amely Petőfi verseinek válogatását tartalmazza, német nyelven. A kiállításon bemutatott, idegen nyelvű Petőfi-kiadások jelentős hányada művészi illusztrációkkal és reprezentatív kivitelben készült. A fordítások között található például arab, baskír, héber, eszperantó, kínai, koreai, lett, mongol, örmény és vietnami nyelvű kötet is, valamint egy japán versválogatás, amit Petőfi születésének 150. évfordulója alkalmából adtak ki a szigetországban. A megnyitón egyebek mellett elhangzott: nemzeti költőnk művei közül a János Vitézt és az Apostolt fordították le a legtöbb nyelvre. A kecskeméti kiállítást a házigazda intézmény, a kiskunfélegyházi és kiskőrösi könyvtárak anyagából és Székely Gábor fővárosi vállalkozó gyűjteményéből állították össze. A Petőfi-műveket, tárgyi emlékeket megszállottan gyűjtő vállalkozó jóvoltából a bemutatón közszemlére került egy 1849-es dokumentum is, a költő elfogására kibocsátott körözvények egyik eredeti, német nyelvű példánya. A nevüket ugyanúgy nem volt kötelező megtanulni egy szlovákiai magyar középiskolában, mint a hét vezérét vagy az Árpád-házi királyokét, és mégis megtanultuk. DUSZA ISTVÁN Rátartiságból, büszkeségből tettük, kicsit a dac is munkált bennünk. Emlékszem, valami soha nem érzett áhítattal mondtuk ki a neveket: Kiss Ernő, Schweidel József, Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Knezič Károly, Léhner György, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Török Ignác, Vécsey Károly és Lázár Vilmos. Ők tizenhármán golyó és kötél általi vértanúhalált szenvedtek az aradi vár területén. Beleborzongtunk, s hallani véltük a katonai dobok pergését, s gyűlöltük Haynaut, akit halálában is elátkozott kamaszos lázadásunk. Mondják az okosok: manapság az ilyen memoriterekre már nem kellene időt vesztegetni. Erre ott vanZichy Mihály allegorikus képsorozattal idézte meg az aradi vértanúk emlékét FELHÍVÁS A Csemadok OT Elnöksége felhívással fordul a szlovákiai magyar társadalmi szervezetekhez, intézményekhez és egyénekhez, hogy 1999. október 30-ig juttassák el a Fábry Zoltán Díjra javasolt egyének és alkotó közöségek nevét a Csemadok Országos Tanácsának címére (Nám. 1. mája 10-12, 815 57 Bratislava). A Fábry Zoltán Díj küldetése: támogatni a szlovákiai magyar irodalmat, a szlovákiai magyarsággal foglalkozó történelmi és társadalmi írásbeliséget, az olyan alkotásokat, amelyek a Fábry-életműhöz, a szlovákiai magyarság életéhez és az író törvényes örököse, a Csemadok tevékenységéhez kötődnek." A Fábry Díj odaítélhető: 1. Olyan szépirodalmi vagy irodalomtudományi művekért, amelyek hűen ábrázolják a szlovákiai magyarság életét, hozzájárulnak önismeretünkhöz és a szülőföld szeretetének elmélyítéséhez. 2. Olyan társadalomtudományi, publicisztikai és helytörténeti művekért, amelyek a szlovákiai magyarság történelmi, néprajzi, kultúrtörténeti, nyelvtudományi, szociológiai kérdéseivel foglalkoznak. 3. Olyan politikai közéleti, pedagógiai, tudományos, művészeti és egyéb tevékenységéit, amely hozzájárul a szlovákiai magyarság társadalmi, kulturális, oktatásügyi érdekeinek teljesebb megfogalmazásához és helyzetének a javításához. nak a lexikonok. (Pedig azokban is vannak tévedések, mint ahogyan az Akadémiai Kiadó Magyar Nagylexikon 1. kötetében éppen az ARADI VÉRTANÚK szócikkben a „pesti népnek" tulajdonítják a „bécsi nép" helyett 1848. október 6-án Latour bécsi rendőrminiszter felkoncolását.) Annak az eseménynek az első évfordulójára időzíttette Haynau az aradi tábornokok kivégzését, mintegy példát statuálva arra, hogyan vág vissza a hatalom. Aznap állították kivégző osztag elé Pesten gróf Batthyány Lajost, az első felelős magyar kormány miniszterelnökét. Bár nem tizenhármán, illetve tizennégyen voltak, a többiekről és az összesen mintegy 120 vértanúról csak a történészek szólnak kitartóan. Olyan tényekre is fényt derítettek, melyek szerint Aradon először 1849. augusztus 22-én akasztottak. Auffenberg (Ormay) Norbert ezredest követően augusztus 23-án Nagy Bálint és Nagy Ákos állt a kivégzőosztag előtt, s ugyanott veszejtették el október 25-én Kazinczy Lajost. Talán az ő végzete lett a legszörnyűbb, hiszen földi maradványait a mai napig nem találták meg. Pedig néhányukat a hóhér megvesztegetése után kihantolták, rokonok, barátok, hű bajtársak segítségével szállították el. Volt olyan is, akit csak 16 év után temethettek el. Schweidelt és LáHaynaunak még a bécsi udvarjóváhagyására sem volt szüksége. zárt pedig csak 1913-ban. A többiek porhüvelyét 1932-ben tárták fel. A kivégzés helyétől távolabb állított emlékművet többször is áthelyezték. Kálváriájuk a mai napig tart, bár a magyar és a román kormány egyezséget kötött, hogy méltóképpen helyreállítják az aradi emlékhelyet. Tények, immár rendszeresen felkeresett, rendben tartott sírhelyek, s méltó megemlékezések. Áhogyan azt Margonyán, Dessewffy Arisztid sírjánál is minden évben megtartják. De megemlékeznek máshol is, Pozsonyban, a TRUGLY SÁNDOR A Honismereti Kiskönyvtár sorozat 109. köteteként jelent meg 1998ban a Komáromszentpéter nevezetességeit tárgyaló munka Oláh György tollából. A széles körben ismert kiváló matematikatanár szülőfalujának természeti adottságaival, történelmével, népművészetével, oktatásügyével stb. ismerteti meg az olvasót. E mátyusföldi, több mint háromezer lelket számláló, ma is túlnyomórészt magyarok lakta község első írásos említése 1332-ből származik, ekkor Zenthpeter és Sanctus Petrus néKlapka Györgyék vívtak a környéken sikeres ütközeteket. ven emlegetik. A korábbi időkből ismert régészeti lelőhely. A törökdúlás idején a falu teljesen elpusztult, majd 1763-ban (a nagy komáromi földindulással szinte egy időben) erős földrengés rázta meg a települést. A magyar szabadságharc idején Klapka Györgyék vívtak a környéken sikeres ütközeteket. A falu az első világháború befejezése Kecske kapui temetőben, ahol Jeszenák János és Rázga Pál sírját koszorúzzák meg a tisztelgők. Akik között, ha akárcsak egy is lesz, aki elgondolkodik, mi is történt százötven éve azon az október 6-ai hajnalon az aradi várban, de nemcsak ott, különös, szinte ördöginek tűnő véletlenek sorozatára döbbenhet rá. Haynaunak elvileg rendelkezésére állhatott volna a távíró, amelyet Samuel Morse 1837-ben Ámerikában már feltalált, s 1840ben megalkották a morzeábécét is. Bécs és Pozsony között 1847ben épült ki az első távíróvonal, így a forradalmi idők alatt már járt az elektromos jel a császárváros és a magyar főváros között. Látszólag semmi akadálya nem lett volna annak, hogy a bresciai hiéna távírón keresztül hangolja össze a pesti mártír, Batthyány Lajos és az aradi tizenhármak kivégzését. Ráadásul még Komárom alatt Klapka Györggyel tárgyalt, amikor az egyes ítéleteket kötél általiról golyó általira „enyhítette", s az október 2-ai komáromi kapituláció után aligha tért vissza lóhalálában Aradra. Országosan azonban még nyoma sem volt a távíróvonalaknak. Gyorsfutárok vitték a hadiparancsokat, s után Csehszlovákiához került, 1938-tól ismét Magyarország része, majd a II. világháborút lezáró párizsi békeszerződés másodszor is a Csehszlovák Köztársaságnak ítéli. Lakosai közül sokan hősi halált haltak a két világháborúban. Szőlőtermesztéséről és kitűnő boráról ismert községnek híres volt a népművészete is. Lányai és asszonyai gyönyörű kézimunkát, toledókat készítettek, melyek messze földön ismertek voltak, ugyanakkor a férfinép archaikus tulipánsarjas kaa katonai önkényuralom szervezettsége olyan rendíthetetlen volt, hogy magának Haynaunak még a bécsi udvar jóváhagyására sem volt szüksége ahhoz, hogy végrehajtassa a kivégzéseket. Mestere - hóhérmestere - volt anOrszágosan akkor még nyoma sem volt a távíróvonalaknak. nak az eljárásnak, amellyel egy nemzetet akart megalázni és rettegésben tartani. Így írt: „...egész Európának példát fogok mutatni, hogyan kell bánni a lázadókkal, és hogyan kell a rendet és nyugalmat és békességet egy évszázadra biztosítani." Igencsak elszámította magát, hiszen még a legsötétebb rémuralom idején is születtek irodalmi művek, amelyek a haza állapotán csüggedőket igyekeztek felrázni. Bár Petőfi Sándor eltűnt a segesvári csatamezőn, Kossuth emigrációban élt, Széchenyi Döblingben küzdött a kórral, a börtönbe vetett és a bujdosó honvédek vagy az idegen földre katonai szolgálatra hurcoltak sokáig őrizték szívükben a forradalom parazsát. puoszlopokat (kapubálványokat) faragott. A helyi temetőben még ma is szépen díszített, régi keresztekben és fejfákban gyönyörködhetünk. A kötetből egyebek között megtudhatjuk, hogy a község az évszázadok folyamán sok neves férfiút adott a világnak. Közéjük tartozik Kossányi József, az ismert költő és kritikus, aki a komáromi bencés gimnáziumban érettségizett, majd Pozsonyban polgári iskolai tanári oklevelet szerzett. 1951-ben kivándorolt Amerikába, ahol több kötete jelent meg. Egész életében hű maradt szülőfalujához. Erről így ír Szentpéter című versében: „Tudom, már nem látlak soha többé, hát elmorzsollak most puha röggé, mint olvasóját hű parasztasszony, halálos idődet így virrasztom... És egy véled a te űzött fiad, ki élte fogytáig érted riad, s majd ha távol tőled eltemetnek, Istennek hívséggel megjelentlek..." Rövid ismertetésünk végén megállapíthatjuk, hogy a Szénássy Árpád által 1995-ben útnak indított Honismereti Kiskönyvtár sorozat Oláh György jóvoltából ismét egy figyelemre méltó kis kötettel gazdagodott. PÁLYÁZAT Az Ifjú Szivek Magyar Művészegyüttes igazgatója pályázatot hirdet az alábbi állások betöltésére: zenei vezető - követelmény: konzervatóriumi végzettség, ötéves szakmai gyakorlat tánckarvezető - követelmény: ötéves szakmai gyakorlat táňcpedagógus (tánctechnika) követelmény: ötéves szakmai gyakorlat táncpedagógus (néptánc) - követelmény: ötéves szakmai gyakorlat szervezőtitkár (programmenedzser) - követelmény: középiskolai végzettség, személygépkocsivezetői igazolvány, idegen nyelv ismerete előny szervezőtitkár - követelmény: középiskolai végzettség, személygépkocsi-vezetői igazolvány. A pályázók mellékeljék szakmai életrajzukat, az adott munkakörrel kapcsolatos elképzeléseiket, a végzettséget, illetve a különböző tanfolyamok elvégzését igazoló okmányt. Jelentkezési határidő: 1999. október 25. Cím: Maďarský umelecký súbor Mladé srdcia - Ifjú Szivek, 811 02 Bratislava, Mostová 8 (Tel.: 07/54410 310) A Honismereti Kiskönyvtár sorozat 109. köteteként jelent meg Oláh György munkája Szentpéter nevezetességeiről