Új Szó, 1999. október (52. évfolyam, 226-251. szám)

1999-10-06 / 230. szám, szerda

10 KULTÚRA ÚJ SZÔ 1999. OKTÓBER 6. Október hatodika: az aradi vértanúk emlékére tartott nemzeti gyásznap és a nemzeti tudat nehézkes mozdulása Haynau, a bresciai hiéna elvileg távírózhatott volna Pestre Láthatatlan kollégium - tanévnyitó Komárom. A komáromi Selye János Kollégium október 16-án szombaton 10 órai kezdettel tartja ünnepélyes tanévnyitóját a Tiszti Pavilon dísztermében. A rendezvényen részt vesz és felszólal Szigeti László oktatási államtitkár, Kroó Norbert, a Magyar Tudo­mányos Akadémia főtitkára, Bauer Győző, a Szlovák Tudományos Akadémia tagja, Balázs György, a CSSZMK Alapítvány tagja és má­sok. (ú) SZÍNHÁZ POZSONY HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Száll a kakuk fészkére 19 KIS SZÍN­PAD: Kényes egyensúly 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Liliomfi 11 MOZI POZSONY HVIEZDA: Bigyó felügyelő (am.) 15.30, 17.15, 19 Lola az életéén fut (ném.) 20.45 OBZOR: Star Wars: Baljós árnyak (am.) 15.30, 18, 20.30 MLADOSŤ: Kuckók (cseh) 15, 17.30, 20 901-ES FILM­KLUB: Cinema Paradiso (ol.-fr.) 18 Kolja (cseh) 20.30 YMCA: Star Wars: Baljós árnyak (am.) 15.30, 18, 20.30 CHARLIE CENTRUM: A legkedvesebb bárom (am.) 19.15, 21 Pokoli szerencse (cseh) 17 Múmia (am.) 16.30, 20.30 Mondd, mi a szerelem (svéd) 19 Wing Commander (am.) 18 Szökőkút Zuzanának III. (szl.) 17.30 KASSA DRUŽBA: Tíz dolog, amit utálok benned (am.) 16, 18, 20 TATRA: Kuckók (cseh) 15.45, 18, 20.15 CAPITOL: Asterix és Obelix (fr.) 15.45,18, 20 ÚSMEV: Star Wars: Baljós árnyak (am.) 15.45,18.15, 20.40 IMPULZ: Loch Ness (am.) 16.15, 19.15 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: Notting Hill (am.) 17, 19 LÉVA­JUNI­OR: Ösztön (am.) 16.30,19.30 GALÁNTA- VMK: Életem szerelme (am.) 17.30, 20 NAGYMEGYER - SLOVAN: Star Wars: Baljós ár­nyak (am.) 14.30, 19 GYŐR LLOYD: Csillagok háborúja: Baljós árnyak (am.) 15, 17.30, 20, 22.30 CINEMA CITY: Taxi (fr.) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Csúcs­formában 14.30, 16.30,18.30, 20.30 Csillagok háborúja: Baljós ár­nyak (am.) 14.30,17,19.45 Ötvennégy (am.) 14.30, 16.30,18.30, 20.30 Ösztön (am.) 14.45,17.30,20.15 Mátrix (am.) 14.45,17.30, 20.15 A Thomas Crown ügy (am.) 13.30, 15.45, 18, 20.15 Vadiúj vadnyugat (am.) 13.30, 15.45, 18, 20.15 Apafej (am.) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Múmia (am.)18, 20.15 Szájkosaras kosaras (amerikai) 14,16 Petőfi Sándor idegen nyelveken - könyvkiállítás Japánul is olvasható Görgey Artúr fővezér Világosnál Paskievics orosz fővezér előtt tette le a fegyvert, aki az osztrákok kezére adta Nagyváradon a vezérlő táborno­kokat (Archív felvételek) MTI-TUDÓSÍTÁS Kecskemét. Petőfi Sándor világi­rodalmi jelentőségét, más orszá­gokban is megnyilvánuló nép­szerűségét igazolja az a kiállítás, amely Kecskeméten nyílt meg a Ka­tona József Megyei Könyvtárban. A közszemlére tett kötetek mindegyi­ke Petőfi költeményeinek külföl­dön kiadott fordítása. A hírős vá­rosban egy hétig, majd Kiskunfé­legyházán és Kiskőrösön szintén hét-hét napig megtekinthető ván­dorkiállításon több mint 35 nyel­ven megjelent másfél száz könyv látható. A kiállítás kuriózuma egy 150 évvel ezelőtt, 1849-ben Frank­furtban kiadott vaskos kötet, amely Petőfi verseinek válogatását tartal­mazza, német nyelven. A kiállítá­son bemutatott, idegen nyelvű Petőfi-kiadások jelentős hányada művészi illusztrációkkal és repre­zentatív kivitelben készült. A fordí­tások között található például arab, baskír, héber, eszperantó, kí­nai, koreai, lett, mongol, örmény és vietnami nyelvű kötet is, valamint egy japán versválogatás, amit Pető­fi születésének 150. évfordulója al­kalmából adtak ki a szigetország­ban. A megnyitón egyebek mellett elhangzott: nemzeti költőnk mű­vei közül a János Vitézt és az Apos­tolt fordították le a legtöbb nyelv­re. A kecskeméti kiállítást a házi­gazda intézmény, a kiskunfélegy­házi és kiskőrösi könyvtárak anya­gából és Székely Gábor fővárosi vállalkozó gyűjteményéből állítot­ták össze. A Petőfi-műveket, tárgyi emlékeket megszállottan gyűjtő vállalkozó jóvoltából a bemutatón közszemlére került egy 1849-es dokumentum is, a költő elfogására kibocsátott körözvények egyik ere­deti, német nyelvű példánya. A nevüket ugyanúgy nem volt kötelező megtanulni egy szlovákiai magyar kö­zépiskolában, mint a hét ve­zérét vagy az Árpád-házi ki­rályokét, és mégis megta­nultuk. DUSZA ISTVÁN Rátartiságból, büszkeségből tet­tük, kicsit a dac is munkált ben­nünk. Emlékszem, valami soha nem érzett áhítattal mondtuk ki a neveket: Kiss Ernő, Schweidel Jó­zsef, Aulich Lajos, Damjanich Já­nos, Dessewffy Arisztid, Knezič Károly, Léhner György, Lei­ningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Török Ignác, Vécsey Károly és Lázár Vilmos. Ők tizenhármán golyó és kötél általi vértanúhalált szenvedtek az aradi vár terüle­tén. Beleborzongtunk, s hallani véltük a katonai dobok pergését, s gyűlöltük Haynaut, akit halálá­ban is elátkozott kamaszos láza­dásunk. Mondják az okosok: manapság az ilyen memoriterekre már nem kel­lene időt vesztegetni. Erre ott van­Zichy Mihály allegorikus képsoro­zattal idézte meg az aradi vértanúk emlékét FELHÍVÁS A Csemadok OT Elnöksége felhívás­sal fordul a szlovákiai magyar társa­dalmi szervezetekhez, intézmé­nyekhez és egyénekhez, hogy 1999. október 30-ig juttassák el a Fábry Zoltán Díjra javasolt egyének és al­kotó közöségek nevét a Csemadok Országos Tanácsának címére (Nám. 1. mája 10-12, 815 57 Bratislava). A Fábry Zoltán Díj küldetése: támogatni a szlovákiai magyar irodalmat, a szlovákiai magyarság­gal foglalkozó történelmi és társa­dalmi írásbeliséget, az olyan alkotá­sokat, amelyek a Fábry-életműhöz, a szlovákiai magyarság életéhez és az író törvényes örököse, a Csema­dok tevékenységéhez kötődnek." A Fábry Díj odaítélhető: 1. Olyan szépirodalmi vagy iroda­lomtudományi művekért, amelyek hűen ábrázolják a szlovákiai ma­gyarság életét, hozzájárulnak önis­meretünkhöz és a szülőföld szerete­tének elmélyítéséhez. 2. Olyan társadalomtudományi, publicisztikai és helytörténeti mű­vekért, amelyek a szlovákiai ma­gyarság történelmi, néprajzi, kul­túrtörténeti, nyelvtudományi, szo­ciológiai kérdéseivel foglalkoznak. 3. Olyan politikai közéleti, pedagó­giai, tudományos, művészeti és egyéb tevékenységéit, amely hozzá­járul a szlovákiai magyarság társa­dalmi, kulturális, oktatásügyi érde­keinek teljesebb megfogalmazásá­hoz és helyzetének a javításához. nak a lexikonok. (Pedig azokban is vannak tévedések, mint aho­gyan az Akadémiai Kiadó Magyar Nagylexikon 1. kötetében éppen az ARADI VÉRTANÚK szócikkben a „pesti népnek" tulajdonítják a „bécsi nép" helyett 1848. október 6-án Latour bécsi rendőrminiszter felkoncolását.) Annak az ese­ménynek az első évfordulójára időzíttette Haynau az aradi tábor­nokok kivégzését, mintegy példát statuálva arra, hogyan vág vissza a hatalom. Aznap állították kivég­ző osztag elé Pesten gróf Batthyá­ny Lajost, az első felelős magyar kormány miniszterelnökét. Bár nem tizenhármán, illetve ti­zennégyen voltak, a többiekről és az összesen mintegy 120 vérta­núról csak a történészek szólnak kitartóan. Olyan tényekre is fényt derítettek, melyek szerint Aradon először 1849. augusztus 22-én akasztottak. Auffenberg (Ormay) Norbert ezredest követően au­gusztus 23-án Nagy Bálint és Nagy Ákos állt a kivégzőosztag előtt, s ugyanott veszejtették el október 25-én Kazinczy Lajost. Talán az ő végzete lett a legször­nyűbb, hiszen földi maradványait a mai napig nem találták meg. Pedig néhányukat a hóhér meg­vesztegetése után kihantolták, rokonok, barátok, hű bajtársak segítségével szállították el. Volt olyan is, akit csak 16 év után te­methettek el. Schweidelt és Lá­Haynaunak még a bécsi udvarjóváhagyására sem volt szüksége. zárt pedig csak 1913-ban. A töb­biek porhüvelyét 1932-ben tárták fel. A kivégzés helyétől távolabb állított emlékművet többször is áthelyezték. Kálváriájuk a mai napig tart, bár a magyar és a ro­mán kormány egyezséget kötött, hogy méltóképpen helyreállítják az aradi emlékhelyet. Tények, immár rendszeresen fel­keresett, rendben tartott sírhe­lyek, s méltó megemlékezések. Áhogyan azt Margonyán, Des­sewffy Arisztid sírjánál is minden évben megtartják. De megemlé­keznek máshol is, Pozsonyban, a TRUGLY SÁNDOR A Honismereti Kiskönyvtár sorozat 109. köteteként jelent meg 1998­ban a Komáromszentpéter neveze­tességeit tárgyaló munka Oláh György tollából. A széles körben is­mert kiváló matematikatanár szülőfalujának természeti adottsá­gaival, történelmével, népművé­szetével, oktatásügyével stb. ismer­teti meg az olvasót. E mátyusföldi, több mint háromezer lelket szám­láló, ma is túlnyomórészt magya­rok lakta község első írásos említé­se 1332-ből származik, ekkor Zenthpeter és Sanctus Petrus né­Klapka Györgyék vívtak a környéken sikeres ütközeteket. ven emlegetik. A korábbi időkből ismert régészeti lelőhely. A török­dúlás idején a falu teljesen elpusz­tult, majd 1763-ban (a nagy komá­romi földindulással szinte egy időben) erős földrengés rázta meg a települést. A magyar szabadság­harc idején Klapka Györgyék vívtak a környéken sikeres ütközeteket. A falu az első világháború befejezése Kecske kapui temetőben, ahol Jeszenák János és Rázga Pál sír­ját koszorúzzák meg a tisztelgők. Akik között, ha akárcsak egy is lesz, aki elgondolkodik, mi is tör­tént százötven éve azon az októ­ber 6-ai hajnalon az aradi várban, de nemcsak ott, különös, szinte ördöginek tűnő véletlenek soro­zatára döbbenhet rá. Haynaunak elvileg rendelkezésé­re állhatott volna a távíró, ame­lyet Samuel Morse 1837-ben Ámerikában már feltalált, s 1840­ben megalkották a morzeábécét is. Bécs és Pozsony között 1847­ben épült ki az első távíróvonal, így a forradalmi idők alatt már járt az elektromos jel a császárvá­ros és a magyar főváros között. Látszólag semmi akadálya nem lett volna annak, hogy a bresciai hiéna távírón keresztül hangolja össze a pesti mártír, Batthyány Lajos és az aradi tizenhármak ki­végzését. Ráadásul még Komá­rom alatt Klapka Györggyel tár­gyalt, amikor az egyes ítéleteket kötél általiról golyó általira „eny­hítette", s az október 2-ai komáro­mi kapituláció után aligha tért vissza lóhalálában Aradra. Orszá­gosan azonban még nyoma sem volt a távíróvonalaknak. Gyorsfu­tárok vitték a hadiparancsokat, s után Csehszlovákiához került, 1938-tól ismét Magyarország ré­sze, majd a II. világháborút lezáró párizsi békeszerződés másodszor is a Csehszlovák Köztársaságnak íté­li. Lakosai közül sokan hősi halált haltak a két világháborúban. Szőlőtermesztéséről és kitűnő bo­ráról ismert községnek híres volt a népművészete is. Lányai és asszo­nyai gyönyörű kézimunkát, toledó­kat készítettek, melyek messze föl­dön ismertek voltak, ugyanakkor a férfinép archaikus tulipánsarjas ka­a katonai önkényuralom szerve­zettsége olyan rendíthetetlen volt, hogy magának Haynaunak még a bécsi udvar jóváhagyására sem volt szüksége ahhoz, hogy végrehajtassa a kivégzéseket. Mestere - hóhérmestere - volt an­Országosan akkor még nyoma sem volt a távíróvonalaknak. nak az eljárásnak, amellyel egy nemzetet akart megalázni és ret­tegésben tartani. Így írt: „...egész Európának példát fogok mutatni, hogyan kell bánni a lázadókkal, és hogyan kell a rendet és nyugal­mat és békességet egy évszázadra biztosítani." Igencsak elszámítot­ta magát, hiszen még a legsöté­tebb rémuralom idején is szület­tek irodalmi művek, amelyek a haza állapotán csüggedőket igye­keztek felrázni. Bár Petőfi Sándor eltűnt a segesvári csatamezőn, Kossuth emigrációban élt, Szé­chenyi Döblingben küzdött a kór­ral, a börtönbe vetett és a bujdosó honvédek vagy az idegen földre katonai szolgálatra hurcoltak so­káig őrizték szívükben a forrada­lom parazsát. puoszlopokat (kapubálványokat) faragott. A helyi temetőben még ma is szépen díszített, régi keresz­tekben és fejfákban gyönyörködhe­tünk. A kötetből egyebek között megtudhatjuk, hogy a község az év­századok folyamán sok neves férfi­út adott a világnak. Közéjük tarto­zik Kossányi József, az ismert költő és kritikus, aki a komáromi bencés gimnáziumban érettségizett, majd Pozsonyban polgári iskolai tanári oklevelet szerzett. 1951-ben kiván­dorolt Amerikába, ahol több kötete jelent meg. Egész életében hű ma­radt szülőfalujához. Erről így ír Szentpéter című versében: „Tudom, már nem látlak soha többé, hát elmorzsollak most puha röggé, mint olvasóját hű parasztasszony, halálos idődet így virrasztom... És egy véled a te űzött fiad, ki élte fogytáig érted riad, s majd ha távol tőled eltemetnek, Istennek hívséggel megjelentlek..." Rövid ismertetésünk végén meg­állapíthatjuk, hogy a Szénássy Ár­pád által 1995-ben útnak indított Honismereti Kiskönyvtár sorozat Oláh György jóvoltából ismét egy figyelemre méltó kis kötettel gaz­dagodott. PÁLYÁZAT Az Ifjú Szivek Magyar Művész­együttes igazgatója pályázatot hir­det az alábbi állások betöltésére: zenei vezető - követelmény: kon­zervatóriumi végzettség, ötéves szakmai gyakorlat tánckarvezető - követelmény: öté­ves szakmai gyakorlat táňcpedagógus (tánctechnika) ­követelmény: ötéves szakmai gya­korlat táncpedagógus (néptánc) - köve­telmény: ötéves szakmai gyakorlat szervezőtitkár (programmene­dzser) - követelmény: középisko­lai végzettség, személygépkocsi­vezetői igazolvány, idegen nyelv ismerete előny szervezőtitkár - követelmény: kö­zépiskolai végzettség, személy­gépkocsi-vezetői igazolvány. A pályázók mellékeljék szakmai életrajzukat, az adott munkakörrel kapcsolatos elképzeléseiket, a vég­zettséget, illetve a különböző tan­folyamok elvégzését igazoló ok­mányt. Jelentkezési határidő: 1999. október 25. Cím: Maďarský umelecký súbor Mladé srdcia - Ifjú Szivek, 811 02 Bratislava, Mostová 8 (Tel.: 07/54410 310) A Honismereti Kiskönyvtár sorozat 109. köteteként jelent meg Oláh György munkája Szentpéter nevezetességeiről

Next

/
Oldalképek
Tartalom