Új Szó, 1999. október (52. évfolyam, 226-251. szám)

1999-10-08 / 232. szám, péntek

10 KULTÚRA ÚJ SZÓ 1999. OKTÓBER 8 Dessewffy Arisztidra emlékeznek Kassa. Holnap Margonyán koszorúzási ünnepséget tartanak Dessewffy Arisztid honvédtábornok, az aradi vértanúk egyikének síijánál. A Thália Színház elől 11 órakor autóbusz indul a koszorúzás helyszínére. A megemlékezók útba ejtik Csákány települést is, ahol Dessewffy tábornok gyermekkorát töltötte, és a helyi templomban emléktábla figyelmeztet erre a tényre. A megemlékezésen részt vesz Boross Miklós, a Magyar Köztársaság szlovákiai nagykövete is. Az aradi vértanú sírjánál Balassa Zoltán, az MKP kassai elnöke, valamint Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke mond-emlékbeszédet. (juk) IIIIIIIIIIIIIll illlliHWrf színház WKKKKKKKKM POZSON

Y SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Nabucco 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Ahogy tetszik 19 KIS SZÍNPAD: Figyeljetek Leonra! 19 RUŽINOVI MŰVELŐDÉSI HÁZ: Cyrano 19.30 KASS

A THÁLIA SZÍNHÁZ: Kakuk Marci szerencséje (vendégjáték Királyhelmecen) 12 KOMÁRO

M JÓKAI SZÍNHÁZ: Liliomfi 11 MOZI POZSON

Y HVIEZDA: Vadiúj vadnyugat ( am.) 15.30,18, 20.30 OBZOR: Star Wars: Baljós árnyak (am.) 15.30 Az elveszett paradicsom visszatér (cseh) 18, 20.30 MLADOSŤ: Kuckók (cseh) 15, 17.30, 20 YMCA: Vadiúj vadnyugat (am.) 15.30, 18, 20.30 CHARLIE CENTRUM: Pokoli szerencse (cseh) 17 Múmia (am.) 16.30, 20.30 Mondd, mi a szerelem (svéd) 19 Wing Commander (am.) 18 Miami rapszódia (am.) 20.30 A szerelem hálójában (am.) 17.30 KASS

A TATRA: Bigyó felügyelő (am.) 16, 18, 20 CAPITOL: Vadiúj vadnyugat (fr.) 15.45, 18, 20 ÚSMEV: Star Wars: Baljós árnyak (am.) 15.45, 18.15, 20.40 IMPULZ: Loch Ness (am.) 16.15, 19.15 DÉL-SZLOVÁKI

A ROZSNYÓ - PANORÁMA: Notting Hill (am.) 17, 19 LÉVA JUNIOR: Star Wars: Baljós árnyak (am.) 16.30, 19.30 SLOVAN: A vizesnyolcas (am.) 19 GALÁNTA - VMK: Joe, az óriásgorilla (am.) 17.30,20 ZSELlZ-VÁROSI MOZI: Mátrix (am.) 19 GYŐ

R LLOYD: Csillagok háborúja: Baljós árnyak (am.) 15, 17.30, 20, 22.30 CINEMA CITY: Csúcsformában 14.30, 16.30, 18.30, 20.30, 22.30 Csillagok háborúja: Baljós árnyak (am.) 14.30, 17, 18.30, 19.45, 21, 22.20 Ösztön (am.) 14.30, 17.10, 19.50, 22.30 Mátrix (am.) 14.30, 17.10, 19.50, 22.30 A Thomas Crown ügy (am.) 13.30, 15.45, 18, 20.15, 22.30 Vadiúj vadnyugat (am.) 13.30, 15.45 Apafej (am.) 14.15,16.15,18.15, 20.15,22.15 Múmia (am.) 18, 20.15,22.30 Szájkosaras kosaras (am.) 14,16 A magyar adás kétnapi kínálatából válogathatnak Hétvége a rádióban MŰSORAJÁNLÓ Szombat: A Hétről hétre című publicisztikai magazinban visszatérünk a hét legfontosabb belpolitikai történéseihez, szólunk a közép-kelet-európai választási szakértők szövetségének, valamint a szlovák és a magyar parlament kulturális és média bizottságainak pozsonyi tanácskozásáról, Kovács László profeszszorral, a pozsonyi l-es számú gyermekklinika nefrológusával a vesebetegségek gyógyításának hazai helyzetéről beszélgetünk, és bemutatjuk a számítógépes civilizáció csodagyerekét, Szász Marcit. A szerkesztő Hritz Júlia. 11.30-kor, a Hazai tükör e heti adásában Nagydarócot mutatjuk be. A déli hírek és a nótacsokor után Boráros Imre: Átutazó vagyok itt a földön... című zenés monodrámáját tűztük műsorra. 14.05-kor Nevelők fóruma. A műsor a rimaszécsi iskola roma tanulóinak oktatásában megmutatkozó nehézségek okaira keresi a választ. Reisz Éva igazgató egy felmérés eredményeit ismerteti. Á 15 órakor kezdődő Irodalmi mozaikban egyebek között szólunk a frankfurti nemzetközi "könyvvásárról, melynek középpontjában most a magyar irodalom áll. Szombati adásunkat a Köszöntő után hírösszefoglaló zárja. Vasárnap: Hírekkel, sportösszefoglalóval indul az adás nyolc órakor. Fél kilenctől a gyermekeknek szánt ismeretteijesztő műsoraink közül Hercegként jár-kel a lednicei kastélyban Zsótér Sándor. Pár nappal ezelőtt a színikritikusok díját kapta Habsburg sarjhoz cigányvér Előbb őt rendezték, aztán ő kezdett el rendezni másokat. Sándor Pál filmjében, a Szerencsés Dánielben a tragikus sorsú Angeli Gyurit játszotta, majd a Mennyei seregekben Kardos Ferenccel, az Isten veletek, barátaimban Simó Sándorral, az Ébredésben Elek Judittal dolgozott. A Miss Arizonában Marcello Mastroianni partnere volt. SZABÓ G. LÁSZLÓ A színművészeti főiskolán dramaturgként végzett, ma mégis színházi rendezőként jegyzik. Legutóbbi munkáién (Pericles, Falstaff) pár nappal ezelőtt a színikritikusok díját kapta. Zsótér Sándor most újra kamera előtt áll. Szabó Ildikó készülő filmjében, a Chacho Romban övé a főszerep. Osztrák herceget alakít, aki magyar cigánylányt szeret. Először 1987-ben, a Hótreálban dolgozott Szabó Ildikóval. „Szőkére festettem a hajamat a nyáron, mert nagyon nehéz volt már az élet, és ha jól sejtem, ez is közrejátszott abban, hogy enyém lett a szerep. Egyébként pedig nagyon frusztrált vagyok, talán öregebb is az ifjú Hercegnél. Az első néhány nap nehéz volt számomra. Az ember tudja, hány éves, hogyan néz ki, és ez mind nyomasztó lehet, főleg, ha hiteles akar lenni a szerepben. Arról nem is beszélve, hogy rég dolgoztam már filmben. Anno, amikor három filmem is volt a szemlén, azt gondoltam, mindent megtettem a színészi pályáért, de úgy látszik, mégsem. Ugyanis szép lassan elapadtak, pontosabban megritkultak a felkérések. De miután nem ez volt a szakmám, törést nem okozott az életemben." Négy évvel ezelőtt egy francia-argentin rendező operafilmjében szerepelt; azóta ó foglalkoztatott másokat. Wyspianski, Victor Hugo, Seneca, Thomas Bernhard, Esterházy Péter, Goethe, Örkény, Hauptmann, Brecht, Miller darabjait állította színpadra vidéken és Budapesten... „Tíz éve rendezek, de azt is szeretem, ha én vagyok jó kezekben. Csak éppen görcsös pasi vagyok, akinek rengeteg baja van magával. A Hótreálban, annak idején, már két hónapja dolgoztunk, és még mindig nem mertem megkérdezni Ildikótól, hogy milyen vagyok. Arra kért, hogy legyek macho, de ez a szó még annyira új volt akkoriban, „Az a fontos, amit a kamera lát..." hogy nem is értettem, mit takar. Úgy tettem hát, mintha tudnám a dolgomat, és eljátszottam egy túlérzékeny, idegbeteg fiút, ahelyett, hogy durvább és karakteresebb lettem volna. Szerintem szenvelegtem. Most is ugyanez a veszély fenyeget. Egyszerűen hajlamos vagyok rá, mint az önsajnálatra. Idegesít is kellőképpen, hiszen mindkettő elég visszataszító. Ennek az új lehetőségnek a Chacho Romban mindenesetre nagyon örülök. Szép helyeken forgatunk, gyönyörűek a jelmezek, arról nem is beszélve, milyen kellemes egy ilyen filmbeli szerelmi háromszögben lavírozni." Józsi cigány, a negyvennyolcas magyar katona, honvéd egyenruhában bolyong a kihalt csatamezőn. A Chacho Rom elsó képsorain talál a vérző, láztól és hidegtől didergő osztrák tisztre. A Habsburg főhercegre. „Mint egy Grimm-mese, olyan a történet. A cigány megmenti a Herceg életét, ezért ő is tenni akar valamit a romákért. Minden ambíciója, hogy letelepítse, megnevelje és iskoláztassa őket. A cigányok azonban menni akarnak. Megállít hatatlanok. A szabadságnak ilyen tényközelébe sosem jut a Herceg. Ó annál sokkal zártabb, fegyelmezettebb alkat. Nem tud átlépni egy határt. Mosolyogni, nevetni sem tud, valószínűleg azért nem, mert sokk és trauma érte a háborúban. Ez az első nagy élménye, s ebből a kedélybetegségből, vagy ha úgy tetszik: lelki bénultságból játékosságával és humorával a cigányfiú szabadítja ki. Mindezért cserébe szeretne valami nagyot adni neki a Herceg, de a sors közbeszól, és elszereti tőle Zerfit, a vonzó cigánylányt, akitől később gyermeke szü„A felvételt megelőzően sosem élünk lelki életet..." letik. Ó lesz élete nagy szerelme, vele tölti élete legszebb éjszakáját, de a film végén mindent elveszít. A gyerekét is, a szerelmét is, a barátját is. Csak az ősparkja és a díszkertje marad meg. Én hiszek a mesékben. Főleg az ilyenekben. Megmozgatják a fantáziámat. Minden olyan, mintha élne, és még valami plusz is van benne. Ezek hatnak az emberre." Hogy tudja-e rendezni magát az, aki más helyzetben másokat rendez? (Helyey Zsuzsa felvétele) Zsótér Sándor határozottan azt feleli, hogy: „Nem. Egyáltalán. Mivel nem tudom, mi látszik abból, amit csinálok, végrehajtom, amit kérnek tólem. Ha látnám magam kívülről, bizonyára változtatnék egy-két dolgon. Forgatás közben amúgy sem lehet annyit próbálni, mint a színházban, hiszen az előkészületek annyira hosszadalmasak, hogy a felvételre már nem jut sok idő. Én meg néha épp attól vagyok görcsös, hogy tudom, most nagyon gyorsan kellene valami zseniálisat csinálni. Ildikó instrukciói egyszerűek és pontosak. A felvételt megelőzően nem élünk lelki életet. Mindig csak valami praktikusat mond, és a többit rám bízza. Eredetileg úgy volt, hogy csak a film első harmadában játszom a Herceget, addig, amíg fiatal. Tovább már Helmut Griem vitte volna a figurát, akit Liza Minnelli és Michael York partnereként a Kabaréban láttunk. De Ildikó a forgatás második hetében úgy döntött, a sminkes majd rak rám néhány évtizedet, és végigvihetem a szerepet. így most még jobban izgulok, de ez senkit sem kell, hogy érdekeljen. Az a fontos, amit a kamera lát." Megjelent a Kalligram októberi száma. Benne Sámuel Beckett, Viktor Pelevin és Németh Zoltán írása „Ma a mondatalkotás az elsődleges" POLGÁR ANIKÓ ismétlünk meg egyet. A kilenc órakor kezdődő katolikus félórában Szakái László zselízi plébános a helyes Mária-tiszteletről elmélkedik, és folytatódik Mózes Gyula muzslai plébános bibliamagyarázata. Az egyházi műsor után Századok zenéje. Ezúttal klasszikus szerzők, Beethoven és Mozart műveiből válogatunk. 10 óra 5 perckor Randevú Puha József szerkesztésében. A tartalomból: hangulatkép egy falusi búcsúból; mit gyűjtenek a mai gyerekek; az alkohol és Amerika; a Dupla Kávé első randevúja. A 14 órai hírek után Mayer Judit olvassa fel nyelvművelő írását. 15 órakor már elhangzott riportokból válogatunk, 15.30-kor pedig néprajzi összeállításunk, a Hazai tájakon jelentkezik. A műsor szerkesztője ezúttal Rimaszécsre látogat el. A Köszöntőt követően az adás hírösszefoglalóval érvéget. (B. E.) Az októberi Kalligram nem témákra, hanem műfajokra épülő szerkezeti komplexum: a szám elejére került két tanulmány és esszé, valamint a lapzáró kritika változatos szépirodalmi anyagot fognak közre. A szépprózák között kiemelt helyen, a lap középpontjában két világirodalmi alkotás, Viktor Pelevin és Sámuel Beckett novellája áll. A filozófiát ezúttal Mészáros András tanulmánya képviseli. Beckett Meglehetős nőkről álmodom című elbeszélése (melynek sajátos stílusáról már a cím is árulkodik) egy bődületes szerelem ironikus részekkel megtűzdelt leírása. Viktor Pelevinnek, az orosz irodalom nemrég feltűnt, új tehetségének a novelláját Bratka László adja közre. Az elbeszélés 1917. november 6-ának éjszakáján játszódik Péterváron. A „nagy történelmi esemény" megragadása, a századelő dekadenciájának és a kor filozófiai áramlatainak megjelenítése Pelevin írásában parodisztikus színezetet kap. Pelevin novellájával szemben, mely az egyén történelmi szerepét és küldetését hangsúlyozza ironikusan, Gazdag József írása az egyénnek a társadalom erőivel szembeni tehetetlenségét emeli ki a maga komolyságában. A kiszolgáltatottság érzéséből születtek a pelevini iróniától szintén mentes Duba Gyula-novellák is. Más jellegű Mórocz Mária két rövid írása, melyeket a Becketténél is aprólékosabb megfigyelés tesz érzékletessé, olykor szándékoltan vontatottá. Ezek a szövegek, úgy, mint a Beckett-novella egyes részei, az elbeszélés terét a külső felől a belső történések irányába tágítják. Ezen a ponton, a líra és epika öszszefolyásánál érdemes áttérnünk a versanyag ismertetésére. Mindenekelőtt a sajátos poétikájú és lendületes Mizser Attila-verseket említeném: jellemzőjük a játék, a mélyreható humor s egyfajta vagány líraiság. Pintér Tibor két klasszikusnak számító német költő, Rainer Maria Rilke és Gottfried Benn egy-egy versének fordítását közli. Rilke Oszi nap című versét Komlós Aladár, Rab Zsuzsa és Tandori Dezső után fordítja újra, sajnos, nem túl nagy invencionalitással. A Rilke-vers a középkori himnuszok áhítatát öltözteti melankolikus mezbe, Gottfried Benn szövege a nyelv antihumanizmusát felismerő ars poetica-paródia. (Ez utóbbi versből származik a címként idézett szentencia: „ma a mondatalkotás az elsődleges".) A lírai anyaghoz kapcsolódnak még Apollinaire haikuszerű töredékeinek fordításai és Romhányi Török Gábor kaotikus versfolyama. Az októberi Kalligram egyik legizgalmasabb írása Németh Zoltán Mi van egy lehetséges Grendel-novella megírásának szimulációja közben? című esszéje, mely egy lehetséges történet konstruálásával mutatja ki, hogy „milyen eszközökkel kívánja elcsábítani olvasóját a Grendel-szöveg". A filozófiát ezúttal Mészáros András tanulmánya (A 17.-18. század magyarországi jezsuita filozófusai) képviseli, mely egy hiánypótló vállalkozásnak, a magyarországi filozófia 19. század végéig feldolgozott történetének egy fejezete. Az októberi Kalligramot Pozsvai Györgyi kritikája záija Cholnoky Viktor Wurmdrukker Tóbiás és egyéb kísértetek című könyvéről. Ezt a meglehetősen tarka irodalmi-tudományos anyagot az idén 50. születésnapját ünneplő Luzsicza Árpád remek grafikái kísérik.