Új Szó, 1999. július (52. évfolyam, 149-175. szám)

1999-07-19 / 164. szám, hétfő

8 KULTÚRA ÚJ SZÓ 1999. JÚLIUS 19. MOZI POZSONY HVIEZDA: Kopogtatás a mennyek kapuján (am.) 20.30 Joe, az óri­ásgorilla (am.) 16, 18 HVIEZDA - KERTMOZI: A szerelem hálójá­ban (am.) 21.15 OBZOR: Analizálj... (am.) 18, 20.30 TATRA: Brian élete (ang.) 15.30,18, 20.30 ISTROPOLIS: Az élet szép (ol.) 18,20.30 A múmia (am.) 18,20.30 Joe, az óriásgorilla (am.) 15.30, 18,20.30 Lolita (am.) 17.30,20 MLADOSŤ: Mondd, mi a szerelem! (svéd) 15.15, 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Analizálj... (am.) 18, 20.30 Édesek és mostohák (am.) 17.30 Taxi (fr.) 17, 21 Álmaid nője (sp.) 18.30 Salo avagy Szodoma 120 napja (ol.) 20.15 Beto­non legeltetett lovak (szl.) 20 KASSA DRUŽBA: Csapda (am.) 17.45, 20 TATRA: Joe, az óriásgorilla (am.) 17.45 CAPITOL: Joe, az óriásgorilla (am.) 18,20.15 IMPULZ (Az ÚSMEV moziban): Sling blade (am.) 19.15 OEL-SZLOVAKIA GÚTA-VMK: Elemi csapás (am.) 19.30, 22 .ROZSNYÓ - PANORA­MA: Üzenet a palackban (am.) 19 GYOR CINEMA CITY - GYŐR PLAZA: Elveszett zsaru 13.30, 15.45, 18, 20.15, 22.30; Múmia 13.30, 15.45, 18, 20.15, 22.30; Kegyetlen já­tékoK 14, 16, 18, 20, 22; A csaj nem jár egyedül 14, 16, 18, 20, 22; Mint a hurrikán 13.30,15.45,18, 20.15, 22.30; Taxi 14,16,18, 20, 22; Briliáns csapda 13.31, 15.45, 18, 20.15, 22.30; Kedvenc Mars­lakóm 14, 16, 18, 20, 22; 10 dolog... 14, 16, 18, 20, 22; Kísértetha­jó 16, 18, 20, 22; Mulan 14. KÖBÖLKÚT '99, DIÁKTÁBOR július 21. 14.00 Megnyitó - Kovács Ferenc, köbölkúti polgármester és a szer­vezők 17.00 Párkányt és környékét is­mertető előadás - Balázs György 19.00 Váijátékok a párkányi Szent György Lovagrend lovagjai előadásában 20.00 Szolid parti hölgyeknek és uraknak; M-System, DJ Záhada július 22. délelőtt asztalitenisz-bajnokság 16.30 Balázs Géza - nyelvész előadása Középiskolásokkal való foglalko­zás 21.00 Maksa Zoltán - humorem­ber 23.00 Iszapbirkó (!) utána Szolid parti hölgyeknek és uraknak július 23. délelőtt agyagozás, video, sport, fürdés, focibajnokság 16.00 Strédl Terézia - pszicholó­gus előadása 17.30 Himmler György: Izrael történelme 19.00 sör-virsli verseny, meglá­togatjuk!!! (falusi fenyegetőző néptáncműsorszám) 20.00 tábortűz július 24. délelőtt agyagozás, video, sport, fürdés, nemezelés, kirándulás-a környék megtekintése 15.30 Harna István építésügyi miniszterrel beszélgetünk 19.00 Waszlavik Gazember, Ju­tott Neki, Tudósok 20.00 Szolid parti hölgyeknek és uraknak július 25. délelőtt agyagozás, video, sport, fürdés, röplapbdabajnokság 15.00 Egely György- természet­tudós 18.00 Húsbuni est (abszurd szín­ház) 20.00 Szolid parti hölgyeknek és uraknak este Greenfields - ír koncert és táncház július 26. délelőtt agyagozás, video, sport, fürdés 15.00 Kovács Attila - arabokrul 16.00 KOR-ZÁR 19.00 vetélkedő, sportversenyek kiértékelése 20.00 Szolid parti Július 27. TÁBORBONTÁS, könnyek Szigeti László: „Az igazi megoldást az jelentené, ha az önkormányzatok hatáskörébe kerülnének az iskolák." Iü koppinthat az elöljáró kezére? Augusztus elején kerül a kor­mány elé az oktatásügy ál­lamigazgatásáról és az okta­tásügyi önigazgatásról szóló törvény, amely visszaadná az iskolatanácsok beleszólási jo­gát az iskolaigazgatók kine­vezésébe. Róla beszéltünk Szigeti László oktatási állam­titkárral. VOJTEK KATALIN Változik a törvény vagy megma­rad eredeti, 1990. évi formájá­ban? Lényegében visszaállítja az 1990. évi állapotot, de bizonyos módosítá­sokkal. Valamennyi állami iskolá­ban - beleértve a más minisztériu­mokhoz tartozókat is - az iskolata­nács javaslatára nevezi ki az iskola­fenntartó az igazgatót. Eddig a kü­lönböző minisztériumokhoz tartozó iskolákban az iskolatanácsnak nem volt beleszólása az igazgató kineve­zésébe. A magán- és az egyházi isko­lákban az iskolatanács nem tesz ja­vaslatot, hanem véleményt mond a jelölt személyéről. Ez is előrelépést jelent, mert eddig ezen iskolák ese­tében nem kellett hogy működjenek az iskolatanácsok. Változást jelent az 1990-es évhez viszonyítva, hogy két esetben váltható le az iskola­igazgató az iskolatanács javaslata nélkül: a központi tanfelügyelő ja­vaslatára, vagy abban az esetben, ha bebizonyosodik, hogy az igazgató törvénysértést követett el. Mindkét esetben a fenntartónak is és a tanfel­ügyelőnek is konzultálnia kell az is­kolatanáccsal. Mi történik, ha nem egyezik a fenntartó és az iskolatanács véle­ménye az iskolaigazgató szemé­lyének kérdésében? Az iskolaigazgató személyére vo­natkozó javaslatot az iskolatanács versenypályázat alapján teszi meg. A pályázat eredményét közli a fenn­tartóval és meghatározza a jelöltek sorrendjét. Az iskolatanács az első helyen szereplő személyt javasolja az igazgatói posztra, amit respek­tálnia kell a fenntartónak. Ha az nem ért egyet a jelölt személyével, tudtára adja az iskolatanácsnak, amely ebben az esetben a sorrend­ben következő második személyt javasolja. Mi van, ha az iskolatanács ra­gaszkodik az első jelölthöz? Akkor egyeztetni, tárgyalni kell, és meg kell találni azt a személyt, aki mindkét fél számára elfogadható. Nem a fenntartóé az utolsó szó? A fenntartó nem nevezhet ki olyan személyt, akit a tanács nem támo­gat. A szülőket az iskola szülői mun­kaközösségének elnöke és alel­nöke képviseli? Ez nem szükségszerű. A szülők ma­guk választják meg azt a két sze­mélyt, akit delegálni kívánnak az is­kolatanácsba. Tudok olyan iskolákról, ahol az igazgató már most rostálja a szü­lőket, és számára az a fő szem­pont, hogy ki manipulálható leg­jobban. Ki lehet ezt védeni? A törvénnyel egyidőben két rende­letet ad ki az oktatási minisztérium. Az egyik a tanfelügyelőségről, a másik pedig az iskolatanácsokról szóló rendelet. Az utóbbi egyértel­műen kimondja, hogy a szülők által választott tagokról van szó. Tehát össze kell hívni az össz-szülői érte­kezletet, és ott a szülők választják meg azt a két személyt, akikkel kép­viseltetni kívánják magukat az isko­latanácsban. Tehát nem történhet meg, hogy az iskola igazgatója jelö­li ki, melyik szülő lesz az iskolata­nács tagja. A törvény hatályba lépe­se után a jelenlegi iskolatanácsokat meg kell szüntetni és három hóna­pon belül újakat kell létrehozni. Úgy tudom, a kétnyelvű doku­mentációk kérdése még tárcakö­zi egyeztetésre vár. Szeretnénk, ha szeptember 1-től hatályba lépne ez a rendelet, amely kimondja, hogy a nemzetiségi isko­lákban a dokumentációt két nyel­ven kell vezetni. Pontosan felsorol­ja, hogy mi értendő pedagógiai do­kumentáció alatt: a tanterv, a tan­menet, az osztálykönyv, a kataló­gus, az iskola évi terve, az érettségi­ről, a szakvizsgáról és a ko­misszionális vizsgáról szóló jegyző­könyv. Sajnos, bárhogy is igyekez­tünk Szabó Lászlóval, a nemzetisé­gi főosztály vezetőjével, nem sike­rült elérnünk, hogy az osztálykönyv ne kerüljön a pedagógiai dokumen­táció kategóriájába. Milan Ftáčnik oktatási miniszter szerint jelentősen bővítik a járási és kerületi hivatalok oktatási osz­tályvezetőinek jogkörét. A kormány idei 446 sz. határozata értelmében a belügyminisztérium­„Minden erőfeszítésünk ellenére sem sikerült elérnünk, hogy az osztály­könyvet kivonják a pedagógiai dokumentáció kategóriájából." (Dömötör Ede felvétele) nak át kell értékelnie a kerületi és a járási hivatalok működési rendsze­rét és mechanizmusát. Erről szólt múlt kedden a belügyminisztéri­umban tartott értekezlet, ahol a ke­rületi és a járási hivatalok struktú­rájával kapcsolatos új irányelvek kerültek megvitatásra. Az oktatási minisztérium javasolta, hogy a per­szonális és a pénzügyi, beruházási jogköröket kapják vissza az oktatá­si osztályok vezetői. A belügymi­nisztérium javaslatával ugyanis az oktatási minisztérium nem ért egyet, mert az az eddigi állapotot rögzíti. Ha az osztályvezetők meg is kap­ják ezeket a kompetenciákat, a végső szót minden esetben a ke­rületi elöljáró mondja ki. Ha tör­ténetesen rosszul dönt, ki az, aki a kezére koppinthat? Az oktatás vonatkozásában? Senki. Jó ez nekünk? Mert nem kell ok­vetlenül törvényt sértenie az elöl­járónak ahhoz, hogy az iskolákat érintő kérdésekben rájuk nézve érzéketlenül, hátrányosan dönt­sön. Az iskolák azonban ilyenkor nem fellebbezhetnek. Ilyen szempontból jobb volt, amikor speciális államigazgatási szervként működött a járási és a kerületi tan­ügyi hivatal. De megítélésem szerint az igazi megoldást az jelentené, ha az önkormányzatok hatáskörébe kerülnének az iskolák. Ez érintőle­gesen ott szerepel a kormányprog­ramban is. Csakhogy a kormány­program egymásnak ellentmondó megfogalmazást tartalmaz. Először arról beszél, hogy vissza kell állítani a tanügyi hivatalokat, a folytatás pe­dig az, hogy át kell adni a kompe­tenciákat az önkormányzatoknak. Jelenleg semmi jele annak, hogy az utóbbi megoldást a minisztéri­um komolyan gondolná. Ezt ilyen kategorikusan nem állíta­nám. A közigazgatási reform terve­zete egyértelműen arról szól, hogy az iskolafenntartás jogkörét át kell ruházni az önkormányzatokra. A tervezetet először a kormány véle­ményezi, majd legkésőbb jövő ápri­lisban a parlament elé kerül. Ha a parlament jóváhagyja, akkor ez a lépés megtörténik. Hogy ez helyi vagy regionális önkormányzati szinten valósul-e meg, az csak a jö­vőben dől el. Az első magyar nyelvű erdészeti tankönyv szerzője Szerelem, erotika, pajzánság és sóvárgás a „nőies költészet" tehetséges képviselőjének megjelenítésében Vetlcőzés avagy Beismerő vallomás Lázár Jakab (1824-1895) CSÁKY KÁROLY A Selmecbányái akadémián 1848­ban kísérelték meg először a ma­gyar nyelvű oktatást. Az erdészeti kar történetét feldolgozó Vadas Je­nő írta, hogy ,Az alkotmányos kor­szak szabad intézményeinek fel­használásával a Selmecbányái aka­démia fiatalsága a magyar miniszté­riumhoz előadások tartása végett folyamodott, mire a magyar okta­tásügyi minisztérium Lázár Jakabot 1848 november havában az akadé­miára erdészeti segédtanárrá ne­vezte ki s így szorosan véve ő volt az első, aki a selmeczi akadémián már 1848-ban a magyar előadásokat megkezdte". (Vadas Jenő: A Selmeczbányai M. Kir. Erdőakadé­mia története és ismeretetője. Buda­pest, 1896.353.1.) Lázár 1824. január 19-én született az erdélyi Alvincen. A gyulafehérvá­ri gimnázium és a kolozsvári líceum elvégzése után a selmeci akadémián szerzett oklevelet. 1846-tól 1848-ig Budán, az udvari kamaránál teljesí­tett szolgálatot. Tevékenyen részt vett a márciusi eseményekben. A szabadságharc eszméitől felvérte­zetten került ismét Selmecbányára, ahol a magyar érzelműeknek ma­gyar nyelven tartotta az előadáso­kat. A szabadságharc bukása után az akadémiát ideiglenesen bezár­ták. Lázár Bélabányán erdészként dolgozott, majd Fogasra került, ahol mint kiváló gyakorlati szakem­ber felújította az elavult faúsztatási rendszert, a szénkohók közelében beindította az erdei szénégetést stb. A kiegyezés után újra Selmecbányá­ra hívták, ahol „Wagner Károly ta­nártársával együtt, Fekete, Illés és Szécsi segédtanárok közreműködé­se mellett, az erdészeti akadémia magyarrá alakítását 3 évi ciklus alatt befejezték". (Vadas J. 353.1.) Lázár írta az első magyar nyelvű er­dészeti tankönyvet, amely 1871­ben Pesten jelent meg „Erdészeti ké­zikönyv műszaki segészemélyzet, nem különben erdőbirtokosok, gaz­datisztek, községek és gazdasági inzézetek számára" címen. A magyar erdészeti tanügyi iroda­lom úttörője mindig „a fejlődést, az újat szorgalmazta", s kivette részét a közéletből is. Fogarason a Megyei Lótenyésztési Bizottság és a Gazda­sági Égyesület elnöke, dogozott a városi képviselőtestületben, az isko­laszékben és a vöröskereszt fiók­egyesületben. Közben szaktanulmá­nyokat publikált a Gazdasági La­pokban, az Erdészeti és Gazdasági Lapokban. Selmecbányára többször is visszatért még, s 1895. február 1­jén halt meg Bécsben. VÖRÖS PÉTER „A költészet a dolgok lényegéhez való visszatérés, a megnevezés által azonosságuk helyreállításában rej­lő esztétikai élvezet felszabadítá­sa." - írja egy helyütt Borbély Szi­lárd költő és esszéista. A fentebb el­mondottakat leginkább a cselekvő írói én képes demonstrálni. Ezt te­szi Pénzes Tímea is a Vetkőzés avagy Beismerő vallomás című kö­tetének harmincnyolc (38) versé­ben, amely a dunaszerdahelyi NAP Kiadó (1998) gondozásában jelent meg. Pénzes Tímeának ez az első verseskötete, és ő még nagyon fia­tal. Már a kötet címe is azt sejteti, hogy a szerző kísérletet tesz a rej­tőzködő lírai én feladására - lelkét és testét mutatja meg. Teszi mind ezt kíváncsiságot fokozó pajkosság­gal s úgy, hogy a fogalmak, gondo­latok komoly szereplőkké válnak előttünk. Az egyes szám első sze­mélyben íródott szabad- és próza­versek egy örök és megfejthetetlen témának adnak teret - a nagybetűs szerelmet járják körül, hol leegy­szerűsítésre törekedve, vagy bo­nyolultságának megszerkesztésére koncentrálva. Pénzes Tímea tudatosan építkező, gondolkodó költő: a „nőies költé­szet" tehetséges képviselője; versei abból születnek, „ami közös". A nő és a férfi összeilleszthetősége, s a mindezt átlátszó fátyolként körül­lengő szerelem, erotika, pajzánság és sóvárgás foglalkoztatja őt. Mind­ezt azért írja meg, mert per pillanat, ő a „legmagányosabb" ezen a sárgo­lyón. Mert ő is a kérdezők és a kétel­kedők közül való, aki a Beismerő vallomás című versében a követke­zőket állítja: „(...) még én sem va­gyok tisztában magammal". S ez nem baj, mert ez a hiányérzet olyan vallomásversek megszületését segí­tette a világra, melyek diszkréten szólalnak meg a felvállalt témáról. Ez a gesztus személyes vallomássá formálja a kötet verseit. Nincs értelme kutatni, hogy kortár­sai közül ki hatott rá - habár (tája­inkon) Z. Németh István, Polgár Anikó meg Szűcs Enikő otthonosak trópusokban ám Pénzes Tímea trágár szavak használata nélkül is úgy kalandozik a test és a lélek tá­jain, úgy hoz felszínre pszichológi­ai tartalmakat, ahogy arra a kortárs magyar poézisben (is) csak keve­sen képesek. Nála az olykor felbuk­kanó sematikus gondolat is meg­szelídül, széppé és szerethetővé vá­lik. Érzelmi telítettsége mondatja ki a költővel, hogy „A szavaim nem én vagyok", „Hiába kóborlok mon­dataimban, beszippantanak, felda­rabolnak, visszájára fordítanak s így kígyóznak körül titeket." Tehát nem lehet kétséges, hogy költőnk a titokzatos, hetedik szoba „kulcsát" próbálja meglelni - ehhez kapha­tunk tőle használható kódokat, mégpedig úgy, hogy közben ne unatkozzunk. A „testek hídján" át vezet útunk, „árnyak" és „angya­lok" kísérik bolyongásainkat, oly­kor „pókhálós" „kelepcékbe", „bör­tönökbe" zárva, hosszú várakozás­ra ítélve. Úgy szomjúhozik ez a költészet, hogy közben szomjat is enyhít. A gyönyör, a kéj, a vágyakozás, a sze­relem, a beteljesülés, a szenvedély uralja ezt a versvilágot. Pénzes Tí­mea verseiben „a képzelet eloldotta köteleit (felröppenni vágyott) de belegabalyodott a percmutatók időtlenségébe". Ezt a kibogozhatat­lant és a részeredményeket próbál­ja versbe sűríteni költőnk. Jól meg­komponált metaforái lendületet adnak versbeszédének, szürrealista képzeletétől felszikráznak versei. Költői énje nem a férfit keresi/akar­ja: többet annál - azt a bizonyos „másikat". A valóság és a képzelet fonalai szövik át a Pénzes-verset. A megtörtént és a fikció úgy mosód­nak egymásba nála, hogy a szabad választást mindig az olvasóra bízza. Szemérmessége, a hétköznapi be­széd szolid alkalmazása, továbbá a jelzők, a személyesség és érzékeny­sége jobbára váratlan fordulatokká és meglepetésekké sűrűsödik. A Jaj nekem! című versben íija: „kövess el ellenem merényletet", vagy egy csavarás a Piccolo mio című kis opuszban: „én téged / nem merlek megkóstolni". Pénzes Tímea tehát ­ironikus - verseiben osztja meg az olvasóval ezoterikus magányát és posztrealista élményvilágát, s mindezt úgy mondja el, hogy egyet­len versében sem fordul elő a mági­kus szó: SZERELEM. Jó, hogy bepillanthatunk egy tehet­séges költő versvilágába, választott témájának variációgazdag megjele­nítésébe, de azért a kérdés feltehe­tő, hogy Pénzes Tímea újabb versél­ményei számára megfelelő teret és alkalmat adnak-e a kortárs magyar poézis tartományai; úgy, hogy azt Villon, Tzara meg Dali is megiri­gyelhesse - ám addig is,,/.../ mi to­vább szeretkezünk a téren / a töme­gek szemében".

Next

/
Oldalképek
Tartalom