Új Szó, 1999. július (52. évfolyam, 149-175. szám)

1999-07-19 / 164. szám, hétfő

8 KULTÚRA ÚJ SZÓ 1999. JÚLIUS 19. MOZI POZSONY HVIEZDA: Kopogtatás a mennyek kapuján (am.) 20.30 Joe, az óriásgorilla (am.) 16, 18 HVIEZDA - KERTMOZI: A szerelem hálójában (am.) 21.15 OBZOR: Analizálj... (am.) 18, 20.30 TATRA: Brian élete (ang.) 15.30,18, 20.30 ISTROPOLIS: Az élet szép (ol.) 18,20.30 A múmia (am.) 18,20.30 Joe, az óriásgorilla (am.) 15.30, 18,20.30 Lolita (am.) 17.30,20 MLADOSŤ: Mondd, mi a szerelem! (svéd) 15.15, 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Analizálj... (am.) 18, 20.30 Édesek és mostohák (am.) 17.30 Taxi (fr.) 17, 21 Álmaid nője (sp.) 18.30 Salo avagy Szodoma 120 napja (ol.) 20.15 Betonon legeltetett lovak (szl.) 20 KASSA DRUŽBA: Csapda (am.) 17.45, 20 TATRA: Joe, az óriásgorilla (am.) 17.45 CAPITOL: Joe, az óriásgorilla (am.) 18,20.15 IMPULZ (Az ÚSMEV moziban): Sling blade (am.) 19.15 OEL-SZLOVAKIA GÚTA-VMK: Elemi csapás (am.) 19.30, 22 .ROZSNYÓ - PANORAMA: Üzenet a palackban (am.) 19 GYOR CINEMA CITY - GYŐR PLAZA: Elveszett zsaru 13.30, 15.45, 18, 20.15, 22.30; Múmia 13.30, 15.45, 18, 20.15, 22.30; Kegyetlen játékoK 14, 16, 18, 20, 22; A csaj nem jár egyedül 14, 16, 18, 20, 22; Mint a hurrikán 13.30,15.45,18, 20.15, 22.30; Taxi 14,16,18, 20, 22; Briliáns csapda 13.31, 15.45, 18, 20.15, 22.30; Kedvenc Marslakóm 14, 16, 18, 20, 22; 10 dolog... 14, 16, 18, 20, 22; Kísértethajó 16, 18, 20, 22; Mulan 14. KÖBÖLKÚT '99, DIÁKTÁBOR július 21. 14.00 Megnyitó - Kovács Ferenc, köbölkúti polgármester és a szervezők 17.00 Párkányt és környékét ismertető előadás - Balázs György 19.00 Váijátékok a párkányi Szent György Lovagrend lovagjai előadásában 20.00 Szolid parti hölgyeknek és uraknak; M-System, DJ Záhada július 22. délelőtt asztalitenisz-bajnokság 16.30 Balázs Géza - nyelvész előadása Középiskolásokkal való foglalkozás 21.00 Maksa Zoltán - humorember 23.00 Iszapbirkó (!) utána Szolid parti hölgyeknek és uraknak július 23. délelőtt agyagozás, video, sport, fürdés, focibajnokság 16.00 Strédl Terézia - pszichológus előadása 17.30 Himmler György: Izrael történelme 19.00 sör-virsli verseny, meglátogatjuk!!! (falusi fenyegetőző néptáncműsorszám) 20.00 tábortűz július 24. délelőtt agyagozás, video, sport, fürdés, nemezelés, kirándulás-a környék megtekintése 15.30 Harna István építésügyi miniszterrel beszélgetünk 19.00 Waszlavik Gazember, Jutott Neki, Tudósok 20.00 Szolid parti hölgyeknek és uraknak július 25. délelőtt agyagozás, video, sport, fürdés, röplapbdabajnokság 15.00 Egely György- természettudós 18.00 Húsbuni est (abszurd színház) 20.00 Szolid parti hölgyeknek és uraknak este Greenfields - ír koncert és táncház július 26. délelőtt agyagozás, video, sport, fürdés 15.00 Kovács Attila - arabokrul 16.00 KOR-ZÁR 19.00 vetélkedő, sportversenyek kiértékelése 20.00 Szolid parti Július 27. TÁBORBONTÁS, könnyek Szigeti László: „Az igazi megoldást az jelentené, ha az önkormányzatok hatáskörébe kerülnének az iskolák." Iü koppinthat az elöljáró kezére? Augusztus elején kerül a kormány elé az oktatásügy államigazgatásáról és az oktatásügyi önigazgatásról szóló törvény, amely visszaadná az iskolatanácsok beleszólási jogát az iskolaigazgatók kinevezésébe. Róla beszéltünk Szigeti László oktatási államtitkárral. VOJTEK KATALIN Változik a törvény vagy megmarad eredeti, 1990. évi formájában? Lényegében visszaállítja az 1990. évi állapotot, de bizonyos módosításokkal. Valamennyi állami iskolában - beleértve a más minisztériumokhoz tartozókat is - az iskolatanács javaslatára nevezi ki az iskolafenntartó az igazgatót. Eddig a különböző minisztériumokhoz tartozó iskolákban az iskolatanácsnak nem volt beleszólása az igazgató kinevezésébe. A magán- és az egyházi iskolákban az iskolatanács nem tesz javaslatot, hanem véleményt mond a jelölt személyéről. Ez is előrelépést jelent, mert eddig ezen iskolák esetében nem kellett hogy működjenek az iskolatanácsok. Változást jelent az 1990-es évhez viszonyítva, hogy két esetben váltható le az iskolaigazgató az iskolatanács javaslata nélkül: a központi tanfelügyelő javaslatára, vagy abban az esetben, ha bebizonyosodik, hogy az igazgató törvénysértést követett el. Mindkét esetben a fenntartónak is és a tanfelügyelőnek is konzultálnia kell az iskolatanáccsal. Mi történik, ha nem egyezik a fenntartó és az iskolatanács véleménye az iskolaigazgató személyének kérdésében? Az iskolaigazgató személyére vonatkozó javaslatot az iskolatanács versenypályázat alapján teszi meg. A pályázat eredményét közli a fenntartóval és meghatározza a jelöltek sorrendjét. Az iskolatanács az első helyen szereplő személyt javasolja az igazgatói posztra, amit respektálnia kell a fenntartónak. Ha az nem ért egyet a jelölt személyével, tudtára adja az iskolatanácsnak, amely ebben az esetben a sorrendben következő második személyt javasolja. Mi van, ha az iskolatanács ragaszkodik az első jelölthöz? Akkor egyeztetni, tárgyalni kell, és meg kell találni azt a személyt, aki mindkét fél számára elfogadható. Nem a fenntartóé az utolsó szó? A fenntartó nem nevezhet ki olyan személyt, akit a tanács nem támogat. A szülőket az iskola szülői munkaközösségének elnöke és alelnöke képviseli? Ez nem szükségszerű. A szülők maguk választják meg azt a két személyt, akit delegálni kívánnak az iskolatanácsba. Tudok olyan iskolákról, ahol az igazgató már most rostálja a szülőket, és számára az a fő szempont, hogy ki manipulálható legjobban. Ki lehet ezt védeni? A törvénnyel egyidőben két rendeletet ad ki az oktatási minisztérium. Az egyik a tanfelügyelőségről, a másik pedig az iskolatanácsokról szóló rendelet. Az utóbbi egyértelműen kimondja, hogy a szülők által választott tagokról van szó. Tehát össze kell hívni az össz-szülői értekezletet, és ott a szülők választják meg azt a két személyt, akikkel képviseltetni kívánják magukat az iskolatanácsban. Tehát nem történhet meg, hogy az iskola igazgatója jelöli ki, melyik szülő lesz az iskolatanács tagja. A törvény hatályba lépese után a jelenlegi iskolatanácsokat meg kell szüntetni és három hónapon belül újakat kell létrehozni. Úgy tudom, a kétnyelvű dokumentációk kérdése még tárcaközi egyeztetésre vár. Szeretnénk, ha szeptember 1-től hatályba lépne ez a rendelet, amely kimondja, hogy a nemzetiségi iskolákban a dokumentációt két nyelven kell vezetni. Pontosan felsorolja, hogy mi értendő pedagógiai dokumentáció alatt: a tanterv, a tanmenet, az osztálykönyv, a katalógus, az iskola évi terve, az érettségiről, a szakvizsgáról és a komisszionális vizsgáról szóló jegyzőkönyv. Sajnos, bárhogy is igyekeztünk Szabó Lászlóval, a nemzetiségi főosztály vezetőjével, nem sikerült elérnünk, hogy az osztálykönyv ne kerüljön a pedagógiai dokumentáció kategóriájába. Milan Ftáčnik oktatási miniszter szerint jelentősen bővítik a járási és kerületi hivatalok oktatási osztályvezetőinek jogkörét. A kormány idei 446 sz. határozata értelmében a belügyminisztérium„Minden erőfeszítésünk ellenére sem sikerült elérnünk, hogy az osztálykönyvet kivonják a pedagógiai dokumentáció kategóriájából." (Dömötör Ede felvétele) nak át kell értékelnie a kerületi és a járási hivatalok működési rendszerét és mechanizmusát. Erről szólt múlt kedden a belügyminisztériumban tartott értekezlet, ahol a kerületi és a járási hivatalok struktúrájával kapcsolatos új irányelvek kerültek megvitatásra. Az oktatási minisztérium javasolta, hogy a perszonális és a pénzügyi, beruházási jogköröket kapják vissza az oktatási osztályok vezetői. A belügyminisztérium javaslatával ugyanis az oktatási minisztérium nem ért egyet, mert az az eddigi állapotot rögzíti. Ha az osztályvezetők meg is kapják ezeket a kompetenciákat, a végső szót minden esetben a kerületi elöljáró mondja ki. Ha történetesen rosszul dönt, ki az, aki a kezére koppinthat? Az oktatás vonatkozásában? Senki. Jó ez nekünk? Mert nem kell okvetlenül törvényt sértenie az elöljárónak ahhoz, hogy az iskolákat érintő kérdésekben rájuk nézve érzéketlenül, hátrányosan döntsön. Az iskolák azonban ilyenkor nem fellebbezhetnek. Ilyen szempontból jobb volt, amikor speciális államigazgatási szervként működött a járási és a kerületi tanügyi hivatal. De megítélésem szerint az igazi megoldást az jelentené, ha az önkormányzatok hatáskörébe kerülnének az iskolák. Ez érintőlegesen ott szerepel a kormányprogramban is. Csakhogy a kormányprogram egymásnak ellentmondó megfogalmazást tartalmaz. Először arról beszél, hogy vissza kell állítani a tanügyi hivatalokat, a folytatás pedig az, hogy át kell adni a kompetenciákat az önkormányzatoknak. Jelenleg semmi jele annak, hogy az utóbbi megoldást a minisztérium komolyan gondolná. Ezt ilyen kategorikusan nem állítanám. A közigazgatási reform tervezete egyértelműen arról szól, hogy az iskolafenntartás jogkörét át kell ruházni az önkormányzatokra. A tervezetet először a kormány véleményezi, majd legkésőbb jövő áprilisban a parlament elé kerül. Ha a parlament jóváhagyja, akkor ez a lépés megtörténik. Hogy ez helyi vagy regionális önkormányzati szinten valósul-e meg, az csak a jövőben dől el. Az első magyar nyelvű erdészeti tankönyv szerzője Szerelem, erotika, pajzánság és sóvárgás a „nőies költészet" tehetséges képviselőjének megjelenítésében Vetlcőzés avagy Beismerő vallomás Lázár Jakab (1824-1895) CSÁKY KÁROLY A Selmecbányái akadémián 1848ban kísérelték meg először a magyar nyelvű oktatást. Az erdészeti kar történetét feldolgozó Vadas Jenő írta, hogy ,Az alkotmányos korszak szabad intézményeinek felhasználásával a Selmecbányái akadémia fiatalsága a magyar minisztériumhoz előadások tartása végett folyamodott, mire a magyar oktatásügyi minisztérium Lázár Jakabot 1848 november havában az akadémiára erdészeti segédtanárrá nevezte ki s így szorosan véve ő volt az első, aki a selmeczi akadémián már 1848-ban a magyar előadásokat megkezdte". (Vadas Jenő: A Selmeczbányai M. Kir. Erdőakadémia története és ismeretetője. Budapest, 1896.353.1.) Lázár 1824. január 19-én született az erdélyi Alvincen. A gyulafehérvári gimnázium és a kolozsvári líceum elvégzése után a selmeci akadémián szerzett oklevelet. 1846-tól 1848-ig Budán, az udvari kamaránál teljesített szolgálatot. Tevékenyen részt vett a márciusi eseményekben. A szabadságharc eszméitől felvértezetten került ismét Selmecbányára, ahol a magyar érzelműeknek magyar nyelven tartotta az előadásokat. A szabadságharc bukása után az akadémiát ideiglenesen bezárták. Lázár Bélabányán erdészként dolgozott, majd Fogasra került, ahol mint kiváló gyakorlati szakember felújította az elavult faúsztatási rendszert, a szénkohók közelében beindította az erdei szénégetést stb. A kiegyezés után újra Selmecbányára hívták, ahol „Wagner Károly tanártársával együtt, Fekete, Illés és Szécsi segédtanárok közreműködése mellett, az erdészeti akadémia magyarrá alakítását 3 évi ciklus alatt befejezték". (Vadas J. 353.1.) Lázár írta az első magyar nyelvű erdészeti tankönyvet, amely 1871ben Pesten jelent meg „Erdészeti kézikönyv műszaki segészemélyzet, nem különben erdőbirtokosok, gazdatisztek, községek és gazdasági inzézetek számára" címen. A magyar erdészeti tanügyi irodalom úttörője mindig „a fejlődést, az újat szorgalmazta", s kivette részét a közéletből is. Fogarason a Megyei Lótenyésztési Bizottság és a Gazdasági Égyesület elnöke, dogozott a városi képviselőtestületben, az iskolaszékben és a vöröskereszt fiókegyesületben. Közben szaktanulmányokat publikált a Gazdasági Lapokban, az Erdészeti és Gazdasági Lapokban. Selmecbányára többször is visszatért még, s 1895. február 1jén halt meg Bécsben. VÖRÖS PÉTER „A költészet a dolgok lényegéhez való visszatérés, a megnevezés által azonosságuk helyreállításában rejlő esztétikai élvezet felszabadítása." - írja egy helyütt Borbély Szilárd költő és esszéista. A fentebb elmondottakat leginkább a cselekvő írói én képes demonstrálni. Ezt teszi Pénzes Tímea is a Vetkőzés avagy Beismerő vallomás című kötetének harmincnyolc (38) versében, amely a dunaszerdahelyi NAP Kiadó (1998) gondozásában jelent meg. Pénzes Tímeának ez az első verseskötete, és ő még nagyon fiatal. Már a kötet címe is azt sejteti, hogy a szerző kísérletet tesz a rejtőzködő lírai én feladására - lelkét és testét mutatja meg. Teszi mind ezt kíváncsiságot fokozó pajkossággal s úgy, hogy a fogalmak, gondolatok komoly szereplőkké válnak előttünk. Az egyes szám első személyben íródott szabad- és prózaversek egy örök és megfejthetetlen témának adnak teret - a nagybetűs szerelmet járják körül, hol leegyszerűsítésre törekedve, vagy bonyolultságának megszerkesztésére koncentrálva. Pénzes Tímea tudatosan építkező, gondolkodó költő: a „nőies költészet" tehetséges képviselője; versei abból születnek, „ami közös". A nő és a férfi összeilleszthetősége, s a mindezt átlátszó fátyolként körüllengő szerelem, erotika, pajzánság és sóvárgás foglalkoztatja őt. Mindezt azért írja meg, mert per pillanat, ő a „legmagányosabb" ezen a sárgolyón. Mert ő is a kérdezők és a kételkedők közül való, aki a Beismerő vallomás című versében a következőket állítja: „(...) még én sem vagyok tisztában magammal". S ez nem baj, mert ez a hiányérzet olyan vallomásversek megszületését segítette a világra, melyek diszkréten szólalnak meg a felvállalt témáról. Ez a gesztus személyes vallomássá formálja a kötet verseit. Nincs értelme kutatni, hogy kortársai közül ki hatott rá - habár (tájainkon) Z. Németh István, Polgár Anikó meg Szűcs Enikő otthonosak trópusokban ám Pénzes Tímea trágár szavak használata nélkül is úgy kalandozik a test és a lélek tájain, úgy hoz felszínre pszichológiai tartalmakat, ahogy arra a kortárs magyar poézisben (is) csak kevesen képesek. Nála az olykor felbukkanó sematikus gondolat is megszelídül, széppé és szerethetővé válik. Érzelmi telítettsége mondatja ki a költővel, hogy „A szavaim nem én vagyok", „Hiába kóborlok mondataimban, beszippantanak, feldarabolnak, visszájára fordítanak s így kígyóznak körül titeket." Tehát nem lehet kétséges, hogy költőnk a titokzatos, hetedik szoba „kulcsát" próbálja meglelni - ehhez kaphatunk tőle használható kódokat, mégpedig úgy, hogy közben ne unatkozzunk. A „testek hídján" át vezet útunk, „árnyak" és „angyalok" kísérik bolyongásainkat, olykor „pókhálós" „kelepcékbe", „börtönökbe" zárva, hosszú várakozásra ítélve. Úgy szomjúhozik ez a költészet, hogy közben szomjat is enyhít. A gyönyör, a kéj, a vágyakozás, a szerelem, a beteljesülés, a szenvedély uralja ezt a versvilágot. Pénzes Tímea verseiben „a képzelet eloldotta köteleit (felröppenni vágyott) de belegabalyodott a percmutatók időtlenségébe". Ezt a kibogozhatatlant és a részeredményeket próbálja versbe sűríteni költőnk. Jól megkomponált metaforái lendületet adnak versbeszédének, szürrealista képzeletétől felszikráznak versei. Költői énje nem a férfit keresi/akarja: többet annál - azt a bizonyos „másikat". A valóság és a képzelet fonalai szövik át a Pénzes-verset. A megtörtént és a fikció úgy mosódnak egymásba nála, hogy a szabad választást mindig az olvasóra bízza. Szemérmessége, a hétköznapi beszéd szolid alkalmazása, továbbá a jelzők, a személyesség és érzékenysége jobbára váratlan fordulatokká és meglepetésekké sűrűsödik. A Jaj nekem! című versben íija: „kövess el ellenem merényletet", vagy egy csavarás a Piccolo mio című kis opuszban: „én téged / nem merlek megkóstolni". Pénzes Tímea tehát ironikus - verseiben osztja meg az olvasóval ezoterikus magányát és posztrealista élményvilágát, s mindezt úgy mondja el, hogy egyetlen versében sem fordul elő a mágikus szó: SZERELEM. Jó, hogy bepillanthatunk egy tehetséges költő versvilágába, választott témájának variációgazdag megjelenítésébe, de azért a kérdés feltehető, hogy Pénzes Tímea újabb versélményei számára megfelelő teret és alkalmat adnak-e a kortárs magyar poézis tartományai; úgy, hogy azt Villon, Tzara meg Dali is megirigyelhesse - ám addig is,,/.../ mi tovább szeretkezünk a téren / a tömegek szemében".