Új Szó, 1999. július (52. évfolyam, 149-175. szám)

1999-07-14 / 160. szám, szerda

8 Gazdaság és fogyasztók - hiRdETÉs ÚJ SZÓ 1999. JÚLIUS 15. HiR/IAORZSÁK Rádioaktív hulladékok Pozsony. Az alacsony és köze­pes radioaktivitású atomerőművi hulladékokat a tárolóba helyezés előtt ce­ment, illetve bitumenes kitöl­téssel kétszáz literes hordókba töltik. A tavalyi év elején a bohunicei atomerőmű terüle­tén 431 darab cementes és 796 bitumenes hordó volt. Ezek idővel a Mohi Atomerőmű mellett kialakított tárolóba ke­rülnek. Ehhez azonban arra van szükség, hogy a cementtel megkötött hulladékot újtípusú konténerbe csomagolják át ­írta az Enviromagazínban Tölgyessy György és Harango­zó Margit. A kiégett fűtőele­mekkel kapcsolatban az egyet­len megoldásnak azt tartják, hogy ezeket olyan nagymély­ségű geológiai formációkba kell elhelyezni, ahol a száz­évesre tervezett ellenőrzési időszakokon belül nem követ­keznek be változások. Ennek módszerein több országban is dolgoznak, műszaki szempont­ból a kérdés már megoldott, már csak a finanszírozás leg­előnyösebb modelljét kell megtalálni. (U) Miklós László a Slovnaftban Pozsony. Az 520 millió dollá­ros EFPA projekttel ismerkedett a Slovnaft kőolajfinomítóban a múlt csütörtökön Miklós László környezetvédelmi miniszter. Ennek köszönhetően nemcsak a kőolaj feldolgozottsági foka javul, hanem az üzemanyagok­ból a levegőbe kerülő kén men­nyisége is csökken. A vállalat környezetvédelmi központjá­ban Vlasta Pastušáková főosz­tályvezető mutatta be a cég ilyen jellegű programját, a ki­bocsátott szennyezőanyagok mérlegét, a környezetvédelmi célú beruházásokat, a megfi­gyelőrendszerek működését. A Slovnaft 1997 óta rendelkezik az environmentális menedzs­ment minőségét igazoló ISO 14 001 tanúsítvánnyal. Néhány nappal ezelőtt sikeresen zárult az ehhez kapcsolódó ellenőrzés is. Miklós László azt javasolta, hgy a tárgyalásaikon felvetett legfontosabb témákat a Fenn­tartható Fejlődés Kormánybi­zottság is vitassa meg legköze­lebbi ülésén. (Ú) Ökotábor a Vág mentén Pozsony. A Föld Anyáért nevű környezetvédelmi szervezet idén július 17 és 27 között Považská Teplán szervezi meg hagyományos ökotáborát. Eb­ben a hazai és külföldi előadók tartanak előadásokat, filmvetí­téseket, illetve konkrét példá­kon igyekeznek bemutatni a környék lakosságának a házak szigetelésének, illetve a kom­pakt égők használatának elő­nyeit. Az erre szolgáló anyago­kat az érintett lakosok az erede­ti ár egyharmadáért vásárolhat­ják meg. A környéken ezenkívül felvilágosító anyagokat is ter­jesztenek majd. A táborba a 0903/791060 telefonszámon lehet jelentkezni. (U) Zöld ötletek Besztercebánya. A Szlovák Kör­nyezetvédelmi Ügynökség októ­ber 21-én megrendezi a Fenyő­toboz elnevezésű ötletbörzét, amely a környezeti neveléssel foglalkozók megoldásait vonul­tatja fel. Lehetőséget adnak kb. tízperces gyakorlati bemutatóra is, illetve megvásárolhatóak lesz­nek a metodikai anyagok, pro­jektek. Az érdeklődők a követke­ző címen jelentkezhetnek: A. Babjaková, tel.: 088/413 21 53, fax: 088/423 06 94, e-mail: ev@sazp.sk (Enviromagazín) Nitrogén-oxid kibocsátás A hazai szervezők épp a legfontosabb dolgot hanyagolták el, nem működtek együtt a szakemberekkel Olimpiai hatástanulmány Szlovákia N 20 kg/lakos Csehország Magyarország i 1 Lengyelország Ausztria | OECD max (Ausztrália) OECD átlag C 20 40 60 80 100 120 ÚJ SZÓ-HlR Pozsony. A Fenntartható Fejlődés Társasága javaslatára a Szlovák Környezetvédelmi Felügyelet idén májusban ellenőrizte az 1999-es Téli Universiádé, illetve a 2006-os Téli Olimpiai Játékok előkészítésé­hez kötődő engedély nélküli akti­vitásokat. Megállapították, hogy a Csorba tói síugró sáncok átépítését és a Lopušná-i völgyben folyó épít­kezéseket engedély nélkül kezd­ték, vagyis fekete építkezéseknek minősülnek. Az ellenőröknek vi­szont nincs felhatalmazásuk bün­tetések kiszabására, ez az illetékes építési hivatalokra tartozik. Szin­tén engedély nélkül kezdődött meg az Alacsony-Tátrában, a Deményfalvi völgyben lévő lesik­lópálya átalakítása. Emiatt a Liptószentmiklósi Járási Hivatal már tavaly augusztusban megbün­tette a Szlovák Testnevelési Szö­vetséget. Az ellenőrzés egy érde­kes ellentmondásra is fényt derí­tett. A környezetvédelmi miniszté­rium tavaly január 18-án határoza­tot adott ki, amely értelmében a té­li univerziádéhoz kötődő tevé­kenységekre környezeti hatásta­nulmányt (EIA) kell készíteni. En­nek ellenére augusztusban ugyan­ez a minisztérium úgy döntött, hogy az akció részét képező felújí­tásokra nem vonatkozik a környe­zeti hatástanulmányról szóló tör­vény. Végezetül a kormány 1997 december 16-án arról döntött, hogy a 2006-os téli olimpiával kapcsolatos javaslat egészére, il­letve az ehhez kapcsolódó egyes építkezésekre környezeti hatásta­nulmányt kell kidolgozni. Ugyan­ezt kezdeményezte tavaly január 13-án a Poprádi Járási Hivatal is, ennek ellenére ilyen jellegű mi­nisztériumi döntés a mai napig nem született, (-tl-) Amint várható volt, Szlovákia sikertelenül kérte a téli olim­pia rendezési jogát. Az ötlet azonban itthon sem aratott osztatlan sikert, már csak azért sem, mert a szervezők sem tettek meg mindent a problémák tisztázása érdeké­ben. Erről beszélgettünk Zdenka Tóthovával, a kör­nyezetvédelmi minisztérium államtitkárával és a Szlováki­ai Zöldek Pártja elnökével. TUBA LAJOS Mi váltotta ki a legtöbb vitát az olimpiai játékok megszervezésé­vel kapcsolatban? Az olimpiai játékokkal kapcsolat­ban a legnagyobb probléma, hogy egyszerre két nemzeti park terüle­tét is érintette volna. Ez nem na­gyon szokás, de ha már sor kerül rá, akkor különleges figyelmet szentelnek a szakértőkkel való egyeztetésnek, amit viszont a ha­zai szervezők teljesen ignoráltak. Nekem nem az olimpiai gondolat­tal van problémám, de elsősorban arra kell választ adni, hogy meg­van-e ennek az anyagi fedezete, il­letve arra, hogy betartják-e azokat az elveket, amelyeket maga az olimpiai bizottság állított fel. Va­gyis a szervezés során nagyon ér­zékenyen kell bánni az environ­mentális összefüggésekkel. Mit lehet konkrétan a szervezők számlájára írni? Véleményem szerint több alapvető hibát is elkövettek. Az első anyagi természetű. Már két jelentkezéssel kapcsolatban használtak fel költ­ségvetési pénzeket, arról viszont, hogy ezeket az előkészítő bizott­ság mire költötte el, nem készült beszámoló. Valószínűleg hamaro­san javasolni fogjuk, hogy a kor­mány kérje egy ilyen kidolgozását. A második dolog, hogy olimpia megrendezését csak gazdag orszá­gok engedhetik meg maguknak, mivel ez mind az ország, mind pe­dig az adott régió számára veszte­séges. Csak időleges élénkülést hoz, de utána ott maradnak a ki­használhatatlan megalomániás lé­tesítmények és a lepusztult termé­szet. Nálunk az ellenállás azért alakult ki, mert a szervezők telje­Zdenka Tóthová környezetvédelmi államtitkár: egy nemzeti parkban nincs szükség megalomániás, később kihasználatlanul maradó létesít­ményekre (Archív felvétel) sen ignorálták a környezetvéde­lem szempontjait. A kormány már 1997-ben kötelezte az olimpiai bi­zottságot, hogy a törvénynek meg­felelően terjessze be az elképzelés­sel kapcsolatos környezeti hatásta­nulmányt. Az illendőség azt kíván­ta volna, hogy a hivatalos jelentke­zés beadása előtt legalább a keret­elképzelést vizsgáltassák meg a környezetvédelmi minisztérium­mal. Ók viszont ezen a téren sem­mit sem tettek. Pontosan tudatá­ban voltak annak, hogy a legna­gyobb problémákkal a nemzeti parkokban szembesülnek: a Csor­ba tói sífutópályáknál, illetve az Alacsony-Tátrában a FIS II lesikló­pályánál. Tudták, hogy erre nem kapnak engdélyt, mivel ezek óriási beavatkozással járnak, amely a Magas Tátrában ráadásul éppen a legszigorúbban védett állami ter­mészetvédelmi rezervációt érin­tette volna. Amikor beléptem a mi­nisztériumba, csodálkozva tapasz­taltam, hogy idejárnak és utasítá­sokat osztogatnak az alkalmazot­tainknak. Kénytelenek voltak meg­tanulni, hogy a törvényes eljárás rájuk is vonatkozik. Ügyanis az univerziádéval kapcsolatban több száz fára kértek vágási engedélyt. Sőt, azt is állították, hogy az universiádéra kiadott részengedé­lyek már az olimpiára is érvénye­sek. Ez egyáltalán nincs így, mivel a környezeti hatástanulmány csak abban az esetben végezhető el, ha már ismert a beruházó. Az olimpia esetében pedig ez nem létezett. Tehát aki nemzeti park területén akar olimpiát rendezni, az nagyon szorosan működjön együtt az ille­tékes minisztériummal. Ők viszont nyolc év alatt semmit sem változ­tattak az eredeti koncepciójukon. Sőt, még a lengyeleknek is felaján­lották, hogy amennyiben ők kap­ják meg a rendezés jogát, akkor használhatják azokat a pályákat, amelyekkel kapcsolatban nálunk éppen a legnagyobb viták folytak. Ezt is a nemzeti parkokat felügyelő hazai szervek megkérdezése nél­kül tették meg. Vannak adatok arról, hogy mennyibe került volna az olim­pia megrendezése? Bár a kormány végül nem tárgyal­ta meg, de készült egy anyag az olimpia költségvetéséről. A szer­vezők nullszaldóról beszéltek. A következő részben viszont felso­rolták, hogy az előkészítő fázis­ban mi mindenre lenne szükség és igényeiket lebontották az egyes tárcákra. A tárcaközi egyeztetés során ezt az összes érintett irreá­lisnak ítélte. Tőlünk például más­fél milliárd koronányi beruházást vártak el, miközben a teljes éves költségvetésünk nem éri el az egymilliárdot. Végeredményben kiderült, hogy a felkészültségi szint még a húsz százalékot sem éri el. Ez alapján a prezentáció is felesleges kiadás volt, hiszen gaz­dasági szempontból semmi esé­lyünk sem volt a rendezési jog megszerzésére. Mit szól ahhoz, hogy a döntés után többen az újbóli jelentke­zésre készülnek? Én azt tanácsolnám nekik, hogy ezt felejtsék el. Egyrészt azért, mert a következő olimpiát várha­tóan más kontinensen rendezik meg, de azért is, mert Szlovákia egyszerűen nem rendelkezik olyan potenciállal, amely lehetővé tenné a hosszabb távú kihasználás nélküli megalomániás beruházá­sokat a nemzeti parkokban. Szlo­vákia vonzereje másban rejlik, a tátrai és tátraalji régióba a turisták az ottani természeti és a kulturális értékek miatt látogatnak el. Ameddig én a helyemen vagyok és nem kérvényezik a környezeti ha­tástanulmány kidolgozását, a nemzeti parkokban nem lesz olim­pia. Mert ha ilyesmire nagy ritkán más országban sor is kerül, akkor ott a döntő szó a természetvédel­mi szakembereké. Ilyen például a megfigyelő szolgálatok megerősí­tése és az információszolgáltatás javítása. Nálunk napjainkban a földművelésügyi minisztérium­mal fennálló hatásköri vita miatt ott tartunk, hogy az egész Magas­Tátrai Nemzeti Parkkal mindössze hat ember törődik. Az 1997-es 123 ezer tonnás hazai kibocsátás 46 százaléka volt az 1990­ben mért értéknek. Ez lakosonként 22 tonnát jelentett, ami majdnem csak a fele az OECD-átlagnak. (Forrás OECD) Az engedély nélkül épülő sportlétesítmények ellen Ellenőrzés a Tátrában Árvízvédelem keleten Amit személyesen tehetünk a természet védelméért Külföldi segítségre szorul a kárpátaljai árvízvédelem Zöld védjegy két terméknek ÚJ SZÓ-HlR Pozsony. Két termék számára ítél­te oda június végi ülésén a „kör­nyezetbarát termék" használatá­nak jogát a környezetvédelmi mi­nisztérium illetékes bizottsága. Mindkét esetben vízben oldódó festékről van szó, a pozsonyi PAM Kft. SADAKRIN elnevezésű gipsz­kartonra használható, illetve PAMAKRYL IN belső diszperz ter­mékéről. A bizottság ezenkívül újabb három termékcsoport eseté­ben a miniszter elé terjesztette a cím megítélésének kritériumait, így ezentúl a háztartási hűtők és fagyasztók, a normál légnyomású égővel felszerelt gázüzemű kazá­nok és a téli karbantartásra szolgá­ló anyagok gyártói is kérvényezhe­tik a környezetbarát termék lógójának használatát. Róbert Brňáktól, a minisztérium ezzel foglalkozó osztályának veze­tőjétől megtudtuk, hogy a környe­zetbarát termék cím odaítélése hosszantartó folyamat, amelybe esetenként több tucat intézményt is bekapcsolnak. Ennek során meg­ítélik a termék, illetve a gyártása során alkalmazott technológia ha­tását a környezetre, ilyen szem­pontból összehasonlítják a piacon szereplő többi termékkel, megíté­lik a teljes körforgást a gyártástól a felhasználáson keresztül a felszá­molásig. Ilyen védjegyet elsőként Németország vezetett be 1977­ben, ott már több mint négyezer termék használja. Nálunk két éve dolgoznak rajta és eddig hat ter­mék kapta meg. Róbert Brňák sze­rint legalább ennyire fontos mun­ka az egyes termékcsoportokra vo­natkozó kritériumrendszerek fel­állítása, nálunk eddig 12 ilyen ké­szült. Köztük a személygépkocsi abroncsokra vonatkozó, amely még az Európai Unió vonatkozásá­ban is párját ritkítja és nagy érdek­lődést váltott ki. A védjegy egyik legfontosabb szerepe ugyanis ép­pen abban rejlik, hogy a vásárlók ez alapján lehetnek biztosak ab­ban, hogy a környezetet a legke­vésbé terhelő árut vásárolnak, va­gyis így maguk is tesznek valamit a fenntartható fejlődés biztosí­tásáért. (tuba) ÚJ SZÓ-HlR Pozsony. Nem sok jó hírrel érke­zett haza a parlament környezetvé­delmi bizottságának küldöttsége Kárpátaljáról, ahol az árvizek elhá­rításában való együttműködésről tárgyalt. Köteles Lászlótól, a kül­döttség tagjától megtudtuk, hogy egy ilyen igény a tavalyi és az idei bodrogközi árvíz idején merült fel. Az ukrajnai oldalról ugyanis csak nagyon későn szokták értesíteni a hazai szakembereket az árhullám közeledtéről és az illetékes szer­veknek egyébként sincs szinte sem­milyen hivatalos kapcsolata a túlol­dallal. A képviselők arra voltak kí­váncsiak, hogy milyen állapotban vannak az ottani védművek, illetve miként lehetne kiépíteni egy haté­kony árvízvédelmi együttműkö­dést. A találkozóra június elején Ungváron került sor. A hazai képvi­selők nem túl jó benyomásokkal ér­keztek haza. A kárpátaljai folyókon szinte egyáltalán nincsenek árvíz­védelmi gátak, nem alakítottak ki szükségtározókat sem. Nincsenek vízszintmegfigyelő műszerek, a vízszintváltozásokat a gátőrök szubjektív megítélésére bízzák, de szükség esetén az sem biztos, hogy működik a bejelentésre szolgáló te­lefon. Eközben az árhullámok ki­alakulásának veszélye egyre na­gyobb. Azzal az ukrán szakembe­rek is tisztában vannak, hogy a glo­bális felmelegedés következtében a kontinens felett a korábbinál jóval nagyobb felhők koncentrálódnak és ezek elsősorban épp a Kárpátok keleti lejtőin csapódnak le. Itt azu­tán egy újabb kedvezőtlen tényező lép be. Kárpátalján az utóbbi idő­szakban a kevés exportképes cikk egyike éppen a nyersfa, amely ke­reskedelme nagy mértékben szlo­vák cégek közreműködésével fo­lyik. Márpedig az erdőirtás a köny­nyen megközelíthető völgyekben összpontosul és ennek következ­ményeként folyamatosan csökken azok csapadékvisszatartó képessé­ge. A lezúduló víz pedig olyan hul­lámszerű árvizeket okoz, amelyek kivédése még az ukrán határ utáni jól szervezett védelem számára is nagyon nehezen megoldható fel­adatot jelent. A kárpátaljai tárgya­lásokon abban egyeztek meg, hogy mindkét kormányt felkérik az ár­vízvédelmi együttműködés hivata­lossá tételére. A szlovák parlament környezetvé­delmi bizottsága a küldöttség be­számolója alapján a múlt héten úgy döntött, hogy kezdeményezik a há­rom érintett ország: Ukrajna, Ma­gyarország és Románia közös fellé­pését. Köteles László ennek alapján még a nyáron felkeresi a kelet-ma­gyarországi megyék parlamenti képviselőit, (tuba)

Next

/
Oldalképek
Tartalom