Új Szó, 1999. június (52. évfoyam, 124-148. szám)

1999-06-29 / 147. szám, kedd

10 VéLemény és háTtéR ÚJ SZÓ 1999. JÚNIUS 30. Ma este népzenei bemutató Nagymegyer. Ma a Megyer Táncegyüttes műsorát tekinthe­ti meg a közönség a művelődési házban. Az együttes két évvel ezelőtt alakult, és most mutat­kozik be először egész estét be­töltő műsorral, amelyre főleg hazai táncos anyagot állított össze. Szatmári, rábaközi, kalo­taszegi, csallóközi, martosi, gömöri táncokat, ipolymenti lányjátékokat mutatnak be. Cseh Tamás Kodály Zoltán gyűjtéséből való mátyusföldi szerelmes dalokat, illetve gömöri dallamokat ad elő. (ú) Kiállítás: Új magyar építészet Kassa. Ma 17 órakor a Magyar Intézet rendezésében Bojár Iván András előadásával nyílik meg az Új magyar építészet cí­mű kiállítás Kassán, a KOPA Designe Galériában. A tárlaton tizennégy magyar építész vesz részt, „akik nem alkotnak közös iskolát, sem mozgalmat, sem öntudatos eszmei közösséget. Kiválasztásuk kizárólagos szempontja az volt, hogy amit alkotnak, magas színvonalú, sót - abból a nemzedékből, amely­től lassanként elvárható, hogy egy-egy munkával észrevetesse magát - kiemelkedő legyen, és megelőlegezze a jövő irányait. A kiállítás keresztmetszet és át­tekintés is egyben. Kísérlet arra, hogy harmincegynéhány mun­ka ismeretében - amelyek az el­múlt évtized jelentős alkotásai­vá váltak - fölmérhetóvé válik mindazon irányzat, építészesz­tétikai gondolkodásmód, amely meghatározza a szakma jövő­jét" - vallja Bojár Iván András, a kiállítás rendezője. A tárlat júli­us 21-ig tekinthető meg. (i) Bachmann-díj magyar írónőnek Bécs. Móra Terézia magyar írónő kapta meg a német nyelvterület tekintélyes irodal­mi elismerését, az Ingeborg Bachmann-díjat. A kitüntetést Klagenfurt város alapította. A Berlinben élő, Sopronban szü­letett magyar írónő egy ma­gyar faluban játszódó tragikus történetével nyerte el tizenha­todik kitüntetettként a 250 ezer schillinggel járó jelentős irodalmi díjat. (MTI) A kitüntetett (TA SR/EPA-felvétel) SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Bajazzók, Parasztbecsület 19 KIS SZÍNPAD: Az oroszlán télen 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Briliáns csapda (am.) 15.30, 18, 20.30 YMCA: Briliáns csapda (am.) 15.30, 18, 20.30 TATRA: Taxi (fr.) 15.30, 20.30 Há­rom szín: piros (lengy.) 18 ISTROPOLIS: Briliáns csapda (am.) 15.30,18, 20.30 Az ötödik elem (am.) 17.30, 20 OBZOR: Az adós­ságok ideje (cseh) 18, 20.30 MLADOSŤ: az ART FILM fesztivál filmjei 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Egy bogár élete (am.) 17.30 Üzenet a palackban (am.) 18, 20.30 Angyalok városa (am.) 19.30 Mifune (dán-svéd) 17.30 Brian élete (ang.) 20.15 Szerelmes Shakespeare (am.) 18 KASSA DRUŽBA: Lolita (am.) 15.30, 17.45, 20 TATRA: Ai no Korrida (jap.-fr.) 15.30,17.45,20 ÚSMEV: Briliáns csapda (am.) 16,18,20 CAPITOL: Örökkön-örökké (am.) 15.45 Nyolc mm (am.) 18, 20.15 IMPULZ: Sikoly (am.) 16.15,19.15 DEL-SZLOVAKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: Taxi (fr.) 19 VÁGSELLYE - MŰVELŐ­DÉSI HÁZ: A szerelem hálójában (am.) 20 GALÁNTA - SZABAD­TÉRI MOZI: A katona (am.) 22 LÉVA - JUNIOR: Két apának hány a fele? (fr.) 16.30,18.30 SZABADTÉRI MOZI: Kedvenc marslakóm 21.30 GÚTA-VMK: Az élet szép (ol.) 19.30 Két év letargia után három sikeres új bemutató Kiűzték a politikát VRABEC MARIA Nyitra. „Két évig tartó letargia után az idén új erőre kapott a nyitrai Régi Színház társulata. Nemcsak azt mutattuk meg, hogy tudunk és akarunk játszani, ha­nem azt is, hogy közös erővel ké­pesek vagyunk kiűzni a politikát a színfalak mögül" - mondta az 1998-99-es évadot értékelve Karol Spišák, a nyitrai bábszínház régi-új igazgatója. Spišákot 1997 február­jában váltotta le posztjáról a nyitrai intendáns, Miloš Bača, mi­nek következtében az egész társu­lat sztrájkba lépett, majd miután a színház élére Milan Valkovič ke­rült, többen felmondtak. Két év alatt egyetlen egy bemutató volt a bábszínházban, egy bugyuta tan­mese, amelyet a januárban vissza­helyezett Karol Spišák azonnal le is vett a repertoárról. Minden anyagi nehézség ellenére a szín­házba az idén visszajött az. intendantúra évei alatt eltávozott Beszélgetés Szabó Kinga művészettörténésszel, a losonci Nógrádi Galéria újra kinevezett igazgatójával Sok mindent kell elölről kezdeni Vannak, akiket egy indoko­latlan leváltás elkeserít és visszavonulásra késztet. Vannak, akiket ez újabb munkákra, újabb lehetősé­gek keresésére serkent. Sza­bó Kinga is közéjük tartozott és tartozik. Dolgozik, mert ezt diktálja a képzőművészet iránti elkötelezettsége. PUNTIGÁN JÓZSEF Milyen állapotban vette most át a galériát? Úgy néz ki, mintha a világon se lennénk. Megszakadtak a kapcso­lataink a többi galériával, s több te­kintetben magával a várossal is. Azzal, hogy a kerületi hivatal kiad­ta az újraönállósulásról szóló ok­iratot, a kapcsolat velük is meg­romlott. Reménykedünk, hogy ez csak átmeneti állapot lesz. Sok mindent kell újra-, elölről kezdeni, beleértve a közönség - amely az­óta szintén sokat változott - érdek­lődésének felkeltését is. Legfonto­sabb feladatnak most azt tekin­tem, hogy nehéz anyagi helyze­tünkben megtaláljuk azokat a kap­csolatokat, amelyek segíthetnek rajtunk. Önnek és a Galéria munkatársai­nak köszönhetően az elmúlt években is sikerült állandó kiál­lításokat rendezni. E tekintetben tervez-e valamilyen változtatást, esetleg a kínálat bővítését? Némi változtatásra szükség lesz. A kerámiai szimpózium tíz év után kissé kifulladt. A rendezvény a köztudatban él, folytatni szeret­nénk, de formáját meg kell újíta­nunk. A galériában még idén a ke­rámia nemzetközi diákszimpó­zium keretében jelenik meg. Öt or­szág diákjai vesznek részt rajta, fő szervezője a Képzőművészeti Főis­kola. A galéria a tíz év alatt szép kerámiai gyűjteményre tett szert, aminek bővítését kár lenne most abbahagyni. Annál is inkább, mert alig van más lehetőségünk gyűjte­ményünk gyarapítására. Ami a másik nagy rendezvényünket, az akvarell triennálét illeti, egy anké­tot szerveztem. A művészek véle­ményére és javaslataira vagyok kí­váncsi. A kérdőíveket már sokan visszaküldték; a művészek szeretik ezt a kiállítási formát, minden re­mény megvan a folytatásra. Visszahívása előtt sok olyan ki­Ha, „Úgy néz ki, mintha a világon se lennénk." (Dömötör Ede felvétele) állításra került sor, amelyben a nógrádi művészek kerültek elő­térbe. A nógrádi művészekre továbbra is szeretnénk súlyt helyezni, de most Legfontosabb fel­adatnak most azt tekintem, hogy megta­láljuk azokat a kapcso­latokat, amelyek se-^y gíthetnek rajtunk. >> már a jelenre és a jövőre fogunk összpontosítani. Keressük a kap­csolatokat a fiatalabb generáció­val, hiszen sokan közülük már el­érték azt a szintet, hogy egy na­gyobb kollekciót mutassunk be tó­lük. Közülük például Fodor Kata­lint említhetném, aki mögött olyan sokrétű alkotások sora áll, amely megérett az önálló kiállítás­ra. Ez természetesen nem jelenti a régi nógrádiakról - például Gyurkovits Ferenc, Szabó Gyula, Gerő Gusztáv stb. - való lemon­dást. Különböző kiállításokon az ó alkotásaik továbbra is láthatóak lesznek. Az elmúlt évben egyik kezdemé­nyezője volt az iskolák számára meghirdetett Szabó Gyula kép­zőművészeti versenynek, amely­ben nagyon sok tehetséges fiatal tűnt fel. Létrehozható velük olyan képzőművészed műhely, amely felvállalná a szintén az ön által kezdeményezett majdani Szabó Gyula-magángaléria mű­ködését és fenntartását? Hogy őszinte legyek, a kérdéssel valami nagyon homályos dolgot segített kifejezni, ami még igazá­ból egész pontosan nem is fogal­mazódott meg bennem. Még gya­korlati, adminisztratív dolgokkal kell megküzdenünk, szinte ki sem látszunk belőlük. A Szabó Galéria majdan feltétlenül ilyen műhely (is) lesz. De, hogy időben és a gya­korlatban ez hogyan alakul, arra még nagyok sok társadalmi, politi­kai és személyi tényező fog hatni. Közvetlenül leváltása után hozta létre a Pro Arte Losoncziensis Alapítványt, amely a festőmű­vész hagyatékának ápolását, be­mutatását és az előbb említett galéria létrehozását tűzte ki cé­lul. Mit sikerült eddig elérni? A legnagyobb eredmény a Szabó Gyula születésének 90. évforduló­ja alkalmából rendezett kiállítás megszervezése, illetve az ezt kísé­rő katalógus kiadása volt. A kata­lógussal kapcsolatban két hibáról szeretnék szólni. Az abban támo­gatóként feltüntetett Pro Slovakia nem támogatta, míg az Illyés Ala­pítvány, amely nincs feltüntetve, támogatta a megjelentetést. Az is­mert törvény eredményeként az alapítvány megszűnt létezni. Kö­rülbelül egy éve jegyezte be a bel­ügyminisztérium a Szabó Gyula Barátainak Klubját. Bízom abban, hogy a klub gyakorlatiasabban tud hozzányúlni a galéria kérdéséhez is. Annyit azért elárulhatok, hogy egy kitűnő építész már tervezi a Szabó Galéria kiállítótermét. Végezetül elmondaná a Nógrádi Galéria elkövetkező kiállítási terveit? Örömmel, hiszen ezt még az év elején a kolléganőmmel együtt ál­lítottuk össze. Június 17-én nyitot­tuk meg a Konkretisták klubja cso­portos kiállítást, amely igazi cse­megét kínál a képzőművészet ra­jongóinak. A klubot az absztrakt művészet képviselői még a hatva­nas években hozták létre, majd a hatalom betiltotta. Tagjai így is tartották a kapcsolatot, újraalakul­tak, s a csoport az ország szétválá­sa után is együtt maradt. Tekintet­tel helyiségeink méreteire, most csak a szlovák művészek alkotásait mutatjuk be. Ezt szeptemberben a Szlovák Takarékpénztár tulajdo­nában levő grafikákból összeállí­tott kiállítás követi. Utána a már említett kerámiai kiállításnak adunk otthont. Az év utolsó kiállí­tása pedig Winkler Oszkárnak, a losonci építész állít emléket. Ezt a pozsonyi Zsidó Múzeummal közö­sen rendezzük. Országos vers- és prózamondó verseny Rimaszécsen. Támogatta a Simonyi Alapítvány és a Roma Misszió Vannak tehetséges roma gyerekek színészek többsége, és január óta már három új darabot is bemutat­tak: A színházi manókról című me­sejátékot, a Madarak című szatírát és a Beatles zenekarnak emléket állító Sárga autóbusz című zenés darabot. Újra rendszeressé váltak a színházban az irodalmi estek, koncertek és beszélgetések, és az idén első alkalommal megszervez­ték a visegrádi országok társulatai­nak találkozóját is. „Az elmúlt két év hatalmas károkat okozott az emberi kapcsolatokban, még né­hány hónap és ez a társulat felosz­lott volna - mondta Karol Spišák. ­Mi azonban túléltük ezt a nehéz időszakot, és biztos vagyok benne, hogy a pénzhiánnyal is meg tu­dunk küzdeni - ha a közönség is úgy akarja." A jövő évadban a Régi Színház kifejezetten a legkisebb nézőknek szeretne majd kedvezni, ezért még karácsony előtt két báb­játékot is bemutat. A felnőtteket pedig a következő évadban főleg irodalmi estekre várja. FARKAS OTTÓ Rimaszécs. Januárban a Polgári Társadalomért Alapítvány fehívást intézett a szlovákiai roma szerve­zetekhez, amelyben kérte azok ve­zetőit, hogy nyújtsanak be pályá­zatot - a legjobb munkákat az ala­pítvány anyagilag támogatja. A rimaszécsi alapiskola (amelyet 68 százalékban roma gyerekek láto­gatnak) igazgatósága felvette a kapcsolatot az alapítvány kuratóri­umával, amely azonban nem biz­tatta támogatással az iskolát, mi­vel az nem roma szervezet. Ezután alakult meg az intézmény mellett a Gemer Roma Kulturális Szervezet, amelynek elnöke Vavrek István, a helyi alapiskola pedagógusa lett. Tagjai az iskola tanulói, pedagó­gusai és természetesen szülők is. Nyújtsd a kezed című pályázatukat a Polgári Társadalomért Alapít­vány kuratóriuma a beérkezett 68 munka közül az egyik legjobbnak A második kategória versenyzői (A szerző felvétele) találta és anyagilag támogatta. Az igazi munka március elején kezdő­dött, ekkor hirdették meg a roma gyerekek első országos vers- és prózamondó versenyét, amelynek döntőjét Rimaszécsen tartották. A gyerekek három kategóriában ver­senyeztek: külön értékelték a vers-, és külön a prózamondókat. Ösz­szesen 75 alapiskolás lépett a zsűri elé, 61-en magyarul mutatták be produkciójukat. Külön csoportban versengtek a szlovák, és külön a magyar előadók. A helyezettek délután gálaműsorban mutatkoz­tak be a nagyközönség előtt. Mivel a szlovák csoportban kevés előadó lépett fel, itt együtt értékel­ték a vers- és a prózamondókat, és két kategóriába sorolták a gyere­keket. Az I. kategória győztesei: 1. Igor Oláh (Várgede) 2. Ladislav Várady (Rimaszécs) 3. Michal Oláh (Várgede). A II. kategória győztesei: 1. Ale­xandra Brinzáková (Nagyrőce) 2. Veronika Mižigárová (Várgede) 3. Edita Ráczová (Várgede). A magyar előadók csoportjában a szakmai zsűri a következő gyere­keket tartotta a legtehetségesebb­nek: Versmondók - I. kategória: 1. Rácz Diana (Rimaszombat) 2. Várady Emőke (Rimaszécs) 3. Ba­log Szimóna (Rimaszombat). II. kategória: 1. Oláh Hajnalka (Vár­gede) 2. Ruszó Zoltán (Sajó­gömör) 3. Horváth Erik (Várge­de). III. kategória: 1. Berki Erika (Rimaszécs) 2. Beri Renáta (Gesz­tete) 3. Busa Anna (Rimaszécs) és Danyi Anita (Rimaszécs). Prózamondók-I. kategória: 1. Ba­ri Ilona (Rimaszécs) 2. Bari Géza (Rimaszécs) 3. Nagy Béla (Ne­mesradnót). II. kategória: 1. Laka­tos Valéria (Sajógömör) 2. Lázók Tibor (Tornaija) 3. Busa Péter (Ri­maszécs). III. kategória: 1. Ruszó Gyula (Rimaszombat) 2. Bari Csil­la (Rimaszécs), 3. Kalocsai Judit (Várgede) és Brindzák Róbert (Rimaszécs). A versenyt a Simonyi Alapítvány és a Roma Misszió támogatta anyagilag, képviselőket is küld­tek a kulturális rendezvényre. Reisz Éva, az alapiskola igazga­tója lapunk érdeklődésére el­mondta: hagyományt kívánnak teremteni, és jövőre ismét meg­rendezik a roma alapiskolások országos vers- és prózamondó versenyét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom