Vasárnap - családi magazin, 1998. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)
1998-07-29 / 30. szám
2 1998. július 29. Vélemény Szlovákiai magyar családi magazin 66 sor Hamis ígéretek Fekete Marian _________ Vl adimír Meciar valamiféle homályos harmadik évezredi társadalmi szerződést ígérget Szlovákia népének; olyan szerződést, amelyet ő szeretne megkötni Szlovákia népével. Olyan szerződést, amely fogalmilag csak egy a meciarista jogi szakértők által feltálalt jogi képtelenségek közül. Képtelenség, mert egy szerződésben konkrétan és név szerint tüntetik fel a szerződő feleket, ami ebben az esetben nem történhet meg. Meciar pártjával legfeljebb gaune- rek (vagy gauleiterek, gaulíderek, vagy hogy is hívják ezt a Meciartól elfajzott politikusfajtát) és macus- kák kötnek szerződést. Meciarék ebben, a harmadik évezredre szóló szerződésben többek között azt ígérik, hogy nem emelik majd a nyugdíjkorhatárt, csökkentik a munkanélküliséget, a Szlovák Köztársaságot bejuttatják az Európai Unióba, stb. Mindez szenzációsan hangzik. Csakhogy Meciar egyszer már megígérte, hogy a tejet ismét két koronáért vásárolhatjuk. Pozsonyban ma reggel egy liter tejért 14,90-et kellett fizetnem. Négy évvel ezelőtt, a dunaszerdahelyi választási gyűlésén azt ígérte, az árak húsz százalékkal alacsonyabbak lesznek, megszünteti a 25 százalékos hozzáa- dottérték-adót, olcsóbb lesz a pénz, csökkennek a magas kamatlábak, az állami vállalatokat a privatizáció keretében átadja az alkalmazottaknak. Mindennek ellenére az árak emelkedtek, a hoz- záadottérték-adót kiterjesztették más termékekre is, a kamat (a pénz ára) sem lett kisebb, az állami vállalatokat pedig nem az alkalmazottaknak, hanem a hűséges talpnyalóknak adta. Éppen ezért ha most azt ígéri, hogy a nyugdíjkorhatárt nem emeli fel, biztosak lehetünk abban, hogy ha hatalomra jut, a nyugdíjkorhatárt legalább öt évvel megemeli. A Meciarra szavazó választók ezt meg is érdemelnék, de hogy jövünk ehhez mi? Vendégkommentár Zászlólengetés Marián Le§ko Amit a DSZM Nagyszombatban jelölőgyűlésnek nevezett, semmi esetre sem volt gyűlés, jelölő pedig végképp nem. „Csak” egy választások előtti nagygyűlés volt, amely elindította a kampányt. A mozgalom elnöke úgy viselkedett, mint mindig: az orránál fogva vezette a társaságot. Például az alábbi kijelentéssel: ,Amikor 1991-ben arról beszéltünk, hogy önállóak és függetlenek leszünk, senki sem hitte, hogy ez lehetséges. A kicsiknek a káposzta is nagynak tűnik.” A valóságban Vladimír Meciar 1991-ben ezt mondta: „A független Szlovákia mint államalakulat nem reális elképzelés, fennállásának nincsenek meg sem a politikai, sem a gazdasági feltételei.” A mozgalom feje számára semmilyen káposzta nem lehet oly nagy, hogy ne próbálná azt belegyömöszölni hallgatói fejébe... Azt a módszert, ahogyan a publikum „közkézfelemeléssel” megszavazta a más pártokkal történő egyesülést, a pártprogramot és a jelölőlistát, a DSZM elnöke „a közvetlen demokrácia jelének” nevezte, „amely hiányzik a többi mozgalomban”. Hogy mit gondolt a „közvetlen demokráciáról” Bieliková és Garai- ová képviselő, az is jelezte, hogy a zászlólengetés helyett a cigarettázást részesítették előnyben. Egyváltozós mégis történt a .jelölőgyűlésen”: a tribünön helyet foglaló „küldöttek” tapssal adták tudtul, hogy számukra azok ajelöltek szimpatikusak, akik bármire képesek a mozgalomért és elnökéért (Krajci, Lexa), vagy akik képesek bármit mondani (Slobodník, Zelenayová). Meciar négy évig militáns szövegekkel és tettekkel tartotta össze hűségeseinek frontját. Most - legalább egy napra - igyekezett támogatóinak körét kiszélesíteni. Sme - rövidítve Főszerkesztő: Lovász Attila (52-38-318) Főszerkesztő-helyettes, a Vasárnap vezető szerkesztője: Kövesdi Károly (52-38-316,52-38-317) Hang-Kép, Tanácsadó: Kovács Ilona (52-38-315) Kommentár, Vélemény: Kövesdi Károly Politika, Háttér: P. Vonyik Erzsébet (52-38-314) Gazdaság: J. Mészáros Károly, Kópé: Tallósi Béla (52-38-313) Kultúra: Szabó G. László (52-38-315) Sport: J. Mészáros Károly (52-38-314), Fotó: Dömötör Ede Tördelők: Szarka Éva, Kovács Mónika Kiadja a Vox Nova Rt. Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (52-38-322, fax: 52- 38-321). Szerkesztőség/Hirdetésfelvétel: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, 6. emelet, P.O.BOX 49.; Telefax: 52-38-343;Telefon: 52-38-332 52-38-262 Szedés, képfeldolgozás: Vox Nova Rt., Bratislava. Nyomja: Komáromi Nyomda Kft. Terjeszti: Postai Hírlapszolgálat, d, a. Czvedler. Előfizethető minden postán és hírlapterjesztőnél. Külföldi megrendelések: ES PNS Vyvoz tlace, KoSická 1, 813 81 Bratislava. Az újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - PoSta 12,1995. június 16^án. Engedélyszám: 591/95. Előfizetési díj: negyed évre 130 korona. Index: 480 201. A VASÁRNAP az Interneten megtalálható: http://www.voxnova.sk/ Szöveg nélkül Rajz: MS-Rencín Ki a természetbe, ki a futballpályára! Ellustulunk vagy mozgunk? J. Mészáros Károly ______ Rá nk tört a nyár, a tikkasztó hőség, kimenni sincs kedvünk, ha nem bírjuk a meleget. Sokan viszont imádják a napozást, kivonulnak a vízpartra, élvezik a lubickolást, az édes semmittevést. Ezekben a hónapokban jobban elengedjük magunkat, szabadságra megyünk, s talán többet is mozgunk, sportolunk, mint máskor. De vajon o Természetes igényem a mozgás. O Nincs időm sportolni. általános jelenség-e, hogy megadjuk a testünknek azt, amit kíván? Javul-e az erőnlétünk a vakáció időszakában? Teszünk-e fogadalmakat, hogy például megszabadulunk a súlyfölöslegünktől? Vagy nem hoz a nyár semmilyen változást a szervezetünk karbantartásában? Ugyanúgy - azaz munkába járással, estére kimerültén - szinte pihenés nélkül telik el a július és az augusztus, mint az esztendő többi hónapja? Néma László, az Új Nő főszerkesztője: a Régebben sokkal többet v mozogtam a nyári idényben. Fociztam, és szinte természetes volt, hogy kerékpártúrára ment a család. Volt, amikor naponta húsz-harminc kilométert is lehajtottunk. Gyerekekkel ez komoly terhelés. Tavasz- szal - a futballpályán összeszedett sérülés következtében - műtötték a térdemet. Utána törvényszerűen megjelentek a zsírpárnák, illene megszabadulnom tőlük. Azóta már újra kerékpározom és úszom. A család általában hétvégeken indul útnak, de a nyári, kedvező időjárást is többször túrázással töltjük. Mivel nem focizhatok, s egyedül nem szeretek futni, kerekezni, ráveszem a családot a közös mozgásra. Nekem is könnyebb, az élményeink is maradandóbbak. Ősszel vagy télen az invitálásuk már nehezebben megy. Legalább öt éve nem voltam nyári szabadságon, nálunk a mozgás a hétvége slágere. Talán az idén elmegyünk néhány napra a Kis-Kárpátokba, természetesen a természetbe túrázni. Takács Ferenc,az AUTO V. A. S szerviz vezetője: ä a Megmondom őszin- ” ™ tén: sportolni nemigen szoktam, még nyáron se nagyon. Múltkor azonban rávettem magam a mozgásra, s azóta a barátnőmmel rendszeresen futni járunk. Elhatározásom azonban nem függ össze azzal, hogy éppen nyár van. Más miatt döntöttem így: nagyon szeretem a gyomrom, s lassan már észre is venni rajtam, ezért muszáj leadni a súlyomból. Remélem, sokáig kibírom, nem szeretném abbahagyni. Ha az időm megengedi, úszni is szívesen elmegyek. Szabadságom idején kimondottan többet mozgok. Amint tehetem, utazom a Balatonhoz, s ott szívesen futok és úszom. Túrázni csak autóval szoktam. Vodnyánszky Ferenc vasúti alkalmazott: O Nekem nem idényjellegű a mozgás, hiszen aktívan futballozom a járási első osztályban szereplő dunaszerdahelyi Rapidban. Nyáron is járok futni, de nem sportolok többet, mint máskor. Erre megy rá a szabadidőm, délelőtt munka, délután jöhet a mozgás, ami életem lételemét alkotja. A focin kívül más sportágat nem űzök, s azt se mondhatnám, hogy júliusban-augusztusban megnőne a mozgásigényem. Ugyanolyan, mint mondjuk márciusban vagy októberben. Vámos Lajos műhelyvezető: a Nem érzem, hogy nyáron ^ többet kellene mozognom. Könnyebben elfáradok a hőségtől, pedig a szervezetemnek talán szüksége volna rá; csak az ember valahogy ellustul, meg estére, munka utánra nem is marad energiája a sportolásra. Életvitelemhez tartozik, hogy ahova csak lehet, autóval megyek, még a kétszáz méterre levő üzletbe is. Ez nálam talán szakmai ártalom. Már többször fogadalmat tettem, hogy megszabadulok a súlyfölöslegemtől, de mindig csak kívánság, puszta elmélet lett belőle. Sajnos, nincs hozzá elég akaratom. Olvasói levél Egy kis történelem A minap egy magyar nyelvű történelmi táborban voltam, igaz, nem éppen magyarlakta területen: Selmecbányán. (Táborunk témaköre szorosan kötődött ehhez a vidékhez.) Tíznapos ott-tartózkodásunk alatt volt időm megtapasztalni az ottani emberek, fiatalok életstílusát ill. életfelfogását. Bevallom, eléggé elszomorított az a tudat, hogy az ottani emberek - szlovákok - milyen véleménnyel vannak rólunk, magyarokról. Olyan külföldinek tartanak minket, akárcsak az ott előforduló turistákat, mint pl. a németeket, a cseheket vagy az angolokat. Ottlétünk alkalmával ellátogattunk többek közt Körmöcbányára, a szentantali kastélyba, és nagy kirándulást tettünk táborunk színhelyén is. Kellemesen tapasztaltam, hogy az itt található műemlékek eredete bizony magyarokhoz is kötődik, s magyar nyelvű feliratok és festmények is bőven találhatók. Az azonban már kevésbé szerzett örömet, hogy a műemlékek látogatása közben a kedves idegenvezetők rossz szemmel nézték, sőt megjegyzéseket tettek az anyanyelvűnkre, „morogva az orruk alatt”, amikor mi egymás között esetleg továbbtárgyaltuk az idegenvezetők részéről nem teljesen kimerített témát. Sőt, a festmények és iratok megtekintése után a kedves vezetőnk két szó után fogta magát, és kilépett (szó szerint) az épület földszinti ablakán... Minket, magyarokat ott az anyanyelvűnk miatt nem szerettek. De vajon milyen véleménnyel lehet Szlovákiáról egy külföldi turista ezek után? Csápé Eszter, Várgede Elnézést a hibáért Elnézést kérünk azoktól a kedves olvasóinktól, akik lapunk 28. számának Hang-Kép mellékletében hibás tévéműsort kaptak kézhez. Ilyen visszajelzést ugyan csak egyetlen keletszlovákiai terjesztőnktől kaptunk- s reméljük, elenyészően kevés példányról volt szó azért kérjük olvasóinkat, hogy hasonló hibák esetén azonnal értesítsék szerkesztőségünket vagy a kiadót. A szerkesztőség
