Vasárnap - családi magazin, 1998. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)

1998-03-11 / 10. szám

Tanácsadó 1998. március 11. 11 Lehetőleg két rügyre vágjuk vissza a vesszőt Abujtás Rózsaágon ringó bölcső A vadon növő rózsafajokon (gyepű- vagy csipkerózsa stb.) gyakran találunk egy-egy fel­tűnő színű és alakú képződ­ményt. Jókai Mór szerint úgy néz ki, „...mint egy csodálatos borzas bogáncsfű”. Valóban alakja és színe egyaránt meg­kapó, s így méltán nevezik „ró­zsakirálynőnek”. Okozója egy 4 mm-es hártyás szárnyú ro­var, a rózsa-gubacsdarázs (Diplolepis /=Rhodites/ rosae). Ennek megtermékenyí- tetlen nősténye petéit a nö­vény rügyeibe rakja, s a kikelő lárvák szövetburjánzást, gu- bacsképződést idéznek elő, s ennek védelmében fejlődnek a következő tavaszig. Az imágók tavasszal repülnek ki. A „rózsakirálynő” a termesz­tett rózsafajtákon csak ritkán jelenik meg. „Friss” állapotban tulajdonképpen nem is csúfítja el a növényt, ezért csak akkor távolítsuk el, ha a lárvakamrák lakói már kirepültek, s meg­bámult. Kevésbé ismert, hogy a rózsa- gubacsdarázs lárváiban para­zita hártyásszárnyúak - törpe- és gyilkosfürkészek - fejlőd­nek, amelyek fontos szerepet játszanak a kártevők számának csökkentésében, azaz a kultúr­növények biológiai védelmé­ben. p. r. A kora tavaszi metszéskor ügyeljünk arra, hogy a pótolni való tőke mellett hagyjunk olyat, amelyről bujtásra alkal­mas vesszőt választhatunk. A bujtás az egyik legegyszerűbb tőkepótlási mód, fejlődése is igen gyors. Ássunk az anyatő­kétől az új tőke helyéig fokoza­tosan mélyülő (20-50 cm-es) árkot, egy ásónyom szélesség­ben. Az anyatőke sérülését el­kerülhetjük, ha attól 20-30 cm- re kezdjük meg az árokásást. Olyan közepes vastagságú vesszőt válasszunk, amely az anyatőke átellenes oldalán, csapon fejlődött és a rügyei egészségesek. A kacsokat vág­juk le, majd óvatosan csavarva, hajlítgatva fektessük az árokba. Meredek görbülettel, függő­legesen vezessük a felszín fölé, és fokozatosan töltögetve, meg­taposva temessük be az árkot. A föld felett két rügyre vágjuk vissza a vesszőt, és hagyjuk nyitva. Gyors megerősödését elősegíti, ha a gödörbe vissza­töltéskor 8-10 kg érett trágyát szórunk. A bujtott vessző nyáron meg­gyökeresedik, termést hoz. Az új növényt az anyatőkéről ősz­szel vágjuk le, hogy saját gyöke­rén éljen tovább. K. Sz. Almafélék gyakori betegségei A kéregnekrózis és -elhalás származtatható talajhibából, amikor sem az elhalt felületről, sem a kéregszövetből nem mu­tatható ki a kórokozó. Kiváltó ok a talaj mikroelem­hiánya, vagy csak a mikroele­mek felvételének gátoltsága, esetleg túlzott bősége. Ilyen például az alma durvakérgűsé- ge (kráteres rákbetegség). Ez tájainkon főleg a Starking faj­tán fordul elő. A jelenség oka még nem tisztázott. Egyes ku­tatók mangánmérgezésnek, mások a kalcium-anyagcse­rében bekövetkezett zavarnak tartják. A nagy hideg hatására a gyü­mölcsfák törzsén, vázágain fagylécek keletkeznek, vagy éppen a rendkívül magas hő­mérséklet okoz elhalást. Az utóbbi főleg a szélsőségesen kontinentális éghajlaton fordul elő. Mechanikai eredetű kéregelha­lást okoznak például a rázógé­pek (szöveti roncsolás), vagy a művelőeszközök sértik meg a fák kérgét. Ezek az abiotikus eredetű ké­regelhalások közvetlenül is ká­rosak, de jelentőségüket to­vább fokozzák az elhalt kérgen megtelepülő gombák. K. Sz. Télen az alom nedvesedése, nyáron a porosodása okoz gondot A mélyalmos tartás előnyei Dísznövények lombsátor alatt Az udvarunkon, kertünkben álló nagyobb gyümölcsfák, díszfák ár­nyékában nem sok növényfaj ne­velhető. Szobanövényeink vi­szont kedvelik a kerti levegőt, de nem szeretik a perzselő napot. Így aztán a tavaszi-kora őszi időszak­ban ideális körülményeket te­remt számukra egy-egy öreg al­ma-, vagy körtefa, vagy éppen a kék virágú császárfa árnyéka. Fák alá helyezhetők ki az egynyári és a gumós begóniák, a kálák, a fuk- sziák, az Új-Zélandból származó Impatiens-félék, a Calladium- és Coleus-fajok. Szépen díszlenek itt a petúniák. Ideális élőhely ez az ámyékliliomoknak (Hosta), a csótárvirágnak (Astilbe), a bőrle­vélnek (Bergenia) és a különféle páfrányoknak is. Az ilyen helyek­re telepített dísznövényeket a kártevők korábban megtalálják, mint a lakásban. Gondosan vizs­gáljuk meg őket, nem telepedtek- e meg rajtuk atkák, üvegházi molytetvek, levéltetvek, vagy kü­lönféle hernyók. I. d. A mélyalmos tartásnak számos előnye van. Kevésbé munkaigé­nyes, olcsóbb, mint a ketreces tartás. A mélyalomban B12-vitamin is képződik a baromfiürülékből. A B12-vitamin nagyon fontos. Köz­reműködik a baromfi vérképzé­sében is, de különösen fontos szerepet játszik a fehérjeforga­lomban. Hiányában fiatal kor­ban a növekedés csökkenése, felnőttkorban a tojások keltet- hetőségének katasztrofális zu­hanása és a tojástermelés eset­leges csökkenése jelentkezik. Bőséges B]2-vitaminellátás ese­tén kevesebb állatifehérje-tarta- lom is elegendő a takarmány­ban ugyanolyan szintű termelés eléréséhez. A növényi takarmá­nyok nem tartalmaznak B12- vitamint, az állati testben vi­szont bőségesen előfordul. Az idős, ún. beérett mélyalom kémhatása lúgos, ami csökken­ti az alomba került fertőző anyagok virulenciáját (megbe- tegítőképességét). Hiányos ta­karmányozási feltételek között a mélyalmon tartott tyúkok to­jásainak keltethetősége - sok kísérlet tanúsága szerint ­Bőséges B12- vitaminellátás ese­tén kevesebb állati- fehérje-tartalom is elegendő a takarmányban. jobbnak bizonyult, s ez az alomban lévő aktív biológiai anyagokjelenlétére utal. Télen a mélyalomba az alom jó minőségének fenntartása érde­kében szuperfoszfátot szoktak keverni. Ez a szakirodalom sze­rint a tojótyúkok számára nem jelent mérgezési veszélyt. A csirkék óljában viszont az al­mot nem szabad így kezelni, mert a felcsipegetett szuper­foszfát ásványianyag-forgalmi zavart (csontlágyulást) idézhet elő. Télen az alom nedvesedése, nyáron viszont az alom poro­sodása okoz gondot. Ezért ke­rülni kell a porosodásra hajla­mos alomanyag használatát (pelyva). A betegséget okozó mikroorganizmusok ui. a po­ros levegőben jobban terjed­nek. A por izgatóan hat a nyál­kahártyára is; annak felsértése után a szervezet könnyebben fertőződik. A por gyakran kö­tőhártya-gyulladást is előidéz. K. L. Megkérdeztük a szakértőt Köteles vagyok fizetni? Két éve tart a per, hogy a volt férjem részét kifizessem a családi házból. 8 éve lakom egyedül a 19 éves lányom­mal, aki veszélyeztetett ter­hes. Ez idő alatt saját erőm­ből karbantartottam a házat, ami nem kevés pénzembe ke­rült. Családi házunkat két­szer értékelték fel. Az ítélet után a férjem fellebbezett, és ugyanaz a bíróság a hivata­los értéket figyelmen kívül hagyva követeli tőlem a piaci ár felét, ami jóval több. Köte­les vagyok kifizetni több mint az egésznek az értékét, ami­kor a fele a sajátom? Levelében nem fogalmaz vilá­gosan, pl. nem tudom, miért fellebbezett a férje, mikor vál­tak el, miért lakik 8 éve egye­dül, mikor a 2 éve tartó per egy két évvel ezelőtti válásra utal stb. Azonkívül a másodikfelér­tékelésről sem ír; netalán az határozta-e meg a magasabb árat? Egybiztos; amit Önöka házasság fennállása alatt közö­sen szereztek, az a házastársi oszthataüan közös tulajdont képezi (ezért fontos, mikortól meddig tartott a házasság), és mint olyat, a házasság felbon­tása után el kell osztani. Ha a volt házastársak nem tudnak az osztást illetőleg megegyez­ni, bírósághoz fordulhatnak, és a bíróság - figyelembe véve az összes közrejátszó tényezőt, te­hát pl. hogy van-e kiskorú gyer­mek, milyen módon járultak hozzá a házastársak a közös dolog megszerzéséhez stb., el­osztja a közös vagyont. Ez tör­Dr. Szabó Elena jogász tént valószínűleg az Önök ese­tében is; csakhogy a probléma gyökere az ármegállapításá­ban van, hajói értettem. Piaci ár elég nehezen kerülhet bele egy ítéletbe, de mivel az ítéletet nem olvastam és indoklását nem ismerem, nem tudok egy­értelmű véleményt mondani. Önnek azonban biztosan meg kell egyeznie a férjével, hiszen a ház közös szerzemény és Önök már nem házasok. Vagy kifizeti Ön a férjét, vagy Önt fi­zeti ki a férje, vagy pedig - el­adják a házat és a pénzt eloszt­ják. A közös vagyont minden házasság felbontása után ketté kell osztani, ha tetszik, ha nem. Ha nem születik ugyanis érde­mi megegyezés a dologban, kü­lönbözőjogi fikciók lépnek életbe (3 év eltelte után). Anél­kül, hogy az ítéletét olvastam volna, csak annyit tudok aján­lani: próbáljon megegyezni a volt férjével. Ami a ház árát il­leti, véleményem szerint min­denképpen valamilyen felérté­kelésre kell épülnie. Ön nem írta, miért volt 2 felértékelés, ezért én azt gondolom, hogy a második ezt az új, magasabb árat szabta meg. Grafológia Jelige: „Köszönöm” Ön egy szeretette, szerelemre vágyó lány, aki mások elől mindent eltakar önmagából. Mégis: olykor túlzásokba esik anyagi területen, de kapcsola­taiban is. Néha diplomatikus, máskor ravasz csupán. Annyit várjon el mindenkitől, amennyit elvárhat. Szigorú és őszinte önvizsgálattal tudja meg, hogy mit és mennyit vár­hat el önmagától! Ez az első lépés. Az emberismeret a má­sodik. Ön a szellemi régió felé tör nagy lendülettel. Vigyázat: Bartalos Mária grafológus Ha egyszer a lélek „dadogni kezd”, akkor az önbizalomnak „lőttek”. Ne hagyja elmenni maga mellett az Igazságot csupán azért, mert a szenve­dély kapujában nem áll őr! Ugye, értjük egymást? Jelige: „All By Myself": A problé­mánk ott kezdődik, hogy min­den egyes szeretkezés után ki­csurog belőlem a spermium. Hogy próbára tegyem magam, két hónapig nem használtam a Femoden nevű fogamzásgátlót, ez alatt az idő alatt 6-8 alkalom­mal volt nemi kapcsolatunk és egyetlenegy alkalommal sem tudtam teherbe esni. 1. Mi az oka, hogy kifolyik a spermium? 2. Mennyi az esélye annak, hogy terherbe essek? Vagy ta­lán sohasem lehet gyerekünk? 3. Használhatom a Femoden nevű fogamzásgátlót akkor is, ha úgy adódik, hogy egész hó­napban nincs szexuális kapcso­latom? Kedves „All By Myself’! Spermi­um alatt valószínűleg a spermát értette, ami a spermiumon - on­dósejten - kívül több mirigy vá­ladékát tartalmazza. Az ovulá­ció időszakában optimálisak a körülmények az ondósejtek méhnyakon át a méhbe történő behatolására és onnan tovább a petevezetékbe, ahol találkoz­nak az érett petesejttel, hogy azt megtermékenyítsék. Ez a lát­szólag egyszerű folyamat na­gyon sok tényező precíz csapat­munkájának az eredményekép­pen jön létre. A felesleges folya­dék a gravitáció törvényeinek megfelelően távozik a szerve­zetből. Ismerek asszonyokat, akik 3-4 évi házasság után még mindig nem estek teherbe, és fe- jenállással vagy tampon felhe­lyezésével próbáltak menteni minden ondósejtet. Ennek Dr. Somodi Judit azonban nem sok gyakorlati ér­telme van. Statisztikai adatok szerint rendszeres szexuális élet mellett 6-12 hónap alatt esnek teherbe az egészséges fiatal nők. Meddőnek akkor neve­zünk egy kapcsolatot, ha leg­alább 2 évig tartó rendszeres szexuális élet sem vezet terhes­séghez, természetesen minden fogamzásgátlás mellőzésével. Emellett az Önök 6-8-szori pró­bálkozása 2 hónap alatt elenyé­sző, ráadásul az sem biztos, hogy a fogamzás szempontjából a legoptimálisabb időben tör­téntek. Az ovuláció feltételezhe­tő időpontja a ciklus 12. és 15. napja közé tehető, de kisebb-na- gyobb eltérések gyakran előfor­dulnak. Mindezt a banális meg­fázástól a súlyos stresszig sokminden befolyásolja. Ismert tény, hogy a 2. világháború ide­jén koncentrációs táborba hur­colt nők túlnyomó többségének elmaradt a menstruációja. A harmadik kérdést nem egészen értem. Ha gyereket akarnak, miért szed fogamzásgátlót? Ha egyelőre nem terveznek gyere­ket, inkább szedje a tablettákat rendszeresen, mert nézetem szerint egy-egy ciklus elején elég nehéz lehet eltervezni, hogy a következő menstruáció­ig lesz-e alkalmuk a szexuális együttlétre. A fogamzásgátló szedése nem ártalmas. Jelige: „Vörös tulipán” Kérésének eleget téve, leveléből nem idézek. A szűzhártya - hymen - egy gyűrű alakú hár­tya, amely részben elzárja a hü­vely bejáratát. A rajta levő nyílá­son át távozik a menstruációs vér, ezért az ún. szüzek is hasz­nálhatnak tampont. A nyílás természetesen nem olyan nagy, hogy egy hímvesszőt is képes lenne befogadni. A szüzesség el­vesztése abból áll, hogy a hártya megreped, és ezáltal tágul a nyí­lás. Ez fájdalommal és enyhe vérzéssel jár. Kivételes esetek­ben a hártya annyira rugalmas, hogy nem szakad el, nem vér­zik, hanem a kívánt méretre tá­gulhat a nyílás. Ennek az ellen­téte az, amikor a szűzhártya na­gyon erős és az átszakítása ne­hezen megy, nagyon fájdalmas és erős vérzéssel jár. Ha az első kísérlet nem sikerül, nem kell erőltetni a következő kísérletet, mert akkor már általában a ku­darcélményhez a félelem is tár­sul. Rövidebb-hosszabb idő el­teltével meg kell próbálni újra, de már azzal a tudattal, hogy egy kicsit fájdalmas lesz. A fiú­nak is számolni kell azzal, hogy fájdalmat fog okozni. Akinek még így sem sikerül, keresse fel a nőgyógyászát, aki pillanatok alatt megoldja a problémát. sujtas anyatoKeroi

Next

/
Oldalképek
Tartalom