Új Szó, 1998. május (51. évfolyam, 100-123. szám)

1998-05-26 / 119. szám, kedd

ÚJ SZÓ 1998. MÁJUS 26. KULTÚRA OKTATÁS 9 Alabán: „A besztercebányai magyar szak megnyitása nem befolyásolja a magyar pedagógusképzést" Magyar szak Besztercebányán A Magyar szak szlovákoknak a Bél Mátyás Egyetemen címen 1998. május 7én megjelent Új Szó-információ (vrabec) néhány kitételét szeretném helyreigazítani, mivel az írás a nyilvánosságot félrevezető kijelentéseket is tartalmaz. Dr. ALABÁN FERENC A tudósítás valótlanul állítja, hogy a Nyitrai Konstantin Egyetemen az idén nem nyílik magyar-német szakpárosítás. Idézem a szerző indoklását: „Az ok' az, hogy szeptembertől a besztercebányai Bél Mátyás Egyetemen is oktatják a magyar nyelvet, történetesen a némettel párosítva - vele egyenrangú idegen nyelvként." Tudvalevő, hogy a nyitrai kreditrendszerű oktatáson belül már a felvételire való jelentkezésnél minden érdeklődő diák saját maga választja ki szakpárosítását. Ez a lehetőség adva volt az elmúlt években, s adott az idén is. A magyar-német szakra tehát jelentkezhettek most is (jelentkeztek is), függetlenül attól, hogy a besztercebányai egyetemen nyílik-e ez a szakpárosítás, vagy sem. A magyar-német kombinációt tehát nem kell elvinni Nyitráról Besztercebányára, mert erre nincs is szükség. A két dolog - a cikkíró minden erőltetése ellenére - nincs öszszefüggésben egymással, így nem szolgálhatja a szándékos vagy véletlenszerű hangulatkeltés céljait sem. Azzal kapcsolatban, hogy a besztercebányai egyetem Filológiai Karán (nem tanszékén!) mennyire lesz „egyenrangú" a magyar szak más idegen nyelvi szakokkal, szintén szükséges A diákok saját maguk választják ki szakpárosításukat. hangsúlyozni néhány dolgot. A magyar szak iránt érdeklődők nagy része magyar tannyelvű középiskolából, ill. gimnáziumból jelentkezik, tehát érettségizik magyar nyelv és irodalomból. A jelentkezők további része szlovák nyelvű középiskolában érettségizik, (magyarból tehát nem tesz ilyen vizsgát). A két Méry Gábor illusztrációs fotója csoportot nyilvánvalóan nem lehet összevonni, ezért a jelentkezők már a felvételi vizsgát sem egyforma igényességű anyagból teszik. A felvételi vizsga sikerétől függően a későbbiek során is meg lesz különböztetve a két csoport, s ez a differenciálás a tantervi blokkok összeállításában is természetszerűen megmutatkozik. A besztercebányai magyar szakos hallgatók hasonlóan a kar más szakos hallgatóihoz, a szakpárosításukon kívül vizsgával záródó, többszemeszteres kötelező latin nyelvi képzésben részesülnek. A diákok a harmadik évfolyamtól a szakon belül specializálódhatnak: nyelvészetre vagy irodalomtudományra. Mivel filológiai szakról van szó, a tantervekből kimaradnak a pedagógiai, módszertani és pszichológiai tárgyak, helyettük a műfordítás, a tolmácsolás és a tudósképzés szakosított és speciális diszciplínái kerülnek oktatásra. A Filológiai Kar tanulmányi és vizsgarendjének értelmében a magyar szak az ötéves képzés keretében valósul meg, a végzősök a szakdolgozat megvédése és az államvizsga után magiszteri fokozatot szereznek. A diákok bizonyos előírt tanulmányi feltételek teljesítése mellett harmadik nyelvi szakot is felvehetnek, és három szakból szerezhetnek oklevelet. A karon több más szakból hároméves, ún bakkalaureátusi képzési forma is létezik. A besztercebányai magyar szak megnyitása nem befolyásolja a szlovákiai magyar tanító- és tanárképzést, annak folyamatát és Három szakból szerezhetenek oklevelet. helyzetét. Mint filológiai szak, melynek keretében kellő hangsúlyt kap a műfordítói és tolmácsképzés, a tudományszak meghatározó nyelvi és irodalmi vonatkozásait teoretikus és praktikus szinten mélyíti el, teszi specifikussá. Ebből következik, hogy teret ad egy olyan képzési formának, amely hiányzik a jelenlegi szlovákiai hungarisztika színképéből. A magyar filológiai szak megnyitásával kulturális területen, szerkesztőségekben, kiadókban, kutatóintézetekben, a vállalkozói szférában, a diplomácia és a társadalom különböző állami és magánterületén működő fordítók, tolmácsok, valamint tudományos kutatók KIS NYELVŐR Rövid és hosszú magánhangzóink váltakozása LANSTYAK ISTVÁN A rövid és a hosszú magánhangzók írásmódja helyesírásunk fogas kérdései közé tartozik. Ennek fő oka az, hogy helyesírásunk legfontosabb alapelve a kiejtés szerinti írásmód, ugyanakkor a rövid és a hosszú magánhangzók ejtése - különösen a felső nyelvállásúaké, vagyis az i-é, u-é és ti-é - nagyfokú ingadozást mutat. Kevés embernek tűnik föl, ha beszélgetőtársa mondjuk a színes helyett a színes szóalakot, a húszan helyett a húszan formát vagy éppen fordítva, a dicsér helyett a dicsér, a bura helyett a búra alakváltozatot használja. Ez utóbbiról a Nyelvművelő kéziszótár megjegyzi, hogy kiejtése ingadozik a rövid u-s és a hosszú ú-s forma között, de írni csak rövid u-val szabad. Ebből arra következtethetünk, hogy mondani búrá-nak is lehet, bár a szótár tartózkodik a nyílt színvallástól. A rövid - hosszú váltakozás nemcsak a felső nyelvállású magánhangzókat érinti. Érdemes megemlíteni a posta és a kormány szót, melyek gyakran hallhatók pósta és kormány formában; a pósta ejtés régies és pongyola; a kormány: kormány váltakozással szótárunk önálló szócikkben nem foglalkozik. E szavakban az o hasonlóan nyúlhatott meg, mint az ős szavunkban az ö, melyet kétszáz éwel ezelőtt még ugyanolyan pongyolaság volt nem ös-nek, hanem ősnek ejteni, mint ma a postá-t póstá-nak. Ennek épp a fordítottja történt többek között az ad és a tej szavakkal, amelyek a régiségben hosszú magánhangzóval, ád, ill. téj formában voltak használatosak. A rövidülésnek ez esetben alaktani okai vannak, ugyanis ragozott formában ezek régen is rövid magánhangzót tartalmaztak: adok, adsz, adunk; tejet, tejem, tejes. Az ád forma nyelvjárásainkban még hallható, a téj már nemigen, legföljebb a téfú, téjfel összetételekben; ezek köznyelvi formája a tejföl és a tejfel: A mai köznyelvben a tejföl a gyakoribb. Évezredes nyelvi változás egyik utózöngéjének tekinthető mai nyelvünkben a felé névutónak a fele alakkal való váltakozása önálló használatban és összetett határozószók utótagjaként; ez utóbbira példa a befelé és befele, az elfelé és elfele, az estefelé és estefele. Valamikor az alma szónak is almá volt a hangalakja, az eke szónak pedig eké; akkoriban szó végén még nem is állhatott rövid a vagy e. Míg az utóbbi szavak már sehol sem használatosak szóvégi hosszú magánhangzóval, addig a felé névutóban és összetételeiben a hosszú magánhangzó olyannyira megőrződött, hogy még ma is az számít köznyelvinek. A fele, estefele stb. alakok népies, bizalmas színezetűek, így a köznyelvben „nemigen" élhetünk velük. A rövid és a hosszú magánhangzós forma megkülönböztetése ott válik nyelvi szempontból is fontossá, ahol a kétféle alakhoz más-más jelentés vagy jelentésárnyalat társul. Ilyenkor már nem is beszélhetünk alakváltozatokról, hanem a rövid és a hosszú magánhangzós formát más-más szónak kell tekintenünk. A legismertebbek közül ilyen az elől és az elöl. Az előbbi honnan? kérdésre felel, az utóbbi pedig hol? kérdésre. A helyzetet bonyolítja, hogy az elöl szónak elül változata is van: ezt sokan nyelvjárásiasnak vagy régiesnek érzik, pedig köznyelvi emez is, bár kétségtelen, hogy visszaszorulóban van. Még nagyobb jelentéskülönbséget találunk a csíra és csira között: a hosszú magánhangzós csíra szó a magnak azt a részét jelenti, amely a növényt kezdeményként tartalmazza, pl.: ezen a krumplin sok a csíra. Ezzel szemben a csira tájnyelvi szó 'kétnemű személy'-t, ill. 'homoszexuális férfí'-t jelent, de találkozhatunk vele 'meddő tehén' jelentésben is. A két szó hangalaki hasonlósága egyébként a véletlen műve; a csira nyelvészeink szerint talán finnugor eredetű, a csíra viszont végső soron egy 'meddő, terméketlen' jelentésű görög szóra megy viszsza: mint ilyen a csira főnév eredetét tekintve egy latin eredetű szavunkkal is összefügg, a steril melléknévvel. SZÍNHÁZ SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Andersen (11) HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Platonov (19) ASTORKA: Az anya (19) KOMÁROMI JÓKAI SZÍNHÁZ: Csepp-mese (9, 11) BORODÁČ SZÍNHÁZ - KASSA: Revizor (19) THÁLIA SZÍNHÁZ KASSA: Kár, hogy ká - vendégjáték Rozsnyón (19) MOZI POZSON

Y HVIEZDA: Durva támadás (am.) 15.30, 18, 20.30 OBZOR: A vasáriarcos férfi (am.) 15.30, 18 MLADOSŤ: Horvát filmhét 15, 20.30 CHARLIE CENTRUM: Szféra (am.) 18.15, 20.30 Titanic (am.) 15,19.45 Boldogító nem (am.) Spice Girls (ang.) 17.30 Rivers of Babylon (szlov.-cseh) 18,21 Nosztalgia (olaszorosz) 19.00 Ezeréves méh (szlov.) 19.15 KASS

A DRUŽBA: Postman (am.) 16, 19.15 TATRA: Hét év Tibetben (am.) 15.30, 17.45, 20.00 CAPITOL: Áldozatok (am.) 16, 19 ÚSMEV: Durva támadás (am.) 16; 18; 20 IMPULZ: Emma (am.) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKI

A GÚTA - VÁROSI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT: Titanic (am.) 19,30, LÉVA-JUNIOR: Anasztázia (am.) 16.30,19.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: A Függetlenség Napja (am.) 16.30,19 képzésére nyílik lehetőség, akik professzionális szinten, szakjuk jellegének megfelelő küldetéses feladatokat látnak el. A szak megnyitása egy új műfordítói generáció színrelépését is jelentheti, amely a magyar-szlovák kulturális és szépirodalmi értékeket fordítás útján közvetíti. Erre köztudottan nagy szükség van. A besztercebányai magyar szak megnyitása a szlovákiai hungarisztikai kutatások eddigi gazdagodását is jelenti, valamint a szlovák-magyar nyelvi és irodalmi komparisztika tudományszakok kibővülését, ill. új, szervezettebb alapokra való helyezését is magában foglalja. Jelenleg ez utóbbi szakterületek kutatását ugyanis egyfajta stagnálás jellemzi. A Finnugor és a Balti Nyelvek Tanszékén a magyar nyelv és irodalom szak fokozatos megerősítése mellett az adott feltételekhez mérten a következő tanévben van tervbe véve a finn, később pedig az észt nyelv szak megnyitása. A tanszék és a magyar filológiai szak létrehozóit a pozitív példán való épülés elsődlegessége motiválja. Elvi álláspontjuk, hogy mindent a maga helyén, saját paramétereiben, funkciójának és jelentőségének megfelelően kell szemlélni, kezelni és értékelni. Először angolul jelent meg a „Magyarok Szlovákiában" Megjelent Csáky Pál új könyve ÚJ SZÓ-HlR Ritka eset a Szlovákiában élő magyar tollforgató számára, hogy idegen nyelven, más országban jelenjen meg könyve. Csáky Pál esetében ez történt. 1997. szeptemberében külföldön, angol nyelven jelent meg „Magyarok Szlovákiában" című könyve. Sokak kívánságára a szerző ez év tavaszán a Magyar Koalíció Információs Központja kiadásában megjelentette magyarul is. A 100 oldalas könyvben Csáky történelmi alapossággal jellemzi a szlovákiai magyar kisebbség helyzetét, lélekszámának változásait és annak okait. Utal arra is, hogy ma még sokan élnek azok közül, akik átélték a második világháború után kialakult helyzetet, s párhuzamot vonnak az akkori magyarellenes intézkedések és a mai állapotok között. Ezek az emberek immár másodszor élik át a szinte azonos félelmeket. A szerző tényszerűen szól a Szlovákiában élő más nemzetiségek problémáiról is. Előremutató, hogy a hiányosságok és okaik taglalása mellett felvázolja a magyar-szlovák megbékélés lehetőségét, mint a problémák megoldásának, egyetlen alternatíváját. A szerző a nyelvhasználat, az oktatás, a kultúra terén a megoldási lehetőségek egész sorát tünteti fel. Külön figyelmet érdemelnek a táblázatok és térképek, amelyek szerves részét képezik a könyvnek, (újváry) A gimnazisták is haszonnal forgathatják Régi-új nagyszótárak Megújított formában még az idén jelenik meg az Akadémia Kiadó gondozásában a klasszikus szótársorozat három legfontosabb darabja. A tervek szerint júliusban kerül a könyvesboltokba az angol-magyar, magyarangol nagyszótár, amely Országh László anyagának felhasználásával készült. Októberben jelenik meg a Halász Előd-féle német-magyar, magyar-német szótár, és novemberre várható Eckhardt Sándor francia-magyar szótárának javított, kiegészített változata. Az egyes kötetek ára 11 ezer forint lesz. A kétkötetesre tervezett nagyszótárak a korábbinál testesebbek, közel kétezer oldalasak lesznek. Az ötvenes-hatvanas években készült szótárak anyagának hatvan százaléka a régi, a többit kiigazították, (hk) A friss diplomás legfiatalabb lett az első Kettős magyar siker Először lett első helyezett magyar dirigens a Magyar Televízió háromévenként megrendezésre kerülő, népszerű nemzetközi karmesterversenyének 24 éves történetében. Az előző nyolc vetélkedőn ott volt ugyan a legjobbak között Medveczky Ádám, Győriványi Ráth György, Kocsár Balázs, Hamar Zsolt, ám egyikük sem tudott első díjat szerezni. Most, a vasárnap véget ért IX. karmesterversenyen kettős magyar siker született. A Petrovics Emil zeneszerző vezette zsűri az ötezer dollárt és a számos koncertfelkérést jelentő első díjat a -verseny legifjabb résztvevőjének, a 23 éves Héja Domonkosnak, a háromezer dolláros második díjat pedig a 28 éves Ménesi Gergelynek ítélte. A nemzetközi hírét és nehézségét tekintve egyre nagyobb presztízsnek örvendő verseny Lukács Ervin karmester zeneakadémiai mesteriskolájának elsöprő győzelmét jelentette, hisz a harmadik díjas török Alpasian Ertüngealp is Lukács professzor növendéke. A zenekar véleménye szerint is a két magyar fiatal volt a legjobb, pedig a 32 versenyzős mezőny ezúttal is erős volt. Héja Domonkos két hete vette át diplomáját a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. 1993-ban barátaival megalapította a Danubia Ifjúsági Szimfonikus Zenekart, melynek azóta is művészeti vezetője. Azt vallja, Beethoven zenéje áll hozzá a legközelebb. Most nyáron részt vesz a híres orosz karmester, Juruj Szimonov miskolci mesterkurzusán. (Magyar Nemzet)