Új Szó, 1998. május (51. évfolyam, 100-123. szám)

1998-05-22 / 116. szám, péntek

ÚJ SZÓ 1998. MÁJUS 22. KULTÚRA ­OKTATÁS 9 Az Új Szó is része Liliane Csuka alkotásának, amely a somorjai zsinagógában látható a hónap végéig Eltérő kultúrák egy oszlopon Somorja. Liliane Csuka Les Colonnes című kiállítása a hónap végéig látható a somotjai zsinagógában, va­gyis az At Home Galleryben. TALLÓSI BÉLA Újságpapírt sodort több száz mé­ter zsinórra Liliane Csuka, majd a papírfonatot oszlopok köré teker­te - felépítve ezzel a szavak, a kü­lönféle nyelvek, a média bábeli tornyát. Azzal a meggyőződéssel emelte újságoszlópait, hogy a bá­beli nyelvzavar ellenére is képe­sek leszünk befejezni a tornyot, megépíteni a mindenség lajtorjá­it. Nem gőgből, hanem a kiteljese­dés szándékával. Szavak, amelyek tényeket közve­títenek. Örömet, fájdalmat fejez­nek ki. Igazságokat, féligazságo­kat, elferdített valóságot. Szavak, amelyek őszinték, amelyek mani­puláció eszközei. Szavak, ame­lyek tükrei gondolatnak, tettnek. Szavak, amelyek valóságot őriz­nek, mentenek át tegnapból a mába. Szavak, amelyeket nyom­tatott formában rögzített a techni­ka. Újságok, napilapok, magazi­nok, amelyek rólunk szólnak. Új­ságok, amelyek - íródjanak bár­mely nyelven is - összekötnek, vi­lágokat kapcsolnak egybe, hiszen a földkerekség eseményeiről tu­dósítanak. Újságok, amelyek az újkori művészettörténet során nemegyszer a művészi kifejezés eszközeként esztétikai funkciót töltöttek be - beépülve egy alko­tásba. . Tipográfiájukkal, grafikai elrendezésükkel a látványt szol­gálták, híranyagukkal a művészi üzenethez tettek hozzá. A Svájc­ban született, magyar származású Liliane Csuka is újságpapírt vá­lasztott művészi mondanivalójá­nak kifejezőeszközéül. Kiállításán a napi eseményeket, népek, nem­zetek tetteit dokumentáló szavak tartóoszlopként épülnek múlt és jelen közé. Pillérként tartják a mű­veltséget, a szellem nagyságát, s emelik magasabbra és magasabb­ra az emberiséget. A héber, japán, arab, kínai, orosz, szerb, francia, angol, szlovák, cseh, magyar új­ságfonatokból felhúzott oszlopok a szavak súlyára figyelmeztetnek. Az egyik oszlopon Új Szóból ké­szült fonat is beépül a médiator­nyok művészi üzenetébe. Liliane Csuka somotjai kiállítása első eseménye annak a megvaló­suló szándéknak, folyamatnak, amely a Zsinagógalánc elneve­zéssel lépett működésbe. Az At Home Gallery tulajdonosainak, illetve a budapesti Raba in fabula kulturális társulat képviselőinek szerencsés találkozása nyomán a győri zsinagóga felújított kupolá­jában született meg a Zsinagóga­lánc ötlete. E lánc a somorjai, a győri, a nagykanizsai, a szegedi, a szabadkai és a kolozsvári zsina­gógákat fonja egybe több céllal. Egyrészt, hogy megmentsék a le­pusztult zsinagógákat, kulturális célra használják őket, s ezáltal szellemi párhuzam alakuljon ki közöttük. Másrészt, hogy a volt szocialista országok kapcsolattar­tását erősítse épp azokon a szak­rális helyeken, amelyelmek ilyen ­olyan működését évtizedeken ke­resztül ellehetetlenítették. Liliane Csuka kiállítását Somorja után Győrbe költöztetik, majd a már fentebb említett városokba. A vándorkiállítás azt az üzenetet viszi egyik zsinagógából a másik­ba, hogy az eltérő kultúrák jól megférnek egymással ezekben a másságot képviselő épületekben. A tolerancia művészi követeként utaztatott kiállítás befejezéseként november végén Budapesten nemzetközi konferenciát rendez­nek. Ez lényegében azoknak a rendezvényeknek lesz dokumen­tációs, vizuális összegzése, ame­lyek a Zsinagógalánc májustól novemberig tartó időszakában zajlottak. A győri kiállítás meg­nyitója június harmadikán lesz. Az eseményre a somotjai zsina­góga elől autóbusz indul. „A zsi­nagóga baráti köre átköltözik a győri zsinagógába - mondta Kiss Csaba, a somorjai At Home Gallery tulajdonosa -, ahol a megnyitón a Győri Zeneművé­szeti Főiskola, a Moyzes Kvartett és Szemző Tibor ad kocertet." A Zsinagógalánc védnöke Göncz Árpád köztársasági elnök. Támo­gatói a Pro Helvetia, illetve a So­ros Alapítvány. Ahogy Kiss Csabától megtudtuk, a Zsinagógalánc a novemberi konferenciával nem fejeződik be, illetve nem szakad meg. A jövő­ben szeretnének ebbe a láncba bekapcsolni a közép-európai ré­gióban fellelhető zsinagógák kö­zül minél többet. Bábjáték kicsiknek és nagyoknak. Csepp-mese a Komáromi Jókai Színházban. Bemutató május 26-án Életre kelt évszakok BÁRÁNY JÁNOS Régi a szándék. A színház vezeté­se többször tervezte, hogy báb­előadás készüljön Komáromban. Kecskés Marika bábszínésznő ér­kezésével, aki egy évadra szerző­dött a Komáromi Jókai Színház­hoz, felgyorsultak az események. Takáts Emőd igazgató felkérésé­re aztán Marika lefordította és át­dolgozta Iva Perinová Csepp-me­séjét. Roman Anderle bábokat, díszletet és jelmezt tervezett, Roman Takáč zenét komponált a játékhoz. A társulat fiataljaiból felállt egy lelkes csapat, s meg­kezdődtek a próbák. Pár nappal a bemutató előtt kerestük fel Kecs­kés Marika rendezőt. Milyen érzésekkel ültetted át magyarra a darabot? Egy kicsit tartottam a fordítástól. Az segített, hogy az első pillanat­tól kezdve tudtam, milyen han­gulatot szeretnék kelteni. Nem kellett megküzdenem Iva Perinová szövegével, egyik főis­kolai vizsgaelőadásunk anyaga is volt. Emlékeztem a történetre. A játék reményeim szerint színes és változatos lesz. A négy évszak szí­nei váltakoznak ebben a mesé­ben, amely a két Panniról szól. Panniék hópehelyként érkeznek a fiú szobájába, a térbe, ahol a bábjáték megelevenedik. Víz­cseppé válnak aztán. Eltűnnek a föld alá, ahol Giliszta úrral vias­kodnak. A folyóban és a tenger­ben is sok kalandban lesz részük. Páraként felszállnak, és ismét hó­pehelyként búcsúznak. Aszerint változnak ezzé-azzá, ahogy a négy évszak mesél a közben bo­korrá lett fiúnak. Miképp tudtak a színházzal is­merkedő fiatalok bábszínész­szé alakulni? A színház meg a bábszínház éle­sen nem elválasztható műfajok. Már a darabválasztásnál eldön­töttem, hagyom majd, hogy a sze­replők saját temperamentumuk­kal játszanak, a saját érzéseiket szólaltassák meg. Az évad során megismerted a képességeiket. Eszerint osztot­tad ki közöttük a szerepeket? Nagy László lesz a Fiú és a Bokor. Körülötte zajlanak az események. Nagy Nelly kislányos, bohókás, szertelen. Remek Tavasz lesz. Ha belép a színpadra, lelkeket rezeg­tet már most. Rab Henrietta igazi kis nő, aki úgy kommunikál a színpadon, mint a szédítő, bódító, simogató Nyár. Lampert Ingridre bíztam az Osz eljátszását. Válto­zatos, mint ez az évszak a színei­vel, csendjeivel, szélfúvásával. Balaskó Edit jóságos Tél lesz. Nem akartam, hogy csak ijesztő, vad és kemény legyen. Van fájdalmas, nyugodt, varázslatos tél is. A szobában áll egy ágy. Alatta, fölötte, az oldalán, előtte, mö­götte, körülötte pereg a játék. A bábszínházban mindent meg lehet valósítani, csak ötíetek kel­lenek. Ezekből ki kell választani a legmegfelelőbbeket, és zsinórra fűzni. Gyerekeknek készült elő­adásban nagyon fontos az esztéti­kum, a látvány, a ritmus. A báb színésznek képeket kell mutat­Eletre keltjük, és érző lényekké varázsoljuk az élettelen anyagokat. (Dömötör Ede felvétele) nia, melyekben tobzódnak a szí­nek. Azért szeretem a bábszínhá­zat, mert a lélektelen anyagokat, amelyekkel naponta találkozunk, teljes értékű lénnyé varázsolja, és megszófaltatja. Roman Takáč ze­néje olyan lett, amilyet kértem. Fokozza a játék hangulatát. A dalszövegeket közösen írtuk a szereplőkkel. Igazi csapatmunka volt. Vasárnap délután háromkor és öt órakor kezdődnek a főpró­bák. Kedden, május 26-án, dél­előtt kilenc órakor lesz a be­mutató. Mit érzel pár nappal első rendezésed premierje előtt? Visszatérő nyugalmat. Az előző hetekben égtem és rohantam. A színház körtermében festettük a bábokat, a díszleteket, próbáltuk •a fényt, közben rögzítettük a ze­nét. Kedden reggel mindenkinek megmutatjuk,mit alkottunk. SZÍNHÁZ SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Hattyúk tava (19) HVIEZ­DOSLAV SZÍNHÁZ: Bolha a fülben (19) KIS SZÍNPAD: A Yo város hazafiai, avagy királyságot gyilkosságért (19) ASTOR­KA-KORZO: Ványa bácsi (19) BORODÁČ SZÍNHÁZ-KASSA: Rómeó és Júlia (19) JÓKAI SZÍNHÁZ - NAGYKANIZSA: Hyppolit, a lakáj (19) THÁLIA SZÍNHÁZ - ZÁHONY: Kakukk­fészek (19) MOZI POZSON Y HVIEZDA:Durva támadás (am.) 15.30, 18, 20.30 OBZOR: Rivers of Babylon (cseh-szlov) 20.30 Avasállarcos férfi 15.30, 18 MLADOSŤ: Bűnös éjszakák (am.) 15.15, 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Szféra (am.) 18.15, 20.30 Boldogító nem (am.) 17 Titanic (am.) 15,19.45 A cseresznye íze (iráni) 19 Rivers of Babylon (cseh-szlov.) 17, 18, 21 Pacho, a hibbei betyár (szlov.) 19.15 KASS A DRUŽBA: Ajövő követe (am.) 16, 19.15 TATRA: Bean (am.) 15.30, 17.45, 20.00 CAPITOL: Áldozatok (am.) 15.45, 18, 20.15 ÚSMEV: Durva támadás (am.) 16, 18, 20 IMPULZ: Em­ma (am.) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKI A DUNASZERDAHELY - LUX: Titanic (am.) 15.30, 19 LÉVA ­JUNIOR: Lesz ez még így se (am.) 16.30, 19.30 SLOVAN: A múlt nyár édes játékai (cseh) 19 ZSELÍZ: Az ördög ügyvédje (am.) 19 ROZSNYÓ: Véres kezek (am.) 16.30, 19 GALÁNTA: U-Turn 7 Még visszatérhetsz (am.) 17.30, 20 NAGYKAPOS ­ZEMPLÉN: Bizonytalan jelentés a világvégéről (cseh) 19 Megjelent az Irodalmi Szemle március-áprilisi száma Március 1848-1998 Késéssel ugyan, de megjelent az Irodalmi Szemle összevont, márciusi-áprilisi száma. A késés oka az anyagiak hiánya. Az a tény, hogy az SZK Kulturális Mi­nisztériuma a mai napig egyet­len fillér támogatást sem nyúj­tott a folyóiratnak, s ugyanakkor késik az Illyés Alapítvány nyúj­totta támogatás is. Az összevont szám kiemelten foglalkozik a Magyar Március 150. évfordulójával. Illyés Gyu­la, Utassy József, Sulyok Vince, Bogdán László és Dénes György versein kívül Pomogáts Béla, Tő­zsér Árpád, Duba Gyula és Mayer Judit írásait közli, melyek március reményeit és szándékait idézik, s azt az áldozatvállalást, melyet a magyar forradalom nemcsak a kortársaktól várt el, hanem a márciusi eszmeiséghez hű utókortól is. Jelentős alkotók jelentős élet­művével is foglalkozik a folyó­irat. Az ötvenéves Grendel Lajost köszönti Tőzsér Árpád, s a hat­vanéves Cselényi László mun­kásságát elemzi, méltatja Pomo­gáts Béla és Mekis D. János ta­nulmánya. Az évforduló alkal­mából - egy beszélgetés erejéig ­megszólalt az ünnepelt is, aki nemcsak a múltról vallott, ha­nem a jövőről is. A Kortársaink rovatban Széles Min&R ' IRODALMI mMM »a* 34 Klára elemzi Tőzsér Árpád költé­szetét, különös tekintettel új kö­tetére, a Leviticus címűre. A Tu­domány rovatban Lanstyák Ist­ván tanulmányának első része je­lent meg, Magyar nyelvtervezés a Kárpát-medencében a 21. szá­zadban címmel. A könyvszemlé­ben L. Erdélyi Margit ír Bécsy Ta­más Kalandok a drámával című kötetéről, Németh Zoltán pedig a táplálkozási kultúra történetébe, szokásaiba vezet el bennünket, Massimo Mantanari Éhség és bő­ség című kötete kapcsán. A Talló­zó Voigt Vilmos tanulmányát közli a szabadságharc népkölté­szete utóéletéről, -dz­Hogyan szabad versenyeket szervezni az iskolákban Korlátozó körlevél Az SZK Oktatásügyi Minisztériu­mának alap- és középiskolákkal, valamint az oktatási intézmé­nyekkel foglalkozó részlegének vezérigazgatója körlevelet inté­zett a kerületi hivatalok tanügyi, ifjúsági és testnevelési osztályai­hoz. Az alapiskolások, művészeti iskolások és középiskolások ver­senyei megszervezésének alapel­veit (466/1997-15-ös számú rendelet) 1997. február 2-án hagyta jóvá az oktatásügyi mi­niszter, ezt kommentálja a tárca körlevele. A rendelet ötödik pontja értelmében a versenyeket a szervezési renddel összhang­ban szakbizottságok irányítják, amelyek elnökét a közigazgatás illetékes szerve nevezi ki. Mivel előfordult, hogy politikai indíttatású versenyeket kezde­ményeztek, amelyek nincsenek összhangban a rendelettel, s amelyek megterhelhetik mind a középiskolás diákokat, mind a pedagógusokat, valamint meg­zavarhatják a tanítást, befolyá­solhatják a nevelést és az okta­tást, PaeDr. Gejza Sádecký vezér­igazgató felszólítja az iskolák ve­zetőségét, hogy csak az említett rendeletnek megfelelő versenye­ket szervezzenek. Tilos olyan or­szágos középiskolai versenyeket szervezni, amelyek nincsenek összhangban az SZK Oktatásügyi Minisztériuma által jóváhagyott szervezési rendelettel. Az irány­elvekhez csatolt listában tétele­sen felsorolják, milyen versenye­ket szabad rendezni. A listán harminchat „versenyszám" sze­repel (különböző olimpiák, or­szágos atlétikai, úszó-, biatlon­stb. döntő, irodalmi és zenei ver­senyek, gépíróverseny, fodrász­verseny stb.). (ú) A prágai Kvinterna együttes hangversenye Liliane Csuka alkotásai között (Dömötör Ede felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom