Új Szó, 1998. április (51. évfolyam, 76-99. szám)

1998-04-28 / 97. szám, kedd

6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1998. ÁPRILIS 28. TANÁCSADÓ Van igazolás, de... H. L. (Szomotor): Korábbi levele alapján az SZK Igaz­ságügyi Minisztériuma besztercebányai kirendelt­ségén pontosítottam szemé­lyi adataimat és a csehszlo­vák hadseregben töltött há­ború utáni kato­nai szolgálatom­ról elküldtem az igazolást. Azt írta, hogy a minisztéri­um Moszkvába megy egyeztetni az adatokat. Miért nem vizsgálódnak a magyar levéltá­rakban is? Mellé­kelten küldöm a magyar Hadtörté­nelmi Levéltár igazolását arról, hogy engem, mint magyar katonát, nem tartanak nyil­ván. További igazolásért is folyamodtam, amit a mi­nisztérium az én hadifogsá­gomról állít, az minjd hazug­ság. Ennek alapján már el is utasították a kérelmemet. A határozatot mellékelve kül­döm és csatalom a nagykö­vetségen keresztül kapott orosz igazolást is. Kérdem Önt, lehet sikerünk a bíró­ság útján indított fellebbe­zés esetén? Április 7-én jártam az Igaz­ságügyi Minisztériumban JUDr. Boroň úrnál, sürgetve a kárpótlási kérelmek intézését. Az On esetével kapcsolatban megmutatta az 1995-ben ka­pott levelet, mely szerint ha­difogolyként tartották szá­mon a táborban. Ez általában vonatkozik minden ott tartott személyre, mert nem tudtak különbséget tenni az elhur­colt civil és a fogságba esett katona között. Egy másik moszkvai archívumból szár­mazó levélben a Szálasi­Ásványi László kormány által elrendelt álta­lános mozgósítást magyaráz­zák. E szerint minden 17 és 50 év közötti férfi „köteles" volt bevonulni katonai szolgá­latra. Az ő értelmezésük sze­rint ebben a korhatárban sen­kit sem lehetett otthonról polgári személyként el­hurcolni, mert mindenkinek „katonának kel­lett" lennie. Né­zetem szerint a bíróság máskép­pen fogja meg­ítélni a dolgokat. Például figyelem­be kell, hogy ve : gye a járási levél­tár igazolását ar­ról, hogy az Ön neve szerepel az elhurcoltak névsorában. Az orosz levéltár igazolása sem jelöli a hadifogság tényét és időtartamát. Közvetett bizo­nyíték a magyar levéltár iga­zolása arról, hogy neve nem szerepel a magyar katonavi­seltek között. En az Ön helyé­ben megkísérelném a kerese­tet (fellebbezést) a minisztéri­ummal szentben az elutasító határozat utolsó mondata szerint. Kárpótlás ügyében perköltséget nem kell fizetni. Nem egyértelmű a bíróság il­letékessége (miestna prísluš­nosť súdu). Ezért javaslom, hogy a lakóhelye szerinti já­rásbíróságon érdeklődjön elő­ször, hogy elfogadják-e a ke­resetet, vagy a besztercebá­nyai bíróságra (az ottani ki­rendeltség intézte kérelmé­nek sorsát), illetve a pozsonyi első kerületi bíróságra fogják utalni. Minden esetben az al­peres az SZK Igazságügyi Mi­nisztériuma lesz. A szerző az MKDM parla­menti képviselője GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Szlovákiai átlagbérek Pozsony. A tavalyi ádagbér országos szinten 9369 korona volt. A legmagasabb átlagbért Kassa II. kerületében regiszt­rálták -14 095 korona volt, Pozsony mind az öt kerületé­ben az átlag meghaladta all ezer koronát. A dél-szlovákiai járások átlagbérei: Szene 9834 korona, Dunaszerdahely 7655, Galánta 9577, Komá­rom 7549, Léva 8303, Érsek­újvár 7486, Vágsellye 9295, Losonc 7382, Rimaszombat 7488, Nagykürtös 7267, Kas­sa-vidék 7545, Rozsnyó 7590 és Tőketerebes 7123 korona. A legalacsonyabb átlagbérek a Mezőlaborci (6917) és a Stropkovi (7073) járásban voltak. (SITA) A gbelyi Nafta áresése Pozsony. A Nafta Gbely Rt. részvényei január óta 38 szá­zalékot estek, míg az év ele­jén 1200 korona körül moz­gott egy részvény ára, addig mára 750 koronára süllyedt. Pedig korábban, a cég priva­tizációjának időszakában 2200 koronáért is veszteget­ték a Nafta részvényeit. A részvényárfolyam csökkenése a cég gazdasági mutatóinak rosszabbodását követi. A vál­lalat adóssága az 1996-os 12,5 százalékos szintről 34,3 százalékra nőtt. (SITA) Gazdasági válság fenyeget Bécs. A szlovák kormány je­lenlegi gazdaságpolitikája a válság irányába tart, és ez a válság egybevethető a tavaly őszi délkelet-ázsiai gazdasági válsággal, vélekedett Ivan Mikloš, a DP gazdasági szak­értője a Creditanstalt gazdasá­gi fórumán. Az ország külföldi adóssága eléri a 10,7 milliárd dollárt. Szlovákia a külföldi beruházások volumene terén Kelet-Közép-Európa sereghaj­tója, ugyanis a beruházások együttes értéke alig lépi túl az 1 milliárd dollárt. (SITA) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1998. április 28-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján A napokban döntést hoznak az Európai Unió közös pénzéről, az euróról és a bankelnök személyéről Sok hűhó a jó pozícióért Brüsszelben május elsején és másodikán az Európai Unió tagállamai kormány­főinek rendkívüli csúcsta­lálkozóján kulcsfontossá­gú döntések sora várható: meghatározzák a nemzeti fizetőeszközöknek az euróhoz viszonyított árfo­lyamát, döntenek az 1999. január elsejével rajtoló eurozóna tagjairól és az Európai Központi Bank el­nökének személyéről. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Az Európai Unió közös pénzét 1999. január l-jén vezetik be és 2002 júniusától már csak kizá­rólag euróban lehet fizetni a tagállamokban. Hogy pontosan hány tagállamban, arról a hét végén döntenek a brüsszeli csú­cson. A döntéstől meglepetések nem várhatók, ugyanis a köz­ponti bankok elnökei már már­ciusbanjelezték, hogy 11 taggal számolnak. Kimarad Dánia és Nagy-Britannia, mert egyelőre nem akarnak lemondani nemze­ti fizetőeszközükről, továbbá Svédország, mert még nincs leg­alább két éve az Európai Pénz­ügyi Rendszerben, végezetül Görögország is hiányozni fog, mert egyelőre nem képes teljesí­teni a közös pénznem bevezeté­séhez szükséges gazdasági és pénzügyi feltételeket. Az igazat megvallva, bizonyos pénzügyi kritériumoknak (például az ál­lamadósság megengedett nagy­ságának) Németország, Spa­nyolország, Belgium és Olaszor­szág sem felel meg, ám ennyi ta­got mégsem lehet kihagyni a jö­vőre rajtoló eurozónából. Ese­tükben azzal is megelégednek, hogy pénzügyi mutatóik folya­matosan közelítenek a kívána­tos mértékhez. Az eurót jövőre bevezetők körét tehát viszonylag egyszerű lesz megállapítani, nemkülönben az euro és a jelenleg még érvényes nemzeti fizetőeszközök közötti árfolyamot is. A jelenlegi euró­pai átváltási mechanizmus (ERM) paritásainak középárfo­lyama lesz az unióbeli közös pénzbe belépő valuták egymás­hoz viszonyított megmásíthatat­lan árfolyamának meghatározá­sában a döntő tényező 1999. ja­nuár l-jén, az euro indulásakor - ez derült ki a franfurti Európai Pénzügyi Intézet, az Európai Központi Bank elődjének tekint­hető szervezet minapi jelentésé­ből. Valószínűleg ezt a javasla­tot most elfogadják Brüsszel­ben, mint ahogy azt is, hogy ja­nuárban az ECU-t 1:1 arányban váltsák át euróra. A harmadik kérdéskör, vagyis a A kulisszák mögött lá­zas alkudozások foly­nak. leendő Európai Központi Bank (EKB) elnökének a személye a legkényesebb. Korábban min­den jel arra mutatott, hogy a holland Wim Duisenberg, az Eu­rópai Pénzügyi Intézet jelenlegi igazgatója lesz a 8 éves bankel­nöki ciklus első betöltője. A franciák azonban tavaly novem­berben saját jelölttel rukkoltak elő, mégpedig Jean-Claude Trichet-vel, a Francia Központi Bank elnökével. A kötélhúzás azóta is tart, a franciák azt sze­retnék, ha a 8 éves ciklust meg­feleznék és Duisenberg 4 év el­teltével átadná a helyét Trichet­nek. A mandátummegosztási ja­vaslat kivitelezésére azonban az Európai Unió szerződése nem ad lehetőséget. Az is lehetséges, hogy a franciák beérnék a lon­doni székhelyű Európai Újjáépí­Jövőre legalább 11 EU-ország választja majd az eurót, földrészünk első közös pénzét. (Illusztrációs felvétel) tési és Fejlesztési Bank (EBRD) éppen megürült székével. A kulisszák mögött pillanatnyi­lag lázas alkudozások folynak, az azonban bizonyos: az ilyen jellegű, ráadásul felesleges ci­vódások a pénzvilágnak az euro iránti bizalmát kockáztat­ják. Ahogy az egyik francia gaz­dasági lap, a La Tribune megál­lapította: „A francia Trichet vagy a holland Duisenberg? Netán egy nevető harmadik? Valójában lényegtelen. Az Eu­rópai Központi Bank elnökének személyéről folyó vitának nincs értelme, hiszen semmiféle alapvető politikai különbség nem lehet a jelöltek között. Franciaország miért acsarkodik annyira jelöltjéért? Rosszul ér­telmezett nemzeti büszkeség­ből vagy valamilyen számítás­ból? Titok." Remélhetőleg má­jus 2-án Brüsszelben meglelik a titok nyitját, (shz) Hazai ingatlanárak: Pozsony a legdrágább A határ a csillagos ég? A lakásépítési takarékpénztárak pénzügyi segítsége Zúduló milliárdok ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLlTÁS Pozsony. Az évről évre fokozó­dó lakáshiány eredményeként mára már szinte a csillagos égig szöktek az ingatlanárak Szlová­kiában. Amint az az alábbi ösz­szeállításunkból is kiderül, a legdrágább Pozsony és környé­ke. Abszolút csúcsnak Pozsony bel­városa számít, ahol a lakások négyzetméterenkénti ára 25-30 ezer korona. Némileg olcsóbbak a külvárosi lakótelepi lakások ­áruk 17-23 ezer korona négy­zetméterenként, Szencen, Modrán, vagy Bazinban 17-20 ezer korona. Drágák az építke­zési telkek is - Pozsony külváro­sában a négyzetméterenkénti árak 1500-2500, Slavín és a Koliba térségében 3500-4000 korona között vannak, Pozsony környékén pedig 1000-1500 ko­ronára rúgnak. Besztercebányán a telkek négy­zetméterenkénti ára 2000, a vá­ros környékén 800 korona kö­rüli. A belvárosban szobakony­hás lakást 500 ezer koronáért, kétszobás lakást 800 ezerért, háromszobást pedig egy millió korona alatt lehet venni. A kül­városban minden 50-100 ezer­rel olcsóbb. Selmecbányán 150 ezer koronáért lehet szobakony­hás, 200-250 ezerért kétszobás lakást venni. Kassán háromszobás lakótelepi lakást 700-850 ezer korona körül lehet kapni. A belvárosi lakások 100-150 ezer koronával drágáb­bak. Az építkezési telkek négyzet­méterenkénti ára jelenleg 1000 korona körül mozog, (gyor) ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. A lakásvásárlók, -fel­újítók, házépítők egyik segítője a Szlovákiában működő két la­kásépítési takarékpénztár, az El­ső Építési takarékpénztár (EÉT) és a VÚB-Wüstenrot. A lakás­takarékpénztárakban történő megtakarítások működési ciklu­sa 6 év. Az EÉT éppen az idén lesz 6 éves, s mint a piac több mint 80 százalékának lefedője, mérleget vonhat eddigi tevé­kenységéről. Míg 1995-ben csu­pán 600, 1996-ban pedig több mint 3400, addig 1997 végéig több mint 25 600 hiteligénylést könyveltek el (rendes építési hi­tel, közteshitel), ebből csak 1997 decemberében több mint 10 ezret. A hatalmas érdeklő­désnek köszönhetően a köztes­hitelek esetében napjainkban közel 5 hónap a várakozási idő, ez júniustól lényegesen lerövi­dül. Az idén áprilistól a már eddig is folyósított 6,5-7,5 százalékos kamattal nyújtott közteshitelek mellett rendkívüli közteshitelt is lehet igényelni (8%-os kamat­ra). Ján Roland Burger, az EÉT elnökségének elnöke közölte: 1997 végéig összesen 11,4 milli­árd koronát folyósítottak lakás­vásárlással, házépítéssel kap­csolatos teendőkre, 1998 első két hónapjában ez az összeg to­vábbi 1,2 milliárddal nőtt. Az év végéig összesen 27 milliárd ko­ronát folyósítanak az ország la­kásállományának fejlesztésére, bővítésére, a VÚB-Wiistenrottal együtt ez az összeg 28,7 milliárd koronára rúg. (sidó h.) A kitűzött cél 35-40 ezer új lakás átadása évente, a valóságban azonban mindössze 7 ezernél tartanak A miniszter bizakodik ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Évente legalább 35­40 ezer lakást kellene építenünk ahhoz, hogy megszűnjön az iszonyatos lakáshiány Szlováki­ában. Ján Mráz építésügyi mi­niszter már azt is haladásnak tartaná, ha tartani tudnánk az évi 10 ezer új lakás megépítésé­nek ütemét. A valóság azonban más. A rendszerváltásig évente átla­gosan 30-35 ezer lakást építet­tek és adtak át, 1989 után ez a folyamat lelassult. A kritikus év 1994 volt - ebben az esztendő­ben mindössze 3140 lakás építé­sébe kezdtek és 6700-at adtak át. 1996-ban 6100,1997-ben vi­szont már 7172 lakást adtak át rendeltetési céljának. E parányi növekedésre alapozza optimiz­musát az építésügyi tárca mun­kásszövetségi minisztere. Nyi­latkozataiban azzal érvel, hogy a múlt évben több mint 12 ezer építkezési engedélyt adtak ki. Ebből szerinte az következik, hogy az idén nyilvánvalóan 4-5 ezer lakással többet fejeznek majd be, mint tavaly. Ezt a célt hivatott szolgálni a kormány la­kásfejlesztési programja is. (gy) Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 57,829 Osztrák schilling 2,741 Francia frank 5,756 Svájci frank 23,164 Kanadai dollár 24,188 USA-dollár 34,676 Német márka 19,302 ECU, EU 38,161 Olasz líra (1000) 19,525 Cseh korona 1,052 A forint árfolyama 100 egységre, koronában Vétel Eladás Általános Hitelbank 15,723 17,378

Next

/
Oldalképek
Tartalom