Új Szó, 1998. március (51. évfolyam, 50-75. szám)

1998-03-14 / 61. szám, szombat

POLITIKA ÚJ SZÓ 1998. MÁRCIUS 11. A kormány nem perel Budapest. A kormány nem indít eljárást a Népszava fő­szerkesztője ellen a dunai vízlépcsőrendszerrel kap­csolatos megállapodás-ter­vezet közzététele miatt. An­nak ellenére döntöttek így, hogy a miniszterelnöki hi­vatal politikai államtitkára a dokumentumot 1998. március 2-án államtitokká minősítette, így nyilvános­ságra hozatala a büntető törvénykönyv szerint állam­titoksértés bűntettének mi­nősül. Közben a miniszter­elnöki hivatal belső vizsgá­latot folytat annak megálla­pítása érdekében, ki volt az a munkatárs, aki kötelezett­ségeit súlyosan megszegve, a Népszavának kiszolgáltat­ta a dokumentumot. (MTI) Borisz Jelcin megfázott Moszkva. Az orosz államfő megfázása miatt vala­mennyi tegnapra tervezett programját lemondta Borisz Jelcin a hét elején még úgy nyilatkozott, hogy teljesen egészséges, s az előző héten megtartott orvosi konzílium mindent rendben talált ná­la. Az elnök heveny megfá­zását antibiotikumokkal ke­zelik, s Jelcin jelenleg Moszkva melletti rezidenci­áján, a Gorki-9-ben tartóz­kodik - közölte az elnöki sajtószolgálat. (MTI) Legutóbb volt beteg decemberben (ČTK/AP) Engedmény Vanununak Jeruzsálem. Tizenkét év után feloldották Mordeháj Vanunu teljes elszigetelt­ségét Askelón börtönében, de továbbra is különleges korlátozások érvényesek vele szemben a látogatá­sok, a posta és a telefonhí­vások tekintetében. A dimonai atomerőmű egy­kori technikusa csütörtö­kön már együtt sétálhatott rabtársaival, de inkább marad eddigi magánzárká­jában. A most 43 éves Vanunut 1986-ban ítélték 18 évi börtönbüntetésre azzal a váddal, hogy egy brit hetilapnak titkos in­formációkat adott át az iz­raeli atomfegyverprog­ramról. (MTI) Dél-koreai amnesztia Szöul. A „nemzeti megbé­kélés" érdekében Kim De Dzsung államfő az eddigi legnagyobb szabású am­nesztiát hirdette meg teg­nap. A kegyelemben része­sültek között vannak azok a nemzetbiztonsági tör­vény alapján elítélt politi­kai foglyok is, akiket Észak-Koreában tett láto­gatásaik vagy tüntetések­ben való részvétel miatt ítéltek el. (MTI) Az írásos meghívó ellenére Pristinában tegnap sem kezdődtek meg a szerb-albán tárgyalások a rendezésről - a diákok tüntettek Makacs albánok MTI-TUDOSITAS Belgrád. A koszovói albán poli­tikai vezetők tegnap sem jelen­tek meg a tárgyalásokon szerb kormány, illetve a parlament képviselőivel. Ellenben délután több tízezer albán diák tünteti Pristinában a tartomány szabad­ságáért. Ibrahim Rugova, Koszovó legte­kintélyesebb albán vezetője teg­nap délelőtti sajtókonferenciá­ján bejelentette: a koszovói al­bánok hét éwel ezelőtti népsza­vazásukon a függetlenségre sza­vaztak, s így a politikai vezetők nem vehetnek részt olyan tár­gyalásokon, amelyeken napi­rendre sem kerülhet a tarto­mány Szerbiától való elszakadá­sának kérdése. A szerbiai kormány először csü­törtökre javasolt tárgyalásokat, majd a forduló elmaradása után írásos meghívót is küldött a lektekintélyesebb koszovói al­bán vezetőknek. A hivatalos Belgrád - részben nemzetközi nyomásra - az utób­bi napokban többször megerősí­tette, hogy kész a feltételek nél­küli tárgyalásokra az albán ki­sebbség helyzetének javításáról. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a tárgyalások csak a füg­getlenség ügyének kizárásával folyhatnak. Az eddigi hivatalos állásponttal ellentétben Jovanovics külügy­miniszter tegnap az Európa Ta­nács küldöttsége előtt bejelen­tette: Belgrád elfogadja akár az ENSZ, akár az EBESZ közvetíté­sét a koszovói rendezés érdeké­ben, amennyiben ezek a szerve­zetek visszahelyezik Jugoszlávi­át eredeti státusába. A koszovói albán politikusok nyilatkozataiból arra lehet kö­vetkeztetni, hogy nem csak a Rugova vezette Koszovói De­mokratikus Szövetség, hanem a többi befolyásos albán párt sem hajlik a párbeszédre. Az újabb kudarc után egyelőre nem lehet tudni, hogy Belgrád mit tervez, ám a szerb vezetés csütörtök óta folyamatosan azt hangsúlyozza, hogy Jugoszlávia megtette azt, amit a világ kért, s most a nemzetközi közösségen a sor, hogy rákényszerítse az albá­nokat a tárgyalásokra. Ratko Markovics szerb miniszterelnök-helyettes csak az újságíróknak mondhatta el véleményét, az albá­nok nem voltak rá kívancsiak. (ČTK/AP) Megemlékezések a forradalom és szabadságharc évfordulójáról A gyökerek értéke Budapest/Washington. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 150. évfor­dulója olyan esemény, amely nemcsak a magyar szíveket dobogtatja meg, hanem a világ is méltán fi­gyel rá. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Göncz Árpád, a Magyar Köztár­saság elnöke a Parlament Mun­kácsy-termében tegnap kitünte­téseket adott át, a Magyar Hon­védség Művelődési Házában pe­dig a tárca ünnepségén - a hon­védelmi miniszter előterjeszté­sére - tábornokokat nevezett ki. Központi ünnepségeket tartott a magyar belügymisztérium, Kuncze Gábor, a tárca vezetője kitüntetéseket adott át. A kül­ügyminisztériumban Kovács László miniszter leleplezte az el­ső független magyar külügymi­niszter, Batthyány Kázmér mell­szobrát. A megemlékező ünnepségen két történész, Katona Tamás I. ke­rületi polgármester és Balogh András, a Magyar Külügyi Inté­Japán Kikötött az „atomhajó" Tokió. Többnapos huzavona után a japán kormány vezetői ígéretet tettek Aomori kormány­zójának arra, hogy „mindent megtesznek" a nukleáris hulla­dékok végleges tárolóhelyének kijelölése érdekében. Kimura Morio kormányzó ezek után hozzájárult ahhoz is, hogy a ra­dioaktív hulladékot szállító brit hajóról megkezdhessék a rako­mány kirakását. Kimura ragasz­kodott hozzá, hogy e kérdések­ről Hasimoto Rjutaróval tárgyal­hasson, amit a japán kormányfő három napon át elutasított. Teg­nap viszont Kimura találkozott Hasi-motóval és a japán kor­mány több tagjával a kormány­fői rezidencián. Ez alkalomból a japán vezetés ígéretet tett arra, hogy nem a kormányzóságbeli Rok-kaso lesz a nukleáris hulla­dékok végleges tárolásának helyszíne. (MTI) zet igazgatója tartott rövid elő­adást. Katona Tamás emlékezte­tett arra, hogy a Szemere-kor­mány - melynek Batthyány Káz­mér külügyminisztere volt ­működése alatt példa értékű nemzetiségi törvényt fogadtak el, amely az autonómia kialakí­tását és a nyelvhasználatot is le­hetővé tette a kisebbségek szá­mára. Bili Clinton amerikai elnök különnyilatkozatban köszöntöt­te a magyar szabadságharc és forradalom százötvenedik év­Clinton: Kossuth Lajos nagy magyar hazafi volt. fordulóját. Mint leszögezte, az emlékezést annál is inkább mél­tónak tartja, mert az akkori, mérföldkő fontosságú magyar­országi események felidézik azt az elkötelezettséget, amely az amerikai nemzetben él a sza­badság, az egyéni jogok és az önrendelkezés iránt. Clinton nagy magyar hazafinak nevezte Kossuth Lajost, és hang­A totális válság jelei Észak-Koreában Háborús mozgósítás súlyozta, hogy noha a demokra­tikus küzdelmet katonai erővel legyűrték, a gazdasági, társadal­mi és politikai reform magjai már akkor gyökeret eresztettek, és a következő évtizedekben szárba is szökkentek. Emlékez­tetve azokra a magyarokra, akik a szabadságharc leverése után új életet kezdtek Amerikában, az elnök kiemelte: szorgalmuk­kal, szabadságszeretetükkel, a család és a közösség iránti oda­adásukkal a magyar származású amerikaiak hozzájárultak az Egyesült Államok megerősödé­séhez és minden irányú gazda­godásához. A moszkvai magyar nagykövet­ségen nagyszabású - több mint félezer fős - fogadást adott Na­novfszky György nagykövet. A madridi Kantábria Házban pe­dig magyar kiállítás nyílt meg, amely magyarázó szöveggel el­látott litográfiákon keresztül mutatja be 1848. március 15. történetét. Erdély-szerte már a hét elejétől számos kulturális, művészeti, egyházi eseményre került sor, s a megemlékezések ma és hol­nap is folytatódnak. MTI-TUDÓSÍTÁS Tokió. Észak-Korea tegnap „há­borús mozgósítást" rendelt el ­erről értesítette a phenjani kül­ügyminisztérium az országban működő diplomáciai testülete­ket. A közlemény szerint a "há­ború idején érvényes szabályo­kat alkalmazzák a hadseregre és az egész társadalomra". Megoszlanak a szakértői véle­mények arról, vajon Észak-Ko­rea ezzel meghirdette a rendkí­vüli állapotot a katasztrófával fe­nyegető élelmezési helyzetre va­ló tekintettel, vagy ami valószí­nűbb, az intézkedés csak az év első felében rendezendő, szoká­sos katonai gyakorlatokkal kap­csolatos. A dél-koreai védelmi minisztérium szerint ez utóbbi­ról van szó, és a phenjani diplo­maták szerint sincs nyugtalan­ságra ok. Mint mondják, csapat­mozgások nem tapasztalhatók, egyelőre semmi rendkívüli nem történt. Az intézkedés mindenesetre megnehezíti azt, hogy a nemzet­közi segélyszervezetek valósá­gos képet kapjanak az élelmezé­si helyzetről. Az intézkedés azzal jár, hogy a külföldiek csak előze­tes bejelentés és engedély alap­ján mozoghatnak az országban. Két héttel a parlamenti választások előtt Aggodalom Kárpátalján MTI-TUDÓSÍTÁS Ungvár. Alig két héttel az ukrán parlamenti választások előtt ki­sebbségbe kerültek a magyar nemzetiségű szavazók a bereg­szászi központú választókörzet­ben, miután a Kárpátaljai Megyei Tanács tegnapi ülésén úgy dön­tött: két ukrán lakosságú nagy­községgel - mintegy öt ezer sza­vazópolgárral - kibővíti az eddig csekély magyar többségű körze­tet. A testület határozatát még jó­vá kell hagynia a kijevi központi választási bizottságnak. A tanács magyar képviselői tiltakozásukat jelentették be a nagy többséggel megszavazott döntés ellen, vá­lasztási manipulációt gyanítva az utolsó pillanatban keresztülvitt körzethatár-módosítás mögött. Vladimír Mečiar rádiónyilatkozata Hornnal is tárgyalt Kimura Morio kormányzó végül is beadta a derekát (ČTK/AP) HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. Mečiar kormányfő szokásos pénteki rádiónyilatko­zatában ezúttal négy témával foglalkozott: Bős ügyével, a lon­doni Európai Konferenciával, az Európai Parlament Szlovákiát bíráló határozatával, amelyet mint mondta, nyugodtan foga­dott, valamint a kisebbségi nyelvhasználati törvénnyel. Bős­sel kapcsolatban elmondta: ab­ból kell kiindulni, hogy érvény­ben van az 1977-es szerződés, amelyet teljesíteni kell. „Mielőtt Hágába mentünk, jóhiszeműen köteleztük magunkat arra, hogy a Nemzetközi Bíróság döntése után fél éwel a felek megegyez­nek. A magyar fél most lényegé­ben bizonytalan időre elhalasz­totta a dolgokat, s ezt a szlovák fél nem tudja elfogadni" - mond­ta a kormányfő. Ha a magyar fél most a kitér a megegyezés elől, s a választási kampány idején ezt politikai érdekekkel leplezi, ak­kor azt kell mondani, hogy az ál­lamközi kapcsolatok nem függ­hetnek ilyen érdekektől. A mi­niszterelnök közölte, csütörtö­kön Londonban is tárgyalt erről a témáról Horn Gyula magyar kormányfővel, s közölte vele: Szlovákiának ilyen körülmények közepette nincs más lehetősége, mint hogy másodszor is a hágai bírósághoz forduljon. Ami a kisebbségi nyelvtörvényt illeti, Mečiar megerősítette, hogy nem sikerült előrelépni az EBESZ és az Európa Tanács kép­viselői által e héten rendezett megbeszéléseken sem. Megis­mételte, hogy az Európai Bizott­ság kérte a kisebbségi nyelvtör­vény megalkotását, majd rámu­tatott: bár a szlovák félben meg­van a politikai akarat, a hivatko­zási alapja az, hogy sehol sincs ilyen törvény. Egyben feltette a kérdést: hogyan nézzen ki az ilyen törvény egy olyan ország­ban, ahol tíz nyelv létezik, s ket­tő nincs kodifikálva? 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom