Vasárnap - családi magazin, 1997. július-december (30. évfolyam, 27-53. szám)

1997-11-05 / 45. szám

4 1997. november 5. Háttér Meddig zsugorodhat még? Az ltogi illusztrációja Moszkva keresi a helyét, és nem fogadja el az egypólusú világot Hol a nagyhatalom? M. Lengyel László, Népszabadság _______________ Szé thullott a szovjet birodalom, de a világ új erővonalainak meg­rajzolásakor változatlanul nem kerülhető meg Moszka. Oroszor­szág már nem világhatalom, de: nagyhatalom, bár ezt az új státu­sát is számos kihívás érte. Oroszország az új határain belül is a világ legnagyobb területű ál­lama. Oroszország továbbra is a világ második legerősebb kato­nai hatalma. Ez elsősorban ha­dászati nukleáris erő­inek meglétéből fa­kad. Ez az erő - bár állapotáról viták foly­nak - nemcsak Oroszország érdekei­nek védelmére ele­gendő, de különleges helyzetet biztosít Moszkvának a nem­zetközi színtéren, nemcsak az ENSZ Biztonsági Tanácsában, hiszen kitalálták számára a „különleges partnerséget” a NATO-val. A hadsereg a beteg ember képét mutatja. A katonai reform elo- dázhatatlansága egyértelmű, meg is kezdődött a folyamat, de egyelőre nem tudni, milyen eredménnyel, legfeljebb az irá­nyok sejthetők. Ez a több vonatkozásban meg­gyengült, mondhatni félignagy- hatalom nem fogadja el az egy­pólusú világrendet. Nyugat-Eu- rópa, Kína, India, Brazília, az arab vüág mellett magát azok közé a hatalmak közé sorolja, amelyek az Egyesült Államok társaságában - moszkvai meg­ítélés szerint - előbb-utóbb tör­vényszerűen kialakítják a jövő század új, sokszögű világképle­tét. Ez a fajta gondolkodás egyál­talán nem zárja ki, hogy Orosz­országban tovább fejlődik a de­mokrácia és a piacgazdaság, de ez esetben sem számol azzal, hogy Moszkva és Washington ér­dekei - néhány konkrét esetet le­számítva - egybe fognak esni. Vagyis úgy látja, hogy a belátha­tó jövőben a két ország nem lesz - és nem is lehet - egymás szö­vetségese. Moszkva számára a legfonto­sabb az egykori Szovjetunió te­rülete. A jelenlegi orosz határok nem védhetőek. Pillanatnyilag csak a létrejött új államok terüle­te által kínált ütközőövezet léte­zik, de nincs egységes védelmi rendszer a volt határokon. Ez ak­kor is érdekelné a Kremlt, ha nem rekedt volna az új határo­kon kívül 25 millió orosz. Amikor Moszkva erre a térségre tekint, elsősorban az Egyesült Államok, Németország, Török­ország és Pakisztán, Afganisztán befolyásának visszaszorítását tartja szem előtt. Azt még lenyel­te, hogy szerepe Dayton nyomán minimalizálódott a Balkánon, de a kaukázusi és közép-ázsiai befo­lyásról nem akar lemondani. Orosz­ország szemében Tö­rökország talán a legfontosabb rivális regionális hatalom, amely egyre erősebb befolyásra törekszik a Balkántól a Fekete- és a Kaszpi-tenger medencéjén át Kö- zép-Ázsiáig húzódó íven. Törökországot Irán és Ör­ményország választja el Azerbaj­dzsántól és Közép-Ázsiától. Moszkva tehát egyre nyíltabban beszél az Iránnal való partner­ségről. Teherán az orosz fegyve­rek és erőművi atomtechnológia fontos vásárlója, Oroszország szövetségese a Kaszpi- tenger körüli - és az olajkitermelést alapja­iban érintő - jogvitá­ban. A síita funda­mentalizmustól Moszkva nem tart, mert az Észak-Kauká- zusban és a Volga kö­zépső vidékén a szun­nita (török) befolyás az erősebb. Kínától hagyományosan tart Oroszország, bár rövid távon szövetségesnek tekinti. Úgy véli ugyanakkor, hogy Kína további gyors katonai és gazdasági meg­erősödése könnyen megnövel­heti befolyását Dél-Szibériában és a Távol-Keleten, ahonnan az orosz lakosság folyamatosan el­vándorol, viszont a kínaiak las­san beszivárognak. Japánnal a szigetvita miatt nem alakul ki szorosabb együttműkö­dés, a japán befektetők sem siet­nek Oroszországba. Az orosz nagyhatalmiság helyre- állításának irányai tehát körvo­nalazhatók. Valamelyes aggo­dalmat az válthat ki, vajon mennyire képes Moszkva arra, hogy viselje a nagyhatalmi léttel járó felelősséget is. Globális stá­tusra már nem tud törekedni, de atomhatalmi helyzetét iparkodik magas szinten tartani, ám felis­merte, hogy nem kell az ameri­kai atomütőerő minden összete­vőjével versengenie. Az orosz fegyverexport törekvé­sei, ha egyelőre nem is agresszí­vek, de markánsak. Nyíltan esik szó arról, hogy a katonai erő szerkezeti átalakítását, az aszim­metrikus válaszadást néha aka­dályozza a jelenleg hatályos (vagy hallgatólagosan betartott) fegyverzetkorlátozási és leszere­lési szerződésrendszer. Felvető­dik a felülvizsgálatuk, végső esetben egyik-másik egyezmény felmondásának a lehetősége. Moszkva mind határozottabban számol a nukleáris technológia és nyersanyagok, a rakétatechni­ka kiterjedtebb exportjának le­hetőségével. Ideológiája is ké­szen van már hozzá: Washing­ton is tétlenül szemléli Izrael atomtörekvéseit, s a megállapo­dások és ENSZ-szankciók, illetve az itt nem mindig becsületesnek tekintett versengés révén Orosz­országot kiszorította Kelet-Euró- pa és a Balkán, Észak-Korea, Ku­ba, Líbia, Irak, rész­ben Irán és India fegyverpiacáról. Az orosz hatalom természete szintén veszélyforrás. Az el­nök, a kormányzók és a - csekély hatal­mú - képviselők ki­vételével az ország irányítóit kinevezik. A „hatalom pártján” belüli kohéziót sokszor semlege­síti a regionális, érdekcsoportok közötti ütközés. Az elnök hatal­ma papíron akkora, hogy egyet­len személy sikeres választási kampánya, a választói néphan­gulat hirtelen fordulata nyomán Oroszország ismeretien, veszé­lyes irányba fordulhat. A külön­böző pénzcsoportok és a politika viszonyai felderíthetetlenek, s nem tudni, milyen a szervezett bűnözés befolyása a politikára. Az orosz nagyhatalmi törekvése­ket vizsgálva eldönthetetlen, mi a veszélyesebb: az erő elbizako­dottsága az egypólusú világban, vagy a gyengülés, a kiszorulás kishitűsége. Már nem vi­lághatalom, de még nagyhata­lom. Kínától tart, de rövid tá­von szövet­ségesnek tekinti. LECTORIUM ROSICRUCIANUM Mit tud az ember valóban önmagáról és világáról? Az ismeretes dolgok mennyisége elenyésző az ismeretlenek tömegéhez képest. Szoká­sos ismeretszerző módszereivel személyes világát elképzelésekkel aggat­ja tele, míg túlzsúfolt magánmúzeumának valóságra nyíló ablakait is be­tömi, hogy tulajdon képzeteinek kárpitján már igazi életközegének még­oly harsány képei sem képesek átszüremleni. Odáig juthat, hogy saját ködképeit tartja a valóságnak. A Rózsakereszt Szellemi Iskolája a Lectorium Rosicrucianum szeretné a réges-régen haladásra hivatott és érett embereket kihámozni gubójuk- ból, egy földöntúli erő közvetítésével kitakarítani a századok során leüle­pedett életfelfogásaikat, hogy az ekképpen felszabadult tudatú, őszintén törekvőknek megmutassa a beavatás fényes és pompás, bár meredek ösvényét. Az évezredek óta a feledés homályában várakozó keresztény alkémia mágiájával az emberfejlődés jelöltjét besegíti az új Birodalomba, az úgynevezett Hatodik Kozmikus Területre. A transzfiguráció útján, az óriási átváltozás révén a mai ember hamuszürke jelenségét, ezt az ólmot megtanítja a szellem aranyának a befogadására, hogy ez a bolyongó és elveszett fiú viszatérhessen eredeti hazájába, az Istentermészetbe, ahol a halál ismeretlen, csak haladás van erőről erőre és dicsőségről dicsőségre. Ha a tisztelt Olvasónak is elege van megtestesülései, reinkarnációi végeláthatatlan sorozatából, ha szíve mélyén érzi, hogy jobbra hivatott, akkor bizonyára érdekli ez a nagyon időszerű és sürgősen szükséges vál­lalkozás: a Rózsakereszt fényességbe vivő ösvénye. Forduljon bizalommal az Arany Rózsakereszt Szellemi Iskolájához és kérje az öt levélből álló, díjmentes tájékoztató sorozatot. A művelődési miniszter rendelete szerint 1989 óta törvényesen elismert Szellemi Iskola. Magyar Közlöny 1989/87. sz./1415. o. S*-................................................................................................................ Kérem, küldjék el címemre ingyenes tájékoztató levélsorozatukat magyar nyelven □ po slovensky □ Zlaty Ruzokríz Ezzel semmire sem kötelezem magam. KOSlCE P.O. Box 35 Név:.............................................................................................. 040 11 , ,, , Zlaty Ruzokríz Lakhel-v:................................................................................................ L. Korcsmán» LÜCKA 98 Utca:.............................................................................................. 049 42 p. Drnava VKV-912 Lectorium Rosicrucianum CH-1824 CAUX Svajciarsko Zlaty Ruzokríz P.O. Box 35 KOSICE 040 11 L. Cherek Pod vinicou 8 2ILINA 010 04 L. Korcsmáros LÚCKA 98 049 42 p. Drnava (okr. Roznava) Külföldi sajtószemle Financial Times: Pozsony duzzog A Financial Times Szlovákiá­nak szentelt melléklete szerint a szlovák kormány - miköz­ben érett módon reagált az or­szág kihagyására a NATO-bő- vítés első köréből - a hasonló EU-elutasításra „duzzogni kezdett”, s 31 oldalas riposzt- jával alapjaiban kérdőjelezte meg a brüsszeli bizottság je­lentését. Pozsony szerint az Unió véleménye az ellenséges sajtó és az ellenzék félreveze­tő beszámolóira épült, a kor­mány azonban nem adott ér­demi választ a bizottsági bírá­latok tartalmára, arra, hogy a kabinet semmibe veszi a rajta kívül álló politikai intézmé­nyek szerepét, az ellenzéket pedig ellenségnek tekinti - ír­ta a vezető brit lap. Az elemzésben idézett nyuga­ti diplomáciai források szerint a szlovák kormány saját ma­gát taszítja mind távolabb at­tól, hogy az ország felvétele az integrációs szervezetekbe egyáltalán megfontolás tár­gyává váljék. A tagsági esé­lyeket csak tovább rongálta a kapcsolatok romlása Magyarországgal. A viszony mélypontjára jutott a lakos- ságcserés Meciar-ötletet kö­vető botránnyal, s a bősi kér­dést is megválaszolatlanul hagyta a hágai nemzetközi bí­róság. A Financial Times sze­rint a bősi erőmű „a szlovák nacionalizmus testhezálló jel­képe... a gát építését Szlová­kiában a nemzetépítés szim­bólumává avatták”. Kurier: Kiárusítás kiskapukon A magyar parlament ugyan múlt hétfőtől a magyar NATO-csatlakozásról tartan­dó népszavazásról vitázik, de valójában a vita középpontjá­ban a földvásárlási jog áll - véli az osztrák Kurier. A bul­várlap szerint a magyar ellen­zék azt akarja: a nép szavazza meg azt a követelést, hogy to­vábbra is tiltsák meg külföldi­eknek a földvásárlást. A föld ára Magyarországon a nyu­gat-európainak csak a töredé­ke. A cikkíró Magyarországon olyan becsléseket hallott, amelyek szerint külföldiek, többségükben osztrákok, leg­alább 400 ezer hektár mező- gazdasági területet illegálisan már meg is szereztek. ,A kor­mány ugyan nem akarja felol­dani a tilalmat, de lehetővé akarja tenni a földvásárlást a szövetkezeteknek is, még ak­kor is, ha abban külföldiek is tulajdonosok: ez az ellenzék szerint az »ország kiskapukon keresztül való kiárusításával« egyenlő. Vecernji List: SFOR után DFOR? A legnagyobb példányszámú horvát napilap úgy értesült: a Boszniába vezényelt nemzet­közi stabilizációs katonai erő (SFOR) megbízatásának jövő nyári lejárta után 18 ezerre csökkentik a DFOR (Deterrence Forces - Elret­tentő erők) zászlaja alatt a maradó külföldi katonák lét­számát. A kormánypárti Vecernji List londoni forrásokra hivatkoz­va emlékeztetett arra, hogy jelenleg 33-34 ezer fős külföl­di katonai erő állomásozik Boszniában. A legnagyobb létszámú az amerikai katonák csoportja, 9 ezer fővel, míg a második a brit katonai kon­tingens, 5300 fővel. Az Egye­sült Államok még nem hozta meg döntését arról, hogy ki­vonják-e az amerikai katoná­kat a jövő nyáron Boszniából. A NATO-szövetségesek is arra hivatkoznak: az amerikai ka­tonáknak Boszniában kell maradniuk, hogy Washington bizonyítsa a boszniai rendte­remtés melletti politikai és katonai elkötelezettséget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom