Vasárnap - családi magazin, 1997. július-december (30. évfolyam, 27-53. szám)

1997-10-29 / 44. szám

Szlovákiai magyar családi magazin 1997. október 29. • 30. évfolyam Riport Nem mindenki örült Rozsnyón az új magyar alapiskola megnyitásának. 32 oldalas színes magazin Heti tévé- és rádióműsor 1997. november 1-től 7-ig 44. szám * Ára 11 korona Melléklet Tizenhatoldalas reklámmagazin. Benne Komáromi képeslap és sok-sok plusz... Nemcsak a külföldnek, már a szlovák polgárnak is fogy a türelme Szlovákiába beszökött az ősz... Kövesdi Károly __________ Ha beszökött, hát itt van. Per­sze, nem olyan hirtelenül, mint a század elején Ady Párizsába, hogy ámulattal döbbennénk rá: nicsak, valahogy beborult az ég az ország fölött, egyre dermesz- tőbben fúj a szél, egyre vésze­sebben gyülekeznek a felhők... Itt lógnak azok rég a fejünk fö­lött. Szlovákiában már nincs he­lye az ámulatnak és döbbenet­nek, legfeljebb azt számolgatja az ember, mi maradt meg még függetlennek, mire nem tette rá még a kezét az uralkodó garni­túra. S miután minden különösebb döbbenet és meglepetés nélkül konstatálhattuk, hogy a szlovák parlament elnöke már a társult országok parlamenti elnökeivel sem kíván szóba állni, hamaro­san az sem lep meg bennünket, ha a raportőrök is elkerülnek minket, az európai parlamenti bizottságok is szedik a sátorfá­jukat, látva, reménytelen az igyekezetük, hogy megértessék a kontinens „legdemokratiku­sabb” parlamentjével, mi a de­mokrácia. Az urak vagy nem veszik észre, vagy nem akarják észrevenni, hogy Európának elege lett a ha­zudozásukból, az ellenzék és a kisebbség jogainak taposásá­ból, a képviselői jog semmibe vételéből, a közszolgálati médi­ák uszításából és egyebekből. Azt sem akarják látni, hogy Eu­rópa nem nézi jó szemmel Meciar elnökké válásának dé­delgetett terveit, hogy egyed­uralkodóvá váljék. Európának Az urak nem akarják észrevenni, hogy Európának elege lett ahazudozásból. elege van a februári győzelmek­ből és az őszi államosításokból. De úgy tűnik, mintha a szlovák polgárnak is fogytán lenne a tü­relme, hiszen a Pravda napilap nemrégi közvéleménykutatását (ki legyen az elnök Szlovákiá­ban?) nem a legtörtetőbb jelölt nyerte, hanem a kassai polgár- mester. Azért ne tagadjuk, vannak fé­nyes pillanatai is a szlovákiai közéletnek. A kormányhivatal­ban nemrég kinevezték a szlo­vák információs ügynökség (amely Szlovákia „valós” képét hivatott propagálni a világban) új igazgatóját, aki a Rudé krávo listája szerint állítólag Húrban fedőnévre hallgatott. Más: Hudec kulturális miniszter például a minap megcsodálta a kubai forradalom száz napját dicsőítő pozsonyi fotókiállítást. Ami tulajdonképpen szintén nem meglepő. Mint ahogyan az sem, hogy Meciarék Gyimesit, a leghosszabb és legbékésebb ne­vű „magyar” mozgalom vezető­jét tartották a legalkalmasabb kohászati szakembernek, hogy lebonyolítsa a VSZ és a diósgyő­ri vasgyár közti apró tranzakci­ót. Ennyi örömhír után már csak egyetlen vigaszunk marad: a szlovák makrogazdasági csoda révén lassan, de biztosan elér­jük Svájc életszínvonalát. Vagy a nyomorszintet - már ami a la­kosság döntő többségét illeti. A kisebbik rész, egy maroknyi csa­pat mindenesetre felhőtlenül dőzsöl, mintha a nyár sosem ért volna véget, mintha rokoni osz­tozkodással be lehetne kebelez­ni minden pozíciót, az egész or­szágot. EU? Csak nem lesznek olyan bolondok, hogy másokkal osztozzanak egy ilyen jó bulin, mint ez az ország? Vezércikk „Ez semmit sem jelent” Fekete Marian __________ Az utóbbi néhány hét alatt fel­pörögtek az események. Köze­ledik az évvége, a december, amikor Európában eldöntik, Szlovákia Európába, az Euró­pai Unióba tartozik-e vagy sem. Ez nem földrajzi kérdés. A Matica slovenská és Mecia­rék hiába dicsekszenek azzal, hogy Körmöcbánya mellett fe­dezték fel Európa közepét. Eu­rópa, a huszadik század elejé­től, majd az első világháború befejezésétől kezdve mást je­lent a földrajzban, mint a hét­köznapokban. Európa iszo­nyodik attól a testvérháború­tól, amely 1912-ben kezdő­dött, és máig tart a Balkán fél­szigeten. Európa iszonyodik az elképzeléstől, hogy Szlová­kia balkanizálódjon. 1994 után félévente, évente érke­zett egy „demars”, hogy némely politikai intézkedések, törvények nem egyeztethető- ek össze a demokráciával. Idén ezekkel a figyelmeztetésekkel már Dunát lehetne rekeszteni. A kormánykoalíció vezető kép­viselői Szlovákiaellenes ösz- szeesküvésről, kétféle mércé­ről, szabadkőműves páholyok­ról, irredenta szlovákiai ma­gyar politikusokról szónokol­nak, anélkül, hogy bármely ál­lításukat bizonyítani tudnák. Nem is ez a fontos, hanem az, hogy Meciar már megkezdte a jövő évi választási kampányát, amelyet nem nyerhet meg az­zal az állítással, hogy teljesí­tette a kormányprogramot, ígéreteivel ellentétben Szlová­kiát nem fogják felvenni a NATO-ba. Ugyanakkor főként csak tőle függ, hogy Szlovákiát felveszik-e az EU-ba. Az elmúlt két hónap során sűrűn figyel­meztették erre az Európa Par­lament, az Európa Tanács, az EBESZ, illetve Európa jelentő­sebb országainak nagykövetei is. A Meciar által vezetett par­lamenti koalíció azt a minimu­mot sem tudja teljesíteni, ame­lyet kötelezettségként foga­dott el tavasszal a társulási bi­zottság határozatával. Itt alap­vetően három követelményről volt szó: párbeszédet kell kez­deni az ellenzékkel, az ellen­zéki képviselőknek is részt kell venniük a titkosszolgálatok el­lenőrzésében, törvényt kell hozni a kisebbségek nyelvei­nek használatáról. Normális körülmények között elképzel­hetetlen, hogy az ilyen nem­zetközi szinten megfogalma­zott követelményeket egy par­lament ne teljesítse. A Meciar által uralt koalíció viszont még ezen is túlment a Gaulieder- ügyben tanúsított magatartá­sával. Az EU Elnöksége szerint Meciarék egyszerűen „ignorál- ták” az alkotmánybíróság ha­tározatát. Ugyanígy „ignorál- ták” a további elvárásokat is; az ellenzék egyetlen képvise­lőjét sem választották be a tit­kosszolgálatokat felügyelő parlamenti bizottságokba, a kisebbségek nyelvének hasz­nálatát szavatoló törvény he­lyett pedig valamilyen zavaros Memorandumot készítenek elő. A Gaulieder-ügy megoldá­sa a külföldi diplomaták sze­rint kulcskérdése a szlovákiai demokráciának. A Clinton- kormány külügyi szóvivője is kifogásolta ezt. Washingtonba csak Meciarra jellemző üzenet érkezett:,A- szóvivőkkel szem­ben nekem is vannak szóvivő­im, ők majd elintézik ezt”. Meciar stílusát pedig aligha­nem a beosztottjai is átveszik. Kálmán kormányfőhelyettes az EU külügyminisztereinek azon határozatát, hogy Szlo­vákiát nem hívják meg az EU- ba történő felvételről szóló megbeszélésekre, úgy minősí­tette, hogy „ez semmit sem je­lent”, mert ugye, ez csak amo­lyan kötetlen locsogás ered­ménye lehetett. És ne felejt­sük: Szlovákia valójában ak­kor vesztette el az EU-ba törté­nő felvétel esélyét, amikor Húska úr, a parlament alelnö- ke külföldön megmagyarázta, miről is van szó Gaulieder ügyében. Gil-Robles, az Európa Parla­ment elnöke csak ezt követően mondta le a társult országok parlamenti főnökei pozsonyi találkozóján való részvételét. A hét végén ismét gyertyát gyújtunk eltávozott szeretteinkért Méry Gábor felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom