Új Szó, 1997. május (50. évfolyam, 100-124. szám)

1997-05-22 / 116. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 1997. MÁJUS 23. KULTÚRA hirdetés 1392 „Magnificat anima mea Dominum" címmel május 25-ig látható a Magyar Nemzeti Galériában M.S. mester budapesti tárlata Több kultúr- és művészettörténeti talány övezi a 16. század első évtizedében jelentős felső-magyarországi, Selmecbányái művészeti tevékenységet kifejtett M S. mester, későgótikus táblaképfestő személyét. HUSHEGYI GÁBOR Azonosították már az augsburgi id. Jörg Breuval (1480-1537) vagy az ugyancsak német Martin Schongauerral (1430-1491), legújabban pedig M Z. mester személyével hozzák a lehető legközelebbi kapcsolatba. Az sem véletlen, hogy a magyar művészettörténészek többször is „a mi Mathias Grúnewaldunk"-nak nevezték az M.S. monogrammistát. Vitathatatlan azonban, hogy személyében régiónk egyik legjelesebb későgótikus képzőművészét tiszteljük. A Magyar Nemzeti Galéria az 1997-es Budapesti Tavaszi Fesztivál alkalmából éppen ezen jeles életmű további szakmai feltárásához kívánt hozzájárulni „Magnificat anima mea Dominum" tárlatával. A kiálh'tás koncepciója érzékelteti az M S. mester személye körüli kételyeket, s a minden bizonnyal neki tulajdonítható alkotások mellett megtekinthetjük azt a nürnbergi, müncheni és bécsi grafikai gyűjteményekből, valamint a budapesti Szépművészeti Múzeum anyagából válogatott, a 15. sz. utolsó és a 16. sz. első évtizedéből származó 18 rézmetszetet is, amelyeken a táblaképeken látható beállítások, kompozíciók, testtartások, taglejtések és drapériák különböző megoldásai váltakoznak, mégpedig Martin Schongauer, Veit Stoss, Albrecht Dürer és M Z. mester munkáját dicsérve. A féltve őrzött, alig megvilágított metszetek felvonultatják előttünk a korabeli művészeti megoldástípusokat, amelyek akár előképei, mintái vagy párhuzamai is lehettek az 1506 és 1510 között kivitelezett Selmecbányái M S. mester-oltárképeknek. Ezzel a precizitással kerül ellentmondásba az M S. mester Vizítáció-képe és egykori Selmecbányái főoltára kiállításalcím, amely megkérdőjelezi a tárlat azon igyekezetét, hogy rekonstruálja az egykori főoltárt, mégpedig annak bizonyításával, hogy ezek a táblaképek egy ikonográfiái program részét képezték. Ez azonban arról vall, hogy nem összhanggal teli szervezőMS mester: A Vizitáció (Mária látogatása Erzsébetnél), 1506 (részlet) hársfa, tojástempera, munka előzte meg ezt a rendkívül nagyjelentőségű, nemzetközi visszhangra igényt tartó tárlatot. Inkább felveti az elsietettség valószínűségét, s az sem zárható ki, hogy a galéria, felbuzdulva a tavalyi tavaszi fesztiválra megnyitott Nagybánya művészete centenáriumi kiállítás nagy hazai és nemzetközi sikerén, az idén is mindenáron szenzációszámba menő, bombasztikus kiA tárlat számtalan újdonsággal szolgál... állítást akart megvalósítani. Ezt a feltételezést látszik igazolni az is, hogy a bemutatott művek közül mindössze kettő esett át alapvető restauráláson, ami elengedhetetlen feltétele a művek együvé tartozásának tudományos bizonyítására. A tárlatrendezés reális időpontjának a főoltár készítésének 500. évfordulója kínálkozott, hiszen 2006-ig elvégezhetőek lettek volna a felújítási munkálatok, s minden bizonnyal egy körültekintőbb előkészítéssel, szervezéssel elérhető lett volna a múlt század végén Franciaországba került M S. táblakép teljes tárlatidőtartamra szóló kölcsönzése (csak május 11-ig volt megtekinthető!!), valamint a hontszentantali plébániatemplomban őrzött Jézus születése című alkotás kikérése is a szlovák féltől. Ezen utóbbi mű távolmaradása ugyanis nem csak a szlovák fél kérlelhetetlenségét állítja pellengérre. Maga a tárlat lenyűgöző látványt kínál, hiszen Magyarországon először tekinthető meg egyszerre az Esztergomi Keresztény Múzeumban őrzött négy, Passió-ciklust ábrázoló táblakép és a budapesti Magyar Nemzeti Galériában gondozott Vizitáció című alkotás. Ezekhez társult - bár csak ideig-óráig - ugyancsak első ízben Magyarországon, a lille-i Musée des Beaux-Arts tulajdonában lévő Királyok imádása. A művészettörténeti és ikonográfiái rekonstrukció szerint vélhetőleg mintegy 5 méter széles és 3,5 méter magas lehetett egykoron a Selmecbányái későgótikus szárnyasoltár, a szekrényben minden bizonnyal három nagyobb méretű szobor állhatott, becsukott állapotban az oltár merev- és mozgószárnyain bontakozott ki az ikonográfiái program; a felső sorban Jézus életének örömteli pillanatai (Angyali üdvözlet, Vizitáció, Jézus születése, Királyok imádása), alul pedig a szenvedéstörténetjelenetei (Krisztus az Olajfák hegyén, Keresztvitel, Kálvária, Feltámadás) elevenedtek meg. Az Angyali üdvözlet ismeretlen, s elveszett, a magyar gyűjteményekben jegyzett M S. munkáknál stílusrokonság/azonosság mutatható ki, a Királyok imádása már mellőzi a természeti-tájképi kulisszát, a florális részleteket, az előtér gazdag növénydíszítését, mi több később, nem 1506-ban, hanem a következő négy év folyamán készült. Valóban bizonyítandó az együvé tartozás, amire egyértelmű választ egyes-egyedül a restaurált táblaképek együttes bemutatása adhatna. A tárlat az elszalasztott műtörténeti lehetőség ellenére is rendkívülinek számít, hiszen mind a közönségnek, mind a művészettörténészeknek számtalan újdonsággal szolgál, ami hozzájárulhat akár az eddigi értékelések módosításához is. Ebben mindenkinél nagyobb érdemük van Menráth Péter, Hemády Szilvia és Varga Dezső restaurátoroknak, hiszen mind a Vizitáció, mind a Krisztus az Olajfák hegyén visszanyerték eredeti színkezelésüket. Közel harminc színes fénykép szemlélteti dokumentumszerűen a Vizitáció felújításának egyes fázisait, így betekintést kapunk a tisztítás, tömés, festés egyes szakaszaiba, s egybevethetjük a táblakép restaurálás előtti, alatti és utáni kinézetét. Teljes mértékben érthetetlen a kiállításrendezők diszkriminatív viszonya a másik - Krisztus az Olajfák hegyén - eseményszámba menő, mívességgel felújított képhez, mivel arról azonos anyag nem került bemutatásra. Pedig Varga Dezső munkája révén ismét láthatóvá váltak a korábbi felújítások, beavatkozások során lefestett, átfestett eredeti képrészletek, s ennek logikus következményeként tovább cizellálódhat az eddigi legteljesebb - Mojzer Miklós nyújtotta képértelmezés. Május 25-ig tekinthetjük meg a budapesti Magyar Nemzeti Galéria M S. mester - minden bizonynyal még sok szakmai és erkölcsi vitát kiváltó - kiállítását. Ilyen felállásban aligha lesz alkalmunk viszontlátni, a 16. század elején a gazdag felső-magyarországi (a tárlat kísérőszövegében tévesen alsó-magyarországiként titulált) bányaváros, Selmecbánya számára készült szárnyasoltár táblaképeit. Jótékonysági koncert Pozsonyban Pozsony. Jótékonysági koncert helyszíne lesz ma, azaz 1997. május 22-én 20.00 órakor a pozsonyi Jezsuiták temploma. Schütz, Charpentier, Bach, Hándel, Mozart és Dvorák művei csendülnek fel a meghívott művészek, Gloria Braunsteiner (ének) és Steffi Fuchs (orgona) tolmácsolásában, (ú) SZÍNHÁZ SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Don Carlos (19) HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Becket (19) KIS SZÍNPAD: Amikor táncolt... (19) ASTORKA SZÍNHÁZ: Az anya (19.30) KELETSZLOVÁKIAI SZÍNHÁZ: Rémségek kicsiny boltja (10) KOMÁROMI JÓKAI SZÍNHÁZ: Légy jó mindhalálig (10) KASSAI THÁLIA SZÍNHÁZ: A Janika - soproni vendégjáték(16,19) MOZI POZSONY HVIEZDA: Orbis pictus (szlov.) 15.30,18,20.30 OBZOR: Vad teremtmények (am.) 115.30, 18, 20.30 MLADOSŤ: Lopott szépség (cseh) 15, 17.30, 20 TATRA: Orbis pictus (szlov.) 15.30, 18, 20.30 YMCA: Alaszka (am.) 15.30, 18, 20.30 CHARLIE CENTRUM: Michael (am.) 18 Jerry Maguire (am.) 17.30, 20 Sleepers - Pokoli lecke (am.) 20 Egy hölgy porttréja (am.) 17.30 ISTROPOLIS: Sötét összeesküvés (am.) 15.30, 18. 20.30 KASSA DRUŽBA: Az angol beteg (am.) 16, 19 TATRA: Orbis pictus (szlov.) 15.30, 17.45, 20 CAPITOL: Sötét összeesküvés (am.) 15.45, 18 Szerelem és háború (am.) 20.15 ÚSMEV: Vad teremtmények (am.) 16, 18, 20 IMPULZ: Két srác pletykái a lányokról (am.) 16.15,19.15 DEL-SZLOVAKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Jerry Maguire (am.) 17.30, 20 KOMÁROM - TATRA: Dante pokla (am.) 17,19 KERTMOZI: Kolja (cseh) 21 ZSELÍZ - SPUTNIK: Sleepers - Pokoli lecke (am.) 19 LÉVA - JUNIOR: Balhé Bronxban (am.) 17, 19.30 AMFITEÁTRUM: Orbis pictus (szlov.) 21 RIMASZOMBAT ORBIS: Az ördög maga (am.) ROZSNYÓ - PANORÁMA: Jerry Maguire (am.) 16.30,19 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: Csillagok háborúja (am.) 19 A megszokottnál szűkebb az idei mezőny A Duna Menti Tavasz résztvevői Dunaszerdahely. Harmincegy bábjátszó és színjátszó együttesből válogatva állt össze az idei Duna Menti Tavasz mezőnye. Ajúnius 4-től(szerda) június 6-áig(péntek) tartó rendezvényre a Csemadok Országos Választmányának megbízásából és a Pódium Színházi Társaság szakmai javaslatára a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya a színjátszók közül az alábbi együtteseket hívta meg: a királyhelmeci Bodrogközi Aprószínpad, a szepsi Kincskeresők, a tornaijai Kincskeresők, a füleki Zsibongó, az Ipolysági Csillagszóró, a gútai Rizsegők, a nádszegi Freinet, az alistáli Csipcsirip, az alistáli Kis Csipcsirip és a dunaszerdahelyi Fókusz Gyermekstúdió. A bábjátszók közül a lévai Csirip, a párkányi Kuckó, a felsővámosi Tikiriki, a nagyudvarnoki Kabóca, a tárnoki Kaktusz, a pozsonyeperjesi Ugri bugri, a nagymegyeri Napsugár, a nagyszarvai Csibészek és a komáromi Napsugár szerepelnek majd a Duna Menti Tavaszon. A szervezők minden kiválasztott együttest szóban és írásban is meghívnak a legnagyobb országos gyermekfesztiválra. (ú) A Kalligram folyóirat májusi számában: részletek Jirí Langer és Barnás Ferenc regényéből Érzések fogságában „Mi is a boldogság? Talán csak az a kék völgy, hol nyúlra vadásztam egykor..." idézi a Kalligram májusi száma Francis Jammes költőt. Az érzések keresése hatja át a lap több szemelvényét, s ezek közül kettőre hívnám fel a figyelmet. Két olyan regényrészletről van szó, melyek hősei boldogságot keresnek, megnyugvást, illúziókat kergetnek, valami megfoghatatlant hajszolnak, lelkük kínzó hiányát próbálják enyhíteni. A század első felében élt és alkotott prágai zsidó író, Jirí Langer Kilenc kapu elnevezésű regénye egy megszűnt világ és egy elfeledett érzésvilág elemeivel ismerteti meg az olvasót. A tizenkilenc éves zsidó ifjú prágai otthonából elutazik Galíciába, hogy megismerje a zsidók egyik legzártabb és legkülönösebb közösségének, a chaszidoknak az életét. A miszticizmussal áthatott néhány hónapos ottlét alapjaiban változtatja meg életfelfogását és chaszid meggyőződése soha többet nem hagyja el. A zsidók ezen különös csoportjának életét valamiféle derűs miszticizmus lengi be, mely Zádor András szerint „a szinte tételszerűen megkövetelt jókedvből és örömből fakad." A chaszid életérzés nem ismeri a keserűséget: „Hogy lehetne az ember egyáltalán szomorú? Hiszen ami volt, azon csak nem fogunk búsulni, az már mögöttünk van. A jövő azt úgysem ismeri senki, hát akkor mi gondunk vele? És a jelen? - Hisz az csak egy rövidke pillanat, mindjárt elmúlik." idézi Jiŕí Langer az egyik chaszid rabbit. A chaszid világban egyfajta rend és megnyugvás uralkodik, ellentétben Barnás Ferenc regényével. Az élősködő című mű hósnője L., teljesen más érzések fogságában vergődik. L. egy kórboncnokkal osztja meg ágyát, egy olyan férfival, aki bensőséges, közvetlen viszonyban van a halállal, a hullákkal és a temetőkkel. L. sajátos érzéseket keres, a titokzatos halál és a megismerhetetlen élet egyidejű érzékelésének misztikus pillanatát, mely talán csak a keresett élmény vágyában él, s csak elképzelt hiánya érzékelhető. A témát egy régebbijapán film is feldolgozta. A film hősnője egyszerre kívánja átélni a megtermékenyülés pillanatát, tehát az élet keletkezését és a vele közösülő férfi halálát. Élet és halál. L., Barnás Ferenc regényének hősnője is érzések hiányától szenved, fékezhetetlen ösztönei hajtják cselekedeteit. „Az orvos kezén, izmos karján, hosszúkás ujjain keresztül öleli magához ezeket az időközben rég eltemetett testeket, megcsókolja, megsimogatja őket és ők tudnak erről." Bamás Ferenc szóbanforgó regénye, mely rövidesen megjelenik a Kalligram kiadó gondozásában, bombaként robban a magyar irodalmi köztudatban. Regénye csak szélsőséges reakciókat váltott ki - a teljes elutasítás és az egyedülálló irodalmi teljesítmény skáláján mozognak a vélemények. Nem csoda. Barnás az emberi lélek olyan mélyrétegeibe vezeti be az olvasót, ahová maguktól kevesen merészkednek. Teszi ezt biztos kézzel, az emberi lélek és természet pontos, plasztikus ismeretével, tekintet nélkül megszokott konvencióinkra. A keleti bölcselők, akik a békét nem külső elemekben, hanem magukban keresik, valószínűleg megértő szánakozással mosolyognak az érzések hálójában vergődő regényhősökön. A nyugati kultúrkör azonban más optikával rendelkezik, s ezért aki meg kíván ismerkedni ezzel a megrázó érzésvilággal, ne szalassza el a Kalligram folyóirat májusi számát, (gyurovszky) Alaszka a címe a hazai mozikban látható új amerikai filmnek. Két testvér a zord északon keresi apját, akinek gépe lezuhant. Útjukon egy jegesmedvebocs kíséri őket. A filmet Fraser C. Heston rendezte. (Fotó: archív)