Új Szó, 1997. január (50. évfolyam, 1-25. szám)

1997-01-03 / 2. szám, péntek

6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1997. JANUÁR 3. TANÁCSADÓ A becsületes megtaláló jutalma D. I.: A fiam a buszon talált egy iskolatáskát. A táská­ban volt egy bérlet is, en­nek alapján megtaláltuk a tulajdonosát. Drága iskola­táskáról volt szó, legalább 900 koronáért vásárolták. A 290 koronás negyedéves bérlet két nappal korábban volt kiváltva. Azt szeretném megkérdezni, hogy igaz-e az, hogy a becsületes meg­találó tíz százaléknyi találá­si díjra jogosult? Ha igaz, miből számítják ki ezt a tíz százalékot? FEKETE MARIAN A Polgári Törvénykönyv 1989 utáni módosítása ismét beve­zette a becsületes megtaláló­nakjáró jutalmat. Szakított azzal a negyven évig érvénye­sülő felfogással, miszerint a becsületes megtaláló annyira becsületes, hogy semmire sem tart igényt. Egyébként a törvény most is előírja, hogy aki elveszett dolgot talál, azt a tulajdonosnak köteles kiad­ni, és ha nem tudja ki a tulaj­donos, akkor az illetékes álla­mi szervnek (lásd a Polgári Törvénykönyv 135. §-át). Ha a találó nem adja ki a talált vagyontárgyat a jogos tulaj­donosnak, holott ismeri a ne­vét és lakcímét, akkor nem nevezhető sem becsületes­nek, sem megtalálónak. Az ilyen magatartásra a Büntető Törvénykönyvben vannak megjelölések, fogalmak. Ami a találói díj összegét illeti, ez a talált tárgy árának tíz szá­zaléka. A becsületes megtalá­lónak ugyanakkor joga van a szükséges kiadások megtérí­tésére is (szükséges kiadás például a telefonszámla, ha felhívja a tulajdonost, és érte­síti őt, megtalálta a táskáját és a bérletét, s egyúttal meg­beszéli vele, hogy mikor és hol veszi át a holmiját). Ami a tíz százalék kiszámítását ille­ti, ez egy meglehetősen nyi­tott kérdés. A törvény a „ta­lált tárgy árát" említi, ám né­zetünk szerint itt nem „ár­ról", hanem „értékről" van szó. És más az értéke egy olyan névre szóló bérletnek, amelyet a tulajdonosa csak egy-két nappal korábban vál­tott ki, mint egy olyan iskola­táskának, amelyet a tulajdo­nosa mondjuk már két éve használt. Elvárásait, igényeit próbálja ehhez igazítani, hi­szen ez így lenne tisztességes és becsületes. Ha a találói díj összegében nem egyeznek meg, Ónnek természetesen jogában áll bírósághoz for­dulni. KISRÉSZVÉNYESEKNEK Pénz a PSIPS-ből Besztercebánya. Tovább fo­lyik a cirkusz a besztercebá­nyai „húszezres" PSIPS be­fektetési alap körül. Az alap karácsony előtti közgyűlésén a közel kétszázezer részvé­nyes közül öten voltak jelen. Ebben az is közrejátszhatott, hogy a színhely kizárólag gépkocsival volt megközelít­hető. A gyűlésen elhangzott, hogy az alap működési költségei 1995-ben 327 millió koronát tettek ki, illetve a minisztéri­umi kényszerkezelőként ki­nevezett Harvard BT a mai napig nem vette át a vagyont. A Práca ehhez hozzátette: mindezt a PSIPS képviselői úgy igyekeznek lassítani, hogy még a postájukat sem veszik át, sőt megtörtént, hogy találkozáskor egyikük letagadta saját magát. E. Šebo, a Harvard BT alelnöke szerint egyelőre a vagyon- és bankszámlák blokkolásáig ju­tottak el. A csehországi számlákkal ezt nem tudták megtenni, onnét 105 millió korona értékben el is tűntek részvények. Mivel a PSIPS korábban nyilvános igéretett tett, hogy felszámo­lás keretében vagyonát szét­osztja a részvényesei között, Šebo szerint a jogi viták lezá­rása után megkezdik a bank­számlákon lévő mintegy 400 millió korona szétosztását. A lehetséges végösszeget Šebo fejenként 8-10 ezer korona körüli összegre becsüli (-Ü-) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Orosz visszaesés A kassai vasmű Moszkva. Az Orosz Föderá­ció gazdasága az elmúlt év­ben újabb visszaesést köny­velhetett el. A hanyatlás elér­te a 6 százalékot. Az ország lakosságának 30 százaléka a létminimum alatt él. A mini­málbért ugyan december 25­én emelték 83 490 rubelre, ám a hivatalosan megállapí­tott létminimum eléréséhez (369 000) ez korántsem elég. A tavalyi havi átlagbér 740 000 rubel (1 amerikai dollár 5550 rubel) volt. (TA SR) nyeresege Kassa. A Kelet-szlovákiai Vasmű adózás utáni nyeresé­ge 1996-ban elérte az 1,3 mil­liárd koronát, ez mintegy 100 millió koronával több mint 1995-ben. A nyereség döntő részét a VSŽ Oceľ Kft. tevé­kenységének köszönhetik, a cég termékeinek 70 százaléka Szlovákia és Csehország hatá­rain kívül talál piacra. A kassai vasmű tavaly 3,4 millió tonna acélt és 3 millió tonna henge­relt anyagot gyártott. (TA SR) VAL UTAÁRFOLYAMOK •••••• Érvényben 1997. január 3-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 54,224 Osztrák schilling 2,921 Francia frank 6,098 Svájci frank 23,600 Kanadai dollár 23,194 USA-dollár 31,803 Német márka 20,561 ECU, EU 39,754 Olasz líra (1000) 20,902 Cseh korona 1,169 A forint árfolyama 100 egységre, koronában Vétel Eladás Általános Hitelbank 20,00 22,60 Csökkent az esélye annak, hogy egy jövőbeli reformkormány programjával megnyerje a széles tömegeket Megváltozott játékszabályok Pozsony. Lapunk egy ko­rábbi számában már be­számoltunk arról, hogy a Gazdasági Fejlődést Vizs­gáló Központ (GFVK) a ka­nadai kormány és az ame­rikai egyesült államokbeli the Center for Internatio­nal Private Enterprise tá­mogatásával tanulmányt készített a szlovákiai pri­vatizációról. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Az alábbiakban a 15 hónapig tar­tó kutatási, felmérési munkájuk eredményeiből közlünk néhány érdekes részletet, megállapítást. A privatizáció Szlovákiában 1993 január elsejéig szinte telje­sen megegyezett a csehországi­val. A szövetségi kormány által szorgalmazott vagyonjegyes pri­vatizáció a magánosítás gyors le­folyását volt hivatott szolgálni. Ennek fő előnye az volt, hogy az összvagyon pontos meghatáro­zása nélkül a nyilvánosság bevo­A kormány a vállalatok 60 százalékát befolyásol­hatja közvetlenül. násával történt és minimálisra csökkentette a korrupció veszé­lyét. Hátrányt jelentett viszont, hogy nagyon szétágazó tulajdo­nosi szerkezetet teremtett. Ezzel szemben a hagyományos magá­nosítási módok, mint pl. a köz­veden eladás, a nyilvános ver­seny mindenekelőtt a hatékony tulajdonosi struktúra miatt vol­tak kihasználva, hátrányuk volt ugyanakkor az idő- és pénzigé­nyes előkészítésük és a megvesz­tegethetőség lehetősége. A cseh Az egyes szektorok aránya 1993. 12. 31. 1994. 12. 31. 1995. 12. 31. százalékban nyilvános magán nyilvános magán nyilvános magán ipar 60 40 44 60 33 67 építőipar 34 66 20 80 14 86 közúti teherfuvarozás 49 51 43 57 26 74 kiskereskedelem 12 88 10 90 6 94 a magánszféra részaránya a nemzeti össztermékből 39 58 60 Forrás: Szlovák Statisztikai Hivatal Nyilvános szektor alatt azokat a vállalatokat értjük, amelyeknél 50 százaléknál magasabb az állami, községi vagy a nyilvános külföldi szervezet tuladonrészesedése. A magánszektorban a belföldi magán­befektetők, szövetkezetek, szövetségek, politikai pártok, az egyház és külföldi magánbefektetők birto­kolják a tulajdonrész több, mint 50 százalékát. és a szlovák kormány mindkét módszert, tehát "a hagyományos és a vagyonjegyes privatizációt is felhasználta. Az ország kettéválását követően a szlovákiai privatizációs gya­korlat egyre inkább eltért a szö­vetségi elképzelésektől. Nagy­mértékben befolyásolták ezt a gyakori kormányváltások 1989-től napjainkig 6 kormány­garnitúra cserélődött ki -, ame­lyeknek más-más elképzelésük volt a magánosításról. Végül a hatodik kormány, illetve a har­madik Mečiar-kabinet a vagyon­jegyes privatizációt vagyonalapi kötvényes privatizációra módo­sította. Ennek lényege, hogy a különböző standard módszere­ket egyetlen módszerrel, a köz­vetlen eladással váltotta fel és el­lenőrzését teljes egészében a Nemzeti Vagyonalapra (NVA) bízta. Alapjaiban változott meg a privatizáció küldetése, megszűnt a nyilvánosság és a be­fektetési alapok szerepe és a „családi privatizáció" került előtérbe. Mivel a vagyonalapi kötvényeket egy magánszerve­zet, az NVA adta ki, a kormány a kötvényekért nem vonható fe­lelősségre. 1995 végén az NVA­nak mintegy 500 vállalatban voltak részvényei. A hozzáfér­hető adatok szerint 1993 végén az NVA a privatizált vállalatok részvényeinek 35%-át birtokol­ta, mintegy 140 mid korona ér­tékben, tehát az eddig privati­zált vagyon 82%-át. Ez a rész elegendő nagyságú ahhoz, hogy az NVA közveüenül befolyásolja a magánosított cégek többségét. Becslések szerint a kormány az NVA segítségével a szlovák vál­lalatok mintegy 60%-át befolyá­solhatja közvetlenül, amelyek részesedése a nemzeti összva­gyonból meghaladja a hatvan százalékot. Nagyon való­színűnek látszik, hogy Szlováki­ában két párhuzamos „magán­szektor' alkuit ki: az egyiket a nagy monopóliumok alkotják, amelyek támogatják a kor­mányt, befolyással vannak a tör­vényhozásra és az állam gazda­ságpolitikájára, míg a másikat ­az inkább csak megtűrt - kisvál­lalatok jellemzik, amelyek szinte teljesen ki vannak szolgáltatva az állami hivatalnokoknak és a monopóliumoknak. A jelenlegi privatizáció legfőbb jellemzője, hogy hosszú évekre ellenérzést vált ki a lakosságban Ismét drágább a tej A hideghullám hatása Január elsejétől hat-hét százalékos áremelkedés Emelkedik a kőolaj ára London. Jelentős olajár-emelke­déssel kezdődött az 1997-es év, miután Európa nagy részét hi­deghullám öntötte el, megnőtt a fűtőolaj iránti kereslet. A londoni tőzsde határidős piacán az irány­adónak tekintett Brent olajféle­ség ára februári szállításra csütör­tökön délelőtt hordónként 24,37 dolláron állt, 56 centtel haladva meg a múlt év végi záróértéket. A Brent ára ezzel még csaknem 70 centtel marad el a néhány hónap­ja beállított, hatéves csúcsnak számító hordónkénti 25,06 dollá­ros ártól, de a szakértők úgy vé­lik, hogy az elhúzódó hideg időjá­rás és az alacsony készletek egy­üttes hatására az árak elérhetik e rekordszintet. A Weather Servi­ces Corporation előrejelzése sze­rint az energiakereslet várhatóan jóval meghaladja majd a szoká­sos szintet. (MTI) ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Nagymegyer, Érsekújvár, Nagykürtös. Január elsejétől a tej garantált felvásárlási ára 6,60 koronáról 7,30 koronára emelkedett. Örülhetnek ennek a termelők, a fogyasztók már ke­vésbé. Néhány dél-szlovákiai tejüzem­ben az iránt érdeklődtünk, hogy a megemelt felvásárlási ár miként tükröződik a termékek árában. Nagy Éva, a nagyme­gyeri Medmilk kereskedelmi osztályának vezetője kérdé­sünkre elmondta, hogy hat szá­zalékkal növelték az árakat, a tejét és a tejtermékekét egya­ránt. Szerinte egyébként az egyes tejüzemekben az emelés mértéke attól függ, hogy mi­lyen mennyiségű tejet vásárol­nak fel, minél nagyobb ugyanis a napi felvásárlás, annál eny­hébb az emelés. A Medmilk ta­valy egyébként naponta 150 ezer liter tejet vásárolt fel a ter­melőktől. Ján Stahotól, az ér­sekújvári Mliekospol Rt. terme­lési igazgatójától megtudtuk, hogy a 70-80 fillérrel megemelt felvásárlási árat természetesen tükrözik a termékeik is. Más kérdés viszont, hogy a keres­kedők mennyivel növelik az árakat, és a boltokban mennyi­be kerül a tej és a tejtermékek. Azt már ők nem tudják befolyá­solni. A nagykürtösi tejüzemben is ha­sonló választ kaptunk. Jana Čer­náková kereskedelmi igazgató elmondta, hogy átlagosan 7 szá­zalékos emelést hajtottak végre, a zacskós tej litere január else­jétől ÁFA nélkül 8,70-ről 9,70­re, a vaj kilója ugyancsak ÁFA nélkül 93-ról 100 koronára emelkedett, (krasznica) a magánvállalkozásokkal szem­ben. A változások, amelyeknek nagyobb demokráciát, egyelő esélyeket kellett volna teremte­niük mindenki számára, a régi nomenklatúra tagjainak pozíció­it erősítették. Valószínűleg elú­szott az a lehetőség, amelyet az 1989-es novemberi forradalom kínált, és nagyban csökkent az esélye annak, hogy egy jövőbeli reformkormány programjával megnyeije a széles tömegeket. A GFVK jelentésének zárszava néhány, a kormány számára megfontolandó tanulságot tar­talmaz. Először is azt, hogy átte­kinthetőbbé kell tenni a magáno­sítást. Nyilvános pályázatokat és árveréseket ott kellene tartani, ahol az egyedüli kritérium az el­adási ár, egyéb esetekben a pri­vatizációs tervezetek konkuren­ciáján alapuló egyenes eladást kellene alkalmazni. Lehetővé kell tenni az NVA parlamenti el­lenőrzését és a privatizációért való felelőséget vissza kell ruház­ni a kormányra. Tisztázásra szo­rul a tulajdonosi rendszer és szi­gorú a monopóliumellenes poli­tikát kell bevezetni a konkur­rens környezet védelme érdeké­ben. (krasznica) Az Európai Unió bővítése Nem kerül olyan sokba Bécs. Az Európai Unió keleti bővítése sokkal kevesebbe ke­rül, mint ahogyan még az 1995­ös előzetes számítások alapján a tagállamok gondolták - fejtette ki nézetét Jan Stankovsky, az osztrák Gazdaságkutató Intézet (WIFO) vezető munkatársa. Egy korábbi uniós tanulmány szerint ha a szervezethez már 2000-ben 10 új állam csatlako­zik, akkor az unió közös agrár­politikájának költségei átszá­mítva 122 milliárd schillingre rúgnak. A WIFO-kutató szerint az EU nem tudja megadni az újonnan csatlakozó országok­nak a szervezetben szokásos, az agrártermékek árának csökken­tését ellensúlyozó támogatást. Ebben az esetben a 10 ország ezirányú csatlakozási költsége mindössze 40 milliárd schillin­get tesz ki. (MTI) Néhány élelmiszer átlagos fogyasztói ára (kg, l r db) 1. hét Marha­Disznócomb Disznó­Fagyasztott Friss Zacskós Vaj Köménymagos Péksütemény Kristály­Kerület hátulja (csont oldalas csirke tojás sovány tej kenyér (70 g-ig) cukor nélkül) aprólékkal (1 kg-ig) Pozsony 148,00 158,00 88,00 68,00 3,00 12,00 29,00 16,00 1,20 23,00 r Nagyszombat 155,44 159,50 86,22 68,23 2,95 11,13 27,28 17,09­1,23 21,74 Trencsén 142,30 149,80 81,00 65,20 3,10 10,30 27,60 13,10 1,30 22,00 Nyitra 137,80 160,20 82.00 66,70 3,10 11,30 27,10 14,90 1,40 22.20 Besztercebánya 157,90 167,45 80,90 69,00 3,00 10,30 27,30 14,75 1,30 22,46 Zsolna 139,53 152,75 81,88 68,76 3,10 12,29 29,47 12,89 1,25 23,15 Kassa 153,10 169,00 82,50 70,80 2,91 11,30 27,10 15,75 1,32 22,30 Eperjes 138,00 163,00 71,00 69,00 2.70 11,40 ?7 10 13,20 1,40 21,00 Szlovákia 146,51 159,96 81,69 68,21 2,98 11,25 27,74 14,71 1,30 22,23

Next

/
Oldalképek
Tartalom