Vasárnap - családi magazin, 1996. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1996-12-18 / Szilveszter
.»‘i|!L*v*b [omISihovo KOlAROVO Inhovri Ma^yeshal 1996 .július 31. Melléklet Üdvözlet a Csallóközből Szent Péter és Szent Pál apostolok temploma Egyházgellén. Eredetileg késő román stílusban épült, majd a 13. században gótikus, a 17. században pedig reneszánsz stílusban átalakították. A templom külső falán középkori falfestmények maradványait találták. A templomkertben késő reneszánsz, 17. századi Szűz Má- ria-szobor áll. KÍNÁLATUNK MíM alkatrészek gazdag választéka, valamint különböző mezőgazdasági gépek és tartozékaik, használt mezőgazdasági gépek forgalmazása. • POLYMAT sávos öntözőrendszerek cfl mi gépeinR az (Bnöfi Kényelme „N. * mobil öntözőtelepek automata csévézésű PE csövekkel SPGC kukoricavető gépek STIHL, Husqvarna motoros fűrészek és háti permetezőgépek Cölöpös vízimalom Kis-Dunán Tallósnál AGROTRADEs.ro. Povodská 5 DUNAJSKÁ STREDA Tel.: 0709/521 108, fax: 0709/521 109 A Csallóköz Szlovákia délnyugati részén, a Duna és a Kis- Duna között fekszik. A Csallóköz alföld, melynek termékeny talaja van, csupán a Duna mentén található egy keskeny lomblevelű erdősáv. Területe alatt hatalmas talajvízkészletek vannak, amelyek Európa egyik legnagyobb ivóvíztartalékát lépezik. A Csallóköz területén jelentős meleg- és termálvízforrások is vannak. A Dunaszerdahelyen, Nagyme- gyeren és Nyárasdon végzett talajfúrások által 80-90 Celsi- us-fokos vizet nyertek, amit jelenleg fürdésre, üdülési célokra, üvegházak és fóliasátrak fűtésére használnak fel. További természeti kincse a tőzeg, amit nagyobb mennyiségben Alistálon termelnek ki, ezenkívül több helyen is jelentős kavicskészletek is vannak. A Duna árterületén a felső talajréteg alatt ugyanis 50-300 méter vastag üledékes kavicsréteg van, ez a réteg több ezer év alatt rakódott le. Védett területek: a tőkési holtág, a nagymegyeri erdő, a Túzok-sziget Baka mellett, a bö- gellői halastavak, Isztrogor, a Csiliz-patak stb. Az emberi településeket illetően bronzkori leleteket is találtak, amelyek az időszámításunk előtti 1300-as évekből származnak. Ettől az időtől kezdve a Csallóközben átmenetileg több törzs és népcsoport telepedett le, amelyek fokozatosan váltották egymást. A vaskorszak elején ez a terület közvetlen kapcsolatba került az akkori fejlett (ókori etruszk és kelta) kultúrákkal. Ebben az időben már bizonyíthatóan létezett a törzseken belüli vagyoni különbség, erről a temetkezési módok is tanúskodnak. Az uralkodó réteg tagjait, a fejedelmeket, törzsfőnököket tágas, fával bélelt sírokba temették a (főleg agyagból készült) kegyeleti és áldozati tárgyakkal együtt. A sírok fölé halmokat emeltek. E járás területén is vannak ilyen sírhalmok Csukárpaka, Alsójányok környékén. A sírhalmok eredeti magassága elérte a 6 métert. Az itt talált értékes leletek a pozsonyi Szlovák Nemzeti Múzeum gyűjteményét gazdagítják. A Csallóköz közvetlen szomszédságba került a Római Birodalommal is, ami nagy hatással volt az itt élő népre. A népvándorlás idején (hozzávetőlegesen az 5-9. században) e területen több néptörzs váltotta egymást. Először a germán törzsek (kvádok, mar- komannok), majd később a nomád hunok. Ebből a korból értékes leleteket találtak Kisud- varnok mellett. Jelentős nyomok maradtak fenn az avarok után is, akik átmenetileg itt telepedtek le a 7-8. században, de a Frank Birodalom hadai szétkergették és legyőzték őket. Az egyik legrégibb írásos emlék a Csallóközről és a Duna menti alföldről Gurderi perzsa utazótól származik (a Nagymorva Birodalom szétesését tárgyalja). A Csallóköz középkori történelmének jelentős tényezője a magyar törzsek bejövetele a Kárpát-medencébe a 9. század végén (896). Bőséges lelet maradt fenn ebből a korból a Komáromban feltárt lovassírban, további értékes leletek találhatók Nemesolcsán, Ekelen, Gellérben, Nagyme- gyeren stb. A Nagymorva Birodalom összeomlása után a magyar törzsek fokozatosan benépesítették az egész Csallóközt. Ez a térség főleg Árpád fejedelem családja érdeklődésének a középpontjába került, de sikerült itt birtokot szerezni más törzsfőknek is. Erről tanúskodnak azok a helységnevek, amelyek a törzsfők neveit örökítik meg, pl. Nyék (Vár- kony), Nagymegyer, Keszi, Bél, Vajasvata. Az egyik település neve Vajka, valószínűleg az államalapító István király nevéhez fűződik, akinek eredeti neve Vajk volt, s aki apjától, Géza fejedelemtől Somorja környékén kapott birtokot. A magyar állam megalakulása után a Csallóköz is annak részévé vált, és középkori feudális fejlődése megegyezett az ország többi részének a fejlődésével. A folyamat a Frank Birodalom Karoling időszakának mintájára ment végbe. A megyei közigazgatási rendszer létrejötte után a Csallóköz Pozsony megyéhez tartozott, de önálló közigazgatási terület volt. A múlt évszázadok nagy történelmi eseményei a Csallóközt sem kerülték el. A tatárok, majd a törökök betörése mélyen feldúlta e terület békés életét. Az önálló magyar állam megszűnése után a Csallóköz részévé vált a Habsburg Birodalomnak, majd az Osztrák- Magyar Monarchiának. A Csehszlovák Köztársaság megalakulásakor (1918) a Csallóköz az új állam részévé vált. A mai Dunaszerdahelyi járás területén akkor két járás volt - Somorjai és Dunaszerdahelyi járás - , míg a délkeleti terület Nagymegyerrel együtt a Komáromi járáshoz tartozott. (Forrásanyag: A Dunaszerdahelyi járás, kiadta: Madách Könyv- és Lapkiadó n.v., 1989; Duna mente - kiadta Cárt Cad, Bratislava, 1994.) Tavirózsa - gyönyörű nagy fehér virágú vízinövény. Annak ellenére, hogy előfordulási helyei a vízgazdálkodás következtében egyre inkább beszűkülnek, még mindig a Duna mente jellegzetes vízinövénye. Virágzata júniustól augusztusig díszük a régi holtágakon, kanálisokon és állóvizeken. A tavirózsa szigorúan védett növény. Horgászás a Duna mellékágán.
