Vasárnap - családi magazin, 1996. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1996-11-06 / 45. szám
.6 1996. november 6. Lukács Marcella két sportágban ölti magára Szlovákia címeres mezét, s mindkettőben a legjobbak közé tartozik Tanítónő, akinek Hássler a példaképe Lukács-lövés a Slovan egyik bajnokiján M. Nagy László felvételei Ordódy Vilmos ___________ Ha az emlékezetem nem csal, az utóbbi néhány évtizedben csupán egyetlen sportolónk volt képes két különböző sportágban magára ölteni a címeres mezt. A hajdani Csehszlovákiában ez a bravúr Vlasto Bubník- nak sikerült, aki nemcsak a jég- korongozók, hanem a labdarúgók között is bekerült a nemzeti válogatottba. Nos, ez a duplázás és ugyancsak az említett sportágakban, egy fiatal lánynak, a lévai Lukács Marcellának is sikerült. Télen a hokiválogatott sztárja, tavasztól késő őszig pedig a Slovan Bratislava, illetve a szlovák női futballtizenegy erőssége. Marcella vidéki kislány. A Léva melletti Alsópélen nőtt fel, ahol mint általában faluhelyen, a foci dominált. Édesapja, a helyi csapat hajdani játékosa arról álmodozott, hogy fia születik, aki majd többre viszi a zöld gyepen, mint ő. Mivel a várt trónörökös helyett két kislánnyal lepte meg a felesége, úgy tűnt, terve füstbe megy. Marcella, aki az oroszlán jegyében született, azonban duplán kárpótolta a papát a korábbi csalódásért. A jégen és a zöld gyepen is válogatott lett. Találkozásunkkor először azt firtattam, miért nem választott magának valami nőiesebb sportot, mondjuk kézilabdát, röplabdát, síelést vagy műkorcsolyázást?- A mi falunkban erre nem volt lehetőség. De én nem is bántam. Kiskoromtól amolyan örökmozgó teremtés voltam, Összpontosítás és labdabűvölés egyszerre aki imádja a versengést. A fiúkkal együtt lótottam-futottam, fára másztam, és ha focizni mentek, beálltam közéjük. Mivel nem voltam “nebántsvirág”- típus, szívesen vettek maguk közé. Különösen mikor látták, hogy tanulékony vagyok, van érzékem a focihoz, hogy cseleimmel becsapom az ellenfeleket, sőt góllövésre is futja az erőmből. Ha a környező falvak ellen játszottak a srácok, akárhogy is fájt a szívem, csak a nézőtérről szurkolhattam nekik. A szabályok nem tették lehetővé, hogy lány is legyen a csapatban. Télen, amikor beálltak a fagyok, ugyancsak nem húzódtam a kályha melegéhez. Vettem a hokibotot, korcsolyát húztam a lábamra, és órákig a jégen cikáztam. A falusi libalegelőkről, illetve a befagyott pocsolyákról nem minden talentumnak sikerül betörnie az élmezőnybe. Hogy ez Marcellának bejött, az nemcsak a tehetségének, a szerencsés véletlenek egybeesésének, de nagy részben oroszlánszívének is köszönhető.- Egy szép napon, már lévai iparistaként, pont amellett a falragasz mellett vezetett az utam, amelyen az állt, hogy a városban női jégkorongcsapatot szerveznek, az érdeklődők itt és itt jelentkezhetnek. Azon nyomban bepakoltam szerény felszerelésemet, és rohantam a stadionba. A tesztelésnél megfeleltem. Azóta is a lévai együttesben hokizom. Onnan a válogatottba már nem volt nehéz bekerülni. Ott sem ment, megy rosszul a játék, hiszen tavalyelőtt én lettem az ország legsikeresebb j égkorongozónőj e.- Labdarúgó-karrieremet egy ismeretlen úr egyengette. Leszólított, mondván, már korábban fülébe jutott, hogy milyen nagy hévvel és kitartással kergetem a fiúk közt a lasztit. “Gyere a fővárosba, jelentkezz Stanislav Herzan edzőnél, ő majd felméri a képességeidet.” Mondanom sem kell, nem szalasztottam el a felkínált lehetőséget. A csinos lévai diáklány a ’92/93-as évadban már a HAKU Bratislava élvonalbeli csapat színeiben rúgta a labdát, amely hamarosan beolvadt a Slovanba. A kékek női gárdája kimagaslik a mezőnyből. A középpályás Marcella mégsem gondol szívesen első ligameccsére.- Noha mi voltunk az esélyesek, mégis l:0-ra kikaptunk a Holictól. A válogatottbeli bemutatkozásom sem volt szerencsésebb, sőt. 1994 júniusában Svédországban fél tucat gól ellenében egyet sem lőttünk. Sajnos, nem ez volt a nemzeti tizenegy legsúlyosabb veresége. Tavaly Eu- rópa-bajnoki összecsapáson katasztrofális, 17:0-ás vereséget szenvedtünk az öreg földrész egyik legjobb együttesétől, a norvégektől. Jómagam lázasan léptem pályára, és a találkozó alakulása dupla szenvedés volt számomra. Szerencsére a második félidőben az edzőnk megkönyörült rajtam, és lecserélt. A meccs után a lányok vigasztalhatatlanok voltak, és fél órán át bömböltek. Természetesen vannak szebb labdarúgó-emlékei is a lévai kislánynak. Például az osztrákok elleni összecsapás, amelyet a szlovák lányok nyertek 2:1- re, és mindkét gólt Marcella szerezte. Arra a kérdésemre, melyik sportág áll közelebb szívéhez, a foci vagy a jégkorong, gondolkodás nélkül válaszol.- A labdarúgást jobban szeretem. Részben azért, mert hétnyolc hónapig tart a szezon, részben mert nincsenek olyan kemény összecsapások, mint a jégen. Nem szeretem a durvaságot, de ha a palánknak vágnak, én sem maradok adós. Azt, hogy Marcella a focipályán is kemény tud lenni, bizonyítja a közelmúltban lejátszott Belgium elleni labdarúgó-mérkőzés, ahol piros lapot kapott.- Kiállításom jogos volt. Egy korábbi szabálytalanságért már volt sárga lapom, és amikor egy belga lány már-már egyedül tört a kapunk felé, nem volt más választásom, mint felvágni. A lévai sportolónőtől, aki civil életében egy alapiskola harmadikos nebulóit tanítja, megtudtam, hogy nagy példaképe a német Thomas Hássler. Női sportideálja nem labdarúgó, hanem a jamaicaiak sprintere, Merlene Ottey. Ha más sportágat kéne választania, az a tenisz lenne. Titkos vágya, hogy egyszer olyan szinten űzze a focit, Neve: Lukács Marcella Született: 1975. augusztus 18-án, Léván Családi állapota: hajadon Foglalkozása: tanítónő Legnagyobb sportsikerei: 1994 legsikeresebb szlovákiamely külföldi profiszerződést biztosítana számára. Ahhoz például, hogy válogatott játékostársa, Mónika Gerzová nyomdokaiba lépjen, aki Ausztriában játszik, még sokat kell edzenie. Saját bevallása szerint elsősorban fejjátékban kell javulnia. Az említett cél, tekintettel 21 éves korára, és arra, hogy a múlt évben ő lett hazánk legjobb női labdarúgója, nem megvalósíthatatlan. Ezt látszik alátámasztani Marcella utolsó kérdésemre adott válasza is. Amikor az iránt érdeklődtem, mit tart élete legnagyobb sportsikerének, nevetve válaszolt: - Remélem, az még előttem van. aijégkorongozója, 1995 legjobb szlovákiai labdarúgója. Tizenhatszor játszott a fociválogatottban, 6 gól szerzője. Tízszer öltötte magára a szlovák hokiválogatott mezét. Legalább annyira, vagy még jobban beöltözöm, mint a férfi korongo- zók - olvasható ki Marcella tekintetéből Kiskorától kezdve a fiúkkal lótott -futott. Névjegykártya Kuriózumkosár Ray Leonard is visszatér George Foreman, Lány Holmes és Roberto Duran után a negyvenes korosztály egy további klasszisa, Sugár Ray Leonard is úgy döntött, hogy ismét megpróbálja a kötelek között. Öt évvel visszavonulását követően februárban a nála hat évvel fiatalabb honfitárssal, az ugyancsak nagyon jó nevű Hector Camachóval találkozik az immár negyven esztendős, egykori négyszeres profi világbajnok. Utolsó mérkőzését 1991. február 9-én vívta, még akkor mondta: „Itt az ideje, hogy átengedjem a helyemet a fiatalabbaknak.” Most viszont a visszatérés mellett döntött. Hogy miért és mennyiért, egyelőre nem tudni. Annyi bizonyos, hogy az egykori szupersztárnak nem lesz könnyű dolga az eddig meghatározatlan színhelyű összecsapáson. Vogts félti a játékosokat A szerdai-szombati mérkőzésnapok ellen emelt szót egy edzői értekezleten Berti Vogts, az Európa-bajnok német labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya. A szakember szerint túl nagy terhelés nehezedik a játékosokra, különösen a válogatott futballistákra. Nem szabad veszélyeztetni a labdarúgók testi épségét. Jó futball csak egészséges játékosokkal képzelhető el - mondta Vogts. Atlanta magyar érmeseinek tiszteletére A XXVI. Nyári Olimpiai Játékok magyar érmeseinek tiszteletére a Magyar Posta október 22-én 150 forint névértékű bélyegblokkot hozott forgalomba. Ezzel is méltó módon tisztelik meg Atlanta magyar sikerembereit. A blokkot Elekes Attila grafikusművész (felvételünkön) tervezte, és 135 ezer példányban készült. Valóban csodaszer a kreatin? Számos kérdésre kellett válaszolnia a minap egy pozsonyi szemináriumon Peggy Wellington londoni sportélelmezési szakembernek. Az egyik érdeklődő arra volt kíváncsi, mi a véleménye a sportolók körében egyre közkedveltebb, csodaszernek tartott kreatinről. Tanácsolná használatát? íme a válasza: - Elegendő bizonyíték áll rendelkezésünkre arról, hogy a kreatin fokozza a sportteljesítményt, különösen a gyors erőkifejtés közben. Hatását főleg a rövid ideig tartó és gyakran ismétlődő versenyzés hívei érezhetik. Ám öt nap alatt húsz grammnál több - néha még kevesebb is jócskán elég - nem ajánlatos belőle. Hosszú távú használata nincs jó hatással a szervezetre, mindenkinek nem alkalmas. Lehetőleg csak a közvetlen előnyeit kamatoztató élsportolók szűk köre fogyassza.
