Új Szó, 1995. november (48. évfolyam, 253-277. szám)

1995-11-09 / 259. szám, csütörtök

~6 I ÚJSZÓ REGIO 1995. november 9. KRASZNAHORKA VARALJA Felújítják a tetőszerkezetet A felső-gömöri táj fölött büsz­kén emelkedő krasznahorkai vá­rat fedő zsindelyek mintegy har­minc éve kerültek fel az építmény­re. Ez alatt az idő alatt elhasználó­dott, s így mártöbb éve szükséges a fedőanyagcsere a váron. Az eh­hez szükséges anyagiakat közel négyéves próbálkozás után idén sikerült megszerezni. Legalábbis anii az összköltség ez évre szóló részét illeti, c jgy a nyár folyamán megkezdhették a vár tetőszerke­zetének a felújítását. ­Az előzetes felmérések során pontosan meghatározták a tataro­zási költségeket. A hétmillió koro­nát állami támogatásként három év alatt kell folyósítani. Amint azt Lázár Évától, a krasznahorkai vá­rat is gondozó betléri kastélymú­zeum igazgatónőjétől megtudtuk, az idei évre 1 millió 300 ezer koro­nát kaptak; a munkálatok elvég­zésére kiírt pályázatot a rozsnyói Pamiatkostav nyerte meg. Alkal­mazottai egy pozsonyi szakember felügyelete mellett még a nyár fo­lyamán hozzáláttak az előkészüle­tekhez, melyek során minden fel­használt hasított zsindelyt tartósí­tottak. Szeptember közepén a gó­tikus vártornyon kezdték meg a tetőszerkezet felújítását és a zsin­delycserét, ügyelve arra, hogy a várlátogatók zavartalanul gyö­Jiyörködhessenek az Andrássy csaiau őcLJészkében. Az igazga­tónő elmondas3~52KWít-éppen_ä. téliesre fordult idő beállta előtt si­került befejezni az ez évre terve­zett munkákat. A tatarozás a jövő évben is folytatódhat, ha az állam folyósítja a szükséges több mint kétmillió koronát. (ambrus) TARDOSKEDD Beindult a TTV Tardoskedden próbaadások után november 4-én meg­kezdődött a rendszeres kábeltele­víziós műsorsugárzás. A Tardos­keddi Televízióban, azaz a TTV­ben lelkes fiatalokból álló stáb minden erejét bevetve dolgozik a heti egyszeri adás összeállításán. A község lakóinak szombatonként este hat órától van alkalmuk meg­- tekinteni a 40 perces műsort ­először szlovák, majd magyar nyel­ven. Az összeállításban beszámo­lókat láthatnak a falu életéről, ese­ményeiről, továbbá riportokat, időszerű sporthíreket, művelődési műsorokat is sugároznak. Az első adásban Ke/e Lajos pol­gármester beszéde után a község szülöttjéről, a ma már 90 éves Morvay Gyula íróról ejtett szót hú­ga, a két éwel fiatalabb Morvay Irén, aztán felelevenítették a helyi tánckar ifjúsági csoportjának nyári fellépését, szóvolta helyi könyvtár átköltöztetéséről, s nem hiányoz­tak a legutóbbi futballmérkőzé­sekről szóló riportok sem. VARAGYA SZILVIA LOSONC Keresik a legsarmosabbakat Az elmúlt néhány évben a Kármán József Színkör rendezte Loson­con a Katalin-bálokat. Nem lesz ez másképpen idén sem, sőt a bálon ismét megjutalmazzák a legsarmosabb nőt és a legelegánsabb férfit. Nem egyszerű díjakról van szó, korábban drága illatszert, arany ékszert kaptak a kiválasztottak. Az ideiekről még nem döntöttek, de valószínűleg értékesek lesznek. És hogy kik döntenek majd odaíté­lésükről? Az titok. Titkos zsűrit bíznak meg a bálozok figyelésével, és javaslataik alapján választják majd ki a legsarmosabbakat; nem előírás, hogy a férfi és a nő házaspár legyen. (-kas) KOMÁROM Matematikai diáktalálkozó A Szlovákiai Magyar Pedagó­gusok Szövetségének matema­tikai szakcsoportja, a komáromi magyar gimnázium és az ipari középiskola több más intéz­mény bevonásával november 10-12-én rendezi meg az V. Nagy Károly Matematikai Diák­találkozót Komáromban. Az ünnepi megnyitó holnap 15 órakor lesz a Tiszti Pavilon díszter­mében. Ezt követően matematikai előadások lesznek a magyar gim­náziumban. A szombaton és va­sárnap tartandó előadások szín­helye az ipari középiskola. E rövid idő alatt több mint 30 előadás hangzik el a matematika külön­böző területeiről. A résztvevők kö­zött ott lesznek azok a kiváló ha­zai, magyarországi és erdélyi szak­emberek, akik a matematikai te­hetséggondozásban kimagasló eredményeket értek el. A rendez­vényen minden általános és kö­zépiskolás diákot, tanárt és más érdeklődőt szívesen látnak a szer­vezők. OLÁH GYÖRGY Ki volt Davidovich Pál? Értékes és sajátos műemléke Komáromnak a görög keleti (rác) templom, amely 1754-ben barokk stílusban épült. A temp­lom ma állandó egyházművé­szeti kiállításnak ad otthont. Be­járata mellett egy díszes sírem­lék hívja fel a látogatók figyel­mét. A rajta levő felirat arról szól, hogy itt nyugszik báró Davi­dovich Pál táborszernagy. Gyakran felkeresem Komá­rom műemlékeit, így nem egy­szer hallottam már a kérdést, vajon ki nyugszik a sírban. Davi­dovich Pál Budán született 1737-ben. Korán lépett katonai pályára, s egészen a tábornok­-3égifi-vitie._A^o sztráko k hadi­szolgálatában BoszniábárTirto-~ rökök, a hétéves bajor örökösö­dési háborúban pedig Poroszor­szág ellen harcolt. Kitűnt a bel­ga felkelők, majd a franciák el­len viselt hadakozásban. Más számos csatában is részt vett Olaszországban. 1809-ben a napóleoni háborúk idején, ami­kor Komárom és környéke zsú­folva volt katonasággal, Davido­vich táborszernagyot nevezték ki a komáromi vár parancsnoká­vá. A rendkívül mozgalmas időkben, amikor megerősítették a sáncokat és az egész erődít­ményrendszert, sok teendője volt. Tisztségét becsülettel látta el egészen 1814-ben bekövet­kezett haláláig. Mivel utódok nélkül halt meg, egész vagyonát a görög keleti templomra hagy­ta. csak az voltakérése, hogy a templom mellettléméssék el. DR. BENDE ISTVÁN (Bíró Béla felvétele) KIRÁLYHELMEC A nyelvtörvény ellen A királyhelmeci városi képviselő-testület legutóbbi ülésén megis­merkedett az államnyelv védelméről szóló új törvénnyel. Az önkor­mányzat által kiadott állásfoglalás szerint a jogszabály - tekintettel arra, hogy elfogadásával hatályát veszti, a hivatalos nyelv használa­tát szabályozó korábbi törvény - nem teszi lehetővé, sőt egyenesen kizárja a nemzeti kisebbségek nyelvének használatát Szlovákia te­rületén. A királyhelmeci képviselők egyúttal felkérik a parlamentet, hogy ne hagyja jóvá a kormány törvényjavaslatát. KASSA Grafika és irodabútor Érdekes kiegészítő tevékeny­ségetfolytat az irodatechnika és -bútor forgalmazására szakoso­dott, évente 60 millió korona ér­tékű forgalmat lebonyolító kas­sai Datas Kft. Székházában kép­kiállításokat is rendez. Igazgató­ja, Rudolf Havran szerint azért, mert a modern irodaberendezés és a kortárs képzőművészet együttesen jobban tudják for­málni a ma emberét. A cég eddig négy képző­művésznek adott teret a bemu­tatkozásra. Mától a kassai Haščák József festőművész kö­zel ötven grafikája ékesíti az üz­letcsarnok falát. (gazdag) Királyhelmec DEREGNYŐ Kastélyiskola a Laborc partján Amiről kisdiákok gyakran csupán csak álmodozhatnak, az Deregnyőn maga a valóság (vagyis annak torzképe). Az itt élő gyerekek ugyanis a környező falvak gyermekeivel ellen­tétben az egykori Lónyay-kastélyba „járhatnak" iskolába. Nem mindig voltak a de­regnyői gyerekek ilyen „szeren­csés" helyzetben, hiszen előde­ik egy rozzant, század eleji egy­házi iskolában tanulták a betűvetést, ahonnan az épület egyre rosszabbodó állaga né­hány évvel ezelőtt kiparancsolta őket. Az épületet tulajdonosa, a református egyházközség időközben lebontatta, s helyén egyházi továbbképző központ épül. így került át az alsó tagoza­tos kisiskola a szomszédos kas­télyépületbe, ahol a tanügyi hi­vatal négy helyiséget bérel az önkormányzat tulajdonát ké­pező épületben. A községi hivatal - mert ez is itt székel - és az egykori könyv­tárteremből átalakított kultúr­ház között található, úgy-ahogy oktatási célokra átalakított he­lyiségekben tanulnak a szlovák és magyar ajkú kisdiákok az 1812-ben épült Lónyay-kúria nedves és hideg falai között. A beköltözés óta évről évre tata­rozgatják a kastélynak ezt a ré­szét, mert az önkormányzat költségvetéséből csak ennyire futja. Hasonlóképpen az iskola melletti épület helyreállítására sem, amelyre szintén ráférne egy alapos renoválás. Az önkor­mányzat a megfelelő anyagi for­rások híján képtelen hozzálátni a munkálatokhoz, hiszen még az épület körüli tágas terület (egykori park) rendben tartása sem könnyű feladat. így a XVIII. század elejéről származó műemlék egy része is romok­ban áll. A korábbi időszakban, amikor az anyagiak megszerzése nem jelentett különösebb gondot, számtalan lehetőség kínálko­zott középületek létesítésére. Ám a község egykori vezetői nem használták fel a kínálkozó alkalmakat, úgy, ahogy azt a többi Ung-vidéki községben tet­ték, ahol új művelődési házakat, korszerű iskolákat építettek. De­regnyőn erre belátható időn be­lül nem kerülhet sor, mert ezt sem a tanügyi, sem pedig a szűkös önkormányzati anyagi keret nem teszi lehetővé. így a község kisiskolásai kénytelenek továbbra is a csaknem két év­százados kástélyiskolában meg­húzódni. (katócs) VARHOSSZURET Külföldön a színjátszók A hónap első hétvégéjén először szerepelt külföldön a közel három éve működő vár­hosszúréti Miranda színjátszó csoport. Egy nyírségi kisváros­ba, Ibrányba kaptak meghívást, s léptek fel a nyári várhosszúré­ti falunapok alkalmával bemu­tatott, A debreceni iunátikus című Jókai-darabbal. A színját­szókat Ibrányba elkísérte Vár­hosszúrét polgármestere és a helyi Csemadok-alapszervezet elnöke is. E mostani látogatás része volt az egy éve kezdődött rendszeres találkozóknak, me­lyek erősítik a két település kö­zötti baráti kapcsolatokat. A várhosszúrétiek mostani ven­dégszereplését az ibrányiak de­cemberben viszonozzák, ami­kor az ottani általános iskola gyermek fúvósai lépnek fel Gö­mörben. A. F. RIMASZECS Betörők, tolvajok nyomában Egy sikeresen végrehajtott bűncselekmény az elkö­vetőben mindenképpen önbizalmat ébreszt, a kárval­lottban viszont nyers indulatot, haragot is kiválthat. A statisztikák szerint rengeteg bűncselekmény történik azokon a településeken, ahol nagy arányban él roma la­kussag. Rimaszécsen a lakosság több mint felét alkotja roma közösség, s egyesek szerint emiatt a faluban áldatlan helyzet uralkodik. Eddig min­den második lakásba betörtek, vagy megpróbáltak behatolni, a kertekből kiásták, ellopták a burgonyát, az ólakból elhajt­ják, leölik az állatokat, üzlete­ket rabolnak ki. A polgárok in­dulatosak, elkeseredettek, és a hatóságoktól várnak segít­séget. - Mit tehet a rendőrség? - kérdeztük Jaros­lav Repa századostól, körzeti rendőrparancsnoktól. - Mindenekelőtt szeretném megjegyezni, hogy körzetünk­ben a bűnözés 1993-ban érte el a csúcspontját, azóta az esetek száma évről évre csök­ken. Tavaly bővítettük állomá­nyunk létszámát, ezáltal mun­kánk hatékonyabbá vált, több bűncselekményt sikerült fel­deríteni. Az elmúlt években a Rimaszombati járásban a nyustyaiaknak, illetve nekünk sikerült a legtöbb ügyet lezár­ni. A rablótámadások, a testi sértések elkövetőinek, az er­kölcs ellen elkövetett bűncse­lekmények tetteseinek kilétét tulajdonképpen minden eset­ben megállapítottuk; rosszabb az arány a kisebb lopások, be­törések esetében. Ami ezeket a bűncselekményeket illeti, sajnos, kevesebb sikerrel nyo­moztunk. Augusztus végén si­került néhányJaandét lefülel­nünk, gondolom, ennek tud­ható be, hogy szeptember kö­zepéig Rimaszécsen egyetlen bűnesetet sem jelentettek. - Az elfogott bandák mire „szakosodtak"? - Az egyik csoport személy­gépkocsikat lopott. Egy pusz­tán találtunk rájuk, primitív eszközökkel, nagykala­páccsal, csákánnyal „szerel­ték" szét a járműveket. Tulaj­donképpen szétverték az au­tókat, és ezért csak olyan al­katrészeket tudtak értékesíte­ni, mint például az akkumulá­tor, a kerekek stb. Az ablako­kat sem, mert az üveget is összetörték. Aztán két betörőt fogtunk el Martonfalán. Járőreink egy rutinellenőrzés során észrevették, hogy betör­tek a főút melletti üzletbe. Az egyik betörőt az üzlet mögötti fűben azonnal elcsípték: ma­gára vállalta a betörést; azt mondta, egyedül hatolt be az üzletbe. A helyiség átvizsgálá­sa után még úgy tűnt, vagy igazat mond, vagy pedig a tár­sa meglógott. A járőr bevitte a rendőrkutyát az üzletbe, s az a kartonok alatt megtalálta a másik betörőt. A kutyának ez volt a második „bevetése". Egy nagyobb társaságra, ame­lyet szintén augusztusban fü­leltünk le, eddig négy betörést sikerült rábizonyítanunk. - Több esetben a rendőrség felfigyelt arra, hogy egy-egy betörés előtt a faluban kikap­csolják a közvilágítást... Ilyen­kor általában a őrshöz közeli autóscsárdában is történik bűncselekmény. - Amikor egy augusztusi éj­szakán szintén kialudtak az utcai lámpák, az ügyeletes rendőr nem várt bejelentés­re, riasztotta társait, akik egyenesen a csárdához ro­hantak. így is későn érkez­tek, mire odaértek az alig öt­ven méterre lévő épülethez, már kirabolták. Úgy begyako­rolták az egyes műveleteket, hogy körülbelül három perc­nyi idő elegendő volt nekik a rácsok eltávolítására, a be­hatolásra, az automaták ki­fosztására. Végül mégis le­buktak, hamarosan az ügyész előtt felelnek tettei­kért. Egy másik bandára ed­dig három rablást bizonyítot­tunk rá. Tornaijáról jártak a mi területeinkre rabolni. Az is­tállókból teheneket hajtottak el, a közelben levágták, a húst szétosztották, és általá­ban kocsival távoztak. Nehéz volt a nyomukra akadni, vé­gül egy bejelentés segített bennünket az elfogásukban. - Tehát jó kapcsolatuk van a lakossággal. - A bejelentések sokat segí­tenek, sajnos, el kell mondani, hogy sokan félnek tájékoztat­ni a rendőrséget. Itt mondom el, hogy amennyiben a polgá­rok szeretnének, úgymond, háttérben maradni, a mon­dandójukat velem, tehát a pa­rancsnokkal vagy a helyette­semmel közöljék, garantálha­tom, hogy a nevük titokban marad, a telefonbeszélgetést sem rögzítjük hangszalagra, nem lesznek tanúként kihall­gatva, tehát a nevük sehol nem fog szerepelni. Nekünk nagy segítség, ha tájékozta­tást kapunk egy-egy betö­résről, egy név, egy forgalmi rendszám sokat segít a ban­dák felszámolásában. Az ada­tok alapján aztán követni tud­juk a csoportokat, és a követ­kező akciójuk során tetten ér­hetjük őket. Lényegében a fel­derített ügyek magas arány­száma a rimaszombati bűnül­döző csoport segítségének és a lakossági bejelentéseknek köszönhető. FARKAS OTTÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom