Új Szó, 1995. november (48. évfolyam, 253-277. szám)

1995-11-24 / 272. szám, péntek

GL) ÚJ SZÓ BELFOLD - KÜLFÖLD 1995. november 24. Kiállítás Dunaszerdahelyen Tegnap a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeumban meg­nyitották a XVI. alkotótáborban készült művek kiállítását. A kö­zönség huszonkilenc szlováki­ai képzőművész 102 alkotását tekintheti meg mától decem­ber 14-éig. -yf­Ellenzékiek Németországba Roman Hofbauernek, a szlovák parlament gazdasági és privatizá­ciós bizottságának elnöke tegnap kijelentette, hogy a parlamenti képviselők csoportjának (Ján Čar­nogurský, Ján Fígeľ, Milan Gala ­valamennyi KDM-tag, Bugár Béla - MKDM, Peter Osuský - DP) né­metországi útját nem tartalmazza a szlovák parlament külügyi kap­csolatainak programja. A képvi­selőket egy nem állami alapítvány hívta meg, útjukat is ez finanszíroz­za. Hofbauer szerint éppen ezért több mint szokatlan, hogy az ellen­zéki politikusokból álló csoportot a német fél a legfelsőbb szövetségi szervek szintjén fogadja. TASR RÖVIDEN Elmar Kresbách bécsi ügyvéd jelenlétében forgatott beszélge­tést tegnap este a Szlovák Tele­vízió ifj. Michal Kováčcsal. Az in­terjút az SZTV 1 szombaton este 20.10-kor közvetíti. Ján Ducký gazdasági minisz­ter tegnap Brüsszelbe utazott, ahol Carlos Westerdorp, spanyol külügyminiszter meghívására részt vesz az EU és a társult or­szágok kereskedelmi miniszte­rei tanácsának tárgyalásán. Tegnap röviddel 12 óra előtt egy ismeretlen férfihang közölte a pozsonyi KMART-tal, hogy az áru­házban bombát rejtettek el. A dél­után fél háromig tartó rendőrségi vizsgálat során kiderült, hogy va­laki a kezdődő karácsonyi vásár­lási láz idején űzött velük rossz tréfát, a bombariadó ugyanis sze­rencsére vaklármának bizonyult. Az Általános Egészségbizto­sító jövő évi költségvetésének tervezete abból a feltételezésből indul ki, hogy az állam az általa biztosított személyekért a mini­málbér 13,7 százalékát fizeti. Ľudovít Hudek szlovák bel­ügyminiszternek, továbbá Hans G. Nilssonnak, az Európa Ta­nács nemzetközi, polgár- és ke­reskedelmijogi szekciójának ve­zetésével kétnapos szeminári­um kezdődött tegnap Pozsony­ban a bűncselekményből szár­mazó vagyon elkobzásáról és a piszkos pénzek mosásáról. II. kiadás Lapzárta: 22.15 Politikai és gazdasági támogatás (Folytatás az 1. oldalról) a szlovák törvényhozás által el­fogadott jogszabályoknak. Az alapszerződés hivatkozási alap A szlovák-magyar alap­szerződés létét a magyar külügy­miniszter azért is fontosnak tart­ja, mivel jogi hivatkozási alapot biztosít a kisebbségek számára. A sajtóértekezleten közölte azt is, hétfőn levelet intézett szlo­vák kollégájához, melyben java­solta, a két ország együtt fordul­jon az Európa Tanácshoz, s kér­jen szakértői vizsgálatot a nyelv­törvény tekintetében. Tabajdi Csaba elmondta: a tárgyalás során a magyar kor­mány öt kisebbségpolitikai as­pektusáról tájékoztatták a szlo­vákiai magyar küldöttséget. Elsőként rámutattak arra, a ma­gyar kormány támogatja törek­vésüket, hogy hazai partnereket keressenek a fennálló helyzet megoldására. Hasonlóképpen támogatja a kormány azt is, hogy a nemzetközi színtéren elsősorban a szlovákiai magya­rok legitim képviselői tájékoz­tassák a nemzetközi közvéle­ményt arról, miben jelent vissza­lépést a nyelvtörvény elfogadá­sa után kialakult helyzet a ko­rábbi állapotokhoz képest. Tu­datták a szlovákiai magyar poli­tikusokkal a Horn-kabinet arra irányuló szándékát, hogy gazda­sági vonatkozásban segítse a szlovákiai magyarságot. Támogatják a Csemadokot A tegnapi találkozón derült ki az is, hogy a magyar kabinet csü­törtöki ülésén 12 millió forint egyszeri, rendkívüli támogatást szavazott meg a Csemadok szá­mára. A szlovákiai magyar politi­kusok megkérték a magyar mi­niszterelnököt, a jövő évi költ­ségvetés tárgyalásakor legyenek tekintettel a szlovákiai magyar kultúrának nyújtott pozsonyi tá­mogatás drasztikus lefaragásá­ra. A. Nagy László a sajtóértekez­leten közölte: megköszönték a magyar kormánynak a szlovákiai magyarok jogainak védelmében tett határozott lépéseit. A szlová­kiai magyar politikusok ismertet­ték azokat a tervbe vett lépése­ket, amelyeket a hazai és nem­zetközi színtéren kívánnak foga­natosítani. Ezzel összefüggés­ben beszámoltak a rendelkezé­sükre álló jogi és politikai le­hetőségekről, amelyek a nyelv­törvény ismételt megvitatásá­hoz, illetve alkotmánybíróság elé terjesztéséhez vezethetnek. Duray Miklós közölte, ma a Magyar Koalíció tárgyalni fog Mi­chal Kováč államfővel. Kifejtet­te, örülnének, ha az államfő el­nöki esküjéhez híven az alkot­mányosság védelmére kelne, és nem írná alá a nyelvtörvényt. Bu­gár Béla azon nézetének adott hangot, hogy esély van a jogsza­bály megváltoztatására, illetve a vele egyidőben megtárgyalt ki­sebbségi nyelvek védelméről szóló törvény elfogadására, amennyiben a nyelvtörvény is­mét visszakerül a szlovák parla­ment elé. A. Nagy László a mi­niszterelnökkel folytatott megbe­szélést összegezve kijelentette, mindkét részről fontosnak tart­ják a folyamatos tájékoztatást és véleménycserét. (horváth) BESZTERCEBÁNYÁN A TERÜLETI BEOSZTASROL Nincs is kormánytervezet? Egy határozat elfogadásával fejeződött be tegnap Beszter­cebányán a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása Orszá­gos Tanácsának ülése, amelynek fő programja az új terüle­ti-közigazgatási beosztás lehetőségeinek megvitatása volt. A megbeszélés eredményeiről Lelkes Vince, Dióspatony pol­gármestere, az Országos Tanács tagja tájékoztatott. A polgármester elmondta, hogy tegnap délelőtt Beszterce­bányára várták Ľudovít Hudek belügyminisztert, akinek a nyolc területi egységet javasló kor­mánytervezetet kellett volna is­mertetnie a jelenlévőkkel. A tár­cavezető egyéb elfoglaltságaira hivatkozva nem jelent meg, he­lyette két minisztériumi osztály­vezető jött el, akiknek egyrészt nem volt felhatalmazásuk a tér­vezet ismertetésére, másrészt ­saját bevallásuk szerint - nem is ismerik azt. Sőt egyikük kijelen­tette, a kormánytervezet nem is végleges, inkább csak a kor­mánykoalíció politikai akaratá­nak kifejezése. Az országos ta­nács határozatban kéri a kor­mányt, változtasson azon az ok­tóber 17-én hozott, 755-ös hatá­rozatán, amely szerint előbb a te­rületi beosztást kellene elvégez­ni, majd tisztáznák az első és má­sodfokú államigazgatási szervek jogköreit, és csak azután kerülne sor az önkormányzatok jogkörei­nek meghatározására. A társulás szerint elsőként az önkormány­zatok jogköreit kell tisztázni, és meg kellene hagyni a jelenleg működő 121 körzetet, mint elsőfokú államigazgatási egysé­get. A Országos Tanács határoza­ta kimondja, hogy a közigazgatás reformjával egyidőben ratifikálni kell az Önkormányzatok Európai Chartáját, hogy egy másodfokú államigazgatási egységen belül több regionális önkormányzat is létezhetne, valamint azt is, hogy a területi-közigazgatási beosztás­ról csak alkotmánytörvénnyel le­hessen dönteni. A kétnapos ta­nácskozáson a területi-beosztási tervezetek tízféle változatát vitat­ták meg, és ezek közül hármat, a 7-8, a 10-11, valamint a 15-16 területi egységről szóló tervet választottak ki. A tanács alkotmányellenesnek nevezte azt a nemrég elfogadott törvényt, amely olyan jogkörrel ruházza fel a járási hivatalokat, hogy el­lenőrizhetik a községek ingatlan­adó-behajtását, sőt bírságot is ki­szabhatnak. (gaál) MAGYAR KÜLDÖTTSÉG POZSONYBAN A diákcseréről is szó volt A Magyar Művelődési és Köz­oktatási Minisztérium öttagú delegációja a héten Pozsony­ban tárgyalt a Szlovák Oktatás­ügyi Minisztérium képvi­selőivel, többek közt Lýdia Benčová osztályvezetővel. Krasztel István, a magyaror­szági küldöttség vezetője la­punknak elmondta, a tájékozó­dó jellegű tárgyalásra a két or­szág közti oktatási és tudomá­nyos munkaterv alapelveinek megvitatása céljából került sor, mely magába foglalja Ma­gyarország és Szlovákia közti pedagógus- és diákcserét, a teljes körű és a posztgraduális utánképzést, valamint a tudo­mányos ösztöndíjak kérdését. - Az e heti, felmérő megbeszé­lések decemberben folytatód­nak majd, melyek alapján már 1996 első negyedévében konkrét megegyezésekre ke­rülhet sor. A tárgyalások gya­korlati haszna az 1996/97-es tanévben mutatkozhat meg ­nyilatkozta lapunknak Krasztel István. (hzs) Felfüggesztették a JSZK elleni szankciókat Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tegnap éjjel egyetértésre ju­tott a Kis-Jugoszlávia elleni szankciók felfüggesztésének ügyében, s egyhangúlag úgy döntött, hogy a büntető intéz­kedéseket feloldja. A BT egyszersmind határozatot hozott, hogy hat hónap alatt folyamatosan feloldja a jugoszláv utódállamokkal szembeni fegyverszállítási tilalmat is. hogy szavait idézzük - ez is jobb, minta háború. A paléi szerbek nehézségeket gördíthetnek a megállapodás elé, de ebben az esetben a világközös­séggel, sőt Miloseviccsel is meggyűlik a bajuk. Emlékeztetőül mondjuk el, hogy a boszniai szer­bektől senki sem kért semmiféle aláírást, és maguk hatalmazták fel Milosevicset, hogy érdekeiket képviselje. Momcsilo Krajisnik parlamenti elnök azt állítja, hogy a daytoni tárgyalásokon, ők, már­mint a delegáció boszniai része, nem is látták a térképeket Szarajevó szerb községei egyéb­ként szinte ultimátumszerűén kö­vetelik, hogy a paléi delegáció azonnal készítsen jelentést a day­toni tárgyalásokról. Ilidzsa hadive­zetősége meg van döbbenve a daytoni szerződésnek a bosnyák fővárosra vonatkozó része miatt. A szerb nép legjobb fiait áldozta ezért a városért, biztos, hogy volt jobb megoldás is - nyilatkozta Ne­deljko Prsztojevics községi elnök, aki reméli, hogy a párizsi konferen­ciáig még megváltozik a daytoni döntés GYARMATI JÓZSEF Újvidéki munkatársunktól A daytoni békemegállapodás első konkrét eredménye az 1992 júniusában bevezetett gazdasági zárlat felfüggesztése. A határozat azonnal érvénybe lép, a BT azon­ban fenntartja azt a jogot, hogy szavazás nélkül ismét életbe lép­tetheti a szankciókat, amennyi­ben Belgrád vagy a boszniai szer­bek súlyosan megsértik a béke­egyezményt. A BT mostani ülésé­nek napirendjén szerepelt az erdődi megállapodással kapcso­latos határozat is. A három elnök, Milosevics, Tudjman és Izetbegovic egyéb­ként szinte egyidőben ért haza szerdán délután Daytonból. Tudj­mant a szokásos katonai parádé­val várták, Milosevicset először a lánya, felesége és fia üdvözölte a repülőtéren, Izetbegovicot pedig több ezer szarajevói polgár. Állító­lag a háború kezdete óta egyszer sem gyűlt össze ekkora tömeg Szarajevóban, mint most. A mu­zulmán elnök láthatóan nincs megelégedve a megállapodással, szavai szerint céljaikat csak 80­90 százalékban érték el. De ­Megműtötték Csubelát Új Szó-hír Tegnap délután az újvidéki klinikán megműtötték Csubela Ferencet, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét, aki, mint je­lentettük, hétfőn este közleke­dési szerencsétlenségben sú­lyos koponya- és agysérüléseket szenvedett. A szerencsétlenség hírére a magyar kormány felajánlotta se­gítségét. A VMSZ elnökének gyógykezelését elősegítendő, teg­nap látogatást tett az újvidéki kór­házban dr. Czirják Sándor, a bu­dapesti Országos Idegsebészeti Tudományos intézet osztályve­zető főorvosa s két óra hosszáig tartó műtétet hajtott végre a bete­gen. A Csubelát kezelő újvidéki or­vosokkal folytatott konzultációt a Határon Túli Magyarok Hivatala szervezte meg s azon részt vett Nikowitz Oszkár területi főosztály­vezető is. (gyarmati) Sugárzó anyagot találtak Moszkvában Moszkva egyik parkjában erősen sugárzó anyagot tartal­mazó konténert találtak. Az NTV orosz tévétársaság tegnap esti jelentéséből kiderült, hogy a nyá­ron a dél-oroszországi Bugyon­novszk elleni hírhedt terrortáma­dást végrehajtó terroristának, Samil Baszajevnek köze van a parkban elrejtett csomaghoz. A tévé egy két hete készült in­terjút sugárzott az orosz hatósá­gok által körözött Baszajevvel, aki azt állította, hogy összesen négy Az EU aggódik a kisebbségekért (Folytatás az 1. oldatról) ragaszkodik a hatalomhoz, amit bizonyít, hogy az ellenzéknek a parlamentben korántsincs a súlyá­nak megfelelő pozíciója - több bi­zottságban és ellenőrző testület­ben nincs képviselve. Šimkóhoz hasonlóan Eduard Kukán (DU), Csáky Pál (MKDM), Duka Zólyomi Árpád (Együttélés) és Peter Weiss (DBP) is kifejtette, hogy ők az EU-fi­gyelmeztetést nem tartják a bel­ügyekbe való beavatkozásnak, az EU-nak legitim joga hangot adni aggályainak. „Az EU a társulási szerződés alapján társfelelőssé­get vállalt a szlovákiai helyzet ala­kulásáért" - hangsúlyozta Csáky, aki részletesebben is foglalkozott a szlovákiai kisebbség helyzetével. Megítélése szerint a kisebbségpo­litika sohasem volt olyan rossz az elmúlt 40 év során, mint most. A kisebbségeket ellenségként tekin­tik, támadásokat intéznek az ellen­zéki újságírók és a köztársasági el­nök ellen. Kifejtette félelmét, hogy a szlovák-magyar szerződést sem tartják majd teljesen tiszteletben. Rámutatott arra, hogy a kisebbsé­gi kultúrára szánt pénzeket más célra használták fel, s egy olyan oktatásügyi törvény készül, amely esetleg hasonló feszültségeket kelt, mint Romániában. A szlovák felszólalásokat kö­vetően a brit David Haliam lépett a mikrofonhoz, és kifejtette: az EU azért figyelmeztette Szlovákiát, mert nem közömbös számára a sorsa. Kijelentette, annak alapján fogják megítélni Szlovákiát az EU­ban, miként viszonyul a kisebbsé­gekhez, miként respektálja jogait. „Alaposan fontolják meg, hogyan bánnak a kisebbségekkel, az EU­ban ugyanis ezt fokozott aggoda­lommal figyelik" - hangoztatta Haliam. Délután Vladimír Mečiar kormányfő mondott beszédet, illet­ve válaszolt az EP-képviselők vala­mint a szlovák ellenzékiek kérdé­seire. Megerősítette, hogy nem változott Szlovákia külpolitikai irá­nyultsága. Szlovákiában demokrá­cia uralkodik - szögezte le - s ezt azzal az állítással kívánta alátá­masztani, hogy az államfő és a kor­mányfő közötti feszültségekről, va­lamint más belpolitikai kérdé­sekről állandó vita folyik ország­szerte. Az EP képviselői kérdéseik­ben a kormány és az államfő, vala­mint az ellenzék közötti konstruk­tív párbeszédet sürgették. Mečiar a kisebbségekre vonat­kozóan érintőlegesen szólta múlt­ról, megjegyezte, hogy Trianontól Magyarország és a magyar politi­ka, valamint a honi magyarság Nagy-Magyarországot sírja vissza, ami szerinte felesleges feszültsé­get okoz. A nyelvtörvényről újra le­szögezte, hogy nem érinti a kisebb­ségi nyelvhasználatot. „Ha a ma­gyar nemzetiségű polgárok szerint a törvény alkotmányellenes, úgy legitim módon az alkotmánybíró­sághozfolyamodhatnak." Említést tett továbbá arról, hogy vita folyik Szlovákiában, kell-e önálló törvény a kisebbségi nyelvek használatá­ról, vagy maradjon a jelenlegi álla­pot, amikor ezt szerinte több más jogszabály szavatolja. Azt mondta: aggasztó és elfogadhatatlan, hogy a magyar kormánya mi polgáraink polgárjogi garantálójaként akar fel­lépni. Mečiar azt mondta, nem be­csüli le a kisebbségek szerepét, de ennek ürügyén nem hajlandó tá­mogatni a területi autonómia ki­alakítását. Az ellenzék többször fi­gyelmeztette a miniszterelnököt, hogy konkrét kérdéseikre kitérő választ kaptak. így Vladimír Mečiar nem válaszolt például Csáky Pál kérdéseire sem, aki azt firtatta, mi­ért nem konzultálta a nyelvtör­vényt a magyar koalícióval, holott erre ígéretet tett, miért nem vették figyelembe az ET ajánlásait, miért nem ratifikálták az alap­szerződést, illetve miért nem folyó­sította a kormány a kisebbségi kul­túrákra szánt 58 milliót azoknak, akiket megillet. Az ezt követő vitá­ban Duka Zólyomi Árpád kategori­kusan elhatárolta magát Vladimír Mečiar és Eva Garajová (DSZM) ki­jelentéseitől. Igaztalannak nevez­te állításaikat. Egyebek között azt, hogy a magyar kisebbség területi autonómiát követelne és meg­kérdőjelezte, hogy a kormánynak van-e kisebbségi politikája. A par­lamenti bizottság ma folytatja munkáját. GÁGYOR ALIZ SZLOVAKIA CÍMERE Közvetett bírálat Az európai liberális pártok vezetőinek tegnapi bonni ta­nácskozásán Klaus Kinkéi né­met külügyminiszter közvetve bírálta a szlovákiai belső viszo­nyokat. Az Európai Unióhoz va­ló csatlakozás legesélyesebb országai között csak Csehor­szágot, Magyarországot és Lengyelországot említette, s hozzátette, hogy a szlovákiai helyzetről külön tárgyalni kíván a találkozón jelen lévő Jozef Moravčikkal, a Demokratikus Unió elnökével. (Mint ismere­tes, a parlamentben Moravčik pártja is megszavazta a nyelv­törvényt.) A bonni tanácskozá­son húsz európai liberális párt vezetői az EU madridi csúcsér­tékezletéről, az ott napirendre kerülő témákról tárgyaltak. Sürgették, hogy az EU mielőbb alakítson ki közös kül- és biz­tonságpolitikát. MTI sugárzó anyagot tartalmazó kon­ténert helyeztek el Oroszország területén. A tévé ellenőrizte Ba­szajev egyik állítását, és Moszkva Izmajlovói parkjában a felvétel ta­núsága szerint a hó és az avar alól valóban előkerült egy sárga műanyaggal borított csomag, amely a doziméter szerint órán­ként öt röntgennel sugárzott, szemben a normális 15-20 mik­roröntgenes háttérsugárzással. A veszélyes leletről a tévé értesítet­te az illetékes hatóságokat. MTI OROSZ ADÓSSÁG Haditechnikával fizet ČTK-hír Szlovákia a volt Szovjetunió adósságainak fejében az idén és jövőre 292 millió dollár ér­tékű haditechnikát hoz be Oroszországból. A Viktor,Cserno­mirgyin orosz és Vladimír Mečiar szlovák kormányfő ok­tóber végi moszkvai tárgyalása­iról tegnap nyilvánosságra ho­zott információ tartalmazza a fentieket. Hozzáférhető infor­mációk szerint az orosz haditech­nikai szállítmányok értéke fél­milliárd dollárt tesz majd ki, mi­közben az egész orosz adósság körülbelül 1,5 milliárd dollár. Ján Budaj, a Demokratikus Unió politikusa felszólította Vla­dimír Mečiar-kabinetjét, hogy magyarázza meg elképzeléseit Szlovákia és a NATO együttműködéséről, illetve NA­TO-tagságáról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom