Új Szó, 1995. július (48. évfolyam, 152-176. szám)

1995-07-11 / 159. szám, kedd

U] ÚJ SZÓ REGIOK DUNA-IPOLY NEMZETI PARK Egy helyben topogás Nemrégiben sajtótájékoztatót tartott a szlovák-magyar határon, Hont községben az Ipoly Unió Bilaterális Környezetvédelmi és Kulturális Egyesület szlovákiai, illetve magyarországi szervezete. Négy olyan témakörben vázolta fel álláspontját, melyekben aktívan tevékenykedik. A magyar Országgyűlés 1991ben határozott arról, hogy a Duna és az Ipoly térségében ez év végéig Szlovákiával közösen létre kell hozni a kétoldalú Duna-Ipoly Nemzeti Parkot. A tervezett park folyóvölgyek és hegységek, valamint az Alföld találkozásánál fekszik, különös jellegzetessége, hogy a kontinentális, az óceáni és a mediterrán éghajlati hatások egyszerre érvényesülnek. Az Ipoly Unió úgy ítéli meg, hogy a nemzeti park biztosíthatja egyrészt a természeti értékek megőrzését, másrészt a lakosság életminőségénekjavulását. Mindemellett sajnálattal szögezi le, hogy az illetékes magyar és szlovák szervek munkája a térség természetvédelme, de különösen a Du,na-lpoly Nemzeti Park létrehozása terén kívánnivalókat hagy maga után, nincs előrelépés. Fontosnak tartja az Ipoly Unió azt is, hogy a vasúti, a kerékpáros és a tömegközlekedésre kell .helyezni a hangsúlyt, hiszen ezek a leginkább energiatakarékos, környezetkímélő, s ebből fakadóan a leggazdaságosabb közlekedési eszközök. A szükséges fejlesztésekkel együtt mód nyílna egy észak-déli (Budapesf-Vác-lpolyság-Zólyom), és egy kelet-nyugati (Kassa-Losonc-Balassagyarmat-Ipolyság-Párkány) vasúti tengely üzembehelyezésére is. Fontos az Ipoly folyó szabályozása is, hiszen ez számos probléma forrásává vált. A kanyarulatok levágása következtében a folyómeder bevágódott, s ezzel összefüggésben a környező területek talajvízszintje, illetve az ivóvíznyerő kutak hozama csökkent, a duzzasztóművek akadályozzák a halak mozgását, a duzzasztott szakaszokon a lassuló vízmozgás miatt romlik a vízminőség, élőhelyek degradálódnak. „Sajnálatos módon - konstatálja az Ipoly Unió -, a magyar álláspont megváltozása ellenére Szlovákia a mai napig folytatja az eredeti tervek szerinti szabályozást, jelenleg is építi az ipolysági duzzasztóművet." (turczí) ZSELIZ A remény forrása Az állami szociális hálón óriási lyukak tátonganak, hiszen a beteges, magányos öregek, a szellemileg, testileg fogyatékos gyerekek és felnőttek ellátásának megoldása hiányos. A miértre a válasz kézenfekvő: nincs pénz az újabb intézetek építésére, sőt, a meglévők fenntartására sem. A fejlett országokban a rászorulók ellátásáról nem csupán az állam gondoskodik; egyházi és polgári kezdeményezések jóvoltából, alapítványok támogatásával érték el, hogy képesek állni a gondoskodás költségeit. - A zselizi kórház megüresedett belgyógyászati részlegén SAMARITAN név alatt működtetni kezdjük a 20 férőhelyes utógondozó egységünket - közölte lelkesedve Ondrej Buzala, a Remény Forrása polgári társulás elnöke. Beszámolt arról, hogy több mint egy éve Sárón, a szellemi fogyatékos gyerekeknek nappali szanatóriumot létesítettek, a gondozottak és a felügyeletre szoruló gyermekek szüleinek legnagyobb megelégedésére. Már ekkor tudták, hogy tevékenységüket majd az idősekre is kiterjesztik. - Kidolgoztuk az utógondozó tervezetét, majd benyújtottuk a munka- és szociális ügyi minisztériumnak, amely jóváhagyta, sőt félmillió koronás támogatással segítette is kezdeményezésünket. Sokat jelent az is, hogy a kórház bérleti díj nélkül bocsátotta A rendszerváltás után nálunk is megkezdődött a nem állami intézetek, nyugdíjasotthonok létrehozása, ám mint mindenütt, a kezdet e téren sem könnyű. A szervezési nehézségeknél csak a pénzhiány nagyobb. Az állami szervek viszont csak nagyon keveseknek nyújtanak vajmi anyagi támogatást. Pedig tudatosítjhatják, hogy a kórházi ellátásra szoruló idős emberek gyakran csak azért töltenek az egészségügyi intézetekben hosszabb időt a kelleténél, mert megoldatlan az utógondozásuk. Mindenki előtt világos, hogy szükség van a sokat emlegetett ún. szociális ágyakra, mégsem történik semmi, holott a kórházak óriási anyagi gondokkal küszködnek. Éppen ezért örvendetes, hogy a nehézségek ellenére mégis akadnak emberek, akik az elesettek érdekében lépnek. rendelkezésünkre az épületet. Ennek fejében mi viszont vállaltuk, hogy munkát adunk azoknak az ápolónőknek, akik állás nélkül maradtak, vagy akiket a jövőben esetleg elbocsátanak. Az érdeklődés nagy, a zselizi körzetben ugyanis sok a munkanélküli ápolónő. Mint megtudtuk, az utógondozás költségeiből részt kell vállalnia az ellátásra szoruló polgárnak is. Az előzetes számítások szerint, a nyugdíj nagyságát véve alapul, havi 2 ezer koronát fizet majd, s az átmeneti otthonban legfeljebb három hónapot tölthet. A lakókról a kórház orvosai gondoskodnak, az egészségbiztosító pedig vállalta, hogy munkájukat az érvényes pontrendszer szerint díjazni fogja. - Szeretnénk, ha ezzel a lehetőséggel nem csak a magányosan élők élnének. Sok idős hozzátartozójáról gondoskodó családtag eddig azért nem utazhatott nyaralni, mert nem volt kire hagynia a magáról gondoskodni nem tudó, felügyeletre szoruló rokont. Mi, ha igény lesz rá, akár egy-két hétre is szívesen vállaljuk az átmeneti otthon iránt érdeklődőket. (péterfi) III. KRASZNAHORKAI IFJÚSÁGI TÁBOR Hagyományteremtők Az elmúlt év nyarán a krasznahorkai vár alatti kemping közepén állva, a várat a keleti odialrói nézve fedeztem fel először a várnak azt a sejtelmes, középkort idéző képét, melyet a mögötte lebukó nap utolsó sugarai és a beálló alkony képes előidézni. Gyönyörű látvány ez. A szép, tiszta nyári estéken ebben lehet részük azoknak, akik úgy döntenek, hogy a falu, Krasznahorkaváralja szélén, a várhoz vezető út mellett a kempingben töltenek rövidebb-hosszabb időt, megszánnak az itteni faházakban vagy sátrat állítanak. Ezt a kempinget választották két évvel ezelőtt helyszínül az akkor induló Krasznahorkai Ifjúsági Tábor alapítói-szervezői. Az idén, július 20-24 között immár harmadik alkalommal rendezik meg ezt a széles e vidéken hiánypótló, művelődési, szórakozási lehetőségeket kínáló tábort. A KIT megálmodója és főszervezője a krasznahorkaváraljai Prékop Ivett. m Mi ösztönzött arra, hogy ezen a vidéken, ahol nincs hagyománya művelődési, ifjúsági tábornak, ti mégis egy ilyet indítsatok? - Éppen ennek a hiánya. Azt szerettük volna, ha az ország más vidékeihez hasonlóan nálunk is meghonosodik a művelődésnek, szórakozásnak ez a formája. Az egész keleti régiónak nincs ilyen jellegű tábora, így mi ezt nem csak a gömöriek részére szervezzük, hanem távolabbról, az ország más vidékeiről, de Magyarországról is várunk résztvevőket. Tavaly is volt itt Miskolc környékéről néhány fiatal, nagyon tetszett nekik a táborunk is, meg a vidékünk is. Szerencsére egyre nagyobb a híre a rendezvényünknek, így bízom abban, hogy az idén még jobban fog sikerülni, mint tavaly. m A tábor programjában hazai és külföldi előadók, zenészek - pl. Réz András, Csámpai Ottó, L. Kecskés András és együttese, a Rege zenekar, a Jutott Neki - szerepelnek. Ma már minden pénzbe kerül. Vannak támogatóitok, segítőitek? - Táborunk szervezője a krasznahorkaváraljai Csemadok-alapszervezet és sokat segít a Csemadok TV titkársága is. Az anyagiakat illetően az idén elsősorban a község önkormányzatára számítunk. Több alapítványhoz is fordultam támogatást remélve, de sajnos elutasították kérésünket. így pénzből bizony kevés lesz, ám hiszem, hogy lelkesedésből, segítőkészségből annál több. Ennek jelei már most, az előkészületek során is érzékelhetőek, hiszen eddig is több fiatal kapcsolódott be a táborszervezési munkákba. Mindemellett természetesen nagyon örülnénk minden, időközben felbukkanó jóakaratú támogatónak. m Mi az, amit jellemzőnek tartasz az idei krasznahorkai ifjúsági táborra nézve? - Táborunk politikamentes és sokszínű. Ez főként abban nyilvánul meg, hogy lesz itt nosztalgiadiszkó, alternatív zenészek koncertje, amatőr képzőművészek tárlata és előadást tart majd egy jeles filmesztéta is. És az idelátogatóknak természetesen megmutatjuk Gömör természeti és történelmi nevezetességeit is. AMBRUS FERENC Lekér LEKER Hurrá, szünidő...! Bölcsek mondják: Égi áldás, ha az ember felnőtt korára is megtud őrizni valamit lelkében gyermeki énjének tisztaságából. A szabadság szeretete és a szeretet szabadságának tisztaságából. A játék örömének tisztaságából. Nem bölcsként mondom: mostanában, mintha kevés lenne az effajta „Égi áldás..." Lekéren, ebben az 1500 lakosú Garam menti községben július első szombatján mégis jutott belőle bőven. Egy lelkes kis csapat munkájának köszönhetően gyermekké lett a falu - a gyermekekért. Hurrá, szünidő! mi más is lehetett volna a címe ennek a rendezvénynek, amely az idén már negyedik alkalommal adott lehetőséget a község aprajának, hogy vidám játékokkal ünnepelje a szünidő kezdetét, és vetélkedőkön, versenyeken mérje össze tudását ügyességét. Béres Lajos, Lekér polgármestere: - Az önkormányzat mellett működő kulturális és sportbizottság örömmel fogad minden olyan kezdeményezést, mely gyermekeink kulturális és mozgásigényét hivatott kielégíteni. Erre mindig kell, hogy találjunk pénzt. A kultúrházunk most átépítés alatt áll, így ki kell használnunk minden lehetőséget szabadtéri rendezvények megvalósítására. Öröm tudni azt is, hogy a magyar és a szlovák alapiskola pedagó együtt szervezték ezt az akcii zel is igazolva, hogy nálunki zös munka teljesen termés fogalom. Juhász Dezső, a Szlovákia sági Szövetség helyi szer*! nek alelnöke: - Azt hiszem, gyerekek boldogságáról van nem szabad sajnálni a szer) re fordított időt, energiát. Ijjí a velük való foglalkozást, mi ják ezt a napot. Szeretnénk!) mányossá tenni ezt a ra vényt, sőt, idővel talán ki isti ni. Sok múlik persze a szpai kon, akik apró ajándékokkal veskedtek most is az aprósi nak. Kezdődik a „tánc". A n első felében a kultúráé a 1! éneklőcsoport, country-tánc, gyermekjáték-feldolgozás. D kerékpárverseny, „peci zsákbanfutás, futóverseny,! hőség miatt a felnőttek a fá nyékába húzódnak, a gyerek szont... Nem lehet őket megi ni. Még a késő éjszakába rl diszkón is bírják a „gyűrődés! Ha „Égi áldás" a magiinl őrzött gyermeki tisztaság, úgJ áldás" a gyermek is. Hagyjuk] ni, itt a földön. Úgy, ahogyaijj Lekéren teszik... KERTÉSZ G A bicajosok célba érnek... Fotó: Juhász Ih RAKOTTYAS A visszhang visszhangja Kibővített önkormányzati ülésre kaptunk nemrégiben meghívót Rakottyásról. A tanácskozás egyetlen témáját a lapunkban megjelent Rakottyás a választópolgárok szemével című írás szolgáltatta, amelyben Tóth Gyula, a Csemadok helyi szervezetének elnöke több szempontból bírálta a község polgármesterének, Boros Évának a munkáját, a kulturális szervezethez való hozzáállását. Az említett írás visszhang volt a polgármester korábbi nyilatkozataira. Az említett önkormányzati ülésre a Csemadok-szervezet minden vezetőségi tagját meghívták - sajnos nem jelentek meg mindannyian. Ám azok, akik részt vettek az ülésen, egyértelműen tanúsították, hogy a Csemadok helyi szervezete és az önkormányzat között jó a kapcsolat. A nézetkülönbség és a meg ne;n értés állítólag abból adódott, hogy Tóth Gyula másodkézből kapta az információit, nem a polgármestertől. (Sajnos éppen az nem jött el az ülésre, akitől a téves információk származtak.) Ami a kölcsönkapott 5 ezer koronát illeti, a polgármester elmondta, hogy téves volt az állítás, mert az összeg nem kölcsön, hanem támogatás. De mint megjegyezte: a pénz felhasználásával kapcsolatban van egy kikötése. A Csemadok csakis kulturális célokra fordíthatja, és az év végén elszámoltatja a vezetőséget, hogy mire költötték a pénzt. Ha nem tudják felmutatni, milyen kulturális akcióra (vásárlásra) fordították azt, akkor visszakéri a teljes összeget. Leszögezte továbbá, hogy a kultúrház átadása után bevezetett „házirend" betartásához továbbra is ragaszkodik. A rendezvény előtt a kultúrház gondnoka átadja a szervezőknek az épületet, amelyet azok a rendezvény után kitakarítva, ugyanolyan állapotban kötelesek visszadni. Az esetleges károkat (törött szék, kivert ablak) a szevezők kötelesek megtéríteni. Az önkormányzat tagjai tanúsították, hogy a Csemadok elnökének azon állítása sem helytálló, hogy a kultúrház bérleti díja egy akcióra ezer korona. Külön elbírálás alá tartozik, hogy milyen rendezvényt tartanak benne. A színdas bok, esztrádműsorok bemuí tása vagy író-olvasó találkozói után például semmit nem ke! fizetni a teremért. - Amennyiben az 5 ezer J rónát a Csemadok szervezel kulturális célokra, könyvek, l| mezek stb. vásárlására íef használja - mondta a polgár mester -, az önkormányzati zonyára megszavazza sa mukra az újabb támogatású rendet és a fegyelmet azoj ban megkövetelem. Nem aj gedhetem, hogy szétverjék ň új kultúrházat, a berendezési ket. Minden diszkó után atoj néhány törött szék, bevert al laküveg és így tovább. Éppi ezért vezettük be azt, hq minden rendezvényen vaíal nek felelnie kell a rendért, felelősök nevét írásban ki tem és ezután is írásban Ij gom kérni, ha tetszik valat| nek, ha nem. FARKAS OTTÉ Na, ki vagyok? Prikler László felvétele