Új Szó, 1995. július (48. évfolyam, 152-176. szám)

1995-07-27 / 173. szám, csütörtök

1995. július 27. KULTURA ÚJSZ

Ó 7 ) BEMUTATÓ A KASSAI THALIABAN Merész próbálkozás Kis NYELVŐR Uborkaszezon nélkül is sok minden vegetál, szenved és haldoklik kies. szép hazánkban. A sok között az első helyek egyikén a kultúra áll. Mit jelent ez a szó? Akkor tudjuk meg igazán, ha sárba tiporják, szándékosan elsorvasztják, megbénítják, eltapossák. Az állami dotáció a túléléshez is kevés. Ennek ellenére akadnak bátrak, elszántak és vakmerők, akik még tudnak remélni, mernek tenni valamit a kultúráért, az anyáktól tanult szóért, a nyelvért. Néhány lehetetlent nem ismerő ember Kassán létrehozta, szinte a semmiből, állami támogatás nélkül, a ROZINANTE ZSEBSZÍN HÁZ-at. Verebes István, a Kassai Thália Színház új főrendezője segítette őket ahhoz, hogy a tervbe vett előadás anyagát az alkotók rendelkezésükre bocsássák, és ők készségesen vállalták a segítséget az előadás létrehozásában. így kerülhet színre a Budapesten 1979-ben BUDAPEST ORFEUM címen bemutatott előadás, melynek szerzőpárosa Benedek Miklós és Orosz István. Ez a zenés kabaré-összeállítás az 1907-1945 közötti kort idézi fel jelenetekkel, humoros párbeszédekkel, a kor tréfáival, édes-keserű, fanyar ízekkel, sok-sok kupiéval, a máig ismert Zerkovitz- és Márkus Alfréd-dalokkal. A kor: a Monarchia bukása, az I. világháború, a Horthy-korszak és a II. világégés. Az összeállítás értelmezésén, melyet a Zsebszínház BUDAPESTI KABARET címmel mutat be, semmit sem változtattak, hiszen az a kor, amelyről szól, sokban hasonlít korunkhoz. A kisember problémái ma is ugyanazok. A mélyülő társadalmi ellentétek, a szegénység és gazdagság közötti szakadék, a nacionalizmus, a faji összeférhetetlenség, a fel-felrémlő fasizmus veszélye. Az eredeti előadás két főszereplőjét, Benedek Miklóst és Szacsvay Lászlót személyesen is várják a bemutatóra, melyre holnap este 19 órai kezdettel kerül sor Kassán, a Thália Színházban. Egyelőre egy kassai koncertiroda vállalta fel az előadások szervezését, de a későbbiekben saját ügynökség (koncertiroda) létrehozását is tervezik, amely idővel bejegyzett városi színházként működne. A hazai előadás szereplői: Boráros Imre, a Komáromi Jókai Színház, Dudás Péter, Varga Anikó, a Kassai Thália Színház művészei, zongorán kísér dr. Vlastimil Tichy és szalonzenekara. Kassán kívül fellépést terveznek Nagykaposon, Királyhelmecen, Kistár kányban, Bodrogszerdahelyen, Szepsiben, Buzitán, Tornán, Rozsnyón, Krasznahorkán, Tornaiján és Gömörhorkán. Merész próbálkozásnak neveztük az előadás és a Zsebszínház létrehozását. Ám hogy ne maradjon meg kísérletnek, tőlünk, nézőktől, a mi részvételünktől és támogatásunktól is függ. F. P. Meghalt Máša Haľamová (1909-1995) Margita Figuli, a kortárs szlovák irodalom nagyasszonya után eltávozott Máša Haľamová is. Hosszú életpályája szinte átívelte az egész XX. századot. 1909-ben született Blatnicán. Mindössze tizennyolc éves volt, amikor Dar (Ajándék) címmel megjelent első verskötete, majd négy évvel később, 1932-ben Červený mak (Piros pipacs-) címmel adták ki verseit. Mindkét verskötetéhez bőven merített a szlovák népdalok, balladák és népköltészet tiszta forrásaiból. Haľamová verseiben a jellegzetes szlováktájat (a Magas-Tátra hegyeit és völgyeit), az érzékeny női lélek apró rezdüléseit, az élet jelentéktelennek tűnő dolgairól valló árnyalt helyzetképeit örökítette meg, példamutató írói fegyelemmel. Szinte hihetetlen, de harmadik versgyűjteményére - amely már talán összegző szándékkal készült - kerek harmincnégy évet kellett várnia, s ez (férje elvesztését követően) 1966-ban, Smrť tvoju žijem (Megélem halálodat) címmel látott napvilágot. Az egész életműből világosan kiolvasható, hogy szűkszavú költészetének középpontjában az örök Ember s annak minden gondja és baja foglal helyet. Milan Rúfus írja róla egy helyütt: „Hiszen ez a költőnő úgy várt a versre, mint ahogyan az érintetlen asszonyok várják a szerelmet; csak akkor adta át magát neki, ha az igazán megérintette." Máša Haľamová többműfajú író volt. A hatvanas évek második felében a gyermekirodalom felé fordult figyelme, és számos gyermekkönyve (leporellója) is megjelent. Példának okáért a Pukkancs, Hólyag és ba rátái (Mladé letá, 1968) Aczél János, a Kókuszdióban lakó kis cinke (Mladé letá, 1978) című mesekönyve pedig Csulák Mihály fordításában juthatott el a kis magyar olvasókhoz. A kisebb-nagyobb rendszerességgel publikáló költő művei az utóbbi két évtizedben jobbára a Smena, a Mladá fronta és a Literárne pohľady hasábjain láttak napvilágot. Mint műfordító, leginkább cseh, luzsicai szorb és orosz írók műveit ültette át anyanyelvére, de szerkesztői munkássága mellett sem mehetünk el szótlanul. Költészetére magyar műfordítóink, sajnos, nem figyeltek oda eléggé. Máša Haľamová immár odaát, az égi kaszálón szedeget tarka mezei virágot csokorba: persze hogy „mezítláb" és vállaira hulló angyalhajjal. VÖRÖS PÉTER Bibliológia A Nemzetközi Bibliológiai Egyesület szervezésében tartottak kétnapos kutatói konferenciát a hét elején Budapesten, az Országos Széchényi Könyvtárban. Az írásos kommunikációs rendszer változásai 1985 után a közép-európai országokban címet viselő tanácskozáson bolgár, cseh, francia, lengyel, szlovák, valamint magyar könyvtudományi szakemberek vettek részt. Az eszmecserék közül figyelmet érdemelt többek közt az az értekezés, amely az utóbbi évek csehországi könyvkiadásáról, a szomszédos országban végzett olvasói „elégedettségkutatásról" szólt. Seres Zuzsa, a Magyar Kultúra Alapítvány munkatársa a magyarországi könyves szakma átalakulását, a szervezeti változásokat és problémákat vetette össze a nyolcvanas évek végén és a kilencvenes évek közepén végzett kutatások tükrében. Kis nyelv-e a magyar? Mi, magyarok gyakran mondogatjuk, hogy kis nép vagyunk; nyelvünkről is azt tartjuk, hogy a kis nyelvek közé tartozik. Igaz, az olyan óriások mellett, mint amilyen pl. a 800 millió beszélőt számláló kínai-mandarin vagy a mintegy 500 millió ember által beszélt angol, a magyar aprócskának tűnik. Ám ha a világ nyelveinek összességéből indulunk ki, tüstént másképpen látjuk a magyar helyzetét. A világ nyelveinek számát nehéz egyértelműen meghatározni, mivel a standard, azaz irodalmi nyelvváltozattal nem rendelkező nyelvek esetében nehéz eldönteni, hogy a két szomszédos területen beszélt idióma más-más nyelv-e vagy csak két, némileg eltérő nyelvjárás. Décsy Gyula amerikai magyar nyelvészprofesszor számításai szerint a világon ma mintegy 2800 nyelvet beszélnek anyanyelvként. E 2800 nyelvből csak 200-nak van egymilliónál több beszélője; ezeket szokás „milliomos" vagy „fő nyelveknek" nevezni. A magyar nemcsak a világ nyelveinek összességében, hanem még ebben a jóval szűkebb körben is rendkívül előkelő helyet foglal el: nyelvünk a maga 14 millió beszélőjével a „világranglista" 46. helyén áll! Ilyen szemszögből nézve tehát nyelvünk éppenséggel a világ legnagyobb nyelvei közé tartozik. Ha pedig azt is figyelembe vesszük, hogy nyelvünk fejlett, sok száz éves írott kultúra hordozója, s a nyelvi funkciók teljes körében használatos, a magyart mindenképpen a világ legjelentősebb nyelvei között kell számon tartanunk. Még szembetűnőbb nyelvünk jelentősége, ha közvetlenebb környezetünk, Kelet-Közép-Európa nyelveit tekintjük összehasonlítási alapnak. Amint Décsy Gyula rámutatott, a Baltikumtól Görögországig terjedő területen csupán három nyelv nagyobb a magyarnál. Az ukrán, a lengyel és a román. Az összes többi, így pl. a cseh, a bolgár, a fehérorosz, a görög, a litván, az albán, a szlovák - mögöttünk foglal helyet. A szlovák például a 112. helyen áll, szemben a mi 46. helyünkkel. A magyar nyelv köztudomásúan az ún. uráli, közelebbről pedig finnugor nyelvek közé tartozik; e nyelvcsalád legismertebb képviselői a magyarokon kívül a finnek, az észtek, a karjalaiak, a cseremiszek, a mordvinok, a lappok. Legközelebbi nyelvrokonaink a nyelvcsalád ún. obi-ugor ágát alkotó vogulok és osztjákok. Meg kell azonban jegyezni, hogy csupán a magyar nyelv tekinthető uráli, ill. finnugor eredetűnek; maga a magyar nép hagyományait., népi kultúráját, embertani alkatát, lelki beállítottságát tekintve sokkal inkább töröknek mondható, vagyis az ujgurokkal, üzbégekkel, tatárokkal, oszmánt-örökökkel és más türk népekkel rokon. De térjünk vissza az uráli nyelvekre! Ezek száma húsz körül mozog, néhányukat azonban csak pár száz ember beszéli. Az uráli nyelvcsaládon belül a magyarnak egészen különleges a helyzete: nyelvünk a maga 14 millió beszélőjével messze a legnagyobb uráli nyelv, amelyet csak távolról követ az 5 millió beszélőt számláló második „helyezett", a finn. Mivel az uráli nyelveket összesen mintegy 23 millió ember beszéli, a magyarnak több beszélője van, mint az összes többi uráli nyelvnek együttvéve. Végül még egy kényszerképzetünkre érdemes rámutatni: állítólagos jelentéktelenségünk mellett sokszor azzal is kínozzuk magunkat, hogy társtalanok, idegenek vagyunk a minket körülvevő népek tengerében. Való igaz: legközelebbi nyelvrokonaink nyelve is oly távol álla miénktől, hogy a nem szakemberek föl sem ismerik a rokonságot. Azt viszont nem szoktuk tudatosítani, hogy mindez azt is jelenti: nyelvünk a környezetünkben használt nyelveknél összehasonlíthatatlanul ősibb. A magyar a tudomány jelenlegi állása szerint mintegy háromezer éve önálló nyelv. Az angol vagy a német például ennél legalább ezerötszáz évvel fiatalabb, nem beszélve a szláv nyelvekről, különösen pedig a szlovákról, amely tulajdonképpen csak a múlt században vált le végérvényesen a cseh nyelvről azáltal, hogy a szlovák nemzetébresztők létrehozták önálló irodalmi nyelvi változatát. Persze a nyelvek ősisége vagy fiatalsága nem értékkategória: akár régi egy nyelv, akár fiatal, mindenképpen csodálatos és megbecsülésre, védelemre méltó alkotás. LANSTYÁK ISTVÁN HÍRVIRÁGOK Az olvasást anyanyelven kell megtanítani, A Nemzetközi Olvasástársaság és magyar tagszervezete háromnapos konferenciát rendezett Budapesten. A szekcióüléseken 30 ország 300 szakembere cserélte ki tapasztalatait a család és a társadalom szerepéről, az olvasási szokásokról, a tankönyvekről, az iskolai módszerekről, valamint a video és az olvasás kapcsolatáról. Nagy Attila, a Magyar Olvasástársaság vezetője hangsúlyozta, hogy világszerte növekszik az úgynevezett funkcionális analfabéták aránya, ami azt jelenti: sokan, akik bár megtanulnak írni és olvasni, mivel nem gyakorolják - elfelejtik ebbéli tudásukat. A legnehezebb helyzetben a beszédmegértési problémákkal küzdők vannak, azok a gyerekek, akikkel nem beszélgetnek eleget otthon. Megfigyelték azt is: ahol a szülők nem olvasnak, ott kevésbé tud olvasni a gyerek. A vizsgálatok azt is igazolták, hogy a könyvtárhasználat is befolyásolja az olvasást: többen és jobban olvasnak ott, ahol van könyvtár. Nagy Attila kiemelte, hogy az olvasást az anyanyelven kell megtanítani, és csak azt követően angolul vagy a kisebbségek esetében az adott ország nyelvén. A holland mesterért folyó per ősszel folytatódik. A Pitar van Laar németalföldi mester festményének tulajdonjogáért indított pert a Kölni Tartományi Bíróság októberre halasztotta. A mintegy félmillió márkátérő kép, mely bástyajelenetet ábrázol, 1945-ig a Liechtenstein család birtokában volt, a háború után azonban a beneši dekrétum alapján a csehszlovák állam elkobozta. A brünni Műemlékvédelmi Intézet 1991-ben német kérésre kölcsönadta a kölni kiállítás számára. Annak megnyitása után a liechtensteini herceg beperelte a kölni városházát, követelve a festmény visszaszármaztatását, minthogy szerinte a tulajdonjog őt illeti meg. A művet jelenleg a jogerős döntés meghozataláig Németországban letétbe helyezték. A felperes alternatív javaslatot nyújtott be, miszerint amenyiben a német bíróság elismerné a cseh tulajdonjogot a beneši dekrétumok alapján, a képet mint némettulajdont elkoboznák, s a német állam a Liechtenstein családot kártalanítaná. Camoes-díjat kapott Jorge Amado. A brazíliai Jorge Amadót, aki a legolvasottabb a portugál nyelven írók között, Lisszabonban Louis Camoes-díjjal tüntették ki. Camoest, a XVI. századi portugál költőt „a portugál nyelv atyjának" tartják. Mario Soares portugál elnök a díj átadásánál hangsúlyozta: Amado műveit emberség jellemzi, azok a mindnyájunkat összekapcsoló kötelékekről szólnak. A díj átadásánál jelen vol Brazília elnöke, Fernando Henrique Cardoso is, aki hivatalos látogatáson a portugál fővárosban tartózkodott. A díjjal járó 60 ezer dolláros csekket Amado szülőföldjének, Bahia államnak adományozza. „Mindent, amit alkottam, szülőföldemnek köszönhetek" - mondta a 82 éves író, aki 31 regényt alkotott. A pápa versei oroszul. Szokatlan ajándéknak örülhetnek a lengyel irodalom orosz szerelmesei. A moszkvai Vahazar magánkönyvkiadó az országban elsőként kiadta Karol Wojtyla, vagyis II. János Pál pápa verseinek gyűjteményes kötetét orosz fordításban. Az egykori krakkói bíboros a katolikus egyház fejévé történt megválasztása (1978) óta nem publikált új verseket. A nemrég megjelent Kripta című kötetbe az ezt megelőző 40 év alatt született költeményei kerültek. „Karol Wojtyla versei az életben helyét kereső ember drámai küzdelmét jelenítik meg" - mondta a kötet fordítója és összeállítója, Andrej Bazilevszkij. Mao csaknem szappangyártó lett. A kínai Capital Economic Information Daily című napilap szolgált e felfedezéssel. Mao Ce-tung 1911 októberében lépett a hadsereg kötelékébe, a jövőjét illető komolyabb elképzelések nélkül. Az ifjú Mao egy újsághirdetés alapján rendőrképző iskolába jelentkezett, majd újfent hirdetés hatására szappangyártó technikumot választott. Ez az iskola ugyancsak vonzotta a jövőbeli forradalmárt, mert tandíjmentességet biztosított, azonkívül ingyenes szállásról és ellátásról is gondoskodott, némi zsebpénzzel megtoldva. Idővel Mao a jogászképzés és a kereskedelmi akadémia területére is kirándult, de innen mihamar távozott, lévén, hogy nem tudott jól angolul, amely az oktatás nyelve volt. Végül egy Chu-nan tartománybeli elit középiskolában kötött ki. Mindezt akkor közli a szóban forgó lap, amikor Mao személyének bálványozása kezd újjáéledni Kínában. Hitler röntgenképei Angliában. Teljesen véietie nül, a londoni közhivatali iratok archívumából került elő a közelmúltban a Hitler fejéről készült több röntgenfelvétel, valamint számos orvosi lelet. A röntgenfelvételeket Irwin Giesing dr. készítette a Hitler elleni 1944-es sikertelen merényletet követően. Ezek a háború után kerültek az angol hadtörténeti gyűjteménybe, amikor a britek kihallgatták Hitler személyi orvosát. Az említett nyilvános levéltári állagba 1980-ban utalták át. Az archívum szóvivője elmondta, hogy a felvételekből és egyéb leletekből nyilvánvaló: Hitler a merénylet után hallási zavarokkal küszködött. (külföldi hírügynökségek és lapok alapján) Méry Gábor felvétele