Új Szó, 1995. június (48. évfolyam, 126-151. szám)

1995-06-20 / 142. szám, kedd

8 | Ú J SZÓ MOZA I K 1995. június 19. BORSI Folklórfesztivál Borsiban Borsiban a II. Rákóczi Ferenc Eraléktársaság a fejedelem születésének évfordulója alkal­mából újra megrendezte az alapiskolások hagyományos folklórfesztiválját. A fejedelem szülőháza előtti mellszobrának megkoszorúzása után (ame­lyen a II. Rákóczi Ferenc Emlék­bizottság magyarországi képvi­selői is részt vettek) hét csoport lépett közönség elé a színültig •megtelt borsi kultúrházban. Oktatóiknak, vezetőiknek, a közönségnek az ifjú táncosok és énekesek, nem okoztak csa­lódást. Rövid műsoraikban kitűnően reprezentálták nem­zeti-népi kultúrájukat, előadói felfogásukat, stílusukat mind a magyar, mind pedig a szlovák csoportok képviselői. Különö­sen a bodrogközi, az Ung-vidéki és egyáltalán a zempléni tánco­sok teljesítménye vált felejthe­tetlen élménnyé. Hajdú Jenő, az emléktársa­ság borsi elnöke, a fesztivál főszervezője így nyilatkozott: ­Örülök, hogy ebben a kissé ne­héz gazdasági helyzetben is si­került megrendeznünk az idei fesztivált. Azonban elszomorít, hogy a sátoraljaújhelyiek, a munkácsiak és a szatmárné­metiek nem tudtak eljönni. Pe­dig én úgy gondolom, ebben a zavaros időszakban a népeink közti barátság éppen az ilyen összejövetelek révén mélyülhet el legjobban. Azt hiszem, ennek a fesztiválnak (és a követ­kezőknek is) a legfontosabb fel­adata, hogy már gyerekkorban elvessük a hagyományőrzés és -ápolás magvait, és méltó utó­dokat neveljünk nemzeti éné­keink megtartásához. Tesszük ezt főleg itt, a nemzetek és nemzetiségek egyenlőségéért küzdő fejedelem szülőfalujá­ban. A fesztivál gálakoncertje, majd az ezt követő gyermekmu­latság csakúgy, mint az egész fesztivál, a jókedv és a vidám­ság hangulatát tükrözte. (katócs) KASSA Életképek fotókon A kassai Jakoby Galéria Erzsé­bet utcai kiállítótermében meg­nyílt - és július 2-ig tart - a „ci­vil" foglalkozását tekintve moz­donyvezető, szabad idejében pedig elsősorban művészfotó­zással foglalkozó Fleischer György fényképkiállítása. Az al­kotóművész fotói emberközeli életképeket ábrázolnak. (g-f) IPOLYKESZI ES IPOLYKISKESZI Pontatlan helységnévtáblák Dél-Szlovákia nemzetiségileg vegyesen lakott területein a magyar nyelvű helységnévtáblák meg­jelenése, enyhén fogalmazva, vegyes érzelmeket váltott ki a többségi nemzethez tartozók egy ré­szében. Csak reménykedhetünk, hogy szlovák pol­gártársaink túlnyomó része megbékélt a magyar névtáblák kihelyezésével. Úgy tűnik, mi, kisebbségiek viszont bele­törődtünk abba, hogy egyik-másik névtábla hibá­san vagy helytelen megnevezéssel került a helyé­re. íme, egy példa. Amint a mellékelt fényképek is bizonyítják, az Ipoly mentén két Ipolykeszi nevű község is található. Míg a Kosihy nad Ipl'om felira­tú tábla alatt jogos az Ipolykeszi megnevezés, ad­dig a Maié Kosihy tábla alatt, ha nem tévedek, Ipolykiskeszi lenne a helyes falunév. Egyébként a táblatörvénynek köszönhető, hogy némely község helytelen szlovák megnevezését kijavították. Csak az Ipoly mentéről három esettel is szolgálni tudok. Korábban Čeláre (Csalár) Čelárykent, Koláre (Kóvár) Koláryként és Širákov (Širák) Širakovként szerepelt a helységnévtáblán, És az sem elhanyagolható körülmény, hogy az új szlovák nyelvű névtáblák mutatósabbak, esztéti­kusabbak, mint az előzőek voltak. Ezek alapján szlovák részről is volt némi haszna a táblatör­vénynek. BODZSÁR GYULA KRASZNAHORKA VARALJA Elmaradnak a várjátékok Mind fekvésében, mind külső és belső építészeti kiképzésé­ben Közép-Európa egyik legfigye­lemreméltóbb középkori öröksé­ge a krasznahorkai vár. Az év­századok viharait túlélve ma a vár idegenforgalmi látványos­ságként csalogatja és gyönyör­ködteti a hazai, valamint a kül­földi látogatók ezreit. A vidék és a vár vonzerejére számítva hatá­rozta el a vár alatti réten hosszú évek óta szórakoztató és játék­berendezéseket működtető Braspol Kft., hogy idegenforgal­mi látványosságként várjátéko­kat szervez. A várjátékoknak az elmúlt két évben kialakult a többnapos, főként a különféle középkori élet- és harci formákat megelevenítő, látványos mutat­ványokra építő menetrendje. Si­kerrel, hiszen tavaly a 10 napon át tartó vár alatti attraktív ren­dezvénysorozaton a viszonylag magas árú belépők ellenére is mintegy 5-6 ezer ember vett részt. Gömörben, az ország más tá­jain, sőt külföldön is várták, hogy az idén szintén folytatódik a lát­ványos múltidézés. Ám minderre most nem kerül sor. - Nagy és komoly terveink voltak a várjáté­kok megrendezésével kapcso­latban - mondja František Bra­dáč, a Braspol Kft. egyik tagja: ­Sajnos, a helyieknél kezdetektől fogva ellenállásba ütköztünk. Nem támogattak, nehezen tűrtek meg, és igyekeztek aka­dályokat gördíteni elképzelése­ink megvalósítása elé. Pedig mi a falunak nagyon sok ingyenbe­lépőt biztosítottunk. Ennek elle­nére azt akarták, hogy minden eladott belépőjegy ára után 20 százalékot fizessünk be a közsé­gi kasszába. Ez számunkra elfo­gadhatatlan követelés, így eláll­tunk a játékok idei megrendezé­sétől. Az ügy kapcsán megkér­deztük Prékop Pétert, Kraszna­horkaváraija alpolgármesterét is. - Sajnos, sok kérdésben tisz­tázatlan községünk és a Braspol viszonya. A tavalyi várjátékok ügye is ilyen volt; mi elfogadtuk, hogy a falu a tiszta nyereség 15 százalékát kapja meg a ren­dezőktől. A több mint 700 ezer koronás bevétel után ők olyan nyereséget mutattak ki, amiből a község mindössze 3000 koro­nát kapott. Úgy éreztük, ezzel je­lentősen megrövidítettek ben­nünket, s ezért kértük az eladott jegyek után százalékos részese­désünket, s nem ingyenjegyet, mert abból a falunak nincs bevé­tele - közölte az alpolgármester. AMBRUS FERE TORNAIJA Készül az emlékmű Vajon milyen elképzelések­kel lát munkához a rozsnyói Bischof Péter műépítész, Pavol Bradovka szobrász és Ulman István fafaragó, a tornaijai em­lékműpályázat győztese? - Az elmúlt napokban írtuk alá a tornaijai önkormányzat képviselőivel a szerződést ar­ról, hogy mint a világháborús emlékmű-pályázat győztesei az általunk megtervezett em­lékművet a helyi megjegyzé­sek figyelembe vételével a kitűzött őszi határidőig elké­szítjük. Már el is kezdtünk ezen dolgozni. A nagyon igé­nyes, komoly munkát feltéte­lező emlékmű meghatározó elemei a fa és a kő lesznek. Az emlékmű jelentőségénél fogva nagy hatással lehet az őt övező térre is." Ezért szeret­nénk, ha Tornaija főterének parkja egy egységes terv alap­ján fokozatosan átalakulna ­Vallották a művészek. (ambrus) Krasznahorkaváraija • • Kassai f • f Borsi \ • Bős t ^J Tornaija • C ~ Ipolykiskeszi Garampáld RIMASZOMBATI JARAS Bírálat es cáfolat A május elsejei nagygyűlés résztvevői Rimaszombatban kiált­ványt fogadtak el, amelyben egye­bek mellett a kormány dotációs politikáját bírálva kifogásolták, hogy csupán olyan települések ré­szesülnek az államkasszából, amelyeknek az élén a jelenlegi kormánykoalíciónak a színeiben befutott polgármesterek állnak. A kiáltványt elküldték a különböző szintű hivatalokhoz. Többek között megkapta Jozef Šimko, a Rima­szombati Járási Hivatal vezetője is, aki természetesen cáfolta a felho­zott vádakat. A járási hivataltól ki­kértük azoknak a településeknek a névsorát, amelyek 1995 első fél­évében állami támogatásban ré­szesültek. Zárójelben feltüntettük a polgármester nevét és a politikai pártot, amelynek színeiben indult a választásokon. Gázvezeték építésére: Runya: 2 millió korona (Ragályi Ferenc, Együttélés), Tornaija: 500 ezer korona (Schwartz Arpád, MPP), Tiszolc: 2 millió korona (Pe­ter Mináč, DBP), Klenóc: 1,4 millió korona (Pavol Struhár, DBP) Vízvezeték építésére: Sajószentkirály: 1,5 millió koro­na (Mária Nagyová, független), Óbást: 1 millió korona (Farkas Magda, MPP), Rimajánosi: 1 millió korona (Juraj Kučera, független), Sajógömör: 1 millió korona (Cser­nok István, DBP), Rimaszombat: 2,5 millió korona (Pavel Brndia; DBP), Pálfalva: 1 millió korona (Ján Jaloviar, DSZM). Csatornák, víztisztítók építésére: Gömörpanyit: 1 millió korona (Sipkái Imre, Együttélés), Tiszolc: 5 millió korona (Peter Mináč, DBP), Cserencsény: 800 ezer korona (Miloš Očenáš, KSZU). Hulladékfeldolgozásra: Nyústya: 1 millió korona (Jozef Kolesár, DBP), Eg/házasbást: 800 ezer korona (Szitás Anna, MPP). (-kas) GARAMPALD Víz- és gázvezeték építése Nincs könnyű helyzetben az alig háromszázegynéhány lakosú Garam­páld polgármestere, Kiss László mérnök, aki immár a második megbíza­tási időszakban élvezi a polgárok bizalmát - Az elmúlt húsz év alatt fokozatosan leépült a községünk. Előbb a kisiskolánk szűnt mega hetvenes évek közepén, aztán az alacsony gyer­meklétszám miatt az óvodánk is. Jelenleg a szomszédos Kisgyarmatra járnak oviba, amelyet közösen üzemeltetünk az ottani községi hivatallal. Valamikor posta is volt a falunkban, működtek a társadalmi szerveze­tek. Ma már csak a sportszervezet és a vadászszervezet létezik. Sajná­latos módon a Csemadok alapszervezete még a nyolcvanas évek dere­kán spontán módon felbomlott - mondja lehangolóan Kiss László pol­gármester. - Mennyiben változott a falu élete a rendszerváltást követően? - A leépülés következményeit nem lehet egyik napról a másikra meg­szüntetni, kiváltképpen a kis településeken, mint amilyen a miénk is. Szűkös anyagi forrásaink nagyobb beruházásokat nem tettek lehetővé. Az elmúlt időszakban elvégeztük a közvilágítás felújítását, aszfaltoztunk egy-egy utcaszakaszt. Elkezdtük az esővizek elvezetésére szolgáló árkok kőlapokkal történő kirakását, mégpedig önerőből. Ez alatt azt kell érte­ni, hogy itt, helyben, saját magunk öntjük ki a betonlapokat. Ezeknek a készítésénél öt munkanélküli falubeli férfit alkalmazunk. - Milyen terveik vannak a jövőt illetően? - Megkezdtük az előkészületeket a víz- és gázvezeték építéséhez, vagyis készen állnak a tanulmánytervek. Egy korábbi mélyfúrás eredmé­nyeként a vizet saját vízforrásból tudjuk biztosítani. Terveink közt szere­pel még hozzáépítéssel modernizálni a kultúrházunkat - így összegezte röviden jövő terveiket Kiss László, Garampáld polgármestere. BODZSÁR GYULA MESTERSÉGES EGYÜVÉ TARTOZÁS A területi felosztás kritériumairól Tudvalevő, hogy már évek óta húzódik az ország új terü­letl-közlgazgatásl felosztásának megoldása. Több ter­vezet Is napvilágot látott, de egyik sem tett szert túl nagy népszerűségre. Újabban az a hír járja, hogy a bel­ügyminisztérium a témával kapcsolatban új terveken dolgozik. Az anyag nem nyilvános, néhány önkormány­zati vezetőnek sikerült mégis azzal megismerkednie. Kvarda Józseftől, Csenke polgármesterétől, az Együtté­lés önkormányzati alelnökétől kérdeztük meg, milyen anyagokról van szó. - Arról van szó, hogy a belügy­minisztérium kidolgozta a terü­leti-közigazgatási beosztás új alapelveit. Ezek csak úgyneve­zett kritériumok, de annyira előrehaladott stádiumban van a kidolgozásuk, hogy a kormány legiszlatív tanácsa már meg is tárgyalta ezeket, ami gyakorlati­lag annyit jelent, hogy ha ebben a formában kerül a kormány elé, akkor már nem sok módosítás várható. Érdekes vonatkozásai vannak ennek az anyagnak. Ki­fejti például, hogy az itt élő ki­sebbségnek - és kétségkívül a magyar kisebbségre utal - több előnye származik abból, hogy ebben az országban él, mintha valamilyen más államban élne. A másik furcsaság: annak elle­nére, hogy minduntalan azt han­goztatják, hogy nem szabad túl­politizálni ezt a kérdést, szerin­tem ez az anyag politikai doku­mentumnak számít, amely a nemzetállam eszméjét emeli pi­edesztálra. Minden kritérium­ban az első helyen van a hatá­rok sérthetetlensége, a terület integritása és a szuverenitás. Holott a területi beosztás nem erről szól, az országon belüli fel­osztásban ezek a gondolatok annyira a nemzetállamot dicsőítik, hogy az már zavaró. A dokumentum zárókritériumaí­ban olvasható, a területi-közi­gazgatási beosztásnak ki kell váltania valamiféle együvé tarto­zási elv működését, ami azt je­lentené, hogy az ember az or­szág bármely részében éljen, Zsolnán, a Csallóközben vagy Kassán, ugyanazt az együvé tar­tozást kell megélnie. A kritériu­mok másik célja, hogy az embe­rekben kialakult regionális tudat - gondolok itt a Csallóközre, Mátyusföldre, Bodrogközre stb. - fölé egy régiók feletti tudatot, egy össz-szlovákiai tudatot kell emelni az emberekben. Ehhez hasonló megdöbbentő gondola­tokkal van tele ez dokumentum. Én mindig is csallóközinek fo­gom érezni magamat, hiába pró­bálnának valami mást rám erőltetni. Szerintem a szocialis­ta hazafisággal is ez volt a baj, ugyanis egy országot szeretni abszurd dolog. Ha én tudom szeretni a saját városomat, a sa­ját régiómat jó értelemben vett lokálpatriótaként, akkor való­színű, hogy az országhoz is pozi­tív lesz a viszonyom. De ezt ne akarják egy területi-közigazgatá­si koncepcióval rám erőszakol­ni. Ha ezeknek a rafinált homo­genizációs elgondolásoknak ér­vényt akarnak szerezni, ez csak úgy oldható meg, ha megmarad a dél-északi felosztás. Ez az anyag a leendő régiókat illetően semmiféle konkrétumokat nem tartalmaz, ha figyelembe vesszük az említett homogeni­zációs elgondolásokat, ebből nagy valószínűséggel kétféle megoldás vezethető le: a hét te­rületre való felosztás, de az is el­képzelhető, hogy visszatérnek a volt három plusz egyes kerületi rendszerhez. Kezembe jutott egy olyan dokumentum is, ame­lyik arról ír, hogy a tavalyi komá­romi nagygyűlés nyomán döb­bentek rá a szakemberek arra, igazából még senki nem vizsgál­ta meg, hogy Dél-Szlovákiának különleges közigazgatási megol­dásra lehet szüksége. Őszintén szólva meglepett, amikor meg­tudtam, hogy a belügyminisztéri­um egy szakembercsoportot bí­zott meg ennek a kérdésnek a feldolgozásával. Viszont kétlem, hogy ha készült is ilyen tanul­mány, azt figyelembe vették az említett kritériumok kidolgozá­sában. (gaál) BŐS Kulturális ünnepély Június 18-án, vasárnap délu­tán a bősi parkban ismét megren­dezték a Csemadok kulturális ün­nepélyét és a szövetkezeti napot. A mintegy négyezer látogató meg­tekinthette a Dunaszerdahelyi já­rás legiobb amatőr együtteseinek fellépését, köztük a Csallő, az Is­tiglinc néptáncegyütteseket, a Pántlika zenekart, az egyházkar­csai, a csallóközkürti népdalkörö­ket, a bősi gyermekkart, a nyáras­di Sarló citerazenekart és népdal­kört, valamint a somorjai Prvosi­enky tánccsoportot. Tapsolhatott a szlovéniai hosszúfalusi és pe­tesházi együtteseknek, valamint Kosáry Judit, Bősi Szabó László, Miklóssy József és Szentendrei Klára nótaénekeseknek, akiket a budapesti Oláh Kálmán és nép. zenekara kísért. A műsor végén a rendezők a belépőket kisorsolták, igya közönség soraiból többen ér­tékes díjakkal térhettek haza.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom