Új Szó, 1995. február (48. évfolyam, 26-49. szám)
1995-02-01 / 26. szám, szerda
_6j ÚJ SZ Ó T ANÁCSA DÁ S NYILVÁNOS VITA MOHI BEFEJEZÉSÉRŐL Atomerőmű-átvilágítás Szlovákia villamosenergia-szükségletének felét a Jaslovské Bohunice-i atomerőmű fedezi. Ennek ellenére a Léva melletti Mohin 1984-ben egy hasonló nagyságú atomerőmű építése kezdődött meg. 1992-ben, miután az állami költségvetés tovább már nem volt képes előteremteni a befejezéséhez szükséges összegeket, a Szlovák Villamossági Művek (SEP) külföldi partnerek után nézett. „Partnerszerepre" a francia Electricité de France (EdF), a német Bayerwerk AG és Preusen Electra, illetve az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD) vállalkozott, ezek összesen 1,3 milliárd márka hitelt folyósítanának az első két blokk befejezéséhez. Az EBRD azonban a hitel megítélését többek között egy nyilvános vita lefolytatásához kötötte. Az erőmű befejezésében érdekelt szervezetek ehhez egy mintegy kétezer oldalas dokumentumot dolgoztak ki, amelyet Pozsonyban, a Mohi környéki városokban, illetve a szomszédos országok szlovák nagykövetségein bocsátottak közszemlére. Az akció több nyilvános vitában csúcsosodik ki, hazánkban ilyenre Pozsonyban és Léván kerül sor. Az alábbiakban megpróbáljuk összefoglalni az előbb említett dokumentum tartalmát. Az EBRD megbízásából kidolgozott anyag bevezetőjében leszögezi, hogy a Mohiban alkalmazott V-213 típusú szovjet reaktorok eredeti terveit a SEP már korábban is javította, például úgy, hogy a Siemens cég modern és megbízható mérő-, illetve szabályozórendszerével látta el. A nyugati társaságok szakértői ezenkívül számos pótlólagos biztonsági intézkedést javasoltak, melyeket beterjesztettek a szlovákiai felügyeleti szervhez. Ez a felügyeleti szerv pedig felkérte a bécsi Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget, illetve a németek és franciák közös atomenergetikai műszaki felügyeletét, a Riskauditot, hogy véleményezzék a javasolt intézkedéseket. A befejezés kulcsra kész főkivitelezője az EdF lenne, a szerelési munkákat a Hydrostav és a Škoda Praha, a biztonsági intézkedésekkel kapcsolatos teendőket pedig a német Siemens és a francia Framatom végezné. Az EdF ezenkívül vállalta, hogy a nyugati stílusú üzemeltetés érdekében tanácsadóként az atomerőmű üzembe helyezése után is jelen lesz Mohiban. Az első két blokk befejezésének költségei fele-fele arányban oszlanak meg a szerelés, illetve a biztonsági intézkedések között. A dokumentum szerint a Szlovák Erőművek, vagyis a SEP utódvállalata tulajdonképpen lízingelné az atomerőművet, a lízingdíj fizetésére a hazai piacon eladott áram bevételeit használva fel. Ezenkívül az áram egy részét Nyugat-Európába exportálja, bár figyelembe kell venni, hogy az ottani piac jelenleg telített. A legkisebb költségek tanulmánya Hazánkban valószínűleg most először került sor egy ilyen tanulmány elvégzésére. Ennek keretében megvizsgálták, hogy vajon az adott cél, vagyis az alapellátásra szolgáló villamosenergia-termelés elérésére melyik a legolcsóbb mód. A tanulmányt kidolgozó Putnam, Hayes and Bartlett cég alapvető kiindulási feltételként tekintette a bohunicei V-l-es atomerőmű leállítását. A legkézenfekvőbb megoldások összehasonlítása esetén a következő sorrendet állították fel: a mohi atomerőmű (az eddigi költségeket nem számítva), két, kombinált gőz-gázciklusú turbina, hagyományos szén vagy lignittüzelésű erőmű, végül egy új atomerőmű. Számszerűleg az 1994 júliusában érvényes tízszázalékos diszkontkamatláb esetén a mohi erőmű befejezése 682 millió német márkával kerülne kevesebbe, minta két gőz-gáztípusú turbina, illetve az ukrán szénre alapozott hagyományos erőmű. A tanulmány azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy más kiindulási körülmények közt ez másképpen alakul. Néhány variáció arra, amikor már nem az atomerőmű befejezése a leggazdaságosabb megoldás: 14 százaléknál magasabb diszkontkamatláb, 11 százalékos kamatláb alacsony földgázárral párosítva vagy pedig 13 százalékos kamatláb és a befejezés tervezett költségeinek 25 százalékos túllépése. A tanulmány második felében még az egyéb lehetőségeket is megvizsgálták, mint például a jelenlegi berendezések jobb kihasználása, elektromos áram keleti importja, hő-és elektromos áram kombinált termelése, illetve az energiatakarékosság. Ennek során arra jutottak, hogy a mohi atomerőmű előnye mindössze 465 millió márkára csökkent. Biztonsági intézkedések A szakértők szerint a Mohiban alkalmazott V-213 típusú reaktorok nem felelnek meg mindenben a nyomottvizes reaktorokra érvényes nyugat-európai szabványoknak, de értékelték, hogy a SEP már korábban is több helyen módosította az eredeti terveket. A módosítások főként a reaktor leállításának és hűtésének lehetőségeit, a biztonsági intézkedéseket és a földrengések következményeinek kivédését érintik. Ettől függetlenül számos hiányosságot is találtak. Javítani kell a tűzesetek megelőzésére szolgáló rendszert, megfelelő észlelőrendszerre, tűzálló berendezésekre és térelválasztásra van szükség. Nem teljesen megoldott a vezetéksérülések kezelése sem, emiatt főként a szekunder kör szorul átalakításra. Teljesen át kell értékelni a földrengésveszéllyel kapcsolatos elképzeléseket, mivel a helyszín ilyen jellegű kockázatát annak idején a szovjet módszertan szerint számolták. Ezenkívül az esetleges rengések kivédésére tervezett intézkedések sem állnak egységes rendszerben. A nyugati szakértők értékelik a hermetikusan záró, ún. másodlagos burok helyettesítésére szolgáló berendezést, de még ki kell próbálni ennek működőképességét és szigetelését. Atomerőműről lévén szó, a legnagyobb érdeklődés természetesen a primer kört, vagyis a reaktort és a hőt onnét az első hőcserélőbe elvezető rendszert övezi, hiszen ennek balesete okozhatja a legnagyobb tragédiát. A szakértők megállapították, hogy egyelőre nem készült el a reaktor védelmének komplex értékelése. Az viszont biztos, hogy több helyen is javítani kell a primer kör működési biztonságát. Hiányosnak találták azokat a forgatókönyveket is, amelyekben a lehetséges baleseti okokat, illetve a bekövetkezésük esetén szükséges teendőket elemzik. Mindezek felszámolása érdekében szakértői csoportok alakultak, amelyekbe a nyugati partnereken kívül bevonták az eredeti terveket készítő orosz intézmények munkatársait is. A dokumentáció ezután hosszasan sorolja a megoldandó feladatokat, amelyek jegyzékét tavaly szeptember hatodikán a hazai atomenergetikai felügyelet is jóváhagyta. Környezetvédelmi hatások A mohi atomerőművel kapcsolatos 1995. február 1. környezetvédelmi hatástanulmányt a brit AEA Technology dolgozta ki, együttműködve a hazai intézményekkel. Ebben leszögezik, hogy a reaktorokban képződő hőnek mindössze egyharmada alakul át elektromos energiává, a többi a hűtőtornyokon keresztül a környezetbe távozik, ami viszont nem jár majd mérhető klímaváltozással. A hűtőtornyokban elpárologtatott másodpercenkénti 0,6-1 köbméternyi vizet a Garamon létesített Veľké Közmálovce-i víztározóból nyerik. Az erőműben keletkező szennyvizeket (radioaktív, vegyszeres, kőolajszármazékkal szennyezett, illetve esővíz) megfelelően kezelik, keverik, majd pedig a hűtőtornyok hulladékvizével együtt a Garamba vezetik vissza. A visszaengedett víz hőmérsékletét, radioaktivitását és az egyéb szennyeződések jelenlétét szabványok szabályozzák. A folyó szennyezettsége nem nőne számottevően, a víz hőmérséklete pedig 0,4 fokkal emelkedne. Egyelőre megoldatlan viszont a kiégettfűtőelemek elhelyezésének kérdése. Erre több külfödi ajánlat van, de a probléma belátható időn belül nem rendeződik. Az alacsony radioaktivitású hulladék számára az erőműtől egy kilométerre kiépített tároló szolgálna, amelynek megbízhatóságát most ellenőrzik. Az atomerőműből egy 150 méter magas, jódos és aeroszolos szűrőkkel ellátott szellőztető kéményen keresztül a primer körből származó radioaktív gázok is kikerülnek, de ezek még kedvezőtlen meteorológiai körülmények közt sem halmozódhatnak fel a felszín közelében. A kijutó radioaktív anyagok ellenére a számítások szerint az atomerőmű üzembe helyezése után sem nő jelentősen a környékbeli lakosság sugárterhelése. A legveszélyeztetettebb helyen, az erőmű három kilométeres körzetében az uralkodó szélirányban élők terhelése évi 0,003 mSv-el nő. Összehasonlításként: ez az érték a háttérsugárzás 0,1 százalékát teszi ki, miközben a szabványok 0,25 mSv-t engedélyeznek. A hatástanulmány kidolgozói elemezték a lehető legsúlyosabb baleset következményeit is. Ennek megfelelően a primer zóna olyan pesszimista verzióban sérülne, hogy a felszabaduló gázok kijutnának a környezetbe. Ebben az esetben az erőmű három kilométeres környékén tartózkodókat maximálisan 3,4 mSv dózis fenyegetné, de ennek 90 százaléka az első napon jelentkezne. A pajzsmirigy 10 mSv dózist kapna. Ezek az értékek a nemzetközileg elfogadott határértékek alatt vannak, így bekövetkezésük esetén nem kellene katasztrófaelhárítási intézkedésekhez folyamodni. Kiértékelték egy ilyen baleset hosszú távú következményeit is. Ennek megfelelően az erőmű száz kilométeres körzetében ötven év alatt bekövetkező hatások főként az élelemláncot érintenék, így ellenintézkedésekkel nagy részüket semlegesíteni lehetne. A számítások szerint a baleset miatt ötven év alatt 3-4 rákbetegséggel több fordulna elő, amit valószínűleg statisztikailag sem lehetne kimutatni. TUBA LAJOS Nemsokara eidol, fognak-e valaha is „pipázni" a mohi hutotornyok... (A szerző felvétele) Mr. Software, a kommunikáció forradalmasítója (2.) (A cikk első része 1995. január 25-én jelent meg lapunkban) Bill Gates, a Microsoft, a világ legnagyobb szoftwergyártó cégének tulajdonosa többnyire mindig egy lépéssel a többiek előtt jár. Idejében ráérez az új trendekre, idejében fordítja figyelmét a közeljövő ígéretes területeire. Mivel nemcsak tervei vannak, hanem több milliárd dollárja is, ezért érdemes odafigyelni, vajon mi valósul meg elképzeléseiből. Természetesen az informatika területén óhajt áttörést elérni, kihasználva a már épülőfélben lévő információs szupersztrádát. Jelenleg az egész Földre kiterjedő kommunikációs rendszer kiépítésén és egy zsebben elférő személyi adattár létrehozásán fáradozik. Gates nem egyedül akarja megalkotni globális kommunikációs rendszerét. Összefogott Craig McCaw-veI, a róla elnevezett legnagyobb amerikai vezetéknélkülitelefon-vállalat elnökével, hogy 9 milliárd dolláros beruházással 840 kis műholdat állítson Föld körüli pályára. E műholdhálózat lehetővé tenné, hogy bolygónk legeldugottabb részei is bekapcsolódhassanak a globális kommunikációs hálózatba. amelyen keresztül nemcsak telefonbeszélgetések folytathatók, hanem képek is továbbíthatók. Kitűzött céljuk: a hálózat 2001-ben már működőképes legyen. Elképzeléseik szerint a kisméretű műholdakat csoportosan lőnék fel az űrbe, hozzávetőlegesen 550-700 km-es magasságba. A terv bökkenője, hogy megvalósításához a külföldi kormányok hozzájárulása is szükséges. Mivel információtovábbításról van szó, ami stratégiai fontosságúnak minősülhet, nem kizárt, hogy néhány országnak nem fog tetszeni egy amerikai kézben lévő kommunikációs hálózattól való függés. A másik akadály, és ez már az éleződő konkurenciaharc jele, hogy több távközlési óriáscégszintén fantáziát lát a dologban, és egymással szövetkezve tervezik a bolygóméretű információs rendszerek megépítését. A British Telecom és az MCI Communications, az USA második legnagyobb telefontársasága még 1993-ban lépett transzatlanti frigyre, melynek eredményeképpen vegyes vállalatot hozott létre a multinacionális vállalatok világméretű távközlési igényeinek kiszolgálására. E forradalmian új elképzelést látva újabb, még nagyobb távközlési szövetségjött létre, mégpedig az A. T. and T., az Egyesült Államok legnagyobb telefontársasága, a France Telecom és a Deutsche Telekom részvételével. A három cég együttes éves forgalma megközelíti a 100 milliárd dollárt, jelezve, milyen óriások mozdultak az új telekommunikációs csatában. A nagy helyezkedési harcban valamennyi érdekeltfél arra számít, hogy még az ezredforduló előtt liberalizálják az Európai Unió távközlési piacát, ami mintegy 380 millió fogyasztót tömörítő óriáspiacot jelent. Míg a bolygóméretű távközlési rendszer megépítése óriási területre terjed ki, addig a személyi adattár gyakorlatilag testre szabott, személyre szóló készülék. Ennek ellenére ugyanúgy forradalmasíthatja életünket, mint a globális távközlés. Miről is van szó? A zsebméretű adattár egy kis, színes képernyővel ellátott gép, amely kézérintésre vagy hangra működik. Egyrészt naptárként funkcionál, benne számos adattal, telefonszámokkal, másrészt üzenetrögzítőként hasznosítható. Mágneses zár esetén kulcsként is működik, képernyője révén fényképalbumként ugyancsak használható. Ami lényeges: egyben személyi igazolvány, útlevél, hajtási jogosítvány, sőt hitelkártya is, és ezzel memóriakapacitása még koránt sincs kimerítve. Bill Gates szerint ez a készülék 6 éven belül működőképes változatban piacra dobható, és tömeges elterjedése az ezredforduló utánra tehető. „A személyi adattár hardware részén már számos cég, köztük a Motorola és a Casio dolgozik, mi a Microsoftban a szükséges szoftwerprogramok megalkotásán törjük a fejünket" - közölte Mr. Software. Állítólag már az idén piacra kerül a személyi távközlő, amely a személyi számítógép és a telefon kombinációja, és ez részben már magában hordozza a Gates által felvázolt leendő adattár egyes funkcióit. Megfigyelők szerint e területen 3 csoport van harcban: a Microsoft és társai, az IBMApple-British Telecom, valamint a Sony és társai. A globális kommunikációs hálózat és a zsebméretű adattár csak látszólag két különálló dolog; az adattár ugyanis hasznavehetetlen tökéletesen működő távközlés és adattovábbítás nélkül, a bolygóméretű távközlési rendszer fontosságát pedig a hagyományos telefonálás és képtovábbítás mellett éppen az adattár tömeges elterjedése tenné még hangsúlyosabbá. Lehet, hogy nem Bill Gates nyeri meg a versenyfutást e területeken, ám akkor is legalább elmondhatja: az informatika legprogresszívabb ágaiban vállalt úttörő szerepet. (só)
