Vasárnap - családi magazin, 1994. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)

1994-06-26 / 26. szám

UBSŰmap 1994. június 26. HÉTRŐL HÉTRE Va sárnap 1994.június 26. A NAP kel 04.55 - nyugszik 20.54 órakor A HOLD kel 22.39 - nyugszik 08.25 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük JÁNOS, PÁL - ADRIÁNA valamint Adeodát, Adony, Mara, Tádé nevű kedves olvasóinkat János - a héber Johanan görö­gös-latinos Johannes alakjából rövidült. Jelentése: Isten ke­gyelme, vagy: Isten kegyelmes. Pál - a latin Paulus rövidülése. Je­lentése: kicsi, kis termetű (férfi). június 27. László június 28. Levente, Irén június 29. Péter, Pál június 30. Pál július 1. Tihamér, Annamária július 2. Ottó Az ingázó segédeszközei Az olló A felfüggesztő madzag, ese­tenként a varázsvessző hosszát korrigáló szerszám. Hiányában a felesleges részt egyszerűen leharapjuk. (Murphy) A Vasárnap 25. számának műsor­mellékletét a lapot előállító komá­romi nyomda fényezett papír he­lyett csak egyszerű nyomópapíron jelentette meg. Olvasóink elnézését kérjük! i/BSÉrnap Családi magazin Főszerkesztő: Szilvássy József (« 32 32 20) Vezető szerkesztő: Miklósi Péter (« 210/4453) Főszerkesztő-helyettes: Lovász Attila (« 210/4456) Lapszerkesztő: Flórián Márta (« 210/4452) A Hang-Kép szerkesztője: Szűcs Béla («210/4452) Grafikai szerkesztők: Szilvásy Erzsébet és Szarka Éva (« 210/4437) Szerkesztőség: 819 15 Bratis­lava, Pribinova 25., 8. emelet. Telefonközpont: 210/9. Távíró: 92308. Telefax: 36 45 29. Sze­dés és képfeldolgozás: SGT Plus és Danubiaprint, Bratisla­va. Nyomtatás: Komáromi Nyomda Kft. Szerkesztőségi hirdetésfelvétel közületeknek és magánszemélyeknek: 819 15 Bratislava, Pribinova 25., 8. emelet. Ügyfélfogadás: munka­napokon 8-tól 16.30 óráig. Te­lefon: 210/4455, 210/4478, 210/4446, 210/4447, 32 51 29. Irodavezető: telefon 210/4476. Telefax: 210/4431. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat és a Me- diaprint-KAPA. Előfizethető minden postán és kézbe­sítőnél. Külföldi megrendelé­sek: PNS igazgatósága, Pribi­nova 25, 813 81 Bratislava. A beküldött kéziratokat és fény­képeket nem őrizzük meg és nem küldjük vissza. Előfizetési díj negyed évre 117 korona. Kiadja a VOX NOVA Részvénytársaság 819 02 Bratislava, Pribinova 25 Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (« 210/4460) Adminisztráció - «210/4425 és 210/4439 Index 480 201 Vasárnaptól szombatig VASÁRNAP: 125 éve, 1869. június 26-án született Martin Andersen Nexő, az egyik legolvasottabb dán író és elbeszélő. Elbeszélései, regényei magyarul is megjelentek. Számos művét megfilmesítették. HÉTFŐ: 210 éve, 1784. június 27-én született Sze­der Fábián tanár, néprajzi és egyházi író, nyelvjárás­kutató, Benedek-rendi szerzetes, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia levelező tagja, a palócok első ismer­tetője. • 50 éve, 1944-ben Érsekújvárott született Bolya Péter író, orvos. Újságokban közzétett orvosi üzeneteivel tett szert népszerűségre. Irodalmárként regényeket, elbeszéléseket írt. KEDD: 210 éve, 1784. június 28-án született Fittel Pál csillagász és matematikus, aki greenwichi tanulmányok után vette át az egri, majd a budai obszervatórium vezetését. • 110 éve, 1884-ben hunyt el Táncsics Mihály író és politikus, a nemzeti függetlenség és a jobbágyfelsza­badítás híve, az 1848-as forradalom és szabadság- harc kiemelkedő alakja. • 80 éve, 1914-ben volt a halálos kimenetelű merénylet Szarajevóban Ferenc Ferdinánd osztrák trónörökös ellen, s ez, illetve Szerbia katonai lerohanása szolgáltatta az okot az első világháború kitöréséhez. • 75 éve, 1919-ben ezen a napon írták alá az antant hatalmak Versailles- ban az első világháborút lezáró békeszerződést Né­metországgal. Tehát kereken 5 évvel a háborút ki­robbantó ok után. SZERDA: 140 éve, 1854. június 29-én született Follinusz Aurél színész és író, 16 éves korától vándorszínész. Főleg vígjátékokat és színműveket írt, melyeket az egész országban nagy sikerrel játszottak. Leghíresebb közülük a Szeget szeggel, a Náni és a Rontó Pál. Több francia és né­met színművet fordított magyarra. CSÜTÖRTÖK: 110 éve, 1884. június 30-án született Szép Ernő költő, író, újságíró. A Nyugat költői közt tűnt föl verseivel, melyeket gyermekkori hangulatok jelle­meznek. Regényeiben, elbeszéléseiben a nagyvárosi kisemberek, századeleji művészek világát örökíti meg. Népszerűek voltak kabaréjelenetei és szín­művei. • 75 éve, 1919-ben halt meg Lord John Wil­liam Strutt Rayleigh Nobel-díjas angol fizikus, az ar­gon felfedezője. Tanulmányozta a hanghullámokat, foglalkozott az elektromágneses hullámok tulajdon­ságaival és a földrengéshullámokkal, a gázok sűrűsé­gével. PÉNTEK: 190 éve, 1804. július 1-jén szüle­tett George Sand francia írónő, akinek rendkívül tar­ka volt családi eredete: főurak, sőt fejedelmek és tör­vénytelen születések, nincstelen, máról holnapra élő egzisztenciák is megtalálhatók felmenői között. Hi­hetetlenül termékeny írónő volt, de egyénisége, vi­selkedése legalább annyira hatott, mint életműve. Az 1830-as évek első felében bohém stílű külsőségeivel - szivarozott és nadrágot viselt - Európa-szerte fel­tűnést keltett, megbotránkoztatta a „jó társaságot”, bár követőkre is talált szép számmal. George Sand többet adott korának, mint utókorának. SZOMBAT: 115 éve, 1879. július 2-án született Móricz Zsigmond író, újságíró, szerkesztő, a 20 századi magyar realista prózairodalom legkiemelkedőbb alakja, a magyar kritikai realizmus beteljesítője. Műveit több nyelvre lefordították, legismertebb műveit megfilmesítették. Bátor pöttöm Vajon hányán őriznénk meg a hidegvérünket, ha egy napon váratlanul apró zöld emberkékkel találkoznánk? Úgy tűnik, ú kis John Gordon­nak nem lennének kommunikációs problémái. Persze tegyük hozzá, könnyű az olyan gyereknek, akit apukája estelente bizonyára csupa ilyen témájú mesével szórakoztat. A papa ugyanis angol filmes, és többek között a Sasfiúk (Eagle Boys) című népszerű képregénysoro­zat szerzője, amelynek a közeljövőben a televíziós változatát is el akarja készíteni. A történet hőseit pedig a képen láthatóhoz hasonló zöld emberkék, úgynevezett Mekonok üldözik. Elég furcsa, hiszen a kis John mellett üldögélő földönkívüli egészen békésnek látszik...-------­Ca roline (a képen kislányával, Charlotte-tal) is felengedett végre hú­gával szemben Megtört a „hercegi jég” Stephanie monacói hercegnő májusban elsőszülött fia után kislánynak adott életet. A szülés azonban egyáltalán nem volt komplikációmentes, így Stephanie orvosa, dr. Harden végül a császármetszés mellett döntött, megmentve ezzel a mama és gyermeke veszélyben forgó életét. A kocká­zatos szülés hírére az egész hercegi udvar felbolydult, s ennek köszön­hetően úgy tűnik, hogy a család fekete bárányának számító Stephanie és édesapja hosszú idő után végre kibékülnek. Rainier herceget, aki a szülés idején igyekezett minél távolabb tartózkodni a családi rezidenciától, fran­ciaországi kastélyában érte utol Albert fia hívása. Caroline sem szándéko­zott támaszt nyújtani húgának a nehéz helyzetben: a provence-i Saint- Remy-ben töltötte idejét három gyermekével és barátjával, Vincent Lin- don francia színésszel. Ám amint értesült róla, hogy Stephanie élete ve­szélyben forog, ő is haladéktalanul hazautazott. Rainier herceg keblére ölelte kisebbik lányát, ami minden bizonnyal azt is jelenti, hogy megbo­csátott neki, és Caroline, aki az utóbbi időben kerülte húgát, szintén nem rejtette véka alá érzelmeit: Stephanie-val egymás nyakába borultak. A nagy családi kibékülésből csupán egyetlen ember maradt ki: Stephanie barátja, két gyermekének apja, a hercegi testőrség volt tagja, Dániel Duc- ruet. Amikor az öreg herceg a szülészet folyosóján összetalálkozott vele, még csak kezet sem nyújtott neki. -aye­Az álompár védekezik Szerelemből házasodtunk össze, és nincs szándékunkban válni. Bol­dogok vagyunk együtt. Körülbelül ez a fő mondanivalója annak a 276 szóból álló fizetett hirdetésnek, amelyet a brit Times-ban adott fel a világ legszebb párjának kikiáltott Cindy Crawford topmodell és Ri­chard Gere filmsztár. E szokatlan módszerrel próbálják útját állni a különböző mendemondáknak, mely szerint Richard inkább az erősebb nemhez vonzódik, s házassága csu­pán álca a nyilvánosság előtt. Nos, a házastársak számára kapcsolatuk legalább ötvenezer márkát ér: ennyit fizettek ugyanis a Times-ban közölt hirdetésért. a magyar szlovákokról Az utóbbi hónapokban egyre gyakrabban jelennek meg nyilatkozatok, okoskodások arról, hogy Szlovákiában tulajdonképpen nincsenek is magyarok, csak elmagyarosí­tott szlovákok. Eleinte néhány elvakult ha­zafi leveleit közölték a nacionalizmustól sem visszariadó lapok, de aztán felbátorodtak politikai szószólóik is, például Slota úr, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke és kitriblizett tiszteletbeli elnöke, Prokes úr. Többször is kijelentették, hogy nem kell itt magyar hely­ségnévtábla, kisebbségi törvény, hiszen itt nincsenek igazi magyarok, csak elmagyaro- sodott szlovákok. A történelem siralmas is­merői és meghamisítói már csak egy tyúklé­pésre vannak a „reszlovakizációtól”, vagyis a magyar lakosság erőszakos visszatéríté­sétől az anyanemzet keblére. Nem is lenne érdemes foglalkozni e bárgyúságokkal, ha nem látnám, hogy a naiv szlovák választó- polgárok megtévesztését szolgálják és a nemzeti párt nemzetmentő programjához igyekeznek voksokat szerezni, a számára nem sok jót ígérő választásokon. Közép-Európában a népek keveredése ál­landó folyamat. Amerikában, Kanadában és Ausztráliában is az, de ott egészen mások a mozgatóerők. Ott hiányzik az egyik legfon­tosabb nemzeti megtartó erő, a szülőföld. Az érvényesülésért, sokszor a megélhetésért vá­lasztott új haza kultúrája, nyelve fokozato­san meglazítja a nemzetiségi gyökereket és megváltoztatja az orientációt. Nálunk azon­ban a több mint félmillió magyar szülőföld­jén él évszázadok óta, az anyaországtól nem választja el a kínai fal, a tévé, a rádió, a könyvek, a lapok kielégítik kulturális igé­nyeit, így az elszlovákosodás fő eszköze a vegyes házasság, a természetes keveredés. Az elmúlt fél évszázadban a szemem előtt játszódott le számos magyar család elszlová- kosodása. Ott ma már csak a nagyszülők be­szélnek magyarul. Pedig Nyugaton a több- nyelvűség egyáltalán nem jelenti a nemzeti­ség feladását is. Sajnos, nálunk és több más országban is ez a más állami keretbe sza­kadt nemzetiségek sorsa. Szlovákiában csakúgy, mint Magyarországon. A természe­tes asszimilálódási nem lehet erőszakkal megakadályozni, sem siettetni. Régebben egyik írásomra egy magyar nagymama elgondolkoztató levelet írt, amelyben azt kérdezi, mi a véleményem az ő családjáról, ahol az idősebb fiú jó nevű szlovák tudós, egyik lánya egy magyar vál­lalkozó felesége, a másik Svédországba ment férjhez, kisebbik fia pedig lelkes ma­gyar népművelő. Amikor nyáron összejön a család és elgyönyörködik az unokákban, felvetődik benne a kérdés, ugyan milyen nemzetiségű az ő családja? De ismerek olyan szlovákiai magyar köl­tőt is, akinek bátyja szlovák verseket publi­kált. Hiába, ilyen a közép-európai valóság. Ha Slota és Prokes úr utánanézne családfájá­nak és eredetét megkonzultálná egy antro­pológussal, lehet, hogy avar, német vagy ci­gány beütést is találna (de a magyar sincs kizárva!). Volt már ilyesmire példa! Úgy­hogy legyenek nyugodtak, a szlovákiai ma­gyarok többsége magyar, és ha jól ítélem meg a világhelyzetet, a mai Európában az is marad, minden izgágaság, történelemha­misítás ellenére. Sajnos, az a maroknyi szlovák nacionalista, aki Petőfitől Balassiig még a költőinket is kisajátítaná, képtelen megérteni Illyés Gyulának, a nagy magyar költőnek azt az örökérvényű megállapí­tását, hogy mindenki olyan nemzetiségű, amilyennek érzi magát. A nemzetiségi ho­vatartozás nem a reszlovakizációs papíro­kon, a személyi igazolványokban van, ha­nem az ember lelkében. Ezt pedig nem olyan könnyű onnan kiirtani. A szlovák nép történelme is ezt bizonyítja. A szlováki­ai magyarok magyarnak érzik magukat, akárkikkel is kerültek össze a népek nagy kohójában, 560 ezren magyarok maradtak. Szűcs Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom