Vasárnap - családi magazin, 1994. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)
1994-06-19 / 25. szám
/ A Garam alsó folyása mentén fekvő Kis- gyarmat a folyótól balra, homokkőhordalékon terül el a Szikince-patak fölött. Az első írásos emlékek 1135-ben emlékeznek meg róla. Az autóbuszból messziről megfigyelhettem a Szőlőkföle dombon álló, még a 14. században épült katolikus templomot. Az ismerkedést a művelődési házban kezdtem. Itt a községi hivatal is. A polgármesteri székben asszony ült, Blaskóné Baranovics Mária, akit a rendszerváltást követő esztendőben az Együttélés és az MKDM közös jelöltjeként választottak meg polgármesternek. „Tiszta számlával” kezdte új tisztségének betöltését.- Nem voltam párttag és katolikus vagyok. Hívő ember nem lehet istentelen. Hatvanhéttől admielnöke tanította be. E műsorukkal a hét kurta szoknyás falu eddig megtartott ünnepségein mindig nagy sikert arattak. A kurta szoknyás viseletét a lányok, a menyecskék manapság jobbára csak az ünnepi fellépések alkalmával öltik magukra; bár a polgármesterasszony számolgatni kezd:- Ilona néne... Meg a második, a harmadik, a negyedik is... no úgy heten-nyolcan még hétköznap is hordják a kurta szoknyát... A községnek tizenkét helyi képviselője van, heten az Együttélés, négyen az MKDM, egy pedig a kommunista párt részéről került az önkormányzatba. Blaskóné MKDM-es, a helyettese: Méri Zoltán, a földműves-szövetkezet főgépe- És megszaporodtak a lopások - teszi hozzá az alpolgármester. Kisgyarmaton tavaly egyébként felszentelték az I. és a II. világháború helyi áldozatainak tiszteletére emelt emlékművet. A művelődési ház tetőszerkezetének felújítására 330 ezret költöttek, és eddig 440 méter hosszú betonjárdát is építettek. Több faluval társulva befizették részesedésüket a Kéménden épülő, központi szeméttelep létesítésére. És hogy a művelődési házukat a hideg hónapokban is használhassák, tervbe vették, hogy bevezetik a villanyfűtést, ami 260 ezer koronát igényelne. Ez nem is okozna gondot, ha az együtt gazdálkodó gyarmati és páldi földműves-szövetkezet kiegyenlíthetné tavalyi tartozását. Méri Zoltán, érdekelt félként, megjegyzi: a több mint nyolcszázezres tartozásuk felét szolgáltatások formájában ledolgozzák, de azt még nem tudja megmondani, hogy adósságuk másik felét mikor térítik meg. Ám ha meglesz, megoldódik a fűtés gondja is. Az apró dombon álló kisgyarmati templom nisztratív erőként dolgoztam a községi hivatalban, így jól megismertem a helyi viszonyokat, a kis faluban úgy élünk, akár egy nagy család. Az emberek kedvesek, tisztelettudók, rendszeretők, nem mennek el egymás mellett érdektelenül. Blaskóné megemlíti, hogy kereken egy évtizednyi együttélés után, a közigazgatásilag egyesített Kisgyarmat és Garampáld 1990 decemberében különvált. A páldiak addig a gyarmati községházán intézték az apró-cseprő ügyeiket is, ami az utazgatással fél napot vett igénybe.- A különválás nekünk is jót tett, hiszen saját költségvetéssel dolgozhatunk. A páldiaknak most csak a mi hivatalunkban székelő anyakönyvvezetőhöz kell idejárniuk, ha gyerekük születik vagy polgári esküvőt tartanak. Igaz, mindez ritkán fordul elő, mert mostanában kevés gyerek születik, és házasságkötés is gyéren van. Mind a községházán, mind a templomban ritka az esküvő. Az elmúlt esztendőben újszülöttet is csak hatot írtak be az anyakönyvbe. A népszaporulat csökkenése idézte elő, hogy 1978-ban az 1-4. osztályos kisiskolájukat „elvitték” Kéméndre. A két tantermes épületet ekkor egésznapos óvodává alakították át. A garampáldi kisgyerekeket is itt nevelik, mert ott óvodájuk sincs. És amióta a faluból elkerült a tanító, a kulturális élet is visszaesett...- Nem gondolnak a kisiskola visszaszerzésére?- Talán megoldható lenne. Van is rá javaslat, de ki tudja, engedélyeznék-e, hiszen erre a célra oly nehéz pénzt előteremteni?! A polgármesterasszony - akit a gyarmatiak kedvesen csak Marikának szólítgatnak - a tudtomra adja, hogy tanító ide, tanító oda, mégsem olyan csapnivaló itt a hangulat. Tóth Attila, Lesz- kó Róbert és Párkánszky Kornélia jóvoltából a sportélet szervezésén kívül, minden évben eszt- rádműsorral szórakoztatják a falu népét. Színdarabról sem feledkeznek meg, s ezt azután bemutatják Bényben, Kicsinden és Garampáldon is. S van még egy „triójuk” az idősebbek köréből: Csákvári Béla, Mikony Ignác és Szőcs Péter. Ők még 1928-ban születtek. Jól ismerik hát a fiatalok szemében már csak a múltnak számító életet, és most felelevenítik mindezt. Megszervezték például a legénybíró-választást s összeállították a műsort, amelyben maguk is szerepelnek. A táncokat, köztük a lányok üveges táncát, a Jucikaként emlegetett Mészáros Julianna, a Csemadok helyi A kisgyarmati lányok üveges tánca sítője az Együttélés híve. És ha már erre terelődött a szó, úgy illik, hogy a másik fél is jelen legyen a beszélgetésünkön.- Én is „bevándorolt” vagyok, mint Marika - mutatkozik be az alpolgármester. - Ő Párkányból, én Zalabáról származom. Idenősültem, gyarmati lányt vettem el feleségül. Házat építettünk, itt most már jobban érzem magam, mint a szülőfalumban. Talán azért, mert itt nagyon barátságosak az emberek, de az erdő, a vadászat is ideköt. Ez a község olyan, hogy együtt sírunk és együtt nevetünk, mint a nótában... Az 505 lakosú községben - ahol csupán 15 szlovák nemzetiségű él - a családi házak száma 205, de csak 178-ban laknak, azok közül is sokban már csak egy-egy személy él. Ezt a problémát az ön- kormányzat nem oldhatja meg. A másik nagy gondjuk pedig a cigánysággal kapcsolatos.- Hetvennégyig egyetlen cigányszármazású sem élt a községünkben - magyarázza a polgármesterasszony. - Akkor idetelepítettek egy egy nénit a lányával; s jött utánuk az egész családfa, megkezdődött a szaporodás... Méri Zoltán és a szerző felvétele A község egyedüli nevelőintézménye az óvoda, ahol huszonhat gyermekről gondoskodnak, közülük öten páldiak. Botlíkné Morvái Erika igazgató-óvónő eldicsekszik azzal, hgy a kisgyarmati és a garampáldi önkormányzat már két éve havonta magára vállalta a gyerekek tíz-tíznapi étkeztetésének költségeit. Ez nagy segítség a szülőknek. Sőt! Mindkét községi hivataltól karácsonyra pénzajándékot is kapnak, hogy megvásárolhassák mindazt, amire szükségük van.- Az elmúlt hetekben nagy volt a riadalom - meséli Botlíkné. - Az utóbbi hónapokban, amikor gyakori volt a meghűlés, kevés volt a kosz- tos gyerek s alig értük el az előírt húszas létszámot. Ez azzal a veszéllyel fenyeget, hogy megszüntetik a konyhát és félnaposra „degradálják” az óvodánkat, ami nagy gondot okozott volna a szülőknek. Ráadásul a pénzgondokkal küszködő iskolaügy az idén májusig még csak a decemberi számlát egyenlítette ki. A kisgyarmati és a garampáldi polgármester, hogy könnyítsenek az iskolaügy anyagi megterhelésén, május elsejétől magukra vállalták az óvoda fűtésének, áram- és vízellátásának költségeit. Így egyelőre maradhat az egésznapos óvoda, de a bizonytalanság miatt számunkra az lenne a legjobb, ha visszakerülhetnének az önkormányzathoz...- Aranyosak a gyerekek - mondja Botlíkné. - Szeretik a meséket, verseket, szívesen énekelnek, rajzolnak. S meglátszik rajtuk, hogy falusiak, mert örömmel, ügyesen gyomlálgatják, öntözik az óvoda kertjében a virágágyást, mint azt odahaza látják a szüleik mellett...- Lesz hát utánpótlás!- Igen, lesz, és nem is akármilyen! A kurta szoknyás falvak hagyományőrző ünnepségein az óvodások, az alapiskolák alsó osztályaiba járó kisdiákokkal együtt, mind Garampáldon, mind Kisgyarmaton fellépnek egy húsz-húsz perces műsorral. így aztán, amit az idősebbektől ellesnek és megtanulnak, azt akkor is folytatni fogják, ha nagyobbak lesznek... A kis körkép ezzel bezárul. A jelenben őrizve a múltat, az apák örökségét az utókorra hagyva. Petrőci Bálint Ifjú matematikusaink külföldön • A komáromiak voltak a legsikeresebbek SZÁMZSONGLŐRÖK Komáromban mindig is nagy hagyományai voltak mind a matematika-tanításnak, mind a matematikaversenyeknek. Persze, ehhez korántsem elegendő, hogy a diákok jófejűek legyenek - hozzáértő és áldozatkész tanárok irányítása nélkül aligha érhetnének el nagy eredményeket. Az ilyen áldozatkész pedagógusok egyike Oláh György, a Komáromi Ipari Középiskola matematika szakos tanára. Most, a tanév végén, amikor a többiek már a szünidőre készülődnek, ő nemzetközi rendezvényen vesz részt tanítványaival. Az ipar- istákon kívül a komáromi, a galántai és a pozsonyi magyar gimnazisták négytagú matematikai csapatai is beneveztek a június 20-a és 27-e között Keszthelyen megrendezendő matematikai szaktáborba, ahol Zala megye tehetséges diákjain kívül - szlovákiai, délvidéki és kárpátaljai magyar diákok is lehetőséget kapnak a különböző matematikai műhelyekben való szakmai felkészülésre. Sajnos, a szabadkaiak, az előző évekkel ellentétben, az idén nem vehetnek részt a rendezvényen. A magyarországi szaktáborba való készülődés kapcsán az ifjú szlovákiai magyar matematikusok legutóbbi, jelentős nemzetközi sikereiről beszélgettünk Oláh Györggyel. A felvidéki diákok ugyanis az április közepén Ungvá- rott megtartott Középiskolások III. Nemzetközi Matematikai Vetélkedőjén értek el említésre méltó eredményeket, ahol 29 felvidéki diák vett részt. A legtöbben Komáromból, de voltak pozsonyi, érsekújvári, somorjai, dunaszerda- helyi és galántai matematikusok is. A diákokat Bíró Gizella, a dunaszerdahe- lyi magyar gimnázium, Galambos Ella, a somorjai, Brigán Zoltán, az érsekújvári és Kalácska József, a komáromi gimnázium tanára, valamint Oláh György kísérték. A feladatok összeállításában a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem tanárai segítettek. A rendezvény szigorúan vett szakmai részén kívül, természetesen, egyéb élményben is részük lehetett a versenyzőknek. A tanárok számára polgármesteri fogadást szerveztek, a gyerekek pedig képzőművészeti kiállítást tekinthettek meg, a hazaiak kulturális műsort szerveztek számukra és a Beregszászi Népszínház előadására is ellátogattak. Megtekintették Munkács várát és kirándultak a Vereckei hágóra. A felvidékiek közül az elsősök versenyében Bozsaky Tamás és Diósy Tamás érte el a legjobb eredményt - dicséretben részesültek, ami negyedik helyezésnek felel meg. Mindketten a Komáromi Ipari Középiskola tanulói. A másodikosok közül a komáromi magyar gimnázium diákja, Sági Krisztián első díjat, Varga Tamás pedig dicséretet kapott. A harmadikosok közül Dió- si Albert és Szabó László, a somorjai magyar gimnázium tanulói második, illetve harmadik díjat szereztek. A negyedikesek versenyében Odor Lajos nyert a komáromi magyar gimnáziumból, Kartai Andrea, a dunaszerdahelyi magyar gimnázium tanulója pedig harmadik díjat szerzett. Oláh tanár úr nehéz szívvel mondta el, hogy mivel a versennyel egy időben folytak itthon az írásbeli érettségi vizsgák, a Komáromi Ipari Középiskola negyedikes diákja, Végh László nem vehetett részt a versenyen, pedig általában ő is díjakkal szokott hazatérni az efféle vetélkedőkről. A mostani keszthelyi találkozó ugyan nem versenyjellegű, de az ott szerzett tapasztalatok minden bizonnyal hozzájárulnak, hogy a szlovákiai magyar matematikusok tovább bővítsék az Ungvá- rott szerzett kitüntetések sorát. Gaál László
