Új Szó, 1994. november (47. évfolyam, 253-277. szám)

1994-11-16 / 265. szám, szerda

1994. november 16. HELYHATÓSÁGI VÁLASZTÁSOK '94 ÚJ SZ Ó Í 9] PIVODA ZOLTÁN MÉRNÖK. SZENTPÉTER „Önökért akarok dolgozni, de nem önök nélkül" 1968-ban született. Az alapiskolát Szentpéteren vé­gezte, a Gadóci Mezőgazdasági Szakközépiskolában érettségizett. 1992-ben a keszthelyi Pannon Agrártu­dományi Egyetemen agrárkémikus-agrármérnöki dip­lomát szerzett. Feleségével, aki gyógyszerésznő, két gyermeket nevel. Jelenleg az amerikai Mage-lmports Kft. ügyvezető igazgatója. mm fľľ SÄ • Miért hez, ill. építkezésekhez elöntött megteremtsem a szüksé­úgy, hogy ges anyagi feltételeket, így indul a az építkezések mielőbb be helyható- legyenek fejezve, s falunk sági vá- minden polgára használ­lasztáso- hassa az új létesítménye­kon? ket. - Ez a döntés nem egy nap alatt született meg. Ba­rátaim és ismerőseim közül többen is megkértek erre, mondván, hogy az új polgár­mesternek a múlttal nem terhelt személynek kellene lennie, aki nem csak akar, hanem tud is valamit tenni a falu érdekében. Kérem, ismertesse rö­viden elképzeléseit. - Nem akarok négy évre sok szépet ígérni, bár a szép ígéretek jól hangza­nak, de a gyakorlat azt iga­zolja, hogy ezekből csak ke­vés valósul meg. De amennyiben a lakosok úgy döntenek, hogy rám adják szavazatukat, engem vá­lasztanak meg polgármes­ternek, * mindent megteszek azért, hogy a községünk­ben elkezdett és még be nem fejezett közművesítés­* Továbbá szeretnék megemlíteni egy témát - a falunkat is sújtó munkanél­küliséget. Megoldása per­sze nem egynapos dolog, de racionálisan kihasznál­va a külföldön bevált mód­szereket jelentős javulást tudnánk elérni. * Nem szabad elfeled­keznünk az idősek és rá­szorulók felkarolásáról, amit a helyi lehetőségek ke­retein belül kell megvalósí­tanunk. * Ne feledjük el, hogy a hivatalban dolgozók az adó­fizetők pénzéből kapják fi­zetésüket, ezért el is várjuk, hogy a polgármesteri hiva­tal közelebb kerüljön a pol­gárokhoz - falunk lakosai­hoz. • Köszönöm a beszélge­tést, és nagyon sok sikert kívánok. (sz) MÁTYUS ISTVÁN MÉRNÖK Rozsnyó független polgármesterje­löltje köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik őrá szavaznak a hétvégi választásokon, és bekarikázzák az ő számát, a 8-ast. Közösen a városért HARSÁNYI IMRE, GÚTA - Sőt,. az eltelt négy esz­tendő alatt olyan eredmények is születtek, amelyekkel vá­lasztási programunkban nem is számoltunk. Gondolok itt elsősorban a nyolcéves gim­názium, valamint a Schola Privata megalapítására. Per­sze ez még nem jelenti azt, hogy maradéktalanul elége­dett lennék az általam elvég­zett munkával. Hiszen ma még csak annak a megkez­dett folyamatnak az elejénél tartunk, amely a város gazda­sági megerősödését s ezzel együtt a polgárok jólétének megteremtését célozza meg. • Mivel alapozták meg Gú­ta gazdasági függetlensé­gét? - Talpra állítottuk a város azon üzemeit, amelyek nem keltek el a kisprivatizációban. A szalagparkettgyárunk gya­korlatilag csak a nyugat-euró­pai piacra gyárt, de hasonló­képpen jól működik a kerti traktorok készítésével foglal­kozó Gukom is. Továbbá létre­hoztuk az OMOS Kft.-t, amely a környékünkün megtermelt zöldségek értékesítésével foglalkozik. • Javult-e a közbiztonság? - Úgy gondolom, hogy a hangulatkeltés ellenére vá­rosunkban jó a közbizton­ság. A rendőrök több alkalom­mal is rajtaütésszerűén el­kapták a betörőket, s ennek köszönhetően az elmúlt hat hónap alatt egyetlen betörés sem volt. A jövőben a kábel­tévé hálózatának segítségé­vel utcai riasztókat szeret­nénk kiépíteni az éjszakai megfigyeléseket vállaló pol­gárok bevonásával. Riasztás után a rendőrség három per­cen belül a pontosan beha­tárolt helyszínre érkezik. • Milyen feladatok várnak az önkormányzatra? - Az utolsó önkormányzati ülésen döntöttünk arról, hogy átvesszük az egészségügyi központot. Svéd mintára át­építjük az épületet, hogy mi­nél szélesebb körű szakren­deléseket biztosítsunk. Mert az egészségügyi ellátás szín­vonalán csak akkor tudunk javítani, ha közvetlen befo­lyást gyakorolhatunk. Véle­ményem szerint az orvosok­nak magánpraxist kellene folytatniuk úgy, hogy megfe­lelő ellenszolgáltatásért a vá­ros adja a rendelőket és a szükséges műszereket. To­vábbi fontos teendő lesz a szennyvízhálózat lefektetése, ami az elkészült tervdoku­mentációk alapján legalább 100 millió korona beruházás lesz. • Lát-e reális esélyt a munka­nélküliség csökkentésére? - Mindenképpen reálisnak tartom azt, hogy a már meg­kezdett úton tovább haladva négy év múlva a munkanélkü­liséget Gútán öt százalék alá szorítsuk. Az ipari zónában in­gyen kínáljuk a földterületet a vállalkozóknak, hogy minél nagyobb kedvet kapjanak va­lamilyen vállalat létesítésére. Ugyanakkor azt is meg­tesszük, hogy az amerikai VO­CA-program keretében vállal­kozói projekteket dolgozta­tunk ki, mégpedig ingyen. • Miért támogatja az MKDM és az Együttélés Harsányi Imrét a választá­sokon? - kérdeztem Varga Lászlótól, az MKDM helyi szervezetének alelnökétől, a város képviselőjétől. - Megítélésünk szerint Har­sányi Imre hivatali évei alatt tisztességesen, felelősségtel jesen és nagyon szakszerűen dolgozott. Ő az az ember, aki mindig is a gútaiak, valamint a városhoz tartozó tanyasiak érdekeit tekintette szem előtt, s arra törekedett, hogy erősödjön bennünk az egy­más iránt érzett bizalom. K. D. • Harsá­ny i Imre azon pol­gármeste­rek cso­portjába tartozik, akik el­mondhatják, hogy a négy évvel ezelőtt kitűzött célo­kat maradéktalanul teljesí­tették... DR. NARANCSIK SÁNDOR, DUNASZERDAHELY A cselekvésvágy késztet Ötve n­négy éve születtem dunaszer­d a h e I y i családban. Azóta is itt élek, erősen kötődöm ehhez a városhoz. Az alapiskola el­végzése után a komáromi hajógyárban tanultam ki a hajó- és épületszerelői szak­mát. 1956-ban a pozsonyi vízműveknél helyezkedtem el szerelőként. Amikor a vál­lalat létrehozta dunaszerda­helyi részlegét, ide kerül­tem, és fokozatosan az igaz­gatói tisztségig- jutottam, amelyet ma is betöltők. A polgármesteri jelölést azért fogadtam el, mert úgy éreztem, hogy a városért többet is lehetne tenni, job­ban ki lehetne használni a város lehetőségeit. A cse­lekvésvágy késztet, hogy ezt megpróbáljam. Bármelyi­künk nyeri is el a választó­polgárok bizalmát, nagyon szeretném, ha sikerülne Du­naszerdahelynek visszaad­ni egykori mezővárosi, kis­iparosi és vásárhelyi jelle­gét. Nagyon fontos felada­tomnak tartom új munkahe­lyek létrehozását, elsősor­ban a kisvállalkozások tá­mogatásával. A jelenlegi tár­sadalmi és politikai helyzet­ben nem számíthatunk sem állami támogatásra, sem je­lentős külföldi beruházá­sokra, ezért a helyi le­hetőségeket kell minél job­ban kihasználni. A mezőgazdasági kistermelők értékesítési gondjain is sze­retnénk segíteni. Ennek egyik formája lehetne az egykori hetivásárok hagyo­mányának a felújítása. Fon­tosnak tartom a közbizton­ság javítását, hogy Duna­szerdahely utcáin nyugod­tan sétálhassanak az em­berek. A lassan megszűnő óvodák helyett is más le­hetőséget kell keresni, ezt a kérdést családi vállalkozás­ban is meg lehet oldani. Fontos feladat a lakásépí­tés, elsősorban a kis terü­letű, olcsóbb lakások hiá­nyát kellene csökkenteni. Szeretném, ha a kulturális élet úgy fejlődne, hogy az a város hagyományaihoz mél­tó legyen, s hogy a magya­rok és szlovákok együttélé­se továbbra is békés ma­radjon. Ezt a jó együttélést mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a magyar pár­tok szlovák, a szlovákok pe­dig magyar jelölteket is indí­tanak a választásokon. Én például a Szlovákiai Szociál­demokrata Párt és a Ke­reszténydemokrata Mozga­lom közös jelöltjeként indu­lok. Sajnos, a választópol­gárok többsége a választási aktussal befejezettnek te­kinti a saját szerepét, vagy még a választásokon való részvételét sem tartja fon­tosnak. Pedig a város sorsá­ért nekik is felelősséget kel­lene vállalniuk, ellenőrizni kellene a képviselők és a polgármester munkáját, mert a problémákat csak közös erővel tudjuk megol­dani. Családunk révén sok­éves kapcsolatban vagyok az egészségüggyel, tudom, hogy ott is nagyon rossz a helyzet. Azt is tudom, hogy ez nem a egészségügyi al­kalmazottak, hanem a gazdsasági helyzet hibája, de ezen is javítanunk kell Azt hiszem kevesebbet kel­lene beszélni és többet cse­lekedni, akkor hamarabb el­indulnánk a gazdasági fel­lendülés útján. (6. L.) LIMPAR PETER, SOMORJA Városunk nyerje vissza régi fényét LA • S omor­ján jól is­merik a L i m pá r esa I á ­dot... Ezt elsősorban annak köszönhetjük, hogy né­pes famíliánknak szerteágazó kapcsolatai vannak. Csalá­dunk emlékei több száz évre visszamenőleg fellelhetők So­morján, gyökereink ide kötnek bennünket. Szüleimtől örököl­tem a szülőföld szeretetét, s én magam is arra nevelem gyermekeimet, hogy kötődje­nek ahhoz a helyhez, ahol a temetőben őseik nyugszanak. Négygyermekes család va­gyunk. Feleségemmel együtt koptattuk a sombrjai gimnázi­um padjait, s a diákszerelem egész életünket meghatározó kapocs lett. A legidősebb fi­unk Budapesten az Eötvös Lo­ránd Tudományegyetem törté­nészhallgatója, lányunk a he­lyi gimnáziumban érettségire készülődik. Tamás és Mátyás, az ikertestvérek a magyar alapiskola tanulói. • Ön szerint mi a legfonto­sabb feladata a város veze­tésének? - Tisztában vagyok azzal, hogy a polgármesterség nem más, mint szolgálat, amely­ben mindenkor a város polgá­rainak érdekét kell szem előtt tartani. Ugyanakkor csak kellő anyagi forrással rendelkező városi testület tud megfelelő szinten gondoskodni a város lakosságáról. Ezért célom a városi vagyon gyarapítása, a helyi gazdasági élet felpezsdí­tése. Mint gyakorló vállalkozó ismerem régiónk lehetősége­it, s úgy vélem, hogy a meg­lévő anyagi eszközöket haté­konyabban kell befektetni és felhasználni, újabb pénzforrá­sokat kell felkutatni. Szeret­nék olyan körülményeket te­remteni, hogy minél több so­morjai polgár találjon megél­hetési lehetőséget itthon, vá­rosunkban. • Önt sikeres vállalkozó­ként tartják számon. Mi késztette arra, hogy az ön­kormányzati választásokon ringbe szálljon? - Nagy megtiszteltetés és egyben óriási kihívás szá­momra, hogy az Együttélés felkért, vállaljam a polgár­mester-jelöltséget. Mielőtt igent mondtam, nagyon ala­posan mérlegeltem, mit tu­dok majd polgármesterként a városomért tenni, hogyan tu­dom a kapcsolataimat, a ta­pasztalataimat a város hasz­nára fordítani. Azt is többen firtatták már, hogyan lehet a polgármesteri teendőket összeegyeztetni a vállalko­zásból adódó feladatokkal. Az én esetemben konkrétan a vállalatot egy barátommal közösen, mint társtulajdono­sok hoztuk létre, aki a felada­tok egy részét magára vállal­ja. A feleségem egyben társam is a vállalkozásban, tehát ő is mindenben segít, és szükség esetén bármikor beiktatható egy ügyvezető igazgató is. A vállalkozás beindításakor ta­pasztalt nehézségekhez ké­pest a vállalkozás működteté­se sokkal könnyebben meg­oldható, mert az elsősorban a jó munkaszervezés kérdése. Egyébként a nyugati demok­ráciákban teljesen szokvá­nyos dolog, hogy a polgár­mester egyben vállalkozó is, tehát anyagilag független em­ber. Ez segíti abban, hogy ra­cionálisan ítélje meg a város anyagi helyzetét, és semmi­képpen sincs a város kárára. Ha valaki jó gazdája egy válla­latnak, nagyobb az esélye an­nak, hogy jól gazdálkodik majd a város vagyonával is. • Ön négy éve a városi ön­kormányzat tagja. Tapasz­talatait összegezve, mit ten­ne másként ha a város élén állna? - Az önkormányzati munka egészét hatékonyabbá kell tenni. Sokszor örülnék, ha a nap negyvennyolc órából áll­na, de még akkor sem ven­ném szívesen, ha az időmmel rablógazdálkodást folytatná­nak. S ezzel az érzéssel bizto­san nem vagyok egyedül. A somorjai önkormányzat tagjai sokszor érezhették, hogy az előkészítetlen, szakmailag nem eléggé megindokolt dön­tési folyamat feleslegesen hosszúvá, vontatottá válik. Négy év tapasztalataiból kiin­dulva azt mondom, hogy az önkormányzatban nagyobb hangsúlyt kell helyezni a szak­bizottságok működésére. A bi­zottságok hivatottak arra, hogy egy-egy szakmai kérdés megoldására javaslatot tegye­nek, mert ezzel a közgyűlés munkáját teszik hatékonyab­bá. Másik dolog, hogy szerin­tem sok fontos kérdésben a polgármesterek kötelessége dönteni, igent vagy nemet mondani, a döntéseiért pedig vállalni kell a felelősséget. Azokban a kérdésekben azon­ban, amelyeket a vonatkozó törvény az önkormányzat ha­táskörébe utal, haladéktala­nul az önkormányzat dönté­sét kell kérni úgy, hogy a tes­tület az adott kérdés elbírálá­sához minden szükséges in­formációt megkap. Tarthatat­lan az az állapot is, amikor a vezető tisztségviselők hatás­köre nincs behatárolva, így rossz döntésekért senkit sem lehet felelősségre vonni. A magánvállalkozó saját bőrén nagyon hamar megtanulja: a jogkör gyakorlása egyben fe­lelősség is. • Mit gondol, kit választa­nak majd a somorjaiak? - Somorján sajátságos helyzet alakult ki: összesen ki­lenc polgármesterjelölt van. Az a véleményem, hogy a vá­ros polgárai elsősorban azt fogják értékelni, a jelölt mö­gött milyen támogató tábor áll. Ebbek az esetben biztató jelnek tartom, hogy az önkor­mányzati testületbe az Együtt­élés olyan hiteles, felkészült jelölteket indít, akik minden bizonnyal élvezik a város pol­gárainak bizalmát. Sajnálatos dolognak tartom, hogy a pár­tok nem tudtak megegyezni a közös polgármesterjelölt dol­gában, de én azt az elvet val­lom, hogy a választási hajrá után az önkormányzatban fél­re kell tenni minden pártosko­dást, mert a város érdeke azt kívánja, hogy elsősorban azt keressük, ami összeköt ben­nünket, s nem azt, ami szétvá­laszt. Somorja városának vissza kell adni régi fényét, hogy újra a vidék szellemi és gazdasági központjává váljen. (Pog)

Next

/
Oldalképek
Tartalom