Új Szó, 1994. augusztus (47. évfolyam, 177-202. szám)

1994-08-18 / 192. szám, csütörtök

HIRDETÉS •ÚJSZÓ1994. AUGUSZTUS 1954. Gondok közt a felső-csallóközi gyümölcstermesztők Hiány lesz szép almából? A Felső-Csallóközben jól ismert gyümölcstermesztő gazdaság a Csenkei Mezőgazdasági Szövetkezet, ahol a kajszi- és őszibarack-, valamint alma- és szőlőültetvényük mellett újabban már a szilva is megjelent. A most folyó gyümölcsszüret kapcsán látogattunk a szövetkezetbe, hogy elbeszélgessünk az ágazat eredményeiről és gondjairól. A rekkenő hőségben a barackot szedő.asszonyokról ömlik a verejték, ám a kezük ügyesen jár, és gyorsan is telnek a ládák a jókorára nőtt, finom, ízletes őszibarackból. A megtelt ládákat elszállítják, s a gyümölcs osztályozása után helyben árusítják. Mivel ez a gyümölcs gyorsan érik, nern tárolható hosszú ideig minőségromlás nélkül, tehát örülnek, ha a napi leszedett mennyiség gyorsan vevőre talál. A vevőkörük pedig a környék lakossága mellett főleg kiskereskedőkből áll, akik kisebb tételekben ugyan, de veszik ezt az „édes" árut. Vass Tibor, az önálló elszámolású kertészeti ágazat vezetője egy jókorára nőtt sárgarépával kínál irodájában, ahová röpke mérlegkészítés céljából tértünk be. - Láthatod, a gyümölcstermesztés mellett ezzel is foglalkozunk, (gy többek között sárgarépát, petrezselymet, uborkát, paprikát is termesztünk - mondja, majd részletesebben is megindokolja, miért vágtak bele ebbe is. Megtudom, hogy az elmúlt évek kemény, fagyos teleit még ma sem heverték ki teljesen a gyülmölcsök, ami a fák koronáinak lassú felújulásában is lecsapódik. A.szőlőből is mintegy 20 hektárt kellett kivágniuk fagykár miatt, s az idei tavaszi fagyok sem kedveztek a csonthéjas gyömölcsöknek. Mind a kajszi-, mind az Őszibarack termőterületéhez viszonyítva gyönge termést adott, így bevételeik is kisebbek a tervezettnél. Ráadásul a nagy forróság meggyorsította az érést, így a megszokottnál rövidebb idő alatt kell leszüretelniük. - Azt is látni kell hangsúlyozza Vass Tibor -" hogy a jövedelmezőség sem úgy alakul, ahogy szeretnénk. Ebben jelentős szérepet játszanak a költségek. Gondoljunk csak a műtrágyák és a növényvédő szerek, az energiahordozók jelentős drágulására. Ha ehhez hozzávesszük a jelenlegi árpolitikát, a piaci, értékesítési .viszonyokat, az.t, hogy a hazai termékeket egyáltalán nem védi semmi, hogy a hazai termelő kapja a legkevesebbet árujáért, miközben a haszon a kereskedőnél csapódik le, akkor érthető a termelő elkeseredettsége, meg az is, hogy amivel csak lehet, próbálkozik. A több lábon állás kényszere vezetett rá bennünket is arra, hogy zöldségtermesztéssel is foglalkozzunk, hiszen mindez együttvéve is csak a túléléshez elegendő. Sajnos, az idei időjárás az almának sem kedvezett, és mind mennyiségi, mind minőségi vonatkozásban elmaradnak a korábbi években megszokott eredményektől. Ügy tűnik, a varasodás és a jégverés miatt az egész járásban hiány lesz jó minőségű almából. Járási méretben az első osztályú alma mennyiségének megközelítőleg a fele a csenkei szövetkezetből származik majd, éppen ezért alaposan meg kell szervezniük majd az almaszüretet, minden bizonnyal külső segítséget is be kell vonniuk. Betakarításra vár a szilva is, amely mintegy 4-5 vagonnyi lesz. Tehát lesz tennivalója az ágazat dolgozóinak, hogy, ez a termés is a lehető legkisebb veszteséggel kerüljön a tárolókba, majd értékesítésre. Elet a harckocsik helyén Kereskedelmi és szolgáltatóközpont létesül Érsekújvárott Érsekújvárban a közelmúltig két laktanya is volt. A városban egykoron huszárok állomásoztak, helyüket később más fegyvernemek vették át, 1968 óta pedig a szovjet hadsereg vendégeskedett ideiglenes jelleggel a kaszárnyákban. Időközben azonban a város bővült, az új lakótelepek lassan teljesen körülölelték a hadiszállást, így a lakosok kény telenek voltak elviselni az ott tárolt harckocsikat, ágyúkat és tehergépkocsikat. Minden rosszban van azonban valami jó, eljött 1990, amikor is hazatért a szovjet hadsereg, Érsekújvár pedig a lehető legjobb helyen, lényegében a város szívében egyszeriben egy négy és fél hektáros terület birtokába jutott. Ehhez már csak olyan emberek kellettek, akik felismerték a lehetőséget, és képesek is voltak megvalósítani terveiket. Most, alig három év múltán egyre kézzelfoghatóbb, hogy Érsekújvárnak ebben szerencséje volt, és az. egykori kaszárnya helyén sikeresen gyökeret eresztett a kereskedelmi és szolgáltatóközpont. Felmérték, mi hiányzik -Az 1990-es önkormányzati választások után azonnal foglalkozni kezdtünk az üggyel, olyannnyira, hogy a képviselő-testület már februárban el is döntötte, hogy a laktanyából kereskedelmi és szolgáltatóközpontot hozunk létre. Eredetileg részvénytársaságot szerettünk volna szervezni, de akkoriban ez még nagyon ismeretlen dolog volt, a részvényekét nem jegyezték le, így városi vállalatot alapítottunk - idézi fel a kezdeteket Csanda Endre polgármester. Az idő gyorsan röpült, míg 1992 végére elkészült a fedett piac és a külső butiksor első, 16 részből álló szakasza. Ezután azonban az önkormányzat választás elé került: el kellett döntenie, hogy vagy lassítják az átalakítás ütemét, vagy hitelt vesznek fel. Végül az utóbbi mellett döntöttek, ami lehetővé tette a terület közművesítését, a külső butiksor befejezését és q piac bővítését. Ezzel az idei nyárra valóban komoly kereskedelmi és szolgáltatócentrum alakult ki, amelyben ráadásul vásárokat is tudnak rendezni. Szerinte abban is szerencséjük volt, hogy a képviselő-testületbe két jó tervező is bejutott. Ők ketten - Istenes József és Szegheő Péter - vázolták fel az átépítésre kerülő épületegyüttes külső homlokzatát. A munkák irányítását a városi tulajdonú Novocentrum vette át, és végzi a mai napig. -Azzal kezdtük, hogy a város létrehozott egy bizottságot, amely felmérte, milyen szolgáltatások hiányoznak azon a területen, és a későbbiekben ebből indultunk ki - mondja Horváth Károly igazgató. - Először egy lapos tetejű földszintes garázs átépítésével kezdtük, de hamarosan komoly nehézségeink támadtak Kiderült, hogy az altalaj szennyezett, így az építkezéssel párhuzamosan ezt is el kellett távolítanunk. A besztercebányai IŇGEO harminc járással mérte fel a veszélyt, ezután pedig kénytelenek voltunk 6-8 méter mélyen, egészen a talajvízig kicserélni az, aljzatot. Freskók - emlékbe így már nem is csodálkozhatunk azon, hogy Csanda Endre és Horváth Károly szívesen vezeti körül az átalakulótélben lévő kaszárnyában az odalátogató újságírót. Az egykori laktanyakapun belépve egy árkádos épületszárnybajutunk. Ezt még kevéssé érintették a munkálatok, eddig csak a szovjetek által befalazott boltíveket bontották ki. Nemsokára azonban itt is szorgos munka kezdődik, ezen a részen kisebb termelőegységek kapnak helyet elsőként egy nyomda kezdi meg tevékenységét. Az udvarra érve először is egy földszintes építmény felé vesszük az utunkat. Ebben a gépkocsitartozékokkal foglalkozó Cuczor Ottó raktára kapott helyet. Ő azok közé tartozik, akik elsőként ismerték fel a lehetőséget és reagáltak az átalakítás szervezőinek hívő szavára. Czuczor urat azonban más miatt keresőik fel. Nagyraktára ugyanis a szovjetek egykori kultúrterAz egykori katonai garázs népszerű vásárcsarnokká vált mében működik, amelynek a Mát a szocialista realizmus ritkán látható freskósorozata díszíti. Az „Amit a párt kér, mi teljesítjük!" jelszó alatt az ékszíjak, gyújtógyertyák és egyéb árucikkek felett sorakozik a Lenint, a Vörös Hadsereget, a GOELRO-programot, a nagy honvédő háborút, az atom-tengeralattjárót ábrázoló freskó, majd a Gagarin-kép zátja a sort. - Olyanok is jöttek, akik megvették yolna az egészet, de mi inkább itthagyjuk emlékként mondja Cuczor úr. - A falig még épp egy kockányi hely maradt, ide talán egyszer Zsirinovszkij kerül - teszi hozzá nevetve. A nagyraktáiTá alakult kultúrterem melleit egy sokkal impozánsabb épület áll, a huszárok egykori lovardája. Ezt a szovjetek tornateremnek használták, a . Novocentrum azóta lebontatta az általuk emelt válaszfalakat, így újra kitárult az eredeti tér. Az 1895-ből származó lovarda különlegessége a fa tetőszerkezet 24,5 méteres fesztávolsága. Jelenleg a Faipari Kutatóintézet és a Műszaki Egyetem Építészeti Kara vizsgálja a szerkezetet, és ha még használhatónak ítélik, javaslatokat is kidolgoznak rendbetételére. -A falakat úgyis ki kell cserélni, de a különleges tetőszerkezetet mindenképpen szeretnénk megmenteni mondja Csanda Endre. -Ez a szakértői vizsgálat eredményétől függ, akkor tudjuk majd eldönteni, képesek vagyunk-e állni a költségeket. A lovarda után már a garázsból átalakított és a lakosság által azóta nagyon megkedvelt vásárcsarnok következik. Nem maradt azonban kihasználatlanul a köztük lévő terület sem. Ezen szabadtéri vásárokat tartanak, ugyancsak egyéni megoldással. A vásárosok számára ritkán látható fémszerkezetű tetőket emeltek, amelyeket szintén Istenes József tervezett, egy szimői magánvállalkozó gyártott le, és ezzel az ötletes megoldással nagyon hasznosan képesek felhasználni a területet. Itt legközelebb szeptemberben szerveznek akciókat - először a környezetvédelmi technológiák vásárát, egy héttel később pedig szüreti ünnepséget. Látványos folytatás Istenes József egyéni stílusának egyik jellegzetes darabja lesz a harangláb, amely elkészülte után a vásárcsarnok mellett óránként harangjátékkal jelzi majd az idő múlását. A talpazat már kész, és ebben kapott helyet a létesítmény alapköve is, amelybe az utókor számára elhelyezték a régi kaszárnya dokumentációját, az átépítés első három évét megörökítő videokazettát és az új létesítmények tervrajzait. Hasonlóan érdekes fázisához érkezett a bejáratok építése. A központnak összesen öt bejárata lesz, hogy így minden irányból könnyen megközelíthető legyen. Ebből egyelőre kettő működik, és most folyik a harmadik, talán a legérdekesebb kialakítása. Ez ugyanis a kálváriadomb mellett vezet majd el, amely az egyetlen hely, ahol még megmaradtak a várost egykor övező falak maradványai. Júliusban kiirtották az évtizedek óta itt tenyésző bozótot, így szeptemberre a belvárosból a várfalak mellett elhaladva is kényelmesen hozzáférhetővé válik az új kereskedelmi központ. Az egykori laktanya már most is jelentősen átalakult, de még szebb és főleg hasznosabb lesz, ha mindent sikerül megvalósítani abból, ami ma még csak Horváth Károly irodájának falait díszíti. Ezek közül az elkövetkező hetek során a dekoratív harangláb építése kezdődik meg. Hasonlóan szép lenne az újjáalakított lovarda is, amely a tervek szerint többcélú létesítményként szolgálná a lakosságot, vásárt és kiállítást éppen úgy rendezhetnének benne, mint sportversenyt. Ezek persze tervek, amelyek megvalósításához még nagyon sok energiára lesz szüksége a feladatot vállaló vezetőknek. Mindez azonban megéri, amit nem csak az bizonyít, hogy az új központot hónapok alatt megkedvelte a vásárlóközönség. Mindez kicsit ennél is több, az ügy szervezése, menedzselése sok progresszív, tájainkon még kevésbé szokásos megoldást tartalmaz, olyannyira, hogy a városba nemrég ellátogató angol szakértők az egészet inkubátorközpontnak ítélték. Márpedig ezek a Nyugat-Európában meglehetősen elteijedt létesítmények egy-egy nagyobb város vagy akár régió vállalkozói életének fontos központjai, a fejlődés elősegítői. Ezzé válhat az érsekújvári kereskedelmi és szolgáltatóközpont is, felhasználva így azt a ritka lehetőséget, amely a szovjet hadsereg kivonulásával nyílt a város előtt. TUBA LAJOS Idejében váltottak Akár százan is dolgozhatnak majd az új míílielyben A szépnek ára van - jegyezte meg mögöttem az egyik tulajdonos, amikor a mutatós, de nem egyedi darabokat szemlélgettem. A kicsi műhely , szegletében, a polcokon különböző méretű, hófehér, ismert szoboralkotások gipszmásolatai sorakoznak. A losonci Bene fivérek négy évvel ezelőtt felutaztak Budapestre, ahol egy vállalatnál úgy tanulták ki a gipszfigura-készítés alapjait, hogy közben minimálbérért dolgoztak. Itthon ketten kezdték el a munkát, de hamarosan szerény üzemmé fejlesztették vállalkozásukat, és munkásokat is kezdtek alkalmazni. Rövid időn belül elkészül az új műhely is, amelyben akár százan is kaphatnak munkát. - Tavaly lendült fel az üzlet - mondja az idősebb fivér -, amikor a gipszszobrokon kívül építkezéshez használható díszítőelemeket kezdtünk gyártani. Termékeink iránt leginkább Csehországból érdeklődnek, Szlovákiában ennek az árunak ma még csak szűk piaca van. Néhány megrendelőtől eltekintve mondhatnám, hogy ez a piac csupán az Alacsony- és Magas-Tátrára korlátozódik. Mindezektől függetlenül nincsenek értékesítési gondjaink, ellenkezőleg. És bár évente negyven-ötven százalékkal növeljük a termelést, nem tudjuk kielégíteni az igényeket. A vállalkozóról talán még annyit.: tanult szakmája mészáros, csak „váltott". És most, utólag úgy tűnik, idejében. (farkas) A szerzőfelvétele Nemcsak hasznos, szép is (A szerző felvételei)