Új Szó, 1994. augusztus (47. évfolyam, 177-202. szám)

1994-08-18 / 192. szám, csütörtök

HIRDETÉS •ÚJSZÓ­1994. AUGUSZTUS 1954. Gondok közt a felső-csallóközi gyümölcstermesztők Hiány lesz szép almából? A Felső-Csallóközben jól ismert gyümölcstermesztő gazdaság a Csenkei Mezőgazdasági Szövetkezet, ahol a kajszi- és őszibarack-, vala­mint alma- és szőlőültetvényük mel­lett újabban már a szilva is megje­lent. A most folyó gyümölcsszüret kapcsán látogattunk a szövetkezet­be, hogy elbeszélgessünk az ágazat eredményeiről és gondjairól. A rekkenő hőségben a barackot szedő.asszonyokról ömlik a verejték, ám a kezük ügyesen jár, és gyorsan is telnek a ládák a jókorára nőtt, fi­nom, ízletes őszibarackból. A meg­telt ládákat elszállítják, s a gyümölcs osztályozása után helyben árusítják. Mivel ez a gyümölcs gyorsan érik, nern tárolható hosszú ideig minőség­romlás nélkül, tehát örülnek, ha a na­pi leszedett mennyiség gyorsan vevőre talál. A vevőkörük pedig a környék lakossága mellett főleg kis­kereskedőkből áll, akik kisebb téte­lekben ugyan, de veszik ezt az „édes" árut. Vass Tibor, az önálló elszámolású kertészeti ágazat vezetője egy jóko­rára nőtt sárgarépával kínál irodájá­ban, ahová röpke mérlegkészítés cél­jából tértünk be. - Láthatod, a gyümölcstermesztés mellett ezzel is foglalkozunk, (gy töb­bek között sárgarépát, petrezsely­met, uborkát, paprikát is termesz­tünk - mondja, majd részletesebben is megindokolja, miért vágtak bele ebbe is. Megtudom, hogy az elmúlt évek kemény, fagyos teleit még ma sem heverték ki teljesen a gyülmöl­csök, ami a fák koronáinak lassú fel­újulásában is lecsapódik. A.szőlőből is mintegy 20 hektárt kellett kivágni­uk fagykár miatt, s az idei tavaszi fa­gyok sem kedveztek a csonthéjas gyömölcsöknek. Mind a kajszi-, mind az Őszibarack termőterületéhez viszonyítva gyönge termést adott, így bevételeik is kisebbek a terve­zettnél. Ráadásul a nagy forróság meggyorsította az érést, így a meg­szokottnál rövidebb idő alatt kell le­szüretelniük. - Azt is látni kell hangsúlyozza Vass Tibor -" hogy a jövedel­mezőség sem úgy alakul, ahogy sze­retnénk. Ebben jelentős szérepet ját­szanak a költségek. Gondoljunk csak a műtrágyák és a növényvédő szerek, az energiahordozók jelentős drágu­lására. Ha ehhez hozzávesszük a je­lenlegi árpolitikát, a piaci, értékesí­tési .viszonyokat, az.t, hogy a hazai termékeket egyáltalán nem védi sem­mi, hogy a hazai termelő kapja a leg­kevesebbet árujáért, miközben a ha­szon a kereskedőnél csapódik le, ak­kor érthető a termelő elkeseredettsé­ge, meg az is, hogy amivel csak le­het, próbálkozik. A több lábon állás kényszere vezetett rá bennünket is arra, hogy zöldségtermesztéssel is foglalkozzunk, hiszen mindez együtt­véve is csak a túléléshez elegendő. Sajnos, az idei időjárás az almá­nak sem kedvezett, és mind mennyi­ségi, mind minőségi vonatkozásban elmaradnak a korábbi években meg­szokott eredményektől. Ügy tűnik, a varasodás és a jégverés miatt az egész járásban hiány lesz jó minőségű almából. Járási méretben az első osztályú alma mennyiségé­nek megközelítőleg a fele a csenkei szövetkezetből származik majd, ép­pen ezért alaposan meg kell szervez­niük majd az almaszüretet, minden bizonnyal külső segítséget is be kell vonniuk. Betakarításra vár a szilva is, amely mintegy 4-5 vagonnyi lesz. Tehát lesz tennivalója az ágazat dolgozóinak, hogy, ez a termés is a lehető legkisebb veszteséggel kerül­jön a tárolókba, majd értékesítésre. Elet a harckocsik helyén Kereskedelmi és szolgáltatóközpont létesül Érsekújvárott Érsekújvárban a közelmúltig két laktanya is volt. A városban egykoron huszárok állomásoztak, helyüket később más fegyverne­mek vették át, 1968 óta pedig a szovjet hadsereg vendégeskedett ideiglenes jelleggel a kaszárnyákban. Időközben azonban a város bővült, az új lakótelepek lassan teljesen körülölelték a hadiszál­lást, így a lakosok kény telenek voltak elviselni az ott tárolt harcko­csikat, ágyúkat és tehergépkocsikat. Minden rosszban van azon­ban valami jó, eljött 1990, amikor is hazatért a szovjet hadsereg, Érsekújvár pedig a lehető legjobb helyen, lényegében a város szí­vében egyszeriben egy négy és fél hektáros terület birtokába jutott. Ehhez már csak olyan emberek kellettek, akik felismerték a le­hetőséget, és képesek is voltak megvalósítani terveiket. Most, alig három év múltán egyre kézzelfoghatóbb, hogy Érsekújvárnak eb­ben szerencséje volt, és az. egykori kaszárnya helyén sikeresen gyökeret eresztett a kereskedelmi és szolgáltatóközpont. Felmérték, mi hiányzik -Az 1990-es önkormányzati válasz­tások után azonnal foglalkozni kezd­tünk az üggyel, olyannnyira, hogy a képviselő-testület már februárban el is döntötte, hogy a laktanyából kereske­delmi és szolgáltatóközpontot hozunk létre. Eredetileg részvénytársaságot szerettünk volna szervezni, de akkori­ban ez még nagyon ismeretlen dolog volt, a részvényekét nem jegyezték le, így városi vállalatot alapítottunk - idé­zi fel a kezdeteket Csanda Endre pol­gármester. Az idő gyorsan röpült, míg 1992 vé­gére elkészült a fedett piac és a külső butiksor első, 16 részből álló szakasza. Ezután azonban az önkormányzat vá­lasztás elé került: el kellett döntenie, hogy vagy lassítják az átalakítás üte­mét, vagy hitelt vesznek fel. Végül az utóbbi mellett döntöttek, ami lehetővé tette a terület közművesítését, a külső butiksor befejezését és q piac bővítését. Ezzel az idei nyárra valóban komoly kereskedelmi és szolgáltatócentrum alakult ki, amelyben ráadásul vásáro­kat is tudnak rendezni. Szerinte abban is szerencséjük volt, hogy a képviselő-testületbe két jó ter­vező is bejutott. Ők ketten - Istenes Jó­zsef és Szegheő Péter - vázolták fel az átépítésre kerülő épületegyüttes külső homlokzatát. A munkák irányítását a városi tulajdonú Novocentrum vette át, és végzi a mai napig. -Azzal kezdtük, hogy a város létre­hozott egy bizottságot, amely felmérte, milyen szolgáltatások hiányoznak azon a területen, és a későbbiekben ebből in­dultunk ki - mondja Horváth Károly igazgató. - Először egy lapos tetejű földszintes garázs átépítésével kezdtük, de hamarosan komoly nehézségeink támadtak Kiderült, hogy az altalaj szennyezett, így az építkezéssel párhu­zamosan ezt is el kellett távolítanunk. A besztercebányai IŇGEO harminc já­rással mérte fel a veszélyt, ezután pedig kénytelenek voltunk 6-8 méter mélyen, egészen a talajvízig kicserélni az, aljza­tot. Freskók - emlékbe így már nem is csodálkozhatunk azon, hogy Csanda Endre és Horváth Károly szívesen vezeti körül az átala­kulótélben lévő kaszárnyában az oda­látogató újságírót. Az egykori lakta­nyakapun belépve egy árkádos épület­szárnybajutunk. Ezt még kevéssé érin­tették a munkálatok, eddig csak a szov­jetek által befalazott boltíveket bontot­ták ki. Nemsokára azonban itt is szor­gos munka kezdődik, ezen a részen ki­sebb termelőegységek kapnak helyet ­elsőként egy nyomda kezdi meg tevé­kenységét. Az udvarra érve először is egy földszintes építmény felé vesszük az utunkat. Ebben a gépkocsitartozé­kokkal foglalkozó Cuczor Ottó raktára kapott helyet. Ő azok közé tartozik, akik elsőként ismerték fel a lehetőséget és reagáltak az átalakítás szervezőinek hívő szavára. Czuczor urat azonban más miatt keresőik fel. Nagyraktára ugyanis a szovjetek egykori kultúrter­Az egykori katonai garázs népszerű vásárcsarnokká vált mében működik, amelynek a Mát a szocialista realizmus ritkán látható freskósorozata díszíti. Az „Amit a párt kér, mi teljesítjük!" jelszó alatt az ék­szíjak, gyújtógyertyák és egyéb árucik­kek felett sorakozik a Lenint, a Vörös Hadsereget, a GOELRO-programot, a nagy honvédő háborút, az atom-ten­geralattjárót ábrázoló freskó, majd a Gagarin-kép zátja a sort. - Olyanok is jöttek, akik megvették yolna az egészet, de mi inkább itthagyjuk emlékként ­mondja Cuczor úr. - A falig még épp egy kockányi hely maradt, ide talán egyszer Zsirinovszkij kerül - teszi hozzá nevetve. A nagyraktáiTá alakult kultúrterem melleit egy sokkal impozánsabb épület áll, a huszárok egykori lovardája. Ezt a szovjetek tornateremnek használták, a . Novocentrum azóta lebontatta az álta­luk emelt válaszfalakat, így újra kitá­rult az eredeti tér. Az 1895-ből szárma­zó lovarda különlegessége a fa tetőszerkezet 24,5 méteres fesztávolsá­ga. Jelenleg a Faipari Kutatóintézet és a Műszaki Egyetem Építészeti Kara vizsgálja a szerkezetet, és ha még hasz­nálhatónak ítélik, javaslatokat is kidol­goznak rendbetételére. -A falakat úgyis ki kell cserélni, de a különleges tetőszerkezetet minden­képpen szeretnénk megmenteni ­mondja Csanda Endre. -Ez a szakértői vizsgálat eredményétől függ, akkor tudjuk majd eldönteni, képesek va­gyunk-e állni a költségeket. A lovarda után már a garázsból áta­lakított és a lakosság által azóta nagyon megkedvelt vásárcsarnok következik. Nem maradt azonban kihasználatlanul a köztük lévő terület sem. Ezen szabad­téri vásárokat tartanak, ugyancsak egyéni megoldással. A vásárosok szá­mára ritkán látható fémszerkezetű tetőket emeltek, amelyeket szintén Is­tenes József tervezett, egy szimői ma­gánvállalkozó gyártott le, és ezzel az ötletes megoldással nagyon hasznosan képesek felhasználni a területet. Itt leg­közelebb szeptemberben szerveznek akciókat - először a környezetvédelmi technológiák vásárát, egy héttel később pedig szüreti ünnepséget. Látványos folytatás Istenes József egyéni stílusának egyik jellegzetes darabja lesz a harang­láb, amely elkészülte után a vásár­csarnok mellett óránként harangjáték­kal jelzi majd az idő múlását. A talpa­zat már kész, és ebben kapott helyet a létesítmény alapköve is, amelybe az utókor számára elhelyezték a régi ka­szárnya dokumentációját, az átépítés első három évét megörökítő videoka­zettát és az új létesítmények tervrajzait. Hasonlóan érdekes fázisához érke­zett a bejáratok építése. A központnak összesen öt bejárata lesz, hogy így minden irányból könnyen megközelít­hető legyen. Ebből egyelőre kettő működik, és most folyik a harmadik, talán a legérdekesebb kialakítása. Ez ugyanis a kálváriadomb mellett vezet majd el, amely az egyetlen hely, ahol még megmaradtak a várost egykor övező falak maradványai. Júliusban ki­irtották az évtizedek óta itt tenyésző bozótot, így szeptemberre a belváros­ból a várfalak mellett elhaladva is ké­nyelmesen hozzáférhetővé válik az új kereskedelmi központ. Az egykori laktanya már most is je­lentősen átalakult, de még szebb és főleg hasznosabb lesz, ha mindent si­kerül megvalósítani abból, ami ma még csak Horváth Károly irodájának falait díszíti. Ezek közül az elkövet­kező hetek során a dekoratív harangláb építése kezdődik meg. Hasonlóan szép lenne az újjáalakított lovarda is, amely a tervek szerint többcélú létesítmény­ként szolgálná a lakosságot, vásárt és kiállítást éppen úgy rendezhetnének benne, mint sportversenyt. Ezek persze tervek, amelyek megvalósításához még nagyon sok energiára lesz szüksé­ge a feladatot vállaló vezetőknek. Mind­ez azonban megéri, amit nem csak az bizonyít, hogy az új központot hóna­pok alatt megkedvelte a vásárlóközön­ség. Mindez kicsit ennél is több, az ügy szervezése, menedzselése sok prog­resszív, tájainkon még kevésbé szoká­sos megoldást tartalmaz, olyannyira, hogy a városba nemrég ellátogató an­gol szakértők az egészet inkubátorköz­pontnak ítélték. Márpedig ezek a Nyu­gat-Európában meglehetősen elteijedt létesítmények egy-egy nagyobb város vagy akár régió vállalkozói életének fontos központjai, a fejlődés elősegítői. Ezzé válhat az érsekújvári kereske­delmi és szolgáltatóközpont is, fel­használva így azt a ritka lehetőséget, amely a szovjet hadsereg kivonulásá­val nyílt a város előtt. TUBA LAJOS Idejében váltottak Akár százan is dolgozhatnak majd az új míílielyben A szépnek ára van - jegyezte meg mögöttem az egyik tulajdonos, amikor a muta­tós, de nem egyedi darabokat szemlélgettem. A kicsi műhely , szegletében, a polco­kon különböző méretű, hófehér, ismert szoboralkotások gipszmásolatai sorakoznak. A losonci Bene fivérek négy évvel ezelőtt felutaztak Budapestre, ahol egy válla­latnál úgy tanulták ki a gipszfigura-készítés alapjait, hogy közben minimálbérért dolgoztak. Itthon ketten kezdték el a munkát, de hamarosan szerény üzemmé fej­lesztették vállalkozásukat, és munkásokat is kezdtek alkalmazni. Rövid időn belül elkészül az új műhely is, amelyben akár százan is kaphatnak munkát. - Tavaly lendült fel az üzlet - mondja az idősebb fivér -, amikor a gipszszobro­kon kívül építkezéshez használható díszítőelemeket kezdtünk gyártani. Termékeink iránt leginkább Csehországból érdeklődnek, Szlovákiában ennek az árunak ma még csak szűk piaca van. Néhány megrendelőtől eltekintve mondhatnám, hogy ez a piac csupán az Alacsony- és Magas-Tátrára korlátozódik. Mindezektől függetle­nül nincsenek értékesítési gondjaink, ellenkezőleg. És bár évente negyven-ötven százalékkal növeljük a termelést, nem tudjuk kielégíteni az igényeket. A vállalkozóról talán még annyit.: tanult szakmája mészáros, csak „váltott". És most, utólag úgy tűnik, idejében. (farkas) A szerzőfelvétele Nemcsak hasznos, szép is (A szerző felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom