Új Szó, 1994. július (47. évfolyam, 152-176. szám)

1994-07-01 / 152. szám, péntek

1994. JULIUS 1. Status Quo, Whitesnake, Pa-dö-dő és egyebek Négy nap (pop-rock)közelben pAzok közé tartozom, akik évről évre kitűzték a Pozsonyi Líra akkreditációs jelvényét és tudósítottak az akkoriban legnagyobbnak számító honi seregszemléről. A Rock Pop Bratislava '94 rendezvényt méltatva az első felismerés, ami felötlött bennem: ez a fesztivál már nem az a fesztivál. Hogy bár a Rock Pop Bratislava tulajdonképpen a Líra jogutóda, ám szinte semmiben sem hasonlít rá. Ez már nem a jól fésült, pátosszal teli dalok seregszemléje, s a nézőtér sem a pozsonyi dámák felvonulóhelye már, ahol a legújabb ruhakölteményeiket mutogatnák. A rendezvény tavaly fazont változtatott, s a legrangosabb európai zenei vásárok mintáját tartja követendőnek. Ha alcímet keresnék az írásomnak, ezt választanám: Világsztárok, stíluska valkád és kiállítók serege. Világsztárral rögtön az első napon, június 23-án találkozhattunk az ŠKP-stadion pódiumán. Peter Gabriel jött, énekelt és győzött. A méltán megasztárnak titulált énekes Bécsből autóbuszon rándult át hozzánk, s alig hat órát töltött Pozsonyban, de az a bő két óra, amelyet ebből a kevés időből a közönségnek szánt, magáért beszélt. A 10-12 ezres nézősereget már az előzenekar szólistájaként fellépő dél-afrikai reggaeénekes, Lucky Dube kellően „felhangolta", úgyhogy az éjszakába nyúló koncert kitűnő hangulatban telt. Peter Gabriel már a kezdet kezdetén elnyerte a közönség rokonszenvét azzal, hogy szlovákul (papírról olvasva) konferálta slágerízűnek éppen nem mondható, mégis közkedvelt dalait. Ráadásként elénekelte a legismertebbet is, a Biko című elkötelezett dalt, amelyet a meggyilkolt színes bőrű diák, Steven Biko emlékére írt. A fesztiválon részt vevő előadók méltatásakor a „stíluskavakád" valóban helyénvaló szó, hiszen a négy nap során, öt helyszínen csakugyan szinte minden stílus követei szóhoz jutottak. Az egykoron dicső napokat megért főiskolás klub színpadán a lemezkiadók pártfogoltjai váltották egymást. Feltűnést keltett az orosz Szergej Penkin bemutatkozása. Hihetetlenül széles hangskálával kápráztatta el közönségét. Ellentétes érzelmeket váltott ki a szlovák Senzus együttes szereplése. Ők a lakodalmas rock hazai változatát művelik, középszerű vidéki zenekarok szintjén. Biztosan jól jövedelmező, ám semmiképpen sem koncertpódiumra való műfaj ez. Meglepően magas színvonalon muzsikált a román Directia 5 nevű együttes. Kőkemény rockot játszanak, kitűnő hangszertechnikai adottságokkal, esak éppen az egyéni hangzás, az egyéni arculat hiánycikk náluk. A V klubban fellépők mezőnyéből kiemelkedett a Pa-dö-dő produkciója. Igaz, ők nem a legprogresszívabb válfaját művelik a popzenének, ám látványteremtésből, hangulatkeltésből, jó értelembe vett ripacskodásból jelesre vizsgáztak. Show-műsoruk, amely a „szép az élet, és én is szép vagyok " eszmei tárgykör körül mozgott, magával ragadta a nem túl népes közönséget - ennél több kívánalmuk nem is lehetett. Ugyancsak sokrétű fellépéseket láthatott éjjelente a Rock Pop Jazz Club közönsége. A rockpaletta szinte minden árnyalata előfordult itt. A külföldi vendégek közül említést érdemel a svájci Galaad vagy a belga Such A Noise, a hazai kínálatból a fiatal Broken Hearts és az utóbi idők legérdekesebb honi formációja a Made To Mate. Jazzbe hajlott Adriena Bartošova műsora, az Electric Blues Band pedig a nevében vállalt programot valósította meg a színpadon. Pozsony extravagáns barlangklubjában, a vár alatti U klubban a hasonló extravagáns stílusú zenekarok kaptak teret. Néhány villamosmegállóval feljebb, a Művelődési és Pihenőpark sztárja a hovatovább világhírnévnek örvendő francia duó, a Les Rita Mitsouko volt. A négynapos zenei maratón a vasárnapi szabadtéri rocktalálkozón csúcsosodott ki. Már délután kettőtől dübörgött a rock az SKPstadionban. A rendezvény fénypontjaként pódiumra lépett a rock and roll egyik legendája, a Status Quo, a maga rágógumi-zenéjével, majd utánuk a sokak által várt Whitesnake. Aki szereti ezt a fajta kemény muzsikát, az énekesük, David Coverdale személyében emberére akadt. Nem szóltunk még a videóklippek versenyéről (belga, francia, magyar sorrendet ítélt meg a zsűri) és a kiállítók sokaságáról. A kiadók standjai között ismerősöket is felfedeztünk: a J umbo Records kiadó embereit. Róluk már csak azért is illik szólni, mert mint tudjuk, szívükön viselik a hazai magyar kiadványok istápolását is. Színe és visszája Shakespeare ismét gyanúba keveredett. Ha hinni lehet a számítógépes szövegelemzéseknek, akkor Willam Shakespeare két korai művét Christopher Marlowe írta. Két amerikai szakember, az angol drámaíró műveinek kiváló ismerője, a nyelvész Thomas Merriam és Robert Matthews számítógép-szakember bevitte a komputerbe Shakespeare VI. Henrikről szóló trilógiájának második és harmadik részét, amelyeket a feltételezések szerint Christopher Marlowe, a kor egyik legműveltebb embere írt. A nyelvi és stílusbeli hasonlóságokat összevetve a számítógép arra az eredményre jutott, hogy vagy mind a kettőt Marlowe írta, vagy pedig Shakespeare kezdetben fenntartások nélkül utánozta az eszményképének tartott írót. Merriam azt a következtetést vonta le, hogy Shakespeare, aki színészként kezdte pályafutását, a drámaírás fortélyait Mariowe művein tanulta, s a kezdeti hatás vitathatatlan. ifi. Itt a kultúrák harca? Négy igen kemény botütésre ítélték Szingapúrban - a négy hónapi börtönön és 3800 márkányi pénzbüntetésen kívül - Michael Peter Fay amerikai főiskolást szándékos károkozásért. A fiatalember beismerte, hogy néhány tinédzser társával együtt ötven autót vörös festékkel fújt le, más autókat pedig tojással dobált meg. Clinton elnök „elképesztőnek" tartotta az ítéletet, az amerikai sajtó heveskedett, Szingapúrban pedig szenvtelenül utasítottak vissza minden tiltakozást, minthogy itt, úgymond, a vandalizmussal szemben szigorú rendfenntartó normák uralkodnak. Büntetendő például az is, ha valaki a nyilvános illemhelyen elfelejti lehúzni maga után a vécét. A botozást pedig beáztatott bambuszbottal, teljes erőből végzik, így kezdődne hát a kultúrák háborúja, amelyet Samuel Hunington, a Harvard professzora tavaly nyáron a jövő meghatározó jelenségének nevezett? *3S A tévé és a depresszió. A tévénézés depressziót okoz - állapította meg a Pennsylvaniai Egyetem egyik kutatója. A pszichiátriaprofesszor tanulmányában az 1954 és 1984 közötti időszakot vizsgálva összehasonlította a 24 éves fiataloknál tapasztalt rossz kedélyállapot előfordulását az egy főre jutó tévékészülékek számával, s arra a következtetésre jutott, hogy igen szoros az összefüggés. >i±k •>ď|

t jCfck "íp Fotók kalapács alatt. Növekszik a fotó iránti érdeklődés a műkereskedelemben. A két legnagyobb aukcióház legutóbbi New York-i árverésén különösen a század első felében készült, avantgárd' fotókért lelkesednek a gyűjtők. Rekordáron, a becsült 150-180 ezer dollárhoz képest 300 ezerért kelt el Man Ray 1926-os szignált fotója, a Fekete és fehér. A fotós Lolló sérelme. Csorbát szenvedett az egykori szexbálvány, a hatvanhat éves Gina Lollobrigida fotóművész hírneve. Megállapodást kötött, hogy az idei riói karneválon készült hetvenkilenc fotóját a Caracas magazin különszámban teszi közzé. A magazin szerkesztőségével szemben azonban komoly anyagi követeléseket támasztanak Lolló szerződtetett fotósai, arra hivatkozva, hogy a felvételek tőlük származnak. A színésznő beismerte az egyoldalú „társszerzőséget". Emiatt úgy látszik, nem fáj a feje, azért méltatlankodik, hogy rászedettként súlyos sérelem érte. (k-s) •P^Bfl^HH^ Hjl + a v < K «í' - Í.*H' ' m j ^WB |Í1H|H V ŕ '' twHfižli? JwBmďÉtoi.. . &£$

®T J ' '•i ' l^i MflBMĽMBiP^iMŽÉy y •',: TTfflWŽffľfi'tt•gig

' f "Sfell $ 'Br . B n§ gnriTMWHBwt Én így szerettem volna élni Száztíz éve született Szép Ernő Mint annyi neves magyar költőt, Szép Ernőt is kiszűrte az idő. Versei ritkán tünedeznek föl a lapokban. Talán a pódiumok őrzik leghívebben szellemét, leginkább a Gyermekjáték, Pitypang és Imádság című művének S még néhány versének okán. Regényeit, novelláit, karcolatait sem kímélték az évek. Színművei, mint a Patika, az Aranyóra, a Lila akác, valamint kabarétréfái, sanzonjai időnként még föl-fölbukkannak a színpadokon, a rádióban vagy a tévé képernyőjén a századforduló miliőjének szépernős szívhangjaival. Válogatott elbeszélései 1957-ben, gyermekversei 1958-ban jelentek meg utoljára. Verseinek legbővebb antológiája, az Add a kezed ugyancsak 36 évvel ezelőtt jelent meg Hatvany Lajos bevezetőjével. Ebben a dolgozatában jegyzi meg Hatvany: „Mire eltelik szinte félszázad, nehéz feledés üli meg az. írónak egykor — nem is olyan régen — még annyira ünnepelt nevét." Pedig valaha ugyancsak figyeltek rá, egyegy tárcája, verse, elbeszélése szenzációszámba ment. Ady is testvérének fogadta, és több versét ajánlotta neki. A költők kasztjában ő ütötte lovaggá a fiatal Szép Ernőt. Szép Ernő 110 éve született a kárpátaljai Huszton. Később Hajdúszoboszlóra költözött a család. Középiskoláit Debrecenben kezdte, de az érettségit nem tudta megszerezni. Tizennyolc évesen Pestre került, s rövid hányódás után hírlapíró lett. Fölfigyeltek szép, eredeti nyelvére", a lapok szívesen fogadták írásait, verseit, kedvelt szerzőjévé vált a kabarészínpadoknak is. Korán kezdte az írást. Első kötete 1902-ben, még iskoláskorában jelent meg Mezőtúron. További pályája szinte zökkenőmentesen alakult. Jó nevű újságíró, író, költő, színpadi szerző, akit többen dicsérnek, mint elmarasztalnak. Költészetének hangja minden ízében lírai, de ez a líraiság nem mindennapi. Látásmódja gyermeki és rácsodálkozó, ám nem minden rafináltság nélkül. Nagyon is jól tudja, érzi, meddig lehet elmenni, hol vannak a még elfogadható-határai mondanivalójának anélkül, hogy túlcsordulna a szépség és jóság nektárral teli pohara. Kosztolányi írja róla: „Szép Ernő... nem veszti el a közvetlenségét, a lírája tisztán cseng, s az ívlámpák fényében is tud délibábot látni. Kölcsönkérte a népdal naivitását, de kölcsönkérte a dekadencia virágait is. E két dologgal játszik ő, kacérkodva mindennel, ami távoli... " A költőt hamar befogadta a Nyugat, finomtollú, eredeti hangú költőnek tartották, a legjobbak közé sorolták. Az első világháborúban a szenvedő katonák oldalán áll, költői karakteréhez híven elítéli a vérengzést mind verseiben, mind prózai írásaiban. Ekkor veti papírra a magyar irodalom talán legszebb háborús versét, az Imádságot, amelyről Tóth Árpád elragadtatással írt annak idején. A modern magyar irodalom spektrumában egyedi színt képvisel Szép Ernő, akinek sem elődje, sem követője nem akadt. Költészetét többen Jammes Francis francia költő meghitt, idilli költészetével rokonítják. De Szép Ernő minden mozdulatában magyar volt, s anélkül élte meg modernségét, hogy egy csöppet is hajlott volna a kozmopolitizmus felé. Gyermeki szemmel fedezte föl újra és újra az élet csodáit, s átszűrve érzékeny idegrendszerén, verssé oldott minden látványt és gondolatot. Bizarr jelenség volt, de nem szélsőséges, a szeretet, együttérzés, emberség vezette tollát minden időkben. Megélte az első világháborút, amikor ő is mundérba bújt, átszenvedte a forradalmat, s a második világháború borzalmait, az üldöztetés nehéz éveit. Hatvanévesen őt is behívták 1944 októberében munkaszolgálatra. Szerencséjére csak rövid időre. Ám ez is elég volt ahhoz, hogy megírhassa feledhetetlen könyvét, az Emberszagot. Ebben az időben vetette papírra a Ne hidd című megrázó versét, amely így végződik: „Megmarkolom két válladat, / Szemembe nézz, ne hadd magad, / Tiszta maradj, maradj szabad, / Ne bukj el, meg ne add magad./ Légy tiszta,, hős légy, légy erős, / Holtrészeg légy, légy eszelős, / A Földre felhőkből tekints, / Te légy az isten, hogyha nincs." Az ünnepelt költő, aki 33 évig lakott a Margitszigeten, a háború után lassan elszegényedett és kikopott a közéletből. Rónai Mihály András így emlékezik rá: „Kossuthdíjak potyogtak, s ő vacsorára az Erzsébet sörözőben megrendelte a legolcsóbb köretet, ki is hozták, körülnézett, hogy meg ne lássa valaki, zsebéből elővette a hazulról hozott keménytojást, s a szomorú kis kelkáposztába gyors mozdulattal beledobta. " Sötét szemüveggel, a házak falához lapulva, félénken járt a pesti utcán, ha összeakadt valamely régi ismerősével, félszegen nyújtott kezet s így mutatkozott be: „Szép Ernő voltam." Hatvankilenc éves korában halt meg. DÉNES GYÖRGY KULTÚRA 7