Új Szó, 1994. május (47. évfolyam, 100-125. szám)

1994-05-31 / 125. szám, kedd

1994. JúniUS 30. KALEIDOSZKÓP 5 3 BauMax: Minden, mi lakásnak ingere Még hogy csökken a lakosság vá­sárlóereje?! Még hogy kész művé­szet valamit is eladni?! A közgazdá­szok és kereskedők megszokott pa­naszának bizony alaposan ellent­mondott a BauMax áruház tegnapi pozsonyi megnyitása. A BauMax, amelynek szlogenje „Minden, ami a lakásba és a kertbe kell", a tegnapi pozsonypüspöki megnyitón teljes mértékben megfelelt a valóságnak. Az egykori pozsonypüspöki bútor­raktár kicsinosított épülete előtt, a friss szélben büszkén lobogtak a cég vállalati lobogói, az autóparkoló tömve, s ami.a legfontosabb: az áru­ház bejárata előtt hosszasan kígyózó sorok. Vajon mi a BauMax titka, mivel nyitja meg a pénztárcánkat? Ennek nem volt könnyű utánajárni, csak a bejáratnál posztoló biztonsági ember segítségével sikerült átverekedni magunkat a tömegen. A szemünk elé tárulkozó látvány valóban lenyű­göző volt: a végtelenbe nyúló polcokon a háztartás ezernyi kellé­kei kínálták magukat. Csempék, ta­péták, fürdőszobai berendezések, barkácskészletek, lámpák, csillárok, szőnyegek, fűnyírók, kerti asztalok és székek, s még sorolhatnánk to­vább. Különösen a kerti székek vol­tak kelendőek, ötösével, tízesével tolták a vásárlótargoncákon a vevők. - Ennyi színárnyalatban és ilyen ol­csón máshol nem jutnék hozzá ­mondotta az egyik vásárló. - Hogy miért jöttem ide már a megnyitás napján? - kérdez vissza a másik vevő. - Azért, mert az első napokban számos cikket reklámfogásként ol­csóbban árusítanak - világosít fel -, ezért egy kis lökdösődést, kosárra várakozást is megkockáztatok. Igen, a kedvező árfekvésű és ízlé­ses termékek kiváló vevőcsalogató­nak bizonyulnak. És nemcsak ez. Számos fővárosi lakos teghap a pos­taládájában egy BauMax-katalógust talált, benne jó pár iparcikkük árával és fényképével. Az épülethez köze­ledve egyre több ún. billboard, azaz hirdetőtábla kürtöli világgá, egy új áruház színesíti a főváros kínálatát. S végül, ha még ez sem lenne elég: a belvárosi Šafárik térről a BauMax óránként ingyenbuszokat indít po­zsonypüspöki bevásárlóközpontjuk irányába. De térjünk vissza az áruház nyüzsgő képéhez. A kempingszé­kek, kerti asztalok egymásba rakott oszlopai szemlátomást fogyatkoz­nak. Vajon hány napig tart a kedvez­ményes vásár? - Amíg a készlet tart - hangzott az egyik elárusító rövid válasza. - És meddig bírja a készlet? - erősködtünk tovább. - Ilyen vásár­lási tempó mellett csak egy-két na­pig. Amint elfogy az. első raktárkész­let, az utánpótlást már drágábban, pontosabban a reális áron hozzuk forgalomba - szólt a felvilágosítás. Az elárusítók ízléses egyenruháik­ban büszkén sétálgatnak a polcok között, s készségesen segítenek, vá­laszolnak a vásárlóknak. Mielőtt a dicséretek sora dicshim­nuszba csapna át, rögtön hozzá­tesszük: bizony egynémely Bau­Max-alkalmazott az udvariasság te­rén még nem áll a feladata magasla­tán. Mikor az információs központ­ban az igazgató teljes neve iránt ér­deklődtünk, az egyik beosztott fog­hegyről odavetette: - Ez nem az ŠtB, hogy mindenkinek még a keresztne­vét is nyilvántartsuk. E gonoszkodó megjegyzés bizony visszatérít a földre; a nyugati tőke, az elegáns árukínálat ide vagy oda, azért még vannak tartalékaink... Boris Osvald igazgató csak az osztrák tulajdonos - jelenlétében volt hajlandó nyilatkozni. Megtud­tuk, a BauMax Ausztriában több mint ötven áruházat üzemeltet, 1992-től Csehországra és Magyar­országra is kiterjesztette kereske­delmi láncát. Magyarországi jelen­létüknek kézzelfogható nyomait tapasztaltuk, ugyanis a különösen kedvezményesen árusított termé­keiken „akció" felirat függött az „akcia" helyett. A cég tavaly szlo­vák koronában kifejezve 11,4 mil­liárd korona értékben forgalmazta termékeit. Szlovákiában tehát teg­naptól vannak jelen, s máris 30 ezer különféle hasznos cikket kí­nálnak megvételre. Persze, nem maradnak csak a fővárosban, egész Szlovákiára kiterjedő hálózat ki­építésében gondolkodnak. A Bau­Max biztos, ami biztos alapon azonban még a második áruházat is Pozsonyban nyitja meg, a tervek szerint 1995-ben, mégpedig a • főváros szívében. SIDÓ H. ZOLTÁN Méry Gábor felvételei Már elmúlik este hat óra, amikor Pesti felriad. Látja, hogy vendége a másik ágyon mélyen alszik. Kibotor­kál a barátjához... Innen a történet két változatban folytatódott, (Később Frodl egy har­madik változatban mindent letaga­dott.) Pesti azt állítja, hogy a félho­mályban egy pisztolyt látott barátja kezében. Gyerekjátéknak hiszi, s rögtön rá is bök: - Mi ez, egy hatlö­vetű? - Aztán kimegy a vécére. Zajt hall, amiről először azt gondolja, hogy egy Trabant indult el a ház elől. Amikor visszamegy a nagyszobába, akkor látja, hogy Frodl lelőtte Kc­berlt! Frodl másképp emlékszik. Szerin­te mindent előre egyeztettek. Ami­kor Köberl feltűnik a lakásban, már nincs visszaút. Azért ölt maszkot, hogy Köberl ne ismerje fel, meg azért is, hogy saját maga elől is el­bújjék. hogy úgy érezze, valójában más követi el a tettet, nem ő, Helmut Frodl. Miután Köberl megjelenik a lakásban, és Pesti betessékeli a nagyszobába. Frodl hol a másik szo­bában, hol a konyhában tartózkodik. Pesti többször kijön hozzá, hogy tá­jékoztassa, mennyire hatott Köberlre az altató. Amikor barátja már mély­nek érzi a vendég álmát, a tévésztár elbeszélése szerint Pesti kiszalad hozzá, és sürgeti, hogy lőjön. Ő ha­bozik, bizonytalankodik, de Pesti nem tágít. Frodl meghúzza hát a ra­vaszt, háromszor vagy négyszer. A szakértők utólag megállapították: el­képzelhető, hogy a szoba fekvésénél fogva a szomszédok nem hallották a lövést. A gyilkosságot követően Frodl ­hogy még mindig maszkban volt-e, azt később már maga sem tudta ­Pesti segítségével a fürdőszoba kád­jába emeli a holttestet. Ez egy 75 ki­lós test esetén a szakértők szerint olyan nehéz feladat, hogy Frodl egé­szen biztosan nem boldogulhatott vele egyedül. Pesti Gábor kitartóan azt vallotta, hogy ő a darabolásból teljesen kima­radt. Amikor álmosan konstatálta, hogy Frodl lelőtte Köberlt, rettenetes pánikba esett. Elbeszélése szerint a barátja ráripakodott, hogy segítsen neki lehúzni Köberl nadrágját, de neki annyira remegett a keze, hogy erre képtelen volt. - Ha most rtíagamra hagysz - fe­nyegette meg őt Frodl -, akkor összepakolok, s itt maradhatsz ket­tesben a hullával. Rólam senki sem tudja, ki vagyok, de téged mindenki ismer. Pesti szerint a Visegrádi utcai la­kás fürdőszobája olyan kicsi, hogy ott nem is.fértek volna el ketten. El­beszélése szerint Frodl ezért is utasí­totta őt arra, hogy csöngessen be a szomszédokhoz, kérjen elnézést, és magyarázza meg nekik, hogy átala­kításokat végeznek a lakásban, ami esetleg zajjal jár. Akár így, akár úgy, következett a bestiális feldarabolás, barbár módon. Az igazságügyi örvosszakértők megállapítják, hogy a 17 darabra vá­gott test „szétszedéséhez" vil­lanyfűrészt, kézifűrészt, kést egya­ránt használtak. Sőt mint kiderült, ahol a szerszámok nem segítettek, ott puszta erőt alkalmaztak: egy­szerűen eltörték a csontokat. A cél az volt, hogy Köberlre soha többé senki rá se ismerhessen. - Nem tudom önöket megkímél­ni a borzalmas részletektől - for­dult a bírósági tárgyaláson az es­küdtekhez az ügyész, s átnyújtotta nekik a tetemdarabokról készített fényképgyűjteményt. Mint kide­rült, Köberl fejét az orrcsont ma­gasságában széltében kettévágták, s utána az arcot a felismerhetetlen­ségig megcsonkították. Ugyanígy jártak el a jobb kezével is, az ujja­kat kalapáccsal szétverték, hogy ujjlenyomat vételére alkalmatlanná tegyék. Frodl azt állítja, hogy az időérzéke tökéletesen cserben hagyta, fogalma sincs, hogy mennyi időt vett igénybe a széttrancsírozás. Az orvosszakértő két, legfeljebb három órára becsüli a daraboláshoz szükséges időt, amibe azt is beleszámítja - gyengébb ideg­zetűek lapozzanak -, hogy a testré­szekből hagyták kicsorogni a vért, a különböző testnedveket, avégett, hogy. a tetem szállítása ne járjon nyomokkal. Dr. Pesti azl mondja, ő-csak a holttest kádba való beemelésében segített, utána rettenetes idegesség vett rajta erőt. Ezért ő ki-be mászkált az egyébként bezárhatatlan lakás­ban, s igyekezett az egyéb teendőket elvégezni. (Folytatjuk) Az UJ SZO írta \ 45 éve Ruhajegyünkön további szelvénye­ket szabadítanak fel. Június l-jétől kezdve az újonnan feloldott tíz ponton bárminemű textilt, hetvenen pedig konfekciót, nehéztextilt vásárolha­tunk. A szabad piacon az árakat ugyanakkor tíz, egyes cikkeknél még több százalékkal leszállítják. A dolgo­zó felnéz gépe, szerszáma, vagy író­asztala mellől, s a közellátás javulásá­ban, az életszínvonal fokról fokra való megfigyelhető emelkedésében saját önzetlen igyekvésének visszatük­röződését látja. Jól emlékszik még a suttogó hírszolgálatnak egy hónappal ezelőtt kiadott koholmányára: „május elsejétől érvénytelenek lesznek a tex­tilpontok és az árak 40 százalékkal emelkednek..." Az ellenség bumerán­got használt, amely, mint ismeretes, ha nem talál, visszatér a támadóhoz. És célt tévesztett, alaposan célt té­vesztett, mint mindig, ha a dolgozó­nak munkájába vetett hitét próbálja megingatni. A reakció önnön arcát pofozza... Józanul gondolkodó ember meséik hallgatásánál tisztában van ve­le, hogy egyetlen céljuk: a népi de­mokrácia eredményeinek és ötéves tervének aláaknázása. 30 éve Ma este Nagymácséd, holnap Hi­daskürt, holnapután Pered, Felsőszeli, Tallós, Nagyfödémes, Királyrév, Far­kasd, Negyed, Vízkelet. - Hiába, ne­héz egy képviselőjelölt élete - vonja meg vállát a Galántai járás 25 közsé­gének nemzetgyűlési képviselőjelölt­je. Fiatal, életenergiától duzzadó férfi, mindössze 32 éves. Kijelentése sem panaszként értendő, inkább csak nagy elfoglaltsága igazolására hozza fel. Egyébként is szereti a mozgalmas, te­vékeny életet. Egyszerűen ez az énje. A Laci nem nyugszik sohasem! ­mondogatják róla az ismerősök. Való­színűleg a jelölésnél is ezért esett rá a választás. (...) Tavaly Szlovákia leg­jobb kombájnosa volt, 1956-ban or­szágos méretben a harmadik, (gy talán sokak előtt ismerősebben hangzik a neve. Mégis egyszerű maradt, csak egy kissé tevékenyebb, dolgosabb, szorgalmasabb, mint egy átlagember. Többet akar tenni, bizonyítani, elérni, ízig-vérig kommunista. A kombájnve­zetés sem főfoglalkozása, de arat. Csa­ládja van, ám a közéletben is tevé­kenykedik. Tanul. Tavaly beiratkozott a dunaszerdahelyi mezőgazdasági ins­titútra. Júliusban lesznek az első vizs­gái. A marxizmus-leninizmus esti egyetemét a jövő hónapban fejezi be. 20 éve A szocialista művészet számára el­engedhetetlenül szükséges, hogy to­vább fejlessze és elmélyítse a társada­lom kulturális igényeit. Ezért a műal­kotások mondanivalójával olyan igaz­ságot tolmácsol, amely a társadalom osztályérdekein alapszik. Ez a tény nem zárja ki a témák sokszínűségét akkor sem, ha a művészi alkotás nem a mi társadalmunkat ábrázolja, avagy történelmi eseményt elevenít fel. Eb­ben az esetben is a műnek valamilyen formában a mához kell szólnia, s olyan eszmei vagy etikai problémát kell vizsgálnia, amely megfelel szoci­alista társadalmunk igényeinek. Ép­pen ezért nagy érdeklődéssel fogadjuk a múlt értékeit felelevenítő kiállításo­kat, irodalmi alkotásokat, színdarabo­kat, hangversenyeket, s azokat az új alkotásokat is, amelyek a mához szól­nak bizonyos történelmi eseménye­ken keresztül. 5 éve A sztrájkoknak is megvan a maguk története. Felvetődik viszont a kérdés, hogy ež azonosnak tekinthető-e lefo­lyásuk puszta nyomonkísérésével, a rekonstruálással, avagy tágabb össze­függésrendszeren belül rajzolódik-e ki a történeti kép? A sztrájkok jelentősé­ge ugyanis nemcsak önmagában rej­lik. A szociális helyzet javításának ki­kényszerítése a kommunisták felfogá­sában nem volt öncélú. A tömegek ön­tudatának elmélyítésére irányult, hogy a bérküzdelmek a tiltakozás magasabb fokait elérve végül is politikai fellépés­sé és harccá terebélyesedjenek. Mind­ezt persze meghatározóan befolyá­solta a tömegek összefogása, a párt szövetségi politikája.

Next

/
Oldalképek
Tartalom