Új Szó, 1994. február (47. évfolyam, 25-48. szám)

1994-02-23 / 44. szám, szerda

PUBLICISZTIKA . ÚJSZÓM Selmecbánya tündöklése és nyomorúsága Valóban gyönvöru ez a varos! Ahogy végignyúlik a környez" hegyek lejtőin, megbújva a,' általuk körbezárt mély völgyben, mint igazgyöngy a kagyló mélyén. A természet es emberi alkotások csodás szimbiózisa - ez Selmecbánya. Páratlan fekvése, gazdag történelmi múltja, kultúr- és tudománytörténeti jelentősége tette méltóvá arra, bogy rákerüljön a világ kulturális örökségcinek az UNĽSCO által nyilvántartott listájára. A múlt öröksége Selmecbánya tulajdonképpen egyetlen terjedelmes kultúrtörténeti múzeumként is felfogható, ahol lépten-nyomon a múlt nagyszerű építészeti emlékeivel találkozhatunk: várakkal és templomokkal, szobrokkal és emlékművekkel, az egykori gazdag polgárok és bányatulajdonosok díszes házaival, a bányászattal összefüggő különböző létesítményekkel. A város évszázadokon át a történelmi Magyarország legfontosabb bányavárosának számított. Alapítását és fejlődését a felszíne alatt húzódó igen gazdag nemesfémlclőhelynek köszönhette. Fénykorában, a 18. században nemcsak Magyarország, hanem egész Európa bányászati központjának számított. Itt jött létre a világ első bányászati főiskolája, ahol olyan kitűnő szakemberek működtek, mint Hell Mátyás Kornél és fia, Hell József Károly, valamint a kor híres kartográfusa, matematikusa és építésze, Mikovíni Sámuel. A város gazdagsága, jelentősége szinte mágnesként vonzotta a neves építészeket, szobrászokat, festőket. Működésüknek köszönhetően Selmecbánya igazi tárháza lett a különböző korú és stílusú egyházi és világi építészeti alkotásoknak. A Rubigalli-ház, a Bányabíróság egykori épülete, a Városháza, a Fritz-ház (itt székelt 1919-ig a Bányászati Akadémia rektorátusa), az evangélikus líceum (padjait Petőfi Sándor is koptatta), az Óvár, az Újvár és a többi híres épület 1993. december 3-ától immár hivatalosan is része a világ kulturális örökségének. E megtiszteltetés azonban inkább a múltnak szól, amelynek a jelen már csak halvány árnyéka. Szegény gazdag város Az elmúlt mintegy 80 év egyértelműen a hanyatlás évtiLAKÚ - HÁZ - ÜGY Nagyon sajnáljuk, de a törvény nagyon szigorú rendelkezéseket tartalmaz arra vonatkozólag, hogy kire szállhat át a lakásbérlet joga, ha a korábbi bérlő meghal, és hasonlóképpen arról is, hogy ki vásárolhatja meg az állami, a községi, illetve a hasonló tulajdonban levő lakásokat. A bérleti jog átszállásáról a Polgári Törvénykönyv 706-709. §§-ai rendelkeznek. Mivel más irányú tájékoztatást kapott, érdemes itt az esetre vonatkozó zedeit jelentette Selmecbánya számára. A nemesfémbányászat visszaesésével, az Akadémia Pécsre költözésével (1919-ben történt) elveszítette korábbi jelentőségét, majd gazdagságát, fényéi is. Épületei tönkrementek, építészeti emlékei megkoptak, utcái elszürkültek. Az UNESCO listájára egy haldokló város került. - 1990-ben a város helyreállítása mintegy egymilliárd koronát igényelt volna, ma már jóval többre lenne szükség, de még mindig nem jelentene különösebb megterhelést az állami költségvetés számára, ha komolyan vennék az ügyünket. A saját eszközeinkből - az idei költségvetésünk csupán az egyharmada a tavalyinak — éppen csak létezni tudunk. Az értékek megmentésére azonban már nem futja — mondja Marián Lichner, a Selmecbánya polgármestere. A 150 építészeti és 50 műszaki jellegű műemlék közül az elmúlt évtizedekben mintegy 30 százalékot sikerült felújítani. A többi állapota ma is siralmas. Sajnos, az UNESCO figyelme nem jár anyagi segítséggel. A tízezer lakosú város bevételei pedig jóval alatta maradnak a kiadásoknak. Miután a múlt év végén végre sikerült visszafizetniük a 10 milliós koronás hitelt, a kasszában alig maradt valami pénz. Önerőből a városfejlesztésbe invesztálni képtelenek. Ráadásul a beruházási költségeket esetükben a nehéz terep is növeli. Itt például egy egyszerű út megépítése körülbelül hatszor annyiba kerül, mint a síkságon. Évek óta húzódó probléma a megfelelő vízvezeték és kanalizáció hiánya. A város alatt található vízkészlet fogyasztásra alkalmatlan magas fémtartalma miatt, így a vizet nagy távolságról kell a városba bevezetni. A lakosság szociális körülményei szintén nem könnyítenek a város gazdasági helyzetén. jogi rendelkezéseket is idézni. A Polgári Törvénykönyv 706. paragrafusának első bekezdése szerint, „ha a bérlő meghal, és nem a házastársak közös bérletében lévő lakásról van szó, bérlővé (közös bérlőkké) válnak azok a gyermekei, unokái, szülei, testvérei, veje és menye, akik vele a halála napján közös háztartásban éltek és saját lakással nem rendelkeznek. Lakásbérlőkké (közös lakásbérlőkké) válnak azok is, akik az elhunyt A bányák nagy részét már bezárták, az egykori ezer főnyi alkalmazott közül jó, ha 100-150-nek van munkája. Az ismert kötöttárugyár, a Pleta is gondokkal küzd; ha talpon is marad, a mintegy ezer munkás nagy részétől kénytelen lesz megválni. A dohánygyár még működik - igaz, azt egy német cég vette meg. A sok munkanélküli, a nagyszámú idős ember (a város lakosságának körülbelül egynegyede 60 éven felüli) ugyancsak a kiadásokat növeli. Bevételt Selmecbányának igazából a turisztika hozhatna. Úgy számolják, a városban és környékén (ahol télen kitűnő síelés, nyáron vízi sportolásra alkalmas terep van) évente körülbelül 500 ezer turista fordul meg — ám bérlő közös háztartásáról gondoskodtak, vagy eltartásukkal voltak reá utalva, ha a halála napját megelőzően legalább három évig éltek az elhunyttal közös háztartásban és nincs saját lakásuk." A fenti rendelkezés persze csak a községi, illetve az állami lakásokra vonatkozik. A lakásszövetkezeti lakásokat illetően némileg eltérőek (mondhatnánk: szigorúbbak) a jogi rendelkezések. Ezeknél a lakásoknál ugyanis a lakáshasználati jog a szövetkezeti lakás bérlőjének halálával arra száll át, aki a lakásszövetkezeti tagrészt (mármár a betétkönyvhöz hasonló vagyoni jogként) megörökölte. A fenti rendelkezések közül egyetlenegy sem említi jogosultként a leszármazó (a gyermek) menyasszonyát, sőt tételesen a gyermek élettársát sem említi (az ilyen élettárs akkor „örökölmorú tényként tudtuk meg, hogy mindezidáig az állami támogatások elosztásakor a város valahol mindig a sor végén kullogott. Pedig Szlovákiában nem egy állami alap létezik, amelyek egy kis jóakarat mellett segíthetnének Selmecbányának — Szlovákia büszkeségének. A műemlékek felújítása azért ha lassan is - csak halad. Tavaly újra megnyitották például a Grand Hotelt (nemsokára be is zárták, állítólag műszaki okok miatt). Új köntöst kapott a Jozef Kollár Képtár is. Renoválták a híres Pischl-házat is (itt lakott Sládkovič Marinája), de egyelőre még üres. A nemrégiben felújított Belházy-házban viszont a Szlovák Vöröskereszt kapott helyet, nyugdíjasok számára kifőzdét, véradóállomást, valamint egy szellemi fogyatékos gyerekek számára fenntartott intézetet működtetnek benne. né" a lakáshasználati jogot, ha az állami vagy községi lakás bérlőjével - az elhunyttal annak halála napján közös háztartásban élt legalább három éve; gondoskodott a közös háztartás vezetéséről, vagyis amellett, hogy közös kasszára gazdálkodtak, még legalábbis a háztartással kapcsolatos mindennapi teendőket is ellátta, és végül az utolsó feltétel az, hogy: saját lakással nem rendelkezik). Elképzelhető, hogy ön a fent említett feltételeket teljesíti. Ilyen esetben azt ajánljuk, forduljon a bírósághoz egy úgynevezett megállapítási keresettel, azaz a bírósággal mondassa ki, hogy az említett tények alapján a lakáshasználati jog önre átszállt. Egy ilyen megállapítási perben célszerű lenne, ha az egykori (?) vőlegénye mellett alperesként a lakás tulajdonosát is feltüntetné. Dr. P. D. 1994. FEBRUÁR 23. A fogorvos is munkanélküli A munkanélküliség sajnos állandóan aktuális téma. Az állami vállalatok egyre rosszabbul állnak, a magánszektornak pedig még nem volt elég ideje, lehetősége, hogy megerősödjön. Az állami vállalatoktól elbocsátottak csak egy részének sikerül elhelyezkednie magánvállalatoknál, vagy esetleg saját maguk kezdenek vállalkozni. A vágsellyei körzetben például az év elején 7400 vállalkozót tartottak számon, köztük 677 jogi személyt. Ugyanakkor a munkanélküliség a járásban csaknem eléri a húsz százalékot. Ezeket az adatokat Alžbeta Turčekovától, a Vágsellyei Körzeti Munkaügyi Hivatal igazgatójától tudtuk meg. Az igazgatónő azt is elmondta, hogy a vágsellyei körzetben az év elején 4795 munkakeresőt tartottak nyilván, az egész Galántai járásban pedig számuk megközelíti a 11 ezret. Mezőgazdasági terület lévén, szinte természetes, hogy a munkanélküliségi arány alakulását a legnagyobb részben a földműves-szövetkezetek befolyásolják. Az ősz folyamán több száz embert bocsátottak el a mezőgazdasági vállalatoktól. A járás legnagyobb ipari üzeme, az egykor csaknem hétezer embert foglalkoztató vágsellyei Duslo vegyiüzem. Itt 1992 január végén volt nagyszabású elbocsátási hullám, akkor csaknem ötszáz embertől váltak meg. Ez azonban nem jelentette, hogy mindnyájan az utcára kerültek volna, mert az addig a vállalat részeként működő szolgáltató egységek kft.-vé alakultak, s az említett félezer ember közül sokan ezekben helyezkedtek el. Az idén a Duslóban már „csak" 25 ember elbocsátásával számolnak. A körzetből körülbelül két és félezer ember Pozsonyba jár dolgozni, de sok munkanélküli Csehországban talált munkát. A szabad munkahelyekből nincs nagy választék, a körzetben 60-70 munkahelyből válogathat a több ezer munkakereső. Ezek főleg iparosszakmák: autóbádogost, autójavítót, szabót, elárusítót és hasonló szakembert keresnek. Természetesen mindegyikből csak egyet-kettőt. Persze akad ennél különösebb kínálat is, például a kórház intenzív osztályán orvost keresnek, ugyanakkor egy fogorvos munkakeresőként jelentkezett a munkahivatalban. Az utóbbi években új munkalehetőségek kínálkoznak: a vagyonvédelmi magánvállalatoknál, például a Securite Group 4-ben. A jó fizetés reményében a vágsellyei körzetben is sok fiatal jelentkezett a szolgálatukba, azonban nem mindenki felel meg a szigorú feltételeknek, és akit felvesznek is, sokszor fél év után viszszakerül a munkanélküliek jegyzékébe. Alžbeta Turčeková elmondta, hogy a nyilvántartott munkanélküliek 70 százaléka csak alapfokú műveltséggel rendelkezik. - Közülük csaknem kilencszázán roma származásúak, s emiatt sokszor alaptalanul hátrányba derülnek - panaszolta. - Mert vannak olyan romák, akik húsz évet is ledolgoztak becsülettel egy munkahelyen, s csak azért kerültek most utcára, mert feloszlott a cég, amelynél dolgoztak. Nem ritka azonban az olyan eset, hogy hiába jelentkeznek munkáért, amint a munkaadó meglátja, hogy roma az illető, mindjárt talál valamilyen ürügyet, ami miatt nem alkalmazza. Ha az ember nem rendelkezik a keresett szakmáknak megfelelő végzettséggel, akkor sem kell elkeserednie, a hivatal átképző tanfolyamokat szervez. Ezeken olyan képzettséget szerezhetnek az érdeklődők - a legsikeresebbek a hegesztői, illetve a kettőskönyvelést oktató tanfolyamok - amelyekkel van esélyük az elhelyezkedésre. GAÁL LÁSZLÓ K. J.: 1990 szeptemberében költözködtem be a vőlegényem lakásába. Akkor még élt az anyja, az ő nevén volt a lakás. Időközben az anyja meghalt, egyedül maradtunk a lakásban. Egy héttel ezelőtt azonban a vőlegényem kidobott engem. Annyit szeretnék tudni, hogy nekem is jogom van-e a lakásra, jogom van-e ott lakni, esetleg, há annyi pénzt tudnék összeszedni, megvehetem-e a lakást? A munkahelyemen hivatalos órákat tartó jogász szerint ugyanis nekem bérleti jogom keletkezett, és így a lakást is megvásárolhatom! Az új vár valóban csak megfordulnak, szállási lehetőség és egyéb szolgáltatások hiányában. A turizmusba is invesztálnia kellene a városnak, ahhoz, hogy valamirevaló hasznot lásson belőle. A hírnév ára Az UNESCO-nak ugyan vannak különböző segélyalapjai, de azok sem osztogatják csak úgy a pénzt. Előbb a kérvényezőnek minden kétséget kizárólag bizonyítania kell, hogy saját, illetve az állam kereteiből már elment a maximumig. És erre egyelőre sem Selmecbánya, sem Szlovákia nem hivatkozhat. Sőt, szo(Archív-felvétel) A régi épületek felújítása azonban még nem minden. A turizmus fellendítéséhez egyéb feltételek megteremtésére is szükség van: szállodákra, vendéglőkre, szolgáltatásokra, az infrastruktúra kiépítésére. A kínálkozó üzleti lehetőség azonban mégsem vonzza a vállalkozókat. Azért némi reményt jelent, hogy a közeljövőben három új szálloda megnyitására is sor kerül, szeptembertől pedig egy magán vendéglátóipari akadémia is megnyitja kapuit Selmecbányán. A város vezetői remélik, hogy egy 10 éven belül Selmecbánya újra régi fényében fog tündökölni, méltóan ahhoz a megtiszteltetéshez, amit az UNESCO figyelme jelent. Persze, ehhez az is kellene, hogy a kormány, amelynek olyannyira szívügye Szlovákia jó hírneve, szintén ne legyen szűkmarkú. S. FORGON SZILVIA