Új Szó, 1994. február (47. évfolyam, 25-48. szám)

1994-02-23 / 44. szám, szerda

HÍREK - VÉLEMÉNYEK FÚJSZÓM 1994. FEBRUÁR 23. PARLAMENTI LEVÉL Taktika és szemfényvesztés Nincs rósszabb, mint az, amikor valaki gondolkodás nélkül elhisz mindenféle okoskodást, céltudatos, rosszhiszemű kijelentést és így alakítja ki a végső nézetét. Majd ennek alapján igyekszik meggyőzni a közvéleményt is. A múlt hét parlamenti eseményei áttekinthetetlen, zűrzavaros helyzetet idéztek elő. Egyes politikusok meggondolatlan, sőt rosszhiszemű és spekulatív — többnyire céltudatos — kijelentései félrevezették a sajtó munkatársait, s így a közvéleményt is. Ennek köszönhetően számos ellenőrizhetetlen és káros írás született. Egyes újságírók úgy állították be az eseményeket, hogy azok lehetőleg ne-vessenek jó fényt a magyar képviselőkre. Az, hogy a szlovák médiumok képviselői így tettek, arra van magyarázat. De hogy néhány esetben magyar részről is ez történt - egyesek bedőltek a fantáziadús magyarellenes kárörömnek — erre már nehezen találunk magyarázatot (pl. Új Szó, 1994. február 18. — Horváth Gabriella írása, csak nem állt át a Demokratikus Baloldal támogatói közé?) Pergessük vissza az elmúlt hét legfontosabb eseményeit. Bonyolult volt a helyzet, sokan nem láttak a mélyére. Már kedden egyértelművé vált, hogy a Demokratikus Baloldal Pártja rákényszerítette elképzeléseit, taktikáját a többi „ellenzéki" párt és mozgalom képviselőire. Ugyanakkor, csak ezen a napon lett „hivatalosan" a magyar koalíció képviselőinek tudomására hozva, hogy nem számítanak részvételükre a készülő széles koalícióban. Sőt még egy tényt is tudatosítani lehetett: a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom képviselői közül csupán kilencen támogatják határozottan az ellenzéket. Ez szerdán egyértelművé vált, amikor az előrehozott választásokról való szavazásnál a „magyar" szavazatokon kívül még 7 szavaz'at hiányzott a 3/5-ös többséghez. Sokan nem akarják megérteni a magyar képviselők magatartását. Pedig a válasz egyszerű: csak kedden kezdtünk tárgyalni arról, hogy az új kormány támogatásához nekünk magyaroknak világos garanciák kellenek legégetőbb problémáink megoldásához. Szerda esti többórás tanácskozásunkon nem jutottunk dűlőre. Tárgyaló feleink nem mutattak különösebb készséget előterjesztett feltételeink elfogadására. Még a Demokratikus Baloldal Pártjának vezetői voltak a leghajlékonyabbak, viszont a Kereszténydemokrata Mozgalom képviselői viselkedtek a legelutasítóbban. Végül itt, ezen a tárgyaláson, meglepetésünkre, koalíciós partnerünk előzékenyen, egy üres szólammal, csaknem a semmivel megelégedve — amire csak szóbeli ígéretet kapott — hagyta magát belerángatni a Demokratikus Baloldal Pártja csalárd játékába. Ennek köszönhetően alakult ki a csütörtöki ellentmondásos helyzet, amiből sokan messzemenő következtetéseket vontak le. Csütörtökön az előrehozott választások időpontjával kapcsolatos DBP-javaslat sikertelensége után az „ellenzék" esti tanácskozásán végleg kibújt a szög a zsákból. Már sem a Demokratikus Baloldal Pártjának, sem ä Kereszténydemokrata Mozgalomnak egyszeriben nem volt sürgős Mečiar megbuktatása. A baloldal taktikája nagyon átlátszóvá vált: számukra a novemberi választások és a nagyprivatizációs törvény csakis az általuk elképzelt változatának megszavazása volt lényeges. Így a Mečiar-kormány maradhat s a választási kampányuk is pozitívabb jellegű lehet. Ugyanis az nem nagyon segítene a párt népszerűségén, ha egy ilyen csődbe jutott országban vennék át a hatalmat. Tehát a nagy szavak, a magyar képviselők elleni kirohanások csak álcázás volt (pl. Weiss, Mikloško stb.). Roman Kováč, a kormány alelnöke egyértelműen elismerte, hogy a történtekért nem lehet a magyar képviselőket hibáztatni. A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom soraiban - a kilencen kívül — nem találtatott elég „hős", aki az ellenzék mellett szavazott volna. Most úgy tűnik, mintha az egész vonalon csend honolna. Pedig az ellenzék lázasan keresi a megoldást. Bár szerintem igen egyszerű a megoldás: először le kell váltani Mečiar kormányát s csak azután lehet az idő előtti választások alkotmánymódosító tervezetével foglalkozni. Ilyen helyzetben feloldódik a feszültség, felszabadulnak az erők a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom soraiban és nagyobb lesz a valószínűsége annak, hogy többen átállnak az „ellenzék" oldalára. DUKA ZÓLYOMI ÁRPÁD Együttélés Európában mindenkinek kijár az anyanyelvhez való jog Egon Klepsch a kisebbségek helyzetéről (Budapesti jelentés) Az európai egység megvalósulása nem eredményezheti egy központosított, egységes állam kialakulását. Tudnia kell mindenkinek, hogy Európa nem kíván lemondani a nemzeti azonosságról, nem kívánja a népektől, hogy lemondjanak nyelvükről, kultúrájukról. Éppen ellenkezőlég: a népek sokféleségén, sokrétűségén keresztül próbálja megvalósítani önmaga gazdagságát. Ezt Egon Klepsch, az Európai Parlament elnöke jelentette ki abban a beszédében, melyet tegnap mondott el a magyar parlamentben Budapesten. A neves politikus a továbbiakban így folytatta: Azzal szeretnék Önökhöz fordulni, hogy a magyarság kibontakozását, továbbvitelét úgy értsék: ez egy nagy egységet kiegészítő egység. Akkor, amikor azt említem, hogy mit is jelent a kisebbségek jogainak biztosítása, azt kell mondanom, hogy ez egy olyan feladat, amelyet mi az Európai Közösségben - és erre számos példát is fel tudnék sorolni —, már megoldottunk, dolgoztunk ezen. Engedjék meg, hogy ezt egyetlen mondattal hadd tegyem világossá. „A mi Európánkban mindenkinek meg kell, hogy legyen a joga anyanyelvének használatához. Ezt megtehesse A FEHÉR HÁZ HAJTHATATLAN Ha lesz ellenőrzés, lesznek tárgyalások a közgazdasági eljárások során, az iskolában, a középiskolában, főiskolákon, egyetemeken, a nevek, a helységnévtáblák használatánál. Az, hogy az emberek valamilyen nemzethez tartoznak, kifejezésre kell hogy jusson a névben és az irodalomban, művészetben, tudományban, oktatásban. Szabad kell hogy legyen, biztosítani kell a kisebbségek és az anyaországok közötti határok átjárhatóságát. Ez az egyik legfőbb elve az egyesült Európának. Akkor, hogyha ezt az elvet figyelmen kívül hagyjuk, úgy gondolom, hogy egyetlen ország sem csatlakozhat, léphet be az Európai Unióba." KOKES JÁNOS (TA SR-jelentés) Az Egyesült Államok csak abban az esetben hajlandó tárgyalni a KNDK képviselőivel, ha Phenjan engedélyezi nukleáris objektumainak nemzetközi ellenőrzését. A Reuter hírügynökség szerint ezt Mike McCurry amerikai külügyi szóvivő jelentette ki hétfőn Washingtonban. Elmondta: a Fehér Ház hajlandó magas szinten megbeszéléseket folytatni az amerikai-észak-koreai tárgyalások harmadik fordulójának időpontjáról, amennyiben valóban megkezdődik a nemzetközi ellenőrzés. Az említett tárgyalások fő témája az amerikai és a dél-koreai hadsereg tervezett hadgyakorlatainak a lemondása lenne. Ugyancsak szó lehetne a két ország közötti kereskedelmi és politikai kapcsolatok felújítására tett amerikai ígéretekről. McCurry szavai szerint az USA diplomáciai úton igyekszik megoldani a válságot, amelyet a KNDK okozott az atomfegyverek állítólagos fejlesztésével. BAUDYŠ DIPLOMÁCIAI BALFOGÁSA (Prágai tudósítás) A cseh politikai színtér állóvizeit alaposan felkavarta Antonín Baudyš védelmi miniszter váratlan kezdeményezése a boszniai helyzet rendezésére. Baudyš a múlt hét végén Prágában rendkívüli sajtóértekezletet hívott össze, amelyen ismertette a boszniai konfliktus rendezésére vonatkozó elképzeléseit, jelezve: azokat nem konzultálta sem a kormánnyal, sem a parlamenttel. Kezdeményezése abból az állításból indult ki, hogy a boszniai háborúzás megállítható, ha a jövőbeni fejlődésért és a megoldások kereséséért azok az államok vállalnak felelősséget, amelyek államisága azonos a konfliktusban résztvevők vallási értékrendszerével. Ezért Baudyš azt javasolja, hogy ENSZ keretében hozzanak létre hét állam képviselőiből álló „jóakarat-végrehajtó bizottságot", amelyre rábíznák e terület közvetlen ellenőrzését és védelmét. A miniszter javaslatát a cseh katonai és légügyi attasék útján melegében el is juttatta az ENSZ főtitkárához, a Biztonsági Tanács elnökéhez, az amerikai és az orosz elnökhöz, a NATO-főtitkárához és néhány ország védelmi miniszteréhez. A cseh védelmi tárca főnökének kezdeményezését Václav Klaus miniszterelnök „meglepőnek és példátlannak" minősítette. Václav Havel köztársasági elnök, aki ugyancsak a sajtóból értesült Baudyš „boszniai tervéről", szóvivője útján a „szerencsétlennek" és szokatlannak nevezte. Havel szerint a Baudyš által javasolt országok kiválasztása abból a feltételezésből indul ki, hogy Boszniában elsősorban három kultúra és vallás összecsapásáról van szó. A cseh elnök azonban úgy véli, hogy Boszniában az erőszak megszüntetésével együtt a civil társadalmat kell felújítani, amelyben békésen élnének egymás mellett a különböző etnikumokhoz és felekezethez tartozó emberek. Josef Zieleniec külügyminiszter alig leplezett felháborodással szólt Baudyš kezdeményezéséről. „Tartalmáról, sajnos, az Andrej Kozirev vezette orosz küldöttség tagjaitól értesültem, s ez kellemetlen helyzetbe hozott a tárgyalások során" - nyilatkozta. Zieleniec szerint Baudyš magánkezdeményezése „nagyon kellemetlen helyzetbe hozta a Cseh Köztársaságot." Az a körülmény, hogy a védelmi miniszter „béketervezetét" katonai attasék útján juttatta el államfőkhöz, külföldi partnereiknél azt a benyomást kelthette, hogy kormányprogramról van szó, s ez pedig nem igaz - fűzte hozzá a külügyminiszter. A Cseh Külügyminisztérium hétfői nyilatkozata szerint Baudyš kezdeményezése rontotta a Cseh Köztársaság jó hírnevét a világban. A Polgári Demokrata Párt végrehajtó tanácsa azt javasolta Václav Klausnak, hogy a legszigorúbb következtetéseket vonja le Baudyš kezdeményezéséből, s vegye fontolóra a védelmi miniszter leváltását is. Miloš Zeman, a szociáldemokrata párt elnöke Baudyš kezdeményezését „a harmadik világháború előidézése útmutatójaként" minősítette. A cseh védelmi miniszter, aki most fejezi be háromnapos látogatását Ankarába török kollégájának, Mehrned Gölhannak is előterjesztette kezdeményezését. A török hadügyminiszter nem értett egyet vendége elképzeléseivel, szerinte Boszniában szó sincs vallási konfliktusról. A cseh kabinet mai ülésén foglalkozik az esettel, amely egyes megfigyelők szerint a világ szemében nevetségessé tette a cseh kormányt. (somogyi) NÉHÁNY SORBAN B

orisz Jelcin orosz elnök tegnap javasolta lett kollégájának, hogy tartsanak mielőbb legfelsőbb szintű találkozót a Lettországban lévő orosz egységek kivonásának kérdéséről. A rigai orosz nagykövet által kézbesített 1 javaslat szerint Moszkva kész minőségileg új kapcsolatokat teremteni Rigával az eddigi feszült viszony helyett. Jelcin üzenetében azonban ' jelezte azt is, hogy Moszkvát aggasztja a Lettországban élő orosz kisebbség helyzete. M

oszkvában tegnap orosz -kirgiz államfői találkozóra került sor, amelyen elsősorban a Kirgiziában élő orosz ajkú lakosság kérdéséről volt szó. Moszkvai vélemény szerint a közép-ázsiai köztársaságban élő orosz kisebbség képviselői úgy érzik, hátrányos megkülönböztetésben élnek, s ezért elköltöznek. Akajev szerint országa szeretné, ha ez a kitelepülési folyamat leállna, s ennek érdekében javaslatcsomagot terjeszt a Független Államok Közösségének márciusi csúcstalálkozója elé, amely a migráció kérdésével foglalkozik. J

icchak Rabin személyében első ízben érkezett tegnap izraeli kormányfő hivatalos látogatásra Lisszabonba. Rabin vizitjével a portugál kormányfő két évvel ezelőtti izraeli útját viszonozza. Portugál részről a tárgyalások előtt közölték, támogatják Izraelnek azt a kérését, hogy az Európai Unióval mielőbb aláírja a társulási szerződést. Erről egyébként a hét elején Brüsszelben megkezdődtek a tárgyalások Izrael és az Európai Unió között. S

ali Berisha albán elnök ma Brüsszelbe utazik, ahol aláírja a NATO által felajánlott Partnerség a békéért nevű programot. A néhai Jugoszláviával is határos Albánia már két évvel ezelőtt kérte felvételét a NATOba, indítványát azonban az atlanti tömb elutasította. O ,_omália partjai felé tartaOZj nak azok az olasz hadihajók, amelyek tegnap keresztülhaladtak a szuezi csatornán. Az öt vízijármű, köztük egy repülőgépanyahajó is azzal a céllal érkezik a szomáliai partokhoz, hogy legkésőbb a jövő hónapban hazaszállítsa az ENSZ-erők kötelékében állomásozó olasz katonákat, ha ez légi úton Mogadishuból bármilyen oknál fogva nem válna lehetségessé. P

eruban a legfelsőbb katonai bíróság kilenc magas beosztású katonatisztet 15-től 20 évig terjedő börtönbüntetésre ítélt azzal a váddal, hogy 1992-ben részt vettek kilenc diák és egy egyetemi tanár meggyilkolásában. Húsz-húsz évet kapott az a két őrnagy, akik kiadták a parancsot a vérengzésre. Ezenkívül több mint másfélmillió dolláros kártérítést is kell fizetniük, azonban valamennyi elítélt azonnal fellebbezett az ítélet ellen. A

római San Camillo kórházban folyó rendőrségi vizsgálat keretében a héten elrendelték négy ott kezelt beteg tetemének az exhumálását. Alapos a gyanú, hogy az említett kórház szemsebészei illegálisan szaruhártyával kereskedtek. Erre utalnak a kihantolt tetemek is, mivel mind a négy szemüregében üvegszemet találtak. A héten további két elhalálozott beteg holttestét vetik alá vizsgálatnak. 3