Új Szó, 1994. január (47. évfolyam, 1-24. szám)
1994-01-24 / 18. szám, hétfő
2 új szó jt. t HÍREK - VÉLEMÉNYEK Új programtervezet Ülésezett az MKDM Országos Választmánya (Üj Szó-hír) Szombaton Farnadon tartotta meg ülését a MKDM Országos Választmánya, amely megvitatta az alapszabály módosításának és a mozgalom új programtervezetének javaslatát. A választmány egyértelmű támogatásáról biztosította a mozgalom parlamenti képviselőinek és elnökségi tagjainak tevékenységét, és a komáromi nagygyűlésen elfogadott dokumentumok megvalósításával bízta meg őket. A választmány továbbra is elengedhetetlen fontosságúnak tekinti az itteni magyarság jogállásának alkotmányos szintű rendezését, ezért szükségesnek tartja, hogy az SZK Nemzeti Tanácsa végre megvitatásra bocsássa a magyar koalíció által benyújtott alkotmánytörvény-tervezet alapelveit. Egyúttal ismételten állást foglalt az alternatív oktatás bevezetésével szemben, azt az anyanyelvi oktatás elleni támadásnak minősítve. A tanácskozás résztvevői felhívást intéztek a magyar szülőkhöz, hogy gyermekeiket anyanyelvi iskolába írassák, így járuljanak hozzá nemzeti identitásunk megőrzéséhez. A választmány tagjai figyelmeztettek a kormány koncepciótlan gazdaságpolitikájára és az abból adódó gazdasági és szociális feszültségekre. Elítélték a kormánynak a tömegtájékoztató eszközök kisajátítására irányuló igyekezetét, amely a szólás- és sajtószabadság korlátozásához vezethet. A mozgalom kritikusnak ítélte meg az SZK bel- és külpolitikai helyzetét, s a megoldást csak a kormányszinten történő változások megvalósításában látja. OROSZORSZÁG KEMENY DIO A KAMIONOSOK SZÁMÁRA A jóindulaton múlik Tanulmányt lehetne készíteni arról, hogy vezető politikusaink, államférfiaink milyen ígéretet tettek - szóban vagy írásban, hazai, esetleg nemzetközi porondon - a kétnyelvű helységnevek engedélyezéséről, bevezetéséről a kisebbségek által lakott területen. Érdekes lenne megfigyelni, hogy ki, mikor, és milyen körülmények hatására módosított, finomított, esetleg ködösített korábbi véleményén. Merthogy a külföldnek, és az ilyen-olyan európai szervezetek szakértőinek szebbik arcunkat kell mutatni, s utána majdcsak lesz valahogy. A minap ülésezett a szlovák törvényhozás illetékes bizottsága a többi bizottsági elnök részvételével. A ház elnökének kérésére megtárgyalta a két-, illetve többnyelvű helységnevek megjelöléséről szóló törvénytervezetet. Pontosabban az MKDM-Együttélés frakciójának módosító indítványát - kidolgozni egy olyan törvényt, melynek mellékletében fel lennének sorolva a nemzetiségi községek szlovák nevei, valamint a kisebbség által használt magyar, német vagy ukrán nevek is. Mellékesen jegyzem meg, hogy ez az ötlet az államfőnek is tétszett. Nem úgy a szlovák parlament kormánypárti képviselőinek. Papírpocsékolás lenne részletezni a bizottságban kialakult vitát. Várható volt: a kormánykoalíció tagjai lesöprik az asztalról azt a kiegészítő javaslatot is, hogy az MKDM-Együttélés tervezetét elfogadhatatlannak tartják, akkor határozzanak meg legalább öt-hat - a kisebbségek számára elfogadható - alapelvet, amelyek értelmében a magyar koalíció képviselői átdolgozhatnák eredeti indítványukat. A szlovák törvényhozás e héten kezdődő plenáris ülése elé tehát a kormány előletjeszlése kerül, amely több pontban félremagyarázható, s a kisebbségek számára elfogadhatatlan. De a többségi, szlovák nemzetre is sértő lenne, ha például Sládkovičovo nevét Szládkovicsovónak esetleg Szládkovicsfalvának kellene magyarul írni. Ugyanis az eredeti kormánytervezet nem teszi lehetővé a történelmi, más szóval a kisebbség által ma is használt nevek feltüntetését. Mindössze annyit engedélyez, hogy a szlovák községneveket lefordítsák, illetve amelyeket nem lehel, azokat magyar helyesírással írják le. A végső döntést nem a bizottságnak, hanem a törvényhozásnak kell kimondania. Magyar részről ismét felvetik az ismert módosításokat, s kísérletet tesznek a többi ellenzéki frakció támogatásának megnyerésére is. Majd e héten kiderül, minden DSZM-SZNP képviselő'úgy gondolkodik-ej mint bizottsági társaik. GÁGYOR ALÍŽ Ki mit tud? Rimaszombatban Jó hangulatú elődöntő 1994. JANUÁR 156. Lépések és kérdések A Lépések tévés vitaműsorban már hozzászoktunk: a válaszolók gyakran ködösítenek, de arra még nem volt példa, hogy valaki túlbuzgón mások helyett igyekezzen felelni. Nos, tegnap ez is megtörtént a malomvölgyi tévéstúdióban. Az orosz nagykövetnek szegeződött a kérdés: Vajon Moszkva nem fog-e Szlovákiának keresztbe tenni az elkövetkező hónapokban, amikor is Pozsony gyors ütemben igyekszik a NATO-tagság előszobáját jelentő Európai Unió kapuja felé? Jozef Moravčík Szergej Jasztrzsembszkijt megelőzve sietett mindenkit megnyugtatni, hogy az oroszoknak ez eszük ágába se jut. Külügyminiszterünk ezt jobban tudná, mint az orosz nagykövet? Mindenesetre Jasztrzsembszkij rögvest meg is köszönte a szolgálatkészséget. Azon már meg sem lepődhettünk, hogy Andrejčák védelmi miniszter azt bizonygatta, hogy az idei évre kapott tízmilliárd korona csak szűkösen lesz elég a Békepartnerség nevű programban való szlovák részvételhez. Idén szerinte nem csípnek el máshonnan, de hogy mi lesz jövőre, arról nagyon tapintatosan hallgatott, csak ő tudja miért. Ujabb témaváltásnál, amikor az Európai Unió parlamenti közgyűlése elnökének múlt heti pozsonyi látogatására terelődött a szó, Ivan Laluha azt magyarázta: Martínez úr jónéven venné, ha ezentúl nemcsak az öt állandó szlovák képviselő járna az ET-üléseire, hanem a további öt „pótjátékos" közül is valaki. A külügyi bizottság elnöke nagy megtiszteltetésnek vette, hogy Strasbourgban hasznosnak tartják a szlovák képviselők jelenlétét. De érdekes módon az meg sem fordult a fejében, hogy Martínez ezzel nagyon diplomatikusan adta Pozsony tudtára: mi lenne, ha az ET-ülésekre utazó szlovák küldöttség tagjaként olykor magukkal vinnék a tartalékos Csáky Pált is, akit az emlékezetes levélátadás óta rendszeresen kihagynak az utazó csapatból. Egy finom jelzés szándékos félreértelmezéséről lenne szó? Avagy Pozsonyban egyszerűen képtelenek megérteni a diplomaták virágnyelvét? (p. vonyik) Kossuth-centenárium Megemlékezés Szentendrén (Budapesti tudósítónk jelentése) A magyar akkor teljesíti hivatását ezen a földön, ha a nemzetit és a demokratikust ötvözni tudja, mert egyik sem adhat teljességet a másik nélkül. Ezt a Kossuth-üzenetet idézte fel szombaton Szentendrén Szabad György, a magyar parlament elnöke a helyi katonai főiskolán tartott beszédében. Ez a megemlékezés nyitórendezvény volt Kossuth Lajos halála 100. évfordulója alkalmából megtartandó eseménysorozatnak. Szabad kifejtette: ma is időtállóak Kossuth törekvései, amely szerint a magyarság megmaradása, felívelése csak akkor lehetséges, ha megteremti önálló államiságát, önrendelkezéséről" maga gondoskodik, ennek feltételeit is maga alakítja, s ezek eszközeivel rendelkezik. Für Lajos, honvédelmi miniszter ez alkalomból kiállítást nyitott meg Szentendrén. Beszédében egyebek közt leszögezte: ma is érvényes Kossuthnak az az igyekezete, amellyel a Duna menti népek megbékélésén fáradozott, hiszen demokratikus eredményeinket csak úgy tudjuk megőrizni, ha a környező országokkal, népekkel hosszú távon is jó viszonyra törekszünk. (Kokes) Az orosz téllel annak idején Napóleonnak és Hitlernek is alaposan meggyűlt a baja. Bár jó néhány évtized eltelt azóta, a tanulságra emlékezniük kellene az Oroszországba télidőben induló kamionvezetőknek is. Amint már arról írtunk lapunkban, a Nemzetközi Autófuvarozók Szlovákiai Társulása több alkalommal felhívta a figyelmet arra, hogy sok szlovákiai fuvarozó a téli viszonyokat figyelmen kívül hagyva, felkészületlenül vág neki az országnak, melyben egész más léptékben gondolkodnak. így aztán sokan nem érnek célba. Arról is elfeledkeznek, hogy a gazdaságilag kiegyensúlyozatlan, komoly szociális feszültséggel küszködő államban az alvilág veszélyei a közutakra is kiterjednek. A kíméletlen téli időjárás jelentette nehézségeken kívül más veszélyekkel is szembe kell néznie az Oroszországba (a Független Államok Közössége további országairól nem is beszélve) igyekvő fuvarozóknak. Egyre több alaposan átgondolt, szervezett támadás éri a kamionokat. A korábbi esetek a gépkocsik kabinjainak kifosztására korlátozódtak, de fokozatosan megnövekedtek az olyan rablótámadások, amelyeknél fegyverrel kényszerítették a gépkocsivezetőt: adja át pénzét, értéktárgyait. Az utóbbi időben - egyre gyakrabban - a kamionokat rakományukkal együtt rabolják el. Több esetben megtörtént, hogy közlekedési rendőröknek álcázott fegyveres csoport ismeretlen helyre térítette el a kamiont, ahol a rakományt kirakták, a kamionost pénzétől, útlevelétől, minden értékes tárgyától megfosztották, majd üres kamionjával sorsára hagyták. Nem ritka az olyan eset sem, hogy az őrzött parkolóhelyen hamis okmányokat felmutatva a cég hamis képviselője jelentkezik, s a kamiont olyan helyre irányítja, ahol könnyűszerrel megkaparintják értékes rakományát, a gépkocsivezetőt is kellőképpen „megdolgozzák", s örül, ha megússza ép bőrrel. Ilyen esetekben a szerencsétlenül jártakon csak a nagykövetség segíthet. Az teszi kötelességét, bár jelentősen akadályozza munkáját, hogy az orosz rendőrség hosszadalmasan intézi az ügyeket, kivizsgálásukra minimális figyelmet fordít. A Keletre induló fuvarozóknak tehát körültekintően fel kell készülniük a téli időjárási viszonyokra, és számolniuk kell az utakon leselkedő alvilági veszélyekkel. Ha Beloruszszián is keresztülhaladnak, arról sem szabad elfeledkezniük, hogy az orosz-belorussz határon is az országhatárhoz „méltó" formalitások várják őket. (mázsár) (Új Szó-hír) Jó hangulatban zajlott a Magyar Ifjúság Érdekeit Védő Szövetség által rendezett Ki mit tud?vetélkedő első elődöntője, melyet szombaton tartottak Rimaszombatban. Öt kategóriában, 42 műsorszámmal több mint 200 alap-, s főként középiskolás fiatal mérte ott össze tudását. Vers- és prózamondók, zenészek, énekesek, táncosok, színjátszók váltották egymást a kultúrház színpadán a maratoni műsorban, mely délután egy órától este fél nyolcig tartott. A rimaszombati elődöntő fő szerdasági, a közlekedési és távközlési, a műemlékvédelem terén pedig a kulturális minisztériumtól kaptak ígéretet a segítségre. A környezetvédelmi minisztérium külön munkacsoportot jelölt ki, amely állandó kapcsolatot tart fenn a társulás falufelújítási bizottságával. Érvelni csak konkrét adatokkal lehet Az előrelépést egyebek mellett az is hátráltatja, hogy, mivel bármely község egyénileg is jelentkezhet a programba, a társulásnak nincs áttekintése, mennyien kívánnak abba bekapcsolódni. Ennélfogva a kormánnyal szemben sem tud konkrét igénnyel fellépni, nem tudja, mekkora állami támogatást kérhet a községek számára. Ezért aztán a falufelújítási bizottság egy kérdőívet állított össze, amelyet a regionális társulásokon keresztül minden községbe eljuttat. A községek a kitöltött ívek visszaküldésével jelezhetik a falufelújítási programban való részvételi szándékukat. A társulás azután ezekkel az adatokkal támaszthatja alá a kormánnyal szembeni igényeit. - Mert konkrét adatok nélkül hiába kérünk mi pénzt a kormánytól. Ha megkérdezik, mennyit akarunk, s mi nem tudunk válaszolni, nem vesznek komolyan bennünket - érvelt a polgármester. Ezért lenne fontos, hogy a polgármesterek ezúttal vegyék kovezője, Tóth Róbert elmondta: rendezvényüket a környék számos önkormányzata és magánvállalkozója szponzorálta. Segítségük nélkül az egész nehezen valósulhatott volna meg. A MtÉSZ - Ki mit tud? második elődöntőjét e hét végén tartják Érsekújvárott. A jelentkezők nagy száma miatt - több mint 100 műsorszámmal, mintegy 400 résztvevővel számolnak - ez az elődöntő kétnapos lesz. A döntőt február 25-én ugyancsak Érsekújvárott rendezik meg. (klinko) molyan a kérdőívek megválaszolását, amelyeket a társulás az áprilisi közgyűléséig szeretne összegezni. Rendelet helyett ösztönzéssel Egy konkrét példa a felújítási programra nyújtandó állami támogatás felhasználására: egy ház homlokzatának felújítását természetesen a tulajdonos végezteti el, saját költségén. A falukép összhangjának megőrzéséhez szükséges lenne, hogy a homlokzatot halványzöldre fessék. Erre azonban az önkormányzat nem adhat utasítást. De ha azt mondanák a tulajdonosnak: amennyiben a halványzöldet választja, akkor a költségei egy részét állami támogatásból térítik, biztosan hallgatna a tanácsra. Jozef Mrva megmutatott egy nagy, katalógusszerű könyvet, amelyet a csöllei önkormányzat készíttetett a falu számára. A színes képekkel és illusztrációkkal ellátott könyv egyrészt követendő külföldi példákat - virágágyásokat, járdaburkolatot, letőtérbeépítést, kertépítészeti megoldásokat stb. - mutat be, másrészt a falu néhány épületének jelenlegi képét és felújítási lehetőségeinek illusztrációját tartalmazza. Ha bármelyik lakos fel kívánja újítani a házát, vagy rendezni akarja az udvarát, a községi hivatalban áttanulmányozhatja a katalógust, és tanácsot kérhet. Ilyen tanácsadás állami támogatás nélkül is nyújtható. A csöllei kezdeményezés lehat az egyelőre pénztelen falvak számára is követendő például szolgálhat. GAÁL LÁSZLÓ Amilyen a falu, olyan az állani (Folytatás az 1. oldalról) önkormányzati szervek hagyják jóvá, s finanszírozásukról is döntenek. A falufelújítási programba minden falujellegű szlovákiai település vagy településrész jelentkezhet. A falvak a körzeti környezetvédelmi hivatalba terjeszthetik be az önkormányzat által jóváhagyott helyi falufelújítási programtervezetüket. Már 1991-ben elkezdődött (volna) A szlovákiai falufelújítási programot a kormány még 1991 júliusában jóváhagyta. Hogy azóta mennyire jutottak a program megvalósításában, arra Jozef Mrvától, a társulás alelnökétől, Csölle polgármesterétől kértünk választ. Elmondta, konkrét eredményekről egyelőre nehéz beszélni, mivel Szlovákia községei nincsenek felkészülve a falufelújításiprogram terveinek megvalósítására. A falvakban ugyanis hiányzik az alapvető infrastruktúra. - Feleslegesen kezdenénk hozzá a házak homlokzatának felújításához, vagy a zöldterületek kialakításához, ha a szennyvízcsatorna építésére, vagy a telefonkábelek lefektetésére csak később kerülne sor, s mindent újra felásnánk. A tényleges falufelújítás csak az infrastruktúra kiépítése után következhet. A program célja nemcsak a házak és közterületek szebbé tétele, hanem az emberek nevelése. a faluhoz való kötődésük erősítése is. Mert amilyenek a családok, olyan a falu, s amilyen a falu, olyan az állam. A társulás alelnöke azt is elmondta: amikor a kormány 1991-ben jóváhagyta a programot, hét minisztériumot bízott meg, hogy működjenek együtt annak megvalósításában. A környezetvédelmi minisztérium vállalta a védnökséget, a pénzügyminisztériumnak az anyagi támogatást kellett volna szavatolnia, a többi tárca pedig a különböző szakmai problémák megoldásában segített volna. Csakhogy pénz nem volt, a kormány pedig egyéb tevékenysége miatt a falufelújítási programot elhanyagolta. Körülbelül egy évig semmilyen előrelépés nem történt. 1992-es közgyűlésén a társulás négy falufelújítási programjavaslatot Terjesztett elő. De mivel a kormány nem volt hajlandó az együttműködésre, ezek a tervek sem valósultak meg. Ezt követően újabb egy évre leállt a munka, majd a múlt év közepén a társulásban létrehozták a falufelújítási bizottságot, amely kizárólag ennek a programnak a megvalósításán tevékenykedik. A bizottság tagjai minden érintett minisztériumot megkerestek, s az év végéig több minisztertől kaptak pozitív választ. Az idegenforgalom, az agroturisztika, az infrastruktúra és a tömegközlekedés fejlesztésében a gaz-