Új Szó, 1993. július (46. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-27 / 172. szám, kedd

, ÚJ szól HAZAI KÖRKÉP A KÁRPÓTLÁSI IGÉNY AUGUSZTUS 13-IG NYÚJTHATÓ BE OROSZ IRATTÁRI ANYAGOK AZ ELHURCOLTAKRÓL 1993. JÚLIUS 27. VÍZI TÚRA A komáromi Jókai Mór cser­készcsapat vízi cserkész szakosz­tálya rendezésében megvalósult a Vági tutajút 80. évfordulójára szervezett vízi túra. A 80 éwel ezelöttin 105 fiú vett részt, és egészen Kralovántól Komáro­mig tartott. A mostani túra 35 résztvevővel július 19-én indult Vereknyéről, a Kis-Dunáról és július 24-én érkezett célba Ko­máromnál a Vág révkikötőjénél. A 156 km-es távot öt ország cserkészei tették meg (Svájc, Németország, Magyarország, Ausztria és Komárom cserké­szei). A mostoha időjárás sem húzta át programjaikat. Pihenőt tartottak Félen, Jókán és Eperje­sen. Ismereteik gyarapítása cél­jából előadást hallgattak meg a vízimalmok keletkezéséről, működéséről, Eperjesen közös programot szerveztek a népmű­vészeti tábor lakóival, és megte­kintették a szlovákiai magyar népviseleti babák kiállítását. Volt közös tábortűz, éneklés, játék. A szó szerint viharvert csapa­tot a célbaérésnél nagy csatakiál­tással és hatalmas fazék forró gulyással várták a szlovákiai ma­gyar cserkészek, és a Magyaror­szági Cserkészszövetség képvi­selői. A túra szervezője és vezetője, Varjú Katalin elmondta, hogy jövőre is szeretnék megszervez­ni a vízi túrát, nagyobb létszámú csapattal, mivel a mostaniról kellékek híján sokan lemarad­tak. Az SZMCS sajtóosztálya ÚJ SZAKOK A HIDASKÜRTI MAGÁNINTÉZETBEN (Folytatás az 1. oldalról) kezdjék közgazdasági irányú üzemmérnöki felsőfokú tanul­mányaikat. Az üzemmérnök­képzés gödöllői vendégtanárok­kal zajlik majd, négy évig tart és okleveles üzemgazdászok lesz­nek hallgatóinkból. Ezzel egyfaj­ta felnőttképzést szeretnénk be­indítani a gödöllőiek segítségé­vel Hidaskürtön. - Milyen feltételek mellett folytathatók ezek a továbbkép­zések? Gondolunk itt a tandíjra, az esetleges szálláslehetősé­gekre. - A tandíj a szokásos évi 7500 korona, ebben az összeg­ben bennefoglalta t na k a tan­szerek és segédeszközök. Privát szálláslehetőséget tudunk bizto­sítani, úgyhogy a távolabbi régi­ókból is várunk diákokat. - A gyakorlati oktatáshoz ko­moly fölszereltség szükséges. - Tizenkét darab 386-os PC­vel, azonkívül újonnan fölszerelt videolánccal tudunk dolgozni. Mi nem ijesztgetünk a számító­géppel, nálunk ez természetes munkaeszköz. Ezenkívül a gö­döllőeik áthallgatás formájában a helyszínen, nálunk tartanak előadásokat, vagy esetenként busszal odaszállítva a gyereke­ket, Gödöllőn bonyolítjuk az ok­tatást. Mindenképpen érdekes­nek tartjuk át- és továbbképzé­seinket, főleg azoknak, akik a szakmai szintentartáson túl szintemelésre tartanak igényt. - Milyen címen kapnak az ér­deklődők bővebb tájékoztatást? - Címünkre írhatnak (Súk­romné stredné odborné učilište - Középfokú Magán Szakmun­kásképző Intézet, 925 07 Mos­tová), telefonon pedig egész nyáron megtalálnak a következő számon: 0707/981 07. Az egyes kárpótlási törvények szab­ta határidők lejárta után több eset­ben azt tapasztalhatjuk, hogy a kár­vallottak egy része nem is tudott a törvényről. Nagy mulasztás lenne, ha a háború után a Szovjetunióba elhurcolt egyének jogorvoslását sza­bályozó törvény esetében is így lenne. Sajnos nincs adatunk arra vonat­kozóan, hogy hány személyt érint ez a kárpótlás. Az ügyet kezelő irodák nemzetiség szerinti nyilvántartást nem vezetnek. Ennek ellenére mégis megközelíthető ez a szám, méghoz­zá igen fontos dokumentumok alap­ján. A Szlovák Köztársaság Igazság­ügyi Minisztériuma igen értékes irat­tári anyagot kapott a volt Szovjet­unió központi hadügyi levéltárából. Az átadott lajstromok szinte közsé­genként tartalmazzák az elhurcol­tak, - de főképpen a hazabocsátot­tak - névjegyzékét. Ezek tanulmá­nyozásából kitűnik, hogy az elhur­coltak 25-30 százaléka magyar lehe­tett. Sajnos, ezek a dokumentumok a személyi sérelmeken tűi más szo­morú tényt is igazolnak. Az orosz munkatáborokból való elbocsátás­hoz szükséges ún. befogadást leg­több esetben annak árán adták meg az illetékes szlovák hivatalok, hogy az érintettek reszlovakizáltak. (lásd: „Soznam repatriantov z obce Keseg­falva", nyilvántartási szám 17291­VII/1947, Belügyminisztérium, Prága). Ezeknek a dokumentumoknak szerepük van az elhurcoltak ügyé­nek elbírálásánál. Bizonyíthatják a kárvallottak igényének jogosságát. Számtalan esetben a kárpótlást kér­vényező nem tudott megfelelő bizo­nyítékot benyújtani ügye elbírálásá­hoz, következésképp, ügyét elvetet­ték. Az előbb említett dokumentu­mokban azonban szerepelhet a kér­vényező munkatáboros neve és a legfontosabb személyi adatai. Ez az egyik leghitelesebb bizonyíték, mely minden kétséget kizár. Ezek az iratok a Szlovák Köztár­saság Igazságügyi Minisztériuma re­habilitációs osztályán vannak letét­ben, szlovák fordítással. Általában tartalmazzák az elhurcoltak nevét, születési adatait és egykori lakhe­lyét. A magyar foglyok neve na­gyobb részt oroszosított formában van feltüntetve, amit sajnos, a fordí­tás sem igazít ki. így találtam például A CSEH SAJTÚBÚL Szlovákia kezébe került néhány olyan jelentős eszköz, amelyek­kel nyugati szomszédjára nyo­mást gyakorolhat: ez pedig nem csupán a közös határ biztosításá­nak kérdése, amely ma éppen aktuális, hanem a keletről érke­ző energiahordozó vezetékek ugyancsak, amelyektől egyelőre oly reménytelenül függünk - írja a Český deník tegnapi cikke. Az egyoldalú szlovák lépések ko­molyan veszélyeztethetik a cseh létérdekeket és magukban hor­dozhatják a közép-európai tér­ség nemzetközi politikai helyze­tének kiéleződését; már ebből kifolyólag is ugyancsak átlátszó lenne olyan politikát folytatni Szlovákiával szemben, amely arra kényszeríti a partnert, hogy a lehető legkonokabbul visel­kedjen. Végső soron: a szlovákiai ma­gyar kisebbség kérdése, amely a jelenlegi élénk vita hátterében áll, legalább egy vonatkozásá­ban cseh kérdés is - a szlovákok tehetnek arról, hogy az ő orszá­guknak jutottak a csaknem ma­gyar etnikum lakta területek, a 97984-es számú iratcsomóban FJODOR FJODOROVICS, 1906-ban született, Marcelházáról elhurcoltra. Vajon ki ő? Más esetekben levéltári iratok a hazai nyilvántartást cáfolják. Pél­daként Kiss László elhurcolt eseté­ben (szül. 1913, Szentpéter), aki a SANO-nál 66/91-es, az igazság­ügyi minisztériumban pedig 5251/ 92-90-es számmal van nyilvántart­va, mint katona. Ez pedig eleve kizárja a kártalanítás lehetőségét. A levéltári anyag azonban a háború befejezése utáni dátummal tartja nyilván a fent nevezettet. így már nem lehetett katona és polgári elhur­coltként kell őt kezelni. Több eset­ben a láger neve is fel van tüntetve az iratokban. Ez pedig a Nemzetközi Vöröskereszt nyilvántartásában le­het nyomravezető bizonyíték. A törvény szerint a kárvallottak kárpótlása szempontjából az a fon­tos, hogy e névjegyzék nem katona fogolyként, hanem kényszermunká­ra elhurcoltként tartsa nyilván az illetőt, mert mint tudjuk, a tárgyalt törvény az elhurcolt polgári szemé­lyeket rehabilitálja. Az eddig feltárt levéltári anyagból kitűnik, hogy ez lesz a legjobb bizonyíték, mert a sé­relmezettek sok esetben hiányos anyagokat nyújtanak be az illetékes helyre. Természetesen minden bi­zonylat fontos és segíthet az ügyek kedvező elbírálásában. Gyakori, hogy a kérvényező nem tud hiteles bizonylatot benyújtani az elhurcolás és a hazaérkezés idejéről. Enélkül pedig nem ítélhető oda a kárpótlás. Sok esetben ezt is iga­zolhatják a levéltári dokumentu­mok. Előfordul, hogy nincs bizonylat az eltűnésről. Ezekben az esetekben is segíthet az orosz levéltári anyag. Olyan dokumentum -is van közte, amely szerint az akkori Szovjetunió ki akarta adni a munkatáborosokat, de Prága nem volt hajlandó befogad­ni a magyar nemzetiségűeket. A szlovák illetékes hivatal az egyik esetben például (lásd: V. Praze, dne 3 ŕijna 1947, č. VII/R-36-32/374-12/ 9.47) a prágai belügyhöz az alábbi értékelést adta Tóth András fegyver­neki, Hubert József nagypeszeki. Molnár István oroszkai, Durky Lajos lekéri, Csákvári József, Bene Alajos, Mészáros Béla... zselizi... elhurcol­takról: magyar nemzetisegüek, csa­pont úgy, ahogy ők tehetnek a bősi monstrumról is; a Dunát mint stratégiai déli határt és az Ipolyt az első világháború után Versailles-ban az ő tevékeny cseh protektoraik szerezték meg ne­kik, és egyáltalán nem csak puszta szeretetből a szlovák „testvér" iránt, hanem legalábbis saját érdekükben - olvasható az írásban. Ezekből az indokokból kifo­lyólag nemcsak alkalmatlan, ha­nem gyakorlatilag lehetetlen is, hogy a cseh kormány közvetíte­ni próbálkozzon a Szlovákiában élő magyar kisebbség ügyében Budapest és Pozsony között - ehhez nem csupán a manőve­rezés terepe hiányzik, hanem az alapvető szavahihetőség mind­két fél részéről. Szlovákia egyik szomszédunk, elvben olyan szomszéd mint a többi, ezért nincs különösebb értelme külön­leges kapcsolatot tervezni vele. Magyarországnak észrevehe­tően oka van rá, hogy „ne érez­ze jól magát" a határain belül: a trianoni szerződés következté­ben a magyar lakosság egyhar­ládjaik idehaza nem reszlovakizál­tak, ezért sem állami, sem nemzeti vonatkozásban nem megbízhatók, s nem kívánatos a hazatérésük. Ilyen jogtipró tényre találtam a VII/R­3643/453-4/LL-47-es számú doku­mentumban is, melyben Prága visz­szautasítja Moszkva hajlandóságát Kovács Terézia (1924), Belényi Já­nos (1926), Mészáros Szerén (1927), Sándor István (1914), Körtvési Lász­ló (1928), Erdős Jolán (1923) és Kovács Rehor (1927) hazabocsátá­sára. A kárpótlási igényeket 1993. au­gusztus 13 -ig kell benyújtani. Azok, akik már beadták a kérvényüket az üggyel foglalkozó szervezeteknek (Pozsonyban a SANO-nak, beszter­cebányai, illetve kassai irodáinak, Eperjesen a Politikai Foglyok Konfö­derációjának) néhányan már értesí­tést (OZNÁMENIE) kaptak. Azon­ban fontos, hogy az értesítés utolsó mondata szerint járjanak el, vagyis, nyújtsanak be kérvényt a Szlovák Igazságügyi Minisztériumhoz, ahol érdemben foglalkoznak ügyükkel. Akik eddig nem kaptak a SÁNO-tól értesítést, érdeklődjenek, beadvá­nyukat továbbították-e a miniszté­riumnak. Ugyanis tudni kell, hogy az Igazságügyi Minisztérium csak azo­kat a beadványokat ismeri el, me­lyek a határidőn belül, az ő címére érkeztek. Vagyis, hiába küldik el az előbb említett irodáknak, ha azok a határidőig nem továbbítják azt az illetékes minisztériumnak. Az emlí­tett irattári anyagok a minisztérium rendelkezésére állnak, ezeket figye­lembe veszik az egyes ügyek elbírá­lásánál. Sajnos, még mindig vannak, akik eddig nem adták be kárpótlási igé­nyüket. Ők már közvetlen a minisz­tériumnak küldjék beadványukat. Tudni kell azt is, hogy a bead­ványhoz a minisztérium forma­nyomtatványt szerkesztett, külön az élő kárvallottak részére, és külön az örökösöknek. Az érintettek ezeket a nyomtatványokat közvetlenül a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériumában vehetik át. Eset­leg telefonon ( illetve írásban kérhetik az MKDM komáromi járási irodájá­ban, ahonnan azonnal elküldik cí­mükre. BARTAKOVICS ISTVÁN mada az anyaországon kívül re­kedt, a többé-kevésbé szenvedő „kisebbség" helyzetében, írja a cikk szerzője. A trianoni szer­ződés ugyan igencsak igazságta­lan volt, ámde máig érvényes, ezért a revízióját elérni ma Kö­zép-Európa számára katasztró­fát jelentene. Ennek végső soron tudatában van a jelenlegi ma­gyar kormány is. A cikk szerint ezzel kapcsolat­ban nyíltan le kell szögezni: sem a szlovák kormány, sem azok, akik az ő csatornáikon keresztül Csehországban hangoztatják, nem mondanak igazat, amikor azt állítják, hogy a Szlovákiában élő magyar kisebbség reális jogai az európai standard keretei kö­zött mozognak. „Támogatni ezt a nagyon is oktalan szlovák politikát azt je­lentené, hogy a mi közvetlen szomszédságunkban egy bot­rány készülődik, amelynek más lenne a formája mint a jugoszláv válság, de komolyságát tekintve megütné annak mértékét" - véli a Český deník tegnapi kommen­tárja. A Dunaszerdahelyi Magán Kereskedelmi Akadémia és Szakközépiskola az 1993/94-es tanévben a nappali tagozaton érettségivel rendelkezők számára - kereskedelmi akadémia szakot indít (1 év) levelező tagozaton (segédlevéllel vég­ződő - 1 év): - kozmetikus, - pincér - szakács, - kereskedő - elárusító, - kereskedelmi akadémia (2 év), - elektrotechnika és gépészet (1 év) (tanonciskolát végzettek számára, akik érettségi bizonyítványt akarnak szerezni). Cím: Dunaszerdahely, Štefánikova 1535 (a sportpálya mellett) Tel.: 0709/245 45 VK-1198 A CSEH KORONA TURISTAÁRFOLYAMAI POZSONY, 1994. JÚLIUS 26, Vétel Eladás IRB 1,00 1,18 VÚB 1,00 1,10 SSSp 0,98 1,06 SPB 0,98 1,10 ĽB 1,00 1,18 CP 0,98 1,08 ČSOB 1,01 1,07 TB 1,00 1,10 BH 1,05 1,15 (IRB - Investičná a rozvojová banka, VÚB - Všeobecná úvero­vá banka, SŠSp - Slovenská štát­na sporiteľňa, SPB - Slovenská poľnohospodárska banka, ĽB - Ľudová banka, CP - COOP banka, CSOB - Československá obchodná banka, TB - Tatra banka, BH - Banka Haná) A SZLOVÁK KORONA TURISTAÁRFOLYAMAI PRÁGA, 1993. JÚLIUS 26. Vétel Eladás AB 0,89 0,94 ČSp 0,87 0,92 C SOB 0,94 0,98 IB 0,82 0,87 KB 0,81 0,85 CP 0,82 0,88 MB 0,90 0,95 (AB - Agrobanka, ČSp - Čes­ká sporiteľňa, IB - Investičná banka, KB - Komerční banka, MB - Moravia banka) (HN) TÁMOGATJÁK ENGLIŠT Az egészségügyi dolgozók szakszer­vezeti szövetsége csatlakozik a Szakszervezeti Szövetségek Kon­föderációja elnökének, Alojz Engliš­nek a kezdeményezéséhez és támo­gatja azt. Erről tegnap Kornel Husár, az egészségügyi dolgozók szakszer­vezeti szövetsége végrehajtó bizott­ságának alelnöke tájékoztatta a saj­tóirodát. A szövetség elsősorban a miniszterelnöknek címzett levél azon részével ért egyet, amely rámu­tat. hogy a kormány nem teljesíti az időszerűsített programnyilatkozat egészségügyi gondoskodásra vonat­kozó részét. Tizennyolc intézkedés­ről van szó, amelynek már ez év első leiében életbe kellett volna lépnie, de a háromoldalú érdekegyeztető tárgyalások ellenére ez mind a mai napig nem történt meg. BŐSI ÁLLAMI CAZDASÁC NYÁRI 13 VERSENYSZELVÉNY JÁTÉK A MAGYAR KISEBBSÉGÉRT (brogyányi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom