Új Szó, 1993. május (46. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-10 / 106. szám, hétfő
MOZAIK „Most már csak napok kérdése, drága kicsikém, hogy megérkezzél. Várunk, nagyon türelmesen várunk. Vagyis, apád mintha kezdene izgulni egy picit. Olyan helyes ez a kisfiús izgalma. A múlt héten például egy csokor gyöngyvirággal köszöntött, mert anyák napja volt. Tegnap meg öt szál vörös rózsát hozott, mert - anyák napja volt. Hát nem mulatságos? Különben teljesen igaza van. Miért ne ünnepelnénk az összes anyák és nők napját, nem igaz? Milyen különös és csodálatos dolog is anyának lenni! Én most valahogy kettő vagyok egyszerre. És ezt érzi apád is, és talán azt is sejti, hogy ez a kettősségem, és általában az anyák kettősége sohasem múlik el. Egy anya mindig egyszerre jelenti a gyermekét is. És ezt tudják a fiúk, ne félj. így aztán kicsit összezavarodnak, és kétszer is fölköszöntenek. Veled is így lesz ez. Bizony, csak már gyere. Szép nyugodtan. Várlak. Várunk." (bit) BOS ÚJRA A MAGYAR PARLAMENTBEN? A dunai vízlépcsőrendszer kérdéseivel foglalkozó magyar parlamenti bizottság a Dunakiliti Duzzasztómű vezérlőépületében tartott csütörtöki ülésről és a szigetközi helyszíni szemléről kiadott jelentés szerint a testület többórás vita után nyolc igen szavazattal, egy ellenszavazattal és egy tartózkodással úgy döntött, hogy jogi, szakmai és politikai ellenvetések miatt felkéri az Antallkormányt: amennyiben fenntartja azt a határozatát, hogy a Szigetköz vízpótlására épüljön Dunakilitinél fenékküszöb, akkor az abban foglaltakat terjessze az Országgyűlés elé. Különös tekintettel a parlament ez év március 16-án hozott határozatára, amely felszólította a kabinetet, hogy április 10-ig terjessze az Országgyűlés elé a Duna egyoldalú elterelése miatt szükséges beavatkozásokra vonatkozó cselekvési programot és az ehhez kapcsolódó pénzügyi tervet. A bizottsági tagok egy része nehezményezte, hogy a fenti kötelezettségének a kormány eddig nem tett eleget. Ezért a bizottság egy parlamenti határozati javaslatot is megfogalmazott, amely ismét felszólítaná a kormányt, hogy teljesítse az Országgyűlés korábbi kérését. A bizottság ülésének alapján tehát nem kizárt, hogy a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer ügye újra a magyar parlament elé kerülhet megvitatásra. Egyes képviselők ugyanis továbbra hangoztatják, hogy a Dunakiliti vízduzzasztómű vízszabályozásra való felhasználása ellentétes a magyar parlament 1991-es tiltó határozatával, mert gyakorlatilag a duzzasztómű részleges üzembehelyezósét jelenti. Más képviselők szerint ez nem így van. Erősödnek azonban a hangok, hogy a felmerült problémákat ismét tárgyalja meg a magyar parlament. (Kokes) ÚJ PÉNZ - JÓ PÉNZ •—ÚJ SZÓ ÉRJEN KAPCSOLATTÁ AZ EGYMÁSRAUTALTSÁG NEMZETKÖZI ÜZLETEMBER-TALÁLKOZÓ TÁTRÁBAN A Szlovák Nemzeti Bank bejelentette, hogy fokozatosan bevonja a szövetségi pénzérméket, miközben folyamatosan kibocsátja az új egy-, kettő-, öt- és tízkoronásokat, valamint megkezdi a váltópénzek gyártását is. Amennyiben a körmöcbányai pénzverde teljesíti vállalásait, a pénzérmék kicserélése nagyon hamar lezajlik. Minden valószínűség szerint azonban legkésőbb az év végéig. Amíg erről konkrét renMájus 7-8-án nemzetközi konferencia zajlott Budapesten az európai biztonsági és védelmi politikáról, az Európai Liberális Szövetség, a Fidesz, és a Szabad Demokraták Szövetsége szervezésében. A tanácskozáson, melyen részt vettek az Európa Parlament, a Nyugat-európai Unió (WEU) magas rangú személyiségei, valamint közép-európai liberális politikusok és biztonságpolitikai szakértők, Szlovákiát Petőcz Káldelkezés nincs, a régi és az új érmék egyformán érvényesek maradnak. A bank vezérigazgató-helyettese szerint elképzelhető, hogy néhány napon belül a szlovák korona átértékelésére sor kerül, hogy ezzel kiegyenlítsék a még mindig kétszázalékos eltérést a cseh koronával szemben. Mint ismeretes május elején revalválták a szlovák fizetőeszközt. Marián Tkáč szerint a két ország között pozitívan alakulnak a fizetési kapcsolatok. mán, a Magyar Polgári Párt külügyi titkára képviselte. A konferencia témája az európai biztonságpolitikát valamilyen módon formáló intézmények és szervezetek közti kapcsolatrendszer volt, illetve viszonyuk a kelet-európai országokhoz és fejleményekhez. Általános volt az egyetértés abban, hogy e szervezeteknek át kell alakulniuk ahhoz, hogy összeurópai szervezetekké váljanak. -ÚA csehszlovák államszövetség szétesése, a cseh és szlovák vagyonjogi viták elhúzódása, az olajozatlanul működő vámmechanizmusok méginkább aláhúzzák a kapcsolatteremtés fontosságát, új piacok feltárásának szükségességét. A hazai és nemzetközi szintű üzleti kontaktusok közvetítésére, kereskedők ós termelők közti együttműködés elősegítésére építette vállalkozását Süle Péter és Vesely Péter, amikor létrehozták a kereskedelmi-információs szolgálatot kínáló vállalatukat. A Süle-SLP és a Ves-Exp losonci székhelyű magáncégek ismét „gondoltak egy nagyot" és elhatározták, a magyar ECONOLINE gazdasági társasággal karöltve Tátra 93 címmel május 11. és 14. között a Csorba-tó festői környezetében megbúvó Pátria Szállóban termékbemutató kiállítással egybekötött nemzetközi üzletember-találkozót szerveznek. A rendezvény felett Boros Jenő, a Magyar Köztársaság pozsonyi nagykövetségének megbízott ügyvivője vállalt védnökséget. Milyen meggondolásból? - kérdeztük a magyar diplomatát. - Nagyon fontos dolog, s csak üdvözölni lehet, ha ebben a régióban akár állami kezdeményezés, akár magánvállalkozók jóvoltából a vállalkozni kész üzletemberek, kistermelők, kereskedők összejönnek és kapcsolatokat teremtenek egymással. Olyan kontaktusokat, amelyek képesek áthidalni a térség - hányattatott történelmi fejlődése során kialakult - különböző feszültségeit, nehézségeit. Készek gazdaságilag alátámasztva megteremteni az egymásrautaltság szükségességét, mindazt, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy ez a sajnálatos módon Kelet és Nyugat között ütközőzónaként szereplő térség, ma, felzárkózva Európa szerencsésebb népeihez, csatlakozhasson az európai integrációhoz. Azzal, hogy ez a régió önmagára talált, a közös vállalkozás sikere, a tőke nemzetközisége alapján próbálja rendezni viszonyait, átlép minden nyelvi, nemzeti és nemzetiségi akadályt, elosztja a bizalmatlanságot és előítéletet. Mindenképpen olyan pozitív ügyet szolgál, amelyet érdemes támogatni, s a diplomata számára megtiszteltetés, ha nevét adhatja hozzá. Süle Pétertől, az SLP magánvállalat tulajdonosától arról értesültünk, hogy komoly tapasztalatokkal rendelkeznek, hiszen a tátrai rendezvény sorrendben immár a tizenkilencedik. Hasonló nemzetközi találkozókon közvetítettek üzleti kapcsolatokat több alkalommal Magyarországon, Szlovéniában, Albániában, a Baltikumban, Oroszországban. Mostani rendezvényük legfontosabb céljaként a külkereskedelem fellendítését, a környező országok közti együttműködés újabb lehetőségeinek megtalálását tűzték ki. Több mint százhúsz részvevővel számolnak, s a hazai üzletembereken kívül népes csoport érkezik Csehországból, Magyarországról, Albániából, Lengyelországból, s néhány romániai részvevője is lesz a találkozónak. Az ukrán vállalkozók viszont, akik korábban jelezték részvételüket, technikai okokra hivatkozva visszaléptek. - Sok vállalkozás épp amiatt van halálra ítélve, mert hiányoznak a kapcsolatok - magyarázza vállalatuk megalapításának indítékait Süle Péter. A termelőknek nincs idejük, lehetőségük kontaktusokat teremteni. A külkereskedelmi szervezetek, amelyek a rendszerváltás előtt egyértelmű monopolhelyzetben voltak, megszűntek. Helyükbe nyomban magáncég nem léphetett, hiszen ahhoz hatalmas tőkére lett volna szükség. A minisztériumok sem vállalhatták át küldetésüket, emiatt légüres tér keletkezett. Tevékenységünkkel ezt az űrt szeretnénk kitölteni. A kereskedőket a vállalkozókhoz, a termelőkhöz szeretnénk közelebb vinni tátrai rendezvényünkkel is. Ilyen módon akarunk hozzájárulni a visegrádi négyek országai közti kereskedelem fellendítéséhez. Új lehetőségeket igyekszünk teremteni a behozatal-kivitel terén, mindenekelőtt a gépipar, a könnyű- és élelmiszeripar, a mezőgazdaság, a fogyasztási cikkek, csomagolástechnika, szállítás és anyagmozgatás, illetve az infrastruktúra területén. Az üzleti kapcsolatteremtésen túlmenően ügyfeleink számára vám-, pénzügyi és kereskedelem-technikai szakmai előadásokat is biztosítottunk. Nagyra értékeljük, hogy a magyar nagykövetség támogat bennünket, és ügyvivője, Boros Jenő személyesen vállalt védnökséget rendezvényünk felett. Az együttműködést szorgalmazó nemzetközi találkozót támogatásáról biztosította a szlovák privatizációs minisztérium, és Ľubomír Dolgoš miniszter személyes részvételét is megígérte. A találkozó gazdasági jelentőségével egyértelműen a közép-európai bizalomerősítést szolgálja majd. MÁZSÁR LÁSZLÓ 1993. MÁJUS 10. NÉHÁNY SORBAN V áclav Klaus cseh kormányfő kétnapos hivatalos látogatásra Madridba érkezett - tájékoztatott az AFP hírügynökség. Diplomáciai források szerint Klaus látogatása során többek között találkozik spanyol partnerével Felipe Gonzálezzel és János Károly királlyal. L itvánia, Észtország és Szlovénia a jövő héten az Európa Tanács új tagjaivá válnak. Az említett országok már részt vesznek a tanács parlamenti közgyűlésének tavaszi ülésszakán. Az Associated Press hírügynökség arról is beszámolt, hogy idén júniusban az általános választások megtartása után Lettországnak szintén az ET tagjává kellene válnia. Megjegyezte még: Csehország és Szlovákia is a tagfelvételre vár. R udolf Seiters német és Andrzej Milczanowski lengyel belügyminiszter pénteken öt hónapig tartó tárgyalások után Bonnban aláírta a menekültjogról szóló német -lengyel szerződést. A dokumentum feltételezi a mintegy 100 millió márkás pénzügyi segélyt Lengyelországnak azért, hogy Németország a jövőben a menekültstátusért folyamodó külföldieket visszaküldi lengyel területre. B utrosz Ghali, a világszervezet főtitkára kijelentette: az ENSZ ragaszkodni fog ahhoz, hogy Kambodzsában a vörös khmerek támadásai ellenére a tervezett időpontban, vagyis e hónap végén tartsák meg a választásokat. Erről a Reuter hírügynökség tájékoztatott. M ájus 14-én Moszkvában találkozik az orosz és a grűz elnök, hogy megpróbálják javítani a két szovjet utódállam közötti kölcsönös kapcsolatokat. Eduard Sevardnadze grúz államfő szóvivője szerint a találkozót Borisz Jelcin elnök javasolta. Mint ismeretes, Oroszország és Grúzia között az abház konfliktus kirobbanása után romlottak meg a kapcsolatok. M agyarországon a honvédelmi minisztériumban nem erősítették meg, de nem is cáfolták, hogy jövőre tíz milliárd forinttal szeretnék növelni a költségvetést. A tárca illetékesei szerint 1994-re is csak a hadsereg működőképességének megőrzését tűzték ki célul. E sztergomban pénteken ünnepélyes keretek között helyezték üzembe a Magyar Szuzuki autógyárat. A próbaüzemelés beindítása, vagyis tavaly október óta már négyezer gépkocsit gyártottak. Antall József kormányfő beszédében többek között rámutatott: az autógyár a magyar-japán gazdasági együttműködés próbakövévé válik, s egyben nagyszerű bizonyítéka a magyar gazdaság megújulásának. O_ombaton kora reggel tűz VĹ ütött ki a müncheni katedrálisban. A jelentések szerint a tűzvész kb. egymillió márkás kárt okozott. K ubában tovább terjed a színvakságot, sőt teljes vakságot előidéző járvány. A hivatalos jelentések szerint ezt a betegséget az alultápláltság miatti vitaminhiány okozza. A havannai propaganda azonban azt sem zárja ki, hogy a betegség kialakulásában szerepet játszhat az ország ellen folyó állítólagos biológiai hadviselés. MINDSZENTY JÓZSEFRE EMLÉKEZTEK Esztergomban szombaton szent misével emlékeztek Mindszenty Józsefre a hercegprímás halálának 18. évfordulóján. Paskai László bíboros, esztergomi érsek misét celebrált, majd megkoszorúzta a magyar katolikus egyház egykori vezetőjének sírját. Az aktuson a budapesti kormányt képviselő minisztereken kivül részt vett Duray Miklós, az Együttélés vezetője is. Az emlékünnepségre várták Boross Péter magyar belügyminisztert is, aki azonban útban Esztergom felé autóbalesetet szenvedett. Szóvivője szerint a gépkocsi az egyik kanyarban kisodródott és az árokba zuhant. A minisztert bordatöréssel szállították kórházba. BIZTONSÁGPOLITIKAI KONFERENCIA BUDAPESTEN „DE SZELLEMÉT A TÚZ NEM ÉGETÉ MEG" A KÖNYVÉGETÉS HATVANADIK ÉVFORDULÓJÁN Elgondolkodtató az idő, a történelem fintorának is beillő véletlen párhuzam: a második világháború befejeződésének napja, a megbékélés ünnepe és a náci Németország szellemi boszorkányüldözésének évfordulója szinte egybeesik. Hatvan évvel ezelőtt, 1933. május tizedikén lobbant fel a máglya, melyen az ideológiai barbárság az emberi gondolatot, a szellemet szerette volna elpusztítani. A könyvégetésről van szó, a huszadik század legotrombább cselekedeteinek egyikéről. Ám, ahogyan a koncentrációs táborok ötlete sem a németek találmánya, a könyvégetésnek is sokkal messzebbre nyúlnak a „hagyományai" az emberi történelemben. Már a császárkori Rómában lobogtak a tüzek, melyeken az ellenzéki gondolkodású szerzők műveit igyekeztek elpusztítani a hatalmukat féltő császárok. Az első nevezetes könyvégetés (bár néhány kutató vitatja) már időszámításunk előtt 411-ben megesett, amikor Prótagorasz, az „istentagadó" szofista művét nagy nyilvánosság előtt elégették az athéni agorán, magát a szerzőt pedig száműzték a városból. Tűz és kereszt. Birodalmi szimbólumok. A „nemes" hagyományok felvállalása. A butaság túlélése. Természetesen nem vezettek sehová, mert ahogyan Cassius Severus megjegyezte Titus Labenius (aki Augustus császárt támadta) könyveinek elégetése kapcsán: „ezek után engem is élve kell elégetni, mint olyasvalakit, aki Labenius írásait könyv nélkül tudom". Hogy ismerték-e a nácik Severus intelmét, nem tudni, ám annyi biztos, hogy Thomas Mann vagy Erich Maria Remarque műveit azóta és annak ellenére is olvassa az emberiség, mint ahogyan Marxot sem lehet kiirtani az emberek tapasztalatából. S vajon miféle tűz pusztíthatta el Einstein gondolatait? Birodalmak, ideológiák, diktátorok által megszívlelendő tanulságul emlékezzünk a történetíró Tacitus szavaira: „Tévedtek, akik azt hitték, hogy a tűz a római nép szavát, a szenátus szabadságát, sőt az emberi nem lelkiismeretét elnémítja." A művek élnek. A gondolat elpusztíthatatlan. (kövesdi)