Új Szó, 1993. április (46. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-16 / 88. szám, péntek

HÍREK - VELEMENYEK iÚJSZÓM 1993. ÁPRILIS 16. IEOKÉBDEZTÜK AZ EGYÜTTÉLÉS LESZ A BŰNBAK? Ivan Laluha, a szlovák parlament külügyi bizottságának elnöke a Republika cimű napilapban tegnap kifejtette, hogy bár az Európa Tanács Szlovákiában járt képviselői pozitívan értékelték a kisebbségek helyzetét, Szlovákia felvételét mégis elnapolták, s méghozzá azért, „mert az urak az Együttélésből a szlovákiai kisebbségek elnyomásáról tájé­koztattak". Duka Zólyomi Árpád, az Együttélés általános alelnöke ezzel kapcsolatban lapunknak elmondta. - Annak nyilván konkrét okai van­nak, hogy Szlovákia felvételét elha­lasztották. Hallonen asszony jelen­tése minderfek szerint nem volt egyértelműen pozitív. Úgy vélem, ha vannak valamilyen problémák, a szlovák állam vezetői hiába igye­keznek azokat elpalástolni, mert az ET szakemberei úgy is észreveszik azokat. Különben is, az Európa Ta­nács döntése nem lehet egy ember munkájának, egy mozgalom hatásá­nak eredménye. Olyan általános vé­lemény alakult ki, hogy várni kell, és a kisebbségeket illetően néhány kérdés még tisztázásra szorul. • Melyek voltak az Együttélés­nek azok a lépései, dokumentu­mai, amelyek ürügyül szolgálhat­nak ahhoz, hogy Szlovákia ET­felvételének elhalasztását a moz­galom számlájára írják? - Nem fogadom el azt, hogy az Együttélés vagy az MKDM bárme­lyik anyagának olyan jelentősége lenne, hogy az döntötte volna el ezt a kérdést. « A Republika felveti: hogyan lehetséges, hogy „egy minimoz­galom véleménye többet nyom a latban, mint az ET saját szakem­bereinek jelentése". Valóban olyan nagy súlya van mozgalmaik szavának a világban? - Nagyon örülnénk, ha ez így len­ne, de azt hiszem a valóság más. A riporterek kialakították saját véle­ményüket. Hallonen asszony kétsé­geit fejezte ki amiatt, hogy amit nekik bemutattak, az nem egyezett teljes mértékben azzal, amit mi a doku­mentumainkban leírtunk. • Érdeke lehet egyáltalán a magyar mozgalmaknak, hogy Szlovákiát ne vegyék fel a ET-be? - Semmiképpen, mert tudjuk, hogy ez az alapfeltétele európai be­illeszkedésünknek. Viszont azt sze­retnénk, hogy Szlovákia politikája megfeleljen annak, amit a nemzet­közi szervezetek és dokumentumok megkövetelnek. Támogatjuk tehát az ET-tagságot, csak ahhoz bizo­nyos feltételeket teljesíteni kell. • Véleménye szerint mikor ke­rülhet sor a felvételre? A kisebb­ségek vonatkozásában milyen kérdéseket kell a kedvező elbírá­lás érdekében rendezni? - A következő tárgyalás június­ban lesz az Európai Tanácsban. Annyit tudok a konkrét feltételekről, hogy rendezni kell addig a köz­ségnevek kérdését, a magyar ke­resztnevek beírását és a különböző szertartások anyanyelven való meg­tartását. -esi­PRETORIAI FIGYELMEZTETÉS A pretoriai kormány a Chris Hani dél-afrikai kommunista pártvezető meggyilkolása után tartott szerdai figyelmeztető sztrájk kapcsán óva intett a további erőszakos akcióktól. A legvéresebb összecsapásokra a négerek lakta Sovetóban került sor, ahol a beavatkozó rendőrök négy tüntetőt agyonlőttek. Frederík De Klerk elnök kijelentette, hogy egyetlen civilizált országban sem hinnék el azt, ami Dél-Afrikában történt, és szerdát fekete napnak minősítette. Jelentések szerint a politikus ellen múlt hét végén elkövetett merénylet óta 17 halálos áldozatot követelt az erőszakhullám a Dél-afrikai Köztársaságban. ÚJ SZÓ-FÓRUM Ä BODROGKÖZBEN Ma este fél nyolckor: Pólyán - községháza Résztvevők: Szílvássy József, Bodnár Gyula, Gazdag József, Tomi Vince Szervezők: a Nagytárkányi, a Battyání és Polyárii Községi Hivatal, Sajko Mihály szolnocskai polgármester, a bélyi Trója tésztagyár. a Polyáni mezőgazdasá­gi szövetkezet. Bajusz Gyula, a nagykaposi Družba-szálló bérlője Szeretettel várjuk tisztelt olvasóinkat! SEMMI SEM TARTJA VISSZA A BOSZNIAI SZERBEKET SIKERTELEN MISSZIÓK • OROSZ JAVASLAT A boszniai szerbek Szarajevótól északra, az egyelőre muzulmánok által ellenőrzött területeken, Turbe és Olovo települések térségében újabb erőteljes tüzérségi támadáso­kat intéztek a muzulmán állások el­len. Ha a szerbeknek sikerült elfog­lalni ezt a két stratégiai fontosságú várost, akkor megszakad az össze­köttetés az északon harcoló horvát­-muzulmán egységek és a déli or­szágrészben lévő bázisaik között. A szerbeket nem tartja vissza az újabb hadműveletektől az a wa­shingtoni fenyegetés sem, hogy kilá­tásba helyezték a Boszniával szem­beni fegyverszállítási embargó felol­dását, miközben NATO-repülőgó­pek őrzik immár negyedik napja a bosnyák égboltot. Nem hulltak ter­mőtalajra a szerb vezetőknél a Belg­rádban járt Reginald Bartholomew amerikai és Vitalij Csurkin orosz megbízottak tárgyalásain elhangzot­tak sem, hiszen mindketten lénye­gében sikertelenül fejezték be misz­sziójukat a szerb fővárosban. Németország a szerb tiltakozások ellenére fokozta részvételét az ejtő­ernyős segélyakcióban. Tegnapra virradóan hat amerikai Hercules gép mellett két német segélyszállító re­pülőgép is élelmiszercsomagokat dobott le az ostromgyűrűbe zárt Srebrenicának. A fegyverszállítási embargó felol­dásának lehetőségéről nyilatkozott Bob Dole, az amerikai szenátus republikánus kisebbségének veze­tője is, aki szerint „morális okokból" hatályon kívül kellene helyezni a Boszniával szemben korábban el­rendelt tilalmat. Ha ez nem történik meg, akkor Boszniában folytatódik a népirtás, jelentette ki a szenátor. Az Egyesült Államok bejelentette, hogy újabb 3 millió dolláros humani­tárius támogatást nyújt Boszniának és ugyanerre szólította fel az Euró­pai Közösségeket. Richard Bou­cher külügyi szóvivő szerint Wa­shington ezzel a döntéssel válaszolt az ENSZ Boszniában tartózkodó menekültügyi főbiztosának a segély­kérelmére. Washington megkétsze­rezte a támogatást és arra számít, hogy szövetségesei is ugyanezt te­szik. Oroszország javasolta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai külügyminiszteri szinten tartsanak értekezletet, amelyen a dél-szláv válságot tekintenék át. A találkozón az orosz indítvány szerint megoldást kellene találni, az etnikai és vallási konfliktusokra, valamint meg kellene vitatni, hogy katonai eszközökkel miként biztosítható a béke. Jóllehet a tanácskozás időpontját hivatalo­san még nem közölték, azonban magukat megnevezni nem kívánó orosz diplomaták szerint május 19­én és 21 -én kerülhetne rá sor. HABSBURG OTTQ: NE VESZTEGESSÜK AZ IDŐT A szlovák sajtóiroda tudósítójá­nak nyilatkozott Münchenben Habs­burg Ottó, a Páneurópai Unió elnö­ke, az Európa Parlament képviselő­je. Véleménye szerint Európa jövő­jének lényeges problémái szervezeti jellegűek. Korszerűsíteni kell az eu­rópai intézményeket, mert amelyek ma léteznek, azok a Római Szerző­dés eredményei, vagyis több mint negyedszázada születtek és mára elavultak. Habsburg Ottónak meggyőződé­se, hogy Európának mielőbb szük­sége van egy törvényre a nemzeti csoportokról. Valamennyi nemzet egyenjogúsításáról van szó, azt a ki­fejezést, hogy kisebbség egyáltalán nem lenne szabad használni. He­lyette a megfelelő kifejezés a nem­zetiség lenne. Ez is csökkentené a nemzetiségi feszültségeket. A Pán­európai Unió elnöke szerint az Eu­rópai Közösségeknek nincs koncep­ciója a külpolitika terén. Ezért moz­gósítani kell a lakosságot, hogy megértse, ez a helyzet veszélyes Európa számára. Ezzel összefüg­gésben megemlítette a boszniai helyzetet, melynek, szerinte, van egy pozitív következménye is: az európaiak kezdik tudatosítani, hogy ez a koncepcióhiány veszélyes. Habsburg Ottó a legsürgetőbb feladatnak a közép- és kelet-európai új államok integrálását tartja. Szerin­te ki kell bővíteni az Európai Közös­séget, bár ennek nagyon sok ellen­zője van. A piacgazdaság önmagá­ban nem elég, a szociális piacgaz­daságot kell létrehozni, mivel csak ez lehet sikeres. Különösen a Duna menti népeknek kellene arra töre­kedniük, hogy társulási szerződése­ket kössenek az EK-val majd igye­kezzenek megszerezni a rendes tagságot. J ozef Prokešnak a napokban alkalma nyílt arra, hogy összehasonlítsa a Magyaror­szágon ós a Romániában élő szlovákság helyzetét. Itt is, ott is parlamenti küldöttség tagja­ként járt a szlovák törvényhozás elnöke. Buda­pesten, mint a szlovák sajtóiroda munkatársának elpanaszolta, nagyon kellemetlen benyomás ér­te, mivel az az ország (értsd: Magyarország) merészelte elmarasztalni a kisebbségek helyze­tét más országokban, amely maga sikeresen számolta fel a saját területén élő kisebbségeket, úgyhogy ezeknek szinte esélyük sincs a túlélés­re. Bukarestben viszont méltatta a román állam gondoskodását az ott élő szlovák kisebbségről, amelyet nem fenyeget asszimilálódás. A Szlovák Nemzeti Párt tiszteletbeli elnöke vélhetően alaposan körülnézett mindkét, helyszí­nen, gondolhatnánk a két fővárosban tett nyilat­kozatai alapján. Nos, ha a romániai szétnézés is annyira volt „alapos", mint a békés-megyei, akkor Prokeš úr nem sokat láthatott a valós helyzetből, ami valószínű is, hiszen hírügynöksé­gi jelentések szerint csak Bukarestben és Nagylakon járt. Békéscsabán és másutt is bizony akadt, ami elkerülte a szlovákság helyzetének megismerését testközelből óhajtó szlovák hon­atya figyelmét. Nem látott ott akkor kétnyelvű helységnévtáblákat, ahogy azt a szlovák hírügy­nökségnek nyilatkozta. Pedig a Smena, a Národ­ná obroda, a Pravda és a Práca tudósítójával együtt kék-fehéren láthattuk, hogy a táblák ma­gyar és szlovák nyelvű felirattal ott vannak min­den olyan város szélén, ahol szlovákok élnek. így például Békéscsabánál és Szarvasnál is ott a szlovák megfelelője: Békéšská Čaba, illetve Sarvaš. S ezeket nem előző nap a szlovák küldöttség tiszteletére rakták ki, hanem évek óta ott állnak anélkül, hogy valakinek is eszébe jutna azok átfestése vagy eltávolítása. Nos, ez az epizód jelentéktelennek tűnhet, de valójában mégsem az, hiszen könnyen meges­hetett volna, hogy a figyelmetlen Jozef Prokeš EGY GYÉKÉNYEN később a parlamentben azzal érvelve ágált volna a szlovákiai magyar helységnévtáblák ellen, hogy hiszen déli szomszédunknál sem léteznek. Ez azonban most már aligha történhet meg, mert időközben nyilván a képviselő urat felvilágosítot­ták, hogy ne nyilatkozzon valótlanságokat, hiszen másnapi interjújában már úgy fogalmazott: igaz ugyan, hogy vannak néhol kétnyelvű feliratok, de nagyon kevés van belőlük. Bukaresti nyilatkozatában erre a részletkér­désre nem tért ki, de valószínűleg látta a kétnyel­vű táblákat, vagy úgy tájékoztatták őt, hogy léteznek, hiszen tökéletesen elégedett volt. Jozef Prokeš szavaiból az derült ki, hogy a Romániá­ban élő nem szlovák kisebbségeknek is elége­detteknek kell lenniük, hiszen Bukarest róluk is gondoskodik. Ezért felszólította a román parla­menti képviselőket: a nemzetközi színtéren te­gyenek meg mindent azért, hogy csak igaz té­nyek lássanak napvilágot az országukban élő kisebbségek helyzetéről. Vagyis, ha a romániai magyarság panaszkodik, akkor azt Bukarest a leghatározottabban utasítsa vissza. Ebben majd segédkezet nyújt neki Pozsony is azt állítva, hogy a szlovák kisebbség elégedett, tehát a ma­gyar kisebbség valótlan jogsérelmekkel hozako­dik elő. K isebbségi probléma Romániában nincs - ezt próbálja tehát a jövőben a két ország közös összefogással bizonygatni. Szlovák részről ennek fejében nyilván elvárják, hogy a román fél a nemzetközi porondon kiálljon Szlovákia mellett azt bizonyítandó, hogy a Kárpá­toknak ebben a térségében is megoldott a ki­sebbségi kérdés. Az efféle paktálás Pozsony és Bukarest között a fiatal szlovák állam nemzetközi megítélése szempontjából korántsem kockázat­mentes, hiszen Szlovákiát is könnyen egy zsákba rakhatják Romániával. Ez egyáltalán nem lenne előnyös, hiszen a román vezetés politikáját külföl­dön sok tekintetben bírálják, hiányolják a demok­ratikus elemeket, s ugyanakkor elmarasztalják kisebbségi politikáját is. A legsokatmondóbb az a tény, hogy Románia éppen az említettek miatt egyelőre nem számíthat gyors tagságra az euró­pai integrációs szervezetekben. Szlovákia köztu­dottan a leghatározottabban kinyilvánította, hogy mielőbb tagja kíván lenni az Európa Tanácsnak és hosszú távon az Európai Közösségeknek is. Kérdés, hogy mennyire jó ajánlólevél ehhez a szövődő szoros szlovák-román együttműkö­dés. P. VONYIK ERZSÉBET NÉHÁNY SORBAN M ijazava Kiicsi japán miniszter­elnök tegnap elutazott Wa­shingtonba, első találkozójára Bili Clinton elnökkel. Ezt a fontos látoga­tást beárnyékolja a japán-amerikai kereskedelemben mutatkozó óriási passzívum az USA rovására. Megfi­gyelők szerint Clinton megpróbálja ezt a helyzetet azzal az ajánlással megoldani, hogy Japán növelje a hazai fogyasztást és fokozottabb mértékben nyissa meg piacait. V olker Rühe német védelmi mi­niszter, aki négynapos látoga­táson Oroszországban tartózkodik, tegnap közölte: a nemzetközi béke­fenntartó erők részeként az idén júniusban Szomáliában német kato­nai egységeket is bevetnek. A Bun­deswehr szállítási és összekötő egységei a gyalogság támogatásá­val Szomália olyan területein foglal­ják el állásaikat, ahol nem folynak harcok. A gyalogosok feladata a né­met speciális alakulatok védelme lesz. T urgut Özal török államfő közölte: országa katonai szövetséget köt Azerbajdzsánnal. Baku számára ez azt jelenti, hogy le kell mondania Irán támogatásáról, mivel Teherán felajánlott segítsége feltételéül azt kötötte ki, hogy az azeri vezetés korlátozza kapcsolatait a Nyugat­barát Törökországgal. Özal kijelen­tette: meggyőződése, hogy az orosz hadsereg a karabahi válság miatt Azerbajdzsánnal ellenséges Ör­ményországot támogatja. A lbániában mozgósítják az ösz­szes rendőrt II. János Pál pápa biztonságának garantálására. A ka­tolikus egyházfő április 25-én tesz egynapos látogatást ebben a balká­ni országban. Szkadarban, az észak-albániai katolikus közösség­ben II. János Pál misét fog celebrál­ni és a kommunista uralom 23 éve után felszenteli az első négy albán püspököt. M ahmud Zuabi szíriai kormányfő felszólította az arab országo­kat, hogy vegyenek példát Európá­tól, s a maastrichti megállapodáshoz hasonlóan hozzanak létre gazdasá­gi és politikai uniót. Szerinte az arab világ csak ilyen módon lesz képes válaszolni a változó nemzetközi gaz­dasági feltételek kihívásaira. P aavo Váyrynen finn külügymi­niszter tegnap kérte felmenté­sét tisztségéből, amelyet az ország konzervatív irányzatú kormányában tölt be. Kéréséről tájékoztatta a kor­mánykoalícióban résztvevő, általa képviselt Centrum Párt vezetését is. A 46 éves miniszter nem ért egyet a négypárti kormánykoalíció gazda­sági politikájával. Döntésének másik oka viszont nyilván az, hogy - megfi­gyelők szerint - jó esélyei vannak a jövő évre tervezett elnökválasztás megnyerésére. F izetésemelésről döntött szerdán az orosz parlament. Az április elsejétől érvényes emelés a parla­ment elnökére, Ruszlán Haszbula­tovra, Alekszandr Ruckoj alelnökre, Viktor Csernomirgyin kormányfőre vonatkozik, de jut belőle Valerij Zor­kinnak, az alkotmánybíróság elnö­kének és Valentyin Sztyepankov főügyésznek is. Jelcin ezúttal nem kapott emelést, az ő fizetését nem­rég növelték 136 800 rubelre, ami viszont nem több, mint havi 182 dollár. N icaragua kormánya megerősí­tette, titokban vízumokat kez­dett kiállítani Jorge Mas Canosa is­mert kubai disszidens családtagjai számára, hogy lehetővé tegye szá­mukra a kiutazást az Egyesült Álla­mokba, ahol az említett Castro-elle­nes vezér is él. A hírt megerősítette Ernesto Leal nicaraguai külügymi­niszter is. A titkos akció egy telefon­beszélgetés lehallgatása alapján de­rült ki. A rgentinéban és Chilében szer­dán rendkívül erős vihar tom­bolt, s legkevesebb 13 áldozatot követelt. A vihar háztetőket tépett le, falakat döntött, s az áldozatok több­sége a romok alatt lelte halálát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom