Új Szó, 1993. április (46. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-02 / 77. szám, péntek

1993. ÁPRILIS 2. ÚJSZÓ* HÍREK-VÉLEMÉNYEK 2 KETTEVALASZTOTTAK A GÁZVEZETÉKET A vártnál hamarább, március 31-én Židlochovicében Vladimír Dlouhý cseh és Jaroslav Kubečka szlovák gazdasági miniszter aláirta a tranzitgázvezeték kettéválásáról szóló egyezményt. Kubečka megerősítette, a cseh fél a nemzetközi átlagnál alacsonyabb tranzitdíjat (1,3 dollár 1000 köbméter földgáz 100 kilométerre való szállításáért) fog fizetni, konvertibilis valutában. Ebben az évben szerződés híján egyelőre nem jutottunk a tranzitból származó pénzhez, de az aláírást követő néhány napon belül máris kielégítik a szlovák követeléseket. ONKQRMANYZATOK A KÖZIGAZGATÁSRÓL Zólyomban tegnap a Szlovákiai Városok és Községek Társulásának Tanácsa az ország új közigazgatási felosztásáról szóló törvénytervezettel, illetve a helyi önkormányzatok néhány időszerű kérdésével foglalkozott. Nem értett egyet a kormánybizottság által előterjesztett javaslattal, hogy Szlovákiát 7 körzetre osszák fel. Ez a tervezet figyelmen kívül hagyja a régiók történelmi, kulturális stb. sajátosságait KUČERA JÓ PEDAGÓGUS - VOLT Az oktatásügyi tárca racionalizációs intézkedései a szlovák oktatásügy albanizálásához vezetnek - jelentette ki A. Nagy László, a Magyar Polgári Párt tegnapi sajtótájékoztatóján, melynek napirendjén ez alkalommal az oktatásügy helyzete szerepelt. A párt elnöke szerint a felelősség főleg a kormányt és Matúš Kučerát, a tárca vezetőjét terheli, amiért az oktatásügyre nézve hátrányos költségvetést dolgoztak ki. A Nagy László szerint a miniszternek, miután a parlament megfaragta az iskolaügynek szánt tételt, le kellett volna mondania, s nem utasítani a tanügyi igazgatóságok vezetőit az ésszerűsítő intézkedések végrehajtására. Az MPP rossznak tartja a kormány felsőoktatási intézményekről szóló törvénytervezetét is, amely - ha a parlament megszavazza - főleg a kevésbé tehetős családokból származó diákokat sújtja majd. - Matúš Kučera jó pedagógus hírében állt, ám mint miniszter, az 1989 előtti oktatásügyi miniszterek praktikáit folytatja -szögezte le a párt elnöke. G. A. ÖSSZEHANGOLTABB POLITIZÁLÁST Az Együttélés Politikai Mozgalom újonnan megválasztott Intézőbizottsága tegnap tartotta elsó ülését. Mit emelne ki napirendi pontjai közül? - kédeztük Pogány Erzsébetet, a mozgalom szóvivőjét: - A testület értékelte az MKDM-el folytatott legutóbbi megbeszélés eredményeit, s hangsúlyozta a hatékonyabb közös politizálás szükségességét. Megegyeztek abban, hogy a koalíció több törvényjavaslatot közösen dolgoz ki, a kisebbségjogi alkotmánytörvény-tervezetet is közösen terjesztik a parlament elé, s az alkotmány módosítását is együtt kezdeményezik. Az intézőbizottság tanácskozásának fontos pontja volt Michal Kováé köztársasági elnökkel esedékes mai eszmecserére való felkészülés. (M. L.) 1993. március 29-én ismeretlen tettesek betörtek a tonkházi óvodába (Dunaszerdahelyi járás). Az eltulajdonított tárgyak között voltak üres, lepecsételt megrendelőlapok is. A bélyegzőn a következő szöveg van: Školská správa Dunajská Streda, Materská škola Tonkovce. Kérjük a vállalkozókat, az üzleteket és intézményeket, hogy a fent említett bélyegzővel ellátott megrendelőlapok alapján a megrendeléseket ne realizálják, mert a számlákat nem fizetjük ki. Tanügyi Igazgatóság, Dunaszerdahely MAGYAR KULTURÁLIS NAPOK TURÓCSZENTMÁRTONBAN „AZ ÉRDEKLŐDÉS FELÜLMÚLJA VÁRAKOZÁSUNKAT" (Munkatársunktól) - A helyi Kulturális Centrum és a pozsonyi Magyar Kulturális Központ nemrégiben kialakult együttműködésének eredményeként március 4-e óta tartanak Turócszentmártonban a Magyar Kulturális Napok, melyek keretében tegnap délután népművészeti kiállítás nyílt a Békés megyei szlovák tárgyalkotó népművészek munkáiból, mindenekelőtt hímzésekből. Az esemény érdekessége volt, hogy azon megjelentek maguk az alkotók, főként idős asszonyok, a Békés Megyei Népművészek Egyesületének tagjai, valamint turóci szlovák népmúvésztársaik. A kiállítás, illetve a rendkívül bensőséges hangulatú, egy helyi népzenekar muzsikájával kísért találkozó megnyitóján, melyen részt vett Boros Ferenc, a Magyar Köztársaság nagykövetségének első tanácsosa, Sunyovszky Szilvia, a Magyar Kulturális Központ igazgatója köszöntötte a jelenlevőket, majd Jozef Markuš, a Matica slovenská elnöke mondott rövid beszédet. Hangsúlyozta a magyar és a szlovák nemzet közötti barátság fontosságát, mely barátságot nem zavarhatják meg bizonyos vitás kérdések. Többszörösen örül, mondta, hogy létrejött ez a rendezvénysorozat, egyebek között azért, mert ugyan a magyar kultúra napjai zajlanak, de teret kapott azokon a magyarországi szlovák kultúra is; no meg örül azért is, mert a magyarországi szlovák népművészek onnan jöttek, arról a tájról, ahol az ő gyökerei is találhatók. Mielőtt bővebben is tájékoztatnánk a rendezvénysorozat turócszentmártoni fogadtatásáról, idézzük ide Helena Jakubíkovának, a Kulturális Centrum igazgatójának szavait: - Minden várakozásunkat felülmúlja az érdeklődés, mely a Magyar Kulturális Napok eseményeit kíséri városunkban. -bor SZÓKIMONDÓBB ÉRTÉKELÉST (Munkatársunktól) - Szűkkörű, de annál fogékonyabb közegben zajlott le az a tanácskozás, melyet a Komenský Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszéke, valamint a tanszék irodalmi kutatócsoportja tartott tegnap délelőtt a tanszék helyiségében, irodalom-történetírásunk problémáiról. Igaz, a résztvevők többségét a magyar szakos hallgatók tették ki, de akik megjelentek, valószínűleg nem sajnálták az erre szánt időt. Szegedy-Maszák Mihály (Budapest) irodalomtörténész professzor előadása annál fogva is élményszerű volt, hogy amerikai vendégtanári tapasztalataival fűszerezte mondanivalóját. Az irodalom-történetírás problémáival kapcsolatos görcsök feloldását a szabad, korlátoktól mentes szembesülésben látja. Tőzsér Árpád - távollétében felolvasott előadása - eddig nem tapasztalt precizitással sorolta fel a szlovákiai magyar irodalmi alkotások értelmezésének történelmi tényanyagát. Figyelemre méltó, hogy politikai hatásoktól függetlenedve méltányolta Balla Kálmánnak a Hét 1979es 37. számában megjelent írását, mely kísérletet tett arra, hogy a szlovákiai magyar irodalmi alkotások esztétikai központúsággal szabaduljanak meg a kisebbségi korlátoktól. Továbbá hangsúlyozta, hogy például másokkal egyetemben Dobos László alkotásai nem jelentenek többet, mint a kisebbségi lét puszta öndokumentációját. A vitára Szegedy-Maszák Mihály Amerikában elsajátított demokratikus szokásrendje nyomta rá a bélyegét. Türelmesen hallgatta az észrevételeket, felkészülve a legnyíltabb véleménycserére. A vitavezető Fónod Zoltán befejezésül joggal állapította meg, hogy több hasonló, a kisebbségi irodalmunkat ilyen fénytörésbe állító összejövetelre van szükség. (kiss) APROPÓ BOLGAGYINOK ES BIRKÁK Történelmet tanul a gyerek. A tankönyv riasztó, szürke, képtelen és színtelen adathalmazából próbálja kihámozni az oroszországi forradalmakat. A márciusit és az októberit. A márciusi miért nem ünnep? Az októberi miért már nem? Mindegy, kisöreg, majd egyszer letisztul az egész forradalmasdi, s talán megérjük, hogy helyére kerül minden, nekünk, felnőtteknek is, akiknek ugyanaz a szó a vérkeringésünkben vándorol, talpunktól a fejünk búbjáig, ami neked csak egy a sok közül. Mi is az a szó? Mondom, hogy segítsek: bével kezdődik. Semmi. Kiesett. Olyan különös kifejezés, idegen, szokatlan. Mondom: bol... Semmi. Aztán leesik a tantusz: Bolgagyin! S nem érti, miért nevetek, mi olyan kacagnivaló számomra. Tulajdonképpen én sem értem. Illetve, dehogynem. Talán itt kezdődik a rendszerváltás. Nem a forradalmakkal, bársonyosakkal és ölünkbe pottyantakkal, kváziforradalmakkal és kifordított kabátokkal, hanem a bolgagyinokkal. A bolsevikek ilyetén átlényegülése után az ember másnap beáll a kígyózó sorba villamosbérletet venni. Hosszú a sor, hosszú a türelem is. Jól kibaltáztak ismét velünk, ácsoroghatunk a pénzünkért, türelmesen, végeláthatatlanul, míg a bolgagyinok röhögnek a markukba. Az ember csak áll, bután, birkául, már csak egy ostor kéne, amely elsuhogná az internacionálét a fejünk felett. Pedig milyen egyszerű lenne! Mondjuk, egy kisbalta, amely vízszintes lendületekkel apró darabokra vágná azt a rohadt bódét, amely előtt ott kell vizitálni, míg a bolgagyinok... Csak egy-két ember. Aztán a tömeg. Dehát megtanultunk intelligensen tüntetgetni, majdnem-lázadozni. Bolgagyinéknak ez jó, birkáék pedig megszokták. Ez a sorsuk. A sorbanállás, a türelem, a passzív rezisztencia, a kabát hajtókája alá rejtett morgolódás. Igy van ez, kisöreg, jut a birka eszébe. Bolgagyinok vagyunk és birkák. Ez az élet rendje. A rendszerváltást tatán ti kezditek majd el, ha elfelejtitek azt a szót, hogy bolsevik. Legyen bolgagyin. Legyen akármi. Csak felejtsétek e! Vagy mégsem? Inkább tanuljátok meg, jól véssétek az eszetekbe, hogy a bolgagyin nem vész el, csak átalakul, primitív kapitalistává, jobboldali fosztogatóvá, míg a birka birka marad. - kövesdi DEVIZAPIACI ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1993. április 2-án Deviza Devizaárfolyam Valutaárfolyam Vételi Eladási KözépVételi Eladási Középárfolyam 1 egységre, koronában Angol font 43,489 43,927 43,708 42,14 45,28 43,71 Francia frank 5,249 5,301 5,275 5,12 5,44 5,28 Kanadai dollár 22,832 23,062 22,947 22,17 23,73 22,95 Német márka 17,810 18,990 17,900 17,44 18,36 17,90 Olasz líra (1000) 17,933 18,113 18,023 17,30 18,74 18,02 Osztrák schilling 2,535 2,561 2,548 2,49 2,61 2,55 Svájci frank 19,218 19,412 19,315 18,79 19,85 19,32 USA-dollár 28,791 29,081 28,936 28,24 29,64 28,94 ECU EK 34,516 34,862 34,689 ECU CSK — 36,423 NEM KELL DRAMATIZÁLNI... Tegnap befejeződött Thomas Klestil osztrák államfő kétnapos magyarországi látogatása. Az elutazás előtti sajtótájékoztatón Göncz Árpád magyar köztársasági elnök egyebek között kitért arra is, hogy nem kell dramatizálni Magyarország és Szlovákia kapcsolatát és nem helyénvaló köztük feszültségről beszélni. A két ország között két vitás kérdés van, az egyik Bős, a másik pedig a szlovákiai magyar kisebbség kérdése. Határozottan úgy fogalmazott, hogy mindkét probléma megoldható és meg is fogják oldani. Thomas Klestillal egybehangzóan kitűnőnek minősítette Ausztria és Magyarország kapcsolatát. SZORUL A HUROK (Folytatás az 1. oldalról) radt, a felelősség teljes terhe azonban ezentúl reá hárul. Karadzsics azonban a dokumentumot nem írhatta alá. Ha megteszi, akkor egyértelműen elismeri, hogy a hónapokon át tartó béketárgyalások a szerb politika kudarcához vezettek, s a tárgyalóasztalnál semmit sem sikerült megvalósítani abból, ami miatt kirobbantották a háborút. Az elfoglalt területeken ,,Még mindig 150 ezer muzulmán él", s őket semmilyen területcserével nem lehet gyorsan átirányítani. Nem írhatta alá a felajánlott térképet azért sem, mert a meghódított területek egy részének méltánylása után is a szerbeknek főleg kopár hegyek és legelők jutnak, a termelőeszközök négyötödét pedig a városokban lakó muzulmánok és horvátok mondhatják magukénak. Csakhogy ezt a három évvel ezelőtt készült titkos szerb felmérés is megállapította. Nevezetesen azt, hogy a főleg falvakban élő boszniai szerbség lényegében nem számíthat többre, mint amennyit a Vance-Owen-terv most felkínál. Mi több, a szerbeknek közel a fele kívülrekedne a tervezett szerb kantonokon, s korridor sem kötné őket össze Szerbiával. Karadzsics tehát, már kevésbé magabiztosan, de azért mérgelődve és szitkozódva távozott. És fenyegetett: amennyiben szigorítanak a szankciókon, esetleg bevezetik a Bosznia feletti légtérzárlat fegyverekkel való nemzetközi ellenőrzését, akkor a teljes függetlenség útját választják. A szerbeknek csalatkozniuk kellett szövetségeseikben. Még Oroszországban is. Lassan be kell látni, hogy a világ másképpen tekint a szerb kérdésre, mint ezen a tájon. A Nyugat azonban az elmúlt napokban türelmesen várt, időt hagyva de nem történt semmi. Csoszics jugoszláv államelnök meghívót kapott például az Európa Parlament külpolitikai és biztonsági bizottságának ülésére, de csak homályos ígéretet tett, mondván, hogy ,,lelkiismeretesen fogja megkísérelni felderíteni az igazságot az egykori Jugoszlávia területén tapasztalható tragikus valóságról", Boszniával kapcsolatban pedig a konföderatív megoldást vélte elfogadhatónak, amit a Vance-Owen-terv már réges rég túlhaladott. A Biztonsági Tanács nem váratott magára. Kína tartózkodásával és tizennégy helyeslő szavazattal meghozta döntését a boszniai légtérzárlat fegyveres ellenőrzéséről. Orosz közbenjárására enyhébb változat mellett döntöttek, amely szerint nem bombázzák a boszniai szerb repülőtereket, ..csak" az engedély nélkül felszálló gépeket semmisítik meg, továbbá a döntés két hét letelte után lép hatályba. A másik döntés, amely szerint a Krajinai Szerb Köztársaság Horvátország területén van, újabb, talán még keményebb lépés, hiszen egyértelműen szertefoszlatja a Nagy-Szerbiáról alkotott álmokat és elképzeléseket. Az előbbi döntés inkább lélektani hatásában értékelhető, az utóbbi viszont lényegi, mert a Horvátországban élő szerbek sorsának alakulását Horvátország belügyének tekinti. Feltehetően valamilyen autonómia jöhetne számításba, amely esetleg megoldás lehet másutt (például Koszovóban) is. Vitalij Csurkin orosz külügyminiszter-helyettes közben lázas sietséggel próbál közvetíteni Karadzsicsék és a jugoszláv vezető között. Ma, pénteken ülésezik a boszniai szerbek parlamentje is, a Nyugat pedig tovább készíti a Kis-Jugoszlávia elleni szankciószigorítások lajstromát, amennyiben a jugoszláv vezetés nem gyakorol kellő nyomást Karadzsicsékra. SINKOVITS PÉTER, Újvidék Lapzárta előtt érkezett a DPAjelentés szerint Karadzsics a szerb rádióban úgy nyilatkozott, hogy az ENSZ-Biztonsági Tanácsnak határozata ,,katasztrofális hiba", amely magában hordja ,,a harmadik világháború csíráját". NEM EMELKEDTEK (EGYELŐRE) A VASÚTI VITELDÍJAK (Folytatás az 1. oldalról) vők tehát fellélegezhetnek. Egy hónap múlva nyúl csak a vasút a zsebünkbe. A tanulság a közlekedési tárca újabb melléfogásából viszont egyértelmű: fejetlenség uralkodik a minisztériumban. Határozatot hoz anélkül, hogy az érintett szakágazatot arról megkérdezné, s rájönne, hogy megvalósíthatatlan rendeletet hozott. Roman Hofbauer miniszternek arról is tájékoztatnia kell a nyilvánosságot, hogy miért hagyta figyelmen kívül a háromoldalú érdekegyeztető tanács határozatát: a viteldíjemelés előtt a tárca elemezze annak a gazdasági és szociális vetületeit. S arra a kérdésre is válaszolnia kell, hogy az autóbusz-viteldíjak miért emelkedhettek mégis az eredeti időpontban. (má-ló) LASSAN MÁR AZ ELLENZÉKKEL ÉRT EGYET (Folytatás az 1. oldalról) ezt csak vitaindítónak tartja, melyet további szakmai tanácskozásoknak kellene követniük. A kormány gazdasági koncepcióját véleménye szerint nem csak a DSZM, a NEZES és az iparszövetség szakértőinek bevonásával kellene kidolgozni, hanem valamennyi politikai szubjektum szakembereit be kellene kapcsolni, hiszen az ország további sorsát határozza meg. Vladimír Mečiar a közelmúltban egyik tévébeszédében bejelentette, rövidesen két élelmiszer-ipari céget adnak el. Ľubomír Dolgoš konkretizálta az elhangzottakat, az egyik a dunaszerdahelyi Juhocukor - a kormány már jóváhagyta a francia-angol Eastern Sugar általi megvételét -, a másik a pozsonyi Stein Sörgyár, amely a Stein család kezébe jut. A privatizáció kapcsán elhangzott egy kérdés, az ellenzék lassúnak tartja a folyamatot, vajon mi fékezi az „államtalanítást"? Dolgoš szemrebbenés nélkül válaszolt, lassan egyet fog érteni e kérdésben az ellenzékkel. A privatizáció sebessége a többi minisztérium munkájától függ, ha kevés és rossz tervezetet készítenek el, a privatizációt felügyelő tárca nem tehet semmit. E téren a DSZM részéről gyenge a segítség, s kerek perec kijelentette: a kormány nem támogatja a privatizációt, ezzel eltért a kormányprogramban lefektetett célkitűzésektől. Ilyen merész kijelentés akár a miniszter bársonyszékébe is kerülhet. Ľubomír Dolgoš tudatában van e veszélynek, ám szerinte mozgalombéli funkciója megszilárdította a helyét. S ha politikai támadások érnék, gondosan felkészült a válaszadásra. Végezetül egy konkrétum - az év vége előtt megkezdődik a privatizáció második hulláma, melynek első projektjét a jövő héten hagyják jóvá. (sidó)