Új Szó, 1993. március (46. évfolyam, 49-75. szám)

1993-03-19 / 65. szám, péntek

HÍREK-VÉLEMÉNYEK iÚJSZÓM 1993. MÁRCIUS 19. APROPÓ KETFELE MERCE Megdöbbenéssel olvasom, hogy az SZK Statisztikai Hivatalának felmé­rése szerint mennyire amnesztia-ellenes a szlovákiai közvélemény. A meg­kérdezetteknek 96 százaléka értene egyet a kisebb szabálysértések kegyel­mezésével, de azzal, hogy a gondatlanságból, figyelmetlenségből elkövetett bűncselekmények tettesei is kegyelmet kapjanak, elenyésző 13 százalék tud belenyugodni. Mintha csak a bibliai,,szemet szemért, fogat fogért" szemlélet reneszánszát élnénk. A számok furcsa értékelést tükröznek: az adócsalást, a sikkasztást, a csalást a megkérdezettek tíz százaléka lenne hajlandó közkegyelemben részesíteni, míg az akár figyelmetlenségből elkövetett testi sértést csak három százalék. A megkérdezettek ugyanakkor a lopást és a rablást teljesen egy szintre helyezik - csupán két százalékuk értene egyet azzal, hogy a tolvajokat és a rablókat közkegyelemben részesítsék. A felmérés alapján úgy gondolná az ember, hogy a szlovákiai közvéle­mény nagyon szigorúan bánik a bűnelkövetőkkel. A Tapasztalatok viszont ennek éppen az ellenkezőjére mutatnak rá. Július Satinský, színész, publicista és nacionalista befolyásoktól mentes kultúrember a napokban közölt, szégyenkezve, egy cikket. Pozsonyi tapasztalatait írta le, azt, hogy a buszra felszállt néhány magyar srác, majd valamelyik következő megállón két középkorú részeg, akik a ,,Na Slovensku po slovensky" jelszó indokán megverték a szerencsétlen kommunikálási nyelvet választó suhancokat. Tétlenül nézte ezt a buszsofőr, az utasok: Július Satinskýt sem kivéve. „Nincs mentségem a tétlenségre" - állapította meg utólag, holott őt már önmagába véve a tények közlése is menti a tétlenség vádja alól. A többieket, az utasokat, a szlovák közvéleményt, amely nap mint nap tapasztalhat hasonló eseteket ugyan mi menti, miként magyarázzák a kétféle mércét?! Azt, hogy nézetük szerint a magyar suhancok orrbaverése, püfölése nem bűn, ám nincs kegyelem, ha valaki a könyökével véletlenül a másik orrát szétveri. Fekete Marian ERŐSZAKRA ERŐSZAKKAL? Az Izrael által megszállt területe­ken tegnap már harmadik napja tar­tott az a hisztéria, amelyet két zsidó hétfői meggyilkolása váltott ki. A két férfit egy arab rendszámú autó gá­zolta el, a sofőr elmenekült a helyszínről. A hadsereg igyekszik megnyugtatni az embereket, azt ál­lítja, egyszerű közúti balesetről volt szó. A zsidó telepesek azonban úgy vélik, szándékos gázolás történt, s elszánták magukat, hogy az erő­szakra erőszakkal válaszolnak. A magukat fenyegetve érző telepe­sek bírálják Rabin kormányát, amiért nem képes megfékezni a za­vargásokat. Áldozatok, természete­sen, a másik oldalon iš vannak: az elmúlt hónap során a megszállt terü­leteken hat zsidó és nyolc palesztin vesztette életét. Támadások érik az arab gépkocsikat is, az egyik falu mellett pedig kedden felgyújtottak egy benzinkutat, a tűz 100 ezer dolláros kárt okozott. A palesztinok mindezért a katonákat teszik felelős­sé, mondván, ilyen esetekben nem képesek fellépni a támadók ellen. A hadsereg azzal védekezik, hogy ez a rendőrség dolga. Az erőszak­hullám arra késztette a kormányfőt, aki egyben a védelmi tárcát is vezeti, hogy megszakítsa egyesült államok­beli hivatalos látogatását. Katonás redben sorakoznak a szavazócédulák a francia kisváros, Rennes tanácsé­pületének egyik helyiségében. A nagy érdeklő­déssel várt hol­napi választáso­kon eldől, hogy a szavazók me­lyik párt céduláit dobják be az ur­nákba. Sajtóje­lentések alapján akár jóslásra is vállalkozunk: csoda lenne, ha nem a konzerva­tív ellenzék dia­dalmaskodna a kormányzó szocialisták felett. (AP-felvétel) CSURKA ANTALL ÁLLÍTÁSAI NEM BIZONYÍTHATÓAK Csurka István szerint Antall Jó­zsef azon állításai a Pesti Hírlapnak adott terjedelmes interjújában, ame­lyek szerint ő a hatalom megszerzé­sére törekedne, ,,bizonyíthatatlanok és nevetségesek". Több újságíró kérdésére válaszolva Csurka tegnap határozottan tagadta, hogy ilyen irá­nyú szándékai lennének, s hangsú­lyozta, hogy tevékenységének célja nem más, mint az ország szolgálata, megsegítése. Kijelentette, hogy egyébként sem érti, hogyan törhetne hatalomra, hiszen teljesen kiszolgál­tatott helyzetben van, s Antall az elnöke a Magyar Demokrata Fórum­nak és a kormánynak is. Leszögez­te, hogy a helyzet a valóságban teljesen más és hogy személy sze­rint nem kíván kiválni az MDF-ből. Csurka szerint az ellene irányuló kampány - amely mögött a minisz­terelnököt látja - célja, hogy őt és lapját, a Magyar Fórumot, valamint a Magyar Út Körök mozgalmát is lejárassák, lehetetlenné tegyék. A Magyar Fórumtól tegnap meg­vált eddigi főszerkesztője, Kósa Csaba és további hét munkatárs. Kósa elmondta, hogy azért vált meg a laptól, mert úgy látja, hogy Csurka tevékenysége fokozatosan pártsza­kadást idézhet elő az MDF-ben, eh­hez pedig ő nem akar hozzájárulni. Tegnaptól Krajczár Imre vette át a Magyar Fórum irányítását. Budapesti politikai megfigyelők véleménye szerint a közeljövőben várható, hogy a Magyar Út leszakadt a MDF-ről és önálló pártként kezd el működni. Eltérőek a vélemények az­zal kapcsolatban, hogy ez mennyire gyengíti a jelenleg legerősebb kor­mányzó pártot. Az is vita tárgya, hogy milyenek egy esetleg „csurkis­ta" politikai párt választási esélyei a jövőre esedékes megméretteté­sen. K. J. PRAGA: VÍZUMKÉNYSZER? A Cseh Köztársaság kész arra, hogy a Szlovákiával való kölcsönös megállapodás nélkül is bevezesse az egyoldalú intézkedéseket a két ország közti államhatár általánosan elfogadott védelmének bevezetésé­re - közölte tegnap a cseh belügymi­niszter a parlament képviselőházá­nak külügyi, védelmi és biztonsági bizottságának tagjai előtt. Tájékoz­tatta a képviselőket a vízumpolitika előkészületben lévő új koncepciójá­ról is. Ennek lényege, hogy egészé­ben véve megszigorítják a külföldiek Csehország területére való belépé­sének feltételeit. Rumi miniszter szavaiból kitűnt, Prága fontolgatja, hogy egyes államokkal szemben be­vezeti a vízumkényszert. Az újság­írók előtt azonban nem volt hajlandó megnevezni, mely államokról lenne szó. A HISZÉKENY PÓRUL JÁR Éhségsztrájkot kezdett tegnap egy orosz kereskedő, aki jelenleg Észak-Koreában tartózkodik. Tilta­kozó akcióját mindaddig folytatni akarja, amíg a phenjani kormány meg nem fizeti neki 863 ezer dollá­ros tartozását. Az ITAR-TASZSZ hírügynökség szerint a 37 éves Mihajil Szocsenko Phenjanban a külkereskedelmi bi­zottság épületében kezdte meg éh­ségsztrájkját, mivel a kormány már hat hónapja tartozik neki egy nagy műtrágyaszállítmány árával. Felvér­tezte magát egy plakáttal is, ame­lyen ott díszeleg egy idézet Kim Dzsong lltől, Kim Ir Szen fiától, s amely így hangzik: ,,A külkereske­delmi dolgozóknak időben kell fizet­niük a külföldi államoknak, s nem szabad megingatniuk a beléjük he­lyezett bizalmat." Mivel azonban az észak-koreai sztálinista rezsim sú­lyos keményvaluta-hiánnyal küszkö­dik, ez a jelszó csak írott malaszt. Az orosz kereskedő azt állítja, nem ő az észak-koreai hivatalok egyetlen hiszékeny áldozata. Ezért kollégáinak, különösen a kezdőknek azt ajánlja, legyenek nagyon óvato­sak, ha Észak-Koreában vállalkoz­nak. Ami személy szerint őt illeti: elszánta magát arra, hogy kitart a végső győzelemig. KOREAI FORRÓ KÁSA Ismét megfújták a harci kürtöket, teljes erővél folyik a háborús hisztériakeltés Észak-Koreában. A múlt hét közepén először a hadsereget helyez­ték fokozott harckészültségbe, majd szombaton Phenjan egyoldalúan felmondta az atomsorom­pó-szerződést. E hét elején lezárta határait a kül­földiek előtt, szerdán pedig felszólította az ott­tartózkodó külföldi diplomatákat; készüljenek fel az evakuálásra abban az esetben, ha kitörne a háború. Rögtön tegyük hozzá: ezt a kását sem eszik olyan forrón. Hiába mondta a Nagy Vezér, Kim Ir Szen fia és kiszemelt utódja, Kim Dzsong II, aki egyébként a hadsereg főparancsnoka is, hogy a KNDK egy háború küszöbén áll, a háború kitörésének veszélyét nem tartom reálisnak. Most egészen más a helyzet, mint az ötvenes évek elején volt, mára a sztálinista északi rezsim teljesen elszigetelődött, nem számíthat sem Kí­na, sem a szovjet utódállamok katonai támogatá­sára. Reálisan felmérve a helyzetet: öngyilkos­ság lenne részéről bármilyen katonai kaland, annak ellenére, hogy hadserege aránytalanul nagy, állítólag több mint egymillió embert tart fegyverben. Akkor mire volt jó a mozgósítás, kinek az érdekeit szolgálja a kardcsörtetés? Csak találgatni lehet, s a legvalószínűbbnek az tűnik, hogy az okokat a belső hatalmi harcokban - párt­ós állami vonalon egyaránt - kell keresni. Hatalmi harc helyett talán pontosabb utódlási küzdelmet emlegetni. Az agg Vezér már jóideje betegeskedik, s ezért érthetetlen is, hogy miért nem adta még át teljesen a hatalmat a fiának. Aki viszont (szintén) nem örvend nagy népszerűség­nek, a szűkkörű vezetés körében sem, mivel elég kegyetlenül bánik el a számításba jöhető riválisai­val. Bizonyára ez, vagy ez is áll a mostani erő­fitogtatás hátterében. És most néhány szót a két kulcsproblémáról, a szerződésbontásról és a mozgósításról. Az első példa nélküli lépésnek számít, az 1963 óta érvényben lévő atomsorompó-szerződést még egyetlen aláíró sem tagadta meg. A döntés hátterében a KNDK és a Nemzetközi Atomener­gia Ügynökség (IAEA) közötti vita húzódik meg. Phenjant régóta gyanúsítják azzal, hogy atom­fegyvert akar előállítani, s ez a gyanú az utóbbi hónapokban csak erősödött, miután több nukleá­ris létesítményébe - főleg a jongbjoniba - nem engedte be a nemzetközi ellenőröket. Nyugati hírszerzések eltérő adatokat közöltek arról, hogy a KNDK a jelek szerint hány atomfegyver előállí­tására (lenne) képes. A számok kettő és hat között mozognak. A lényeg: az északi atom­fegyver különösen Dél-Koreát aggasztja, hiszen amellett, hogy közvetlenül veszélyeztetve érzi magát, az atom a politikai nyomásgyakorlás, zsarolás eszköze is lehet. A másik leginkább aggódó fél a térségben az atomfegyverekre amúgy is rendkívül érzékenyen reagáló Japán. Ami pedig a mozgósítást és a háborús hiszté­riát illeti: ennek előzménye a dél-koreai Team Spirit fedőnevű hadgyakorlat, ezen az idén 120 ezer dél-koreai és 50 ezer amerikai katona vesz részt. A Team Spiritet 1976 óta minden évben rendszeresen megrendezik, az egyetlen kivétel a tavalyi év volt. Akkor a Phenjan és Szöul között beindult tárgyalásokra, az 1991 decemberében aláírt megnemtámadási megállapodásra való te­kintettel a hadgyakorlatot szüneteltették. Az idén azért újították fel, mert ez a párbeszéd ismét megrekedt. Az érem másik oldala: aki régóta figyeli a problémát, tudja, hogy Phenjan szemé­ben mindig a dél-koreai amerikai katonai jelenlét és a Team Spirit volt a legnagyobb szálka, a hadgyakorlatot évtizedeken át az ellene irányu­ló ,,imperialista katonai fenyegetésnek" minősí­tette. Nem hiszem el, hogy Washington és Szöul ne számított volna arra, hogy Phenjan ismét agresszívan fog reagálni, s ezért talán fölösleges volt ennyire kiprovokálni. Megismétlem: józan számítások szerint nem fenyeget a fegyveres konfliktus veszélye. De... De az utóbbi években a válságövezetekben nem mindig a józanság kerekedik felül. És a diktátorok, ha teljesen sarok­ba szorítják őket, úgy viselkednek mint a patká­nyok: vicsorogva támadnak. (malinák) NÉHÁNY SORBAN W ashingtonban kedden bejelen­tették: a Nemzetközi Valuta­alap 243 millió dolláros hitelt folyósít a Cseh Köztársaságnak. Ezt az ősz­szeget a gazdaság fellendítésére használhatják fel, mivel a gazdaság még nem lábalt ki az ország kettévá­lása okozta külföldi tőkemenekülés következményeiből. I ráni ellenzéki források és néhány hírügynökség szerdán arról szá­molt be, hogy merényletet kíséreltek meg Ali Khamenei ajatollah, Irán vallási vezetője ellen. A hivatalos teheráni hírügynökség tegnap a leg­határozottabban cáfolta ezeket a hí­reszteléseket. A jelenleg párizsi emigrációban élő Abol Hasszan Ba­niszadr volt iráni elnök szóvivője közölte az ex-államfő iráni forrásaira hivatkozva, hogy robbanás történt az ajatollah házában, a merénylet kb. 20 áldozatot követelt. R adikális diákok kb. 400 főnyi csoportja kövekkel és vasru­dakkal felfegyverkezve tegnap meg­akadályozta Kim Jong Szam dél­koreai államfőt, hogy Kvangzsuban meglátogassa az előző katonai re­zsim áldozatainak temetőjét. Az AP és a Reuter hírügynökség szerint ez volt az első tiltakozó akció a múlt hónapban hivatalba lépett új civil államfő, az ellenzék volt vezére ellen. B utrosz Ghali ENSZ-főtitkár fel­szólította a szomáliai frakciók vezetőit, hogy az etióp fővárosban az ENSZ égisze alatt folytassák bé­ketárgyalásaikat. A megbeszélések szerdán szakadtak meg, amikor Mo­hamed Farah Aidid, az egyik legbe­folyásosabb szomáliai katonai veze­tő elhagyta a konferenciát tiltakozá­sul az ellen, hogy egyik riválisa, Morgan tábornok harcosai elfoglal­ták Kishmayu dél-szomáliai kikötő­várost, amely eddig Jess ezredes­nek, Aidil egyik szövetségesének kezén volt. Morgan egységei a tá­madás során kb 2000 gyereket és asszonyt élő pajzsként használtak, hogy lehetetlenné tegyék a nemzet­közi erők városban állomásozó 900­fős kontingensének fellépését velük szemben. I zrael nyomára bukkant azoknak a terroristáknak, akik egy évvel ezelőtt Buenos Airesben bombatá­madást hajtottak végre nagykövet­sége ellen - közölte Carlos Menem argentin elnök. További részletek közlése nélkül még annyit mondott, hogy Simon Peresz izraeli külügymi­nisztertől kapta az információt. A belügyminiszter azonban elmond­ta, hogy a merénylők irániak voltak. Irán persze cáfolja, hogy köze lett volna az 1992. március 17-én végre­hajtott merénylethez, amely teljesen lerombolta a nagykövetség épületét, 28 ember halálát okozta és 220-at megsebesített. C sien Csi-csen kínai külügymi­niszter szerdai parlamenti be­szédében azt mondta, Kína nem jelent semmilyen fenyegetést a tér­ség számára és sosem lesz nagyha­talom. Lényegében egész felszóla­lását annak szentelte, hogy cáfolja a vádakat, amelyek szerint Kína gazdasági és katonai fölényre törek­szik az ázsiai térségben. A külügy­miniszter szerint éppen ellenkező­leg^ Kína a stabilitást és békét bizto­sító jelentős tényező. S averio Borelli milánói ügyész, a közelmúltban kirobbant nagy megvesztegetési botrány kivizsgálá­sának vezetője tegnap cáfolta azo­kat a híreket, hogy az ügybe beleke­veredett volna Oscar Luigi Scalfaro elnök is. Az ügyész azzal összefüg­gésben nyilatkozott, hogy a sajtóban cikkek jelentek meg arról: két letar­tóztatott politikus azt vallotta, hogy anyagilag hozzájárultak Scalfaro vá­lasztási kampányához. V áclav Klaus cseh kormányfő tegnap hivatalos látogatásra Hollandiába utazott. Nemcsak az or­szág vezetőivel és a kormány tagjai­val tárgyal, hanem látogatást tesz a holland királynőnél is. Az amszter­dami Világkereskedelmi Központ­ban részt vesz a hazai és külföldi üzletemberek tanácskozásán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom