Új Szó, 1992. december (45. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-03 / 285. szám, csütörtök

HÍREK - VÉLEMÉNYEK 1992. DECEMBER 3. TOM LANTOS A BUKARESTI NEMZETISÉGI POLITIKÁROL MEČIAR AZ ELRETTENTŐ PÉLDA? Tom Lantos amerikai kongresz­szusi képviselő romániai látogatásá­riak végén úgy nyilatkozott, hogy Bukarest nemzetiségi politikájában lényegében két lehetőség közül vá­laszthat: a Milosevics, Csurka, Me­čiar, Funar és a hozzájuk hasonló nacionalista beállítottságú kelet­európai vezérek nyomdokába lép, s ebben az esetben az illető orszá­gok úgy végzik, mint Jugoszlávia. A másik lehetőség az, hogy Svájc pél.dáját követi és egy virágzó több­nemzetiségű és többnyelvű társa­dalmat építhet ki. Tom Lantos szerint a romániai demokratikus fejlődés érdekében fo­kozni kell az államhatalom három formájának, a végrehajtó, az igaz­ságszolgáltatási és törvényhozó tes­tületeknek a kölcsönös függetlensé­gét, továbbá előre kell lépni a ki­sebbségi jogok biztosítása terén és szavatolni kell a tömegtájékoztató eszközök teljes politikai autonómiá­ját. A washingtoni képviselőház tag­ja ezzel összefüggésben ígéretet tett arra, hogy a törvényhozásban szorgalmazni fogja a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény megadá­sát Romániának. A VILÁGSAJTÓBÓL Szinte kínos figyelni, miként ala­kulnak a Bősről az EK égisze alatt ' folyó magyar-csehszlovák tárgyalá­sok, írta tegnapi kommentárjában a MAGYAR NEMZET. A cikk szer­zője szerint alig történt előrelépés, jóllehet már három tárgyalási forduló lezajlott. Nehéz megállapítani, hogy mi­lyen is a tényleges helyzet, Írja a lap. ,,A küldöttségvezetők a sajtó hasáb­jain üzengetnek egymásnak. A má­sik felet a lehető legkedvezőtlenebb fényben próbálják feltüntetni, miköz­ben szigorúan bizalmas jelentésekre hivatkoznak, amelyeket a szakértők állítottak össze. Azt sem lehet re­konstruálni, hogy nyilatkozataikban csak ezekből idéznek-e vagy már magyarázzák-e a jelentésben foglal­takat, mivel a két fél kijelentései kölcsönösen kizárják egymást" - ál­lapítja meg a szerző. A cikkíró a továbbiakban annak a véleményének ad hangot, hogy ezeknek a nyilatkozatoknak egy ré­sze nyilvánvalóan a hazai politiká­nak szól. Például a magyar külügy­minisztérium a brüsszeli tárgyalások után különnyilatkozatban támogatta a magyar küldöttség magatartását, miközben egy hajszállal derűlátób­ban értékelte a múlt pénteki tárgya­lások eredményeit, mint a küldött­ségvezető, Martonyi államtitkár. Ez vélhetően a kormánynak szólt, amely már előzőleg elutasítóan fo­gadta a londoni tárgyalások ered­ményeit. A tárgyalásokon a szerzők szerint még ennyit sem sikerült volna elérni, ha ,,az Európai Közösségek nem gyakorolnak kifejezetten erőteljes nyomást a szlovákokra". Jelenleg úgy tűnik, hogy Magyarországot az EK támogatja, legalább abban, hogy a vitát a hágai bíróság elé terjesz­szék. Vannak azonban olyan irányú aggodalmak, hogyha az EK nem fokozza a nyomást,' akkor a tárgya­lások megfeneklenek, fejeződik be a Magyar Nemzet kommentárja. NYITOTT ÉGBOLT MAGYAR ELLENŐRZŐ REPÜLÉS ROMÁNIA FÖLÖTT Magyarország december 2-4 kö­zött hajtja végre az első ellenőrző repülést román területek felett a Nyi­tott égbolt program keretében, kö­zölte tegnap a román honvédelmi minisztérium. A repülésre annak a szerződésnek az értelmében kerül sor, amelyet mindkét ország idén februárban ratifikált. , A magyar fél az ellenőrző repülést saját katonai gépével hajtja végre, amelynek fedélzetén francia gyárt­mányú elektronikus műszereket és fotoberéndezéseket szereltek fel. A megállapodás értelmében a le­génység tagja lesz néhány román katonai szakértő is. A román légierő is rendelkezik hasonló módon felszerelt repülő­géppel, azonban az első román fel­derítő repülésre magyar terület felett csak később kerül sor. DISCOVERY-START Több mint egyórás késéssel tegnap a floridai Cape Canaveralról startolt a Discovery amerikai űrrepülőgép, amely katonai feladatokat teljesít majd a védelmi minisztérium megbízásából, öttagú személyzete egy felderítő műholdat állít pályára. A startot egyébként amiatt halasztották el, hogy a Discovery üzemanyagtartályain jegesedést észleltek. MAZOWIECKI NEMZETKÖZI AKCIÓT SÜRGET BOSZNIÁBAN FRANCIA KEZDEMÉNYEZÉS • PANICS NEM HATALOMRA VÁGYIK Tegnapra virradó éjszaka a szerb tüzérség újra lőtte Szarajevó köz­pontját és néhány külvárosát. A tá­madás elsősorban a parlament épü­lete körül létesített bosnyák pozíció­kat érte. A boszniai szerb hírügynök­ség szerint a harcokat a muzulmá­nok provokálták ki azzal, hogy kedd este 8 órakor aknavetőkkel indítot­tak támadást a repülőtér közelében fekvő szerb állásokra. Mindkét ol­dal megerősítette, hogy az éjszaka Bosznia északi részében is lövöldö­zések voltak. Tadeusz Mazo­wiecki volt lengyel kormányfő, aki az ENSZ különleges kö­veteként járt a közel­múltban Bosznia -Hercegovinában, . nyilatkozott az II Mes­saggero olasz napi­lapnak. A tegnap megjelent interjúban egyeztetett nemzet­közi akciót sürgetett Bosznia-Hercegovi­na üldöztetéseknek kitett polgári lakossá­ga számára. Mazo­wiecki szerint ez ügy­ben az Egyesült Álla­mok álláspontja lesz a döntő. Szerinte a helyzet napról nap­ra romlik, s fennáll az a veszély, hogy telje­sen kiirtják a muzul­mán lakosságot. Az etnikai tisztogatáso­kért a szerb politiku­sokat és a katonai ve­zetőket terheli a fele­lősség, őket pedig Szerbia hivatalai tá­mogatják. Mazowiec­ki szerint a szerbek nagyrészt már elérték politikai céljukat - a muzulmánok és a horvátok egy része elmenekült, vagy éppen me­nekülni készül, további ezrek pedig koncentrációs táborokban vannak. Franciaország kezdeményezésé­re - a genfi békefolyamat keretein kívül - december 16-án Genfben kb. 30 ország külügyminisztere találko­zik. A konferencia napirendjén a boszniai konfliktus fog szerepelni, valamint a nemzetközi felelősség e konfliktus megoldásáért. Diplomá­ciai források szerint a tanácskozás célja, hogy" támogassa a Jugoszlá­via-konferencia és irányítóinak ren­dezési erőfeszítéseit. A napokban már nem a boszniai helyzet, hanem az elnökválasztás a szerbiai tömegtájékoztató eszkö­zök vezető témája. A Borba napilap tegnap arról írt, hogy Milan Panics jugoszláv kormányfő két tanácsadó­ját is meglepte Panics jelölése a szerb államfői tisztségre. Ugyan­akkor megjegyezték, Panics mindig is nagy erkölcsi és politikai kihívás­nak tekintette a konfrontációt Szlo­bodan Milosevics jelenlegi szerb elnökkel. Az egyik idézett tanácsadó szerint a szövetségi miniszterelnök nyilván úgy vélte, az igazi poszt, ahol megvívható a harc a demokrá­ciáért, a szerb elnöki bársonyszék. A másik tanácsadónak meggyőző­dése, hogy Panics egyáltalán nem a hatalmat tartja szem előtt, számá­ra a rendszer radikális megváltozta­tása a fontos, s nemcsak valamiféle kozmetikázás. VENEZUELÁBA VISSZATÉR A REND? Tizenegy latin-amerikai és karibi ország legfelsőbb képviselői Buenos Aires-i tanácskozásukon teljes támogatásukról biztosították Carlos Andrés Pérez venezuelai elnököt, aki ellen a múlt héten sikertelen puccsot kíséreltek meg. Venezuela külügyminisztere közölte, hogy országa kérni fogja azoknak a puccsista katonatiszteknek a kiadatását, akik Peruban kaptak politikai menedéket. A caracasi kormány egyébként tegnap feloldotta a cenzúrát és az éjszakai kijárási tilalmat. A gyülekezési és felvonulási jogot azonban csak korlátozott mértékben engedélyezte újra. Csak abban az esetben tarthatók nagygyűlések, ha azok összefüggésben vannak a december 6-ra kiírt helyi választásokkal. Az említett alkotmányos jogokat a venezuelai vezetés múlt pénteken, röviddel az idén immár második puccskísérletet követően füg­gesztette fel. O _iad Barre tavaly januári bukása óta véres OZ polgárháború zajlik Szomáliában, amo­lyan mindenki mindenki ellen típusú. Következ­ménye, hogy az eleve szegény ország teljesen elnyomorodott, nincs törvényes kormány, a hangzatos neveket viselő fegyveres szerveze­tek lényegében egy-egy törzs érdekeit képviselik. Az utóbbi hetekben már ez sem nagyon igaz, hiszen a politika is héttérbe szorul, egyszerűen a túlélésről van szó, a polgárháború rablóbandák garázdálkodásává fajult,^ az emberélet olcsóbb egy darab kenyérnél. Menekültek, éhség, járványok - ez jellemzi ma Szomáliát. Kétmillió ember élete van közvetlen veszélyben, s a világ szinte tehetetlen. Pedig tenni szeretne, s próbálkozik is a segélyekkel, de az eredmény minimális. Több ország, különböző nemzetközi szervezetek indítottak már hónapok­kal ezelőtt nagyszabású humanitárius akciókat, de az élelmiszer- és gyógyszerszállítmányok leg­feljebb húsz százaléka jut el a címzettekhez, a többi szőrén-szálán eltűnik, ta fegyveres ban­dák kezébe kerül. Vagyis végeredményben a harcok folytatását segiti elő, miközben a szállí­tók is állandóan veszélybe kerülnek. Miután a kö­zelmúltban az ENSZ hajóit és repülőgépeit is támadások érték, a világszervezet központjában megváltozott a hozzáállás a szomáliai tragédiá­hoz, a hivatalnokok helyett a politikusok kezdtek foglalkozni az üggyel. Máris megfigyelhető bizonyos elmozdulás a holtpontról, ez azonban még távolról sem jelenti azt, hogy megtalálták a megoldás biztos kulcsát, a helyzet gyors javításának módját. Inkább arról van szó, hogy a világszervezet elszánta magát egy olyan szabály megszegésére, amellyel eddig saját kezét kötötte meg. Évtizedeken keresztül ugyanis az volt a gyakorlat, hogy az ENSZ csak SZOMÁLIAI VIHAR abban az esetben indított humanitárius, békete­remtő vagy békefenntartó akciót, ha abba az érintett országok, illetve a szemben álló felek beleegyeztek. De mivel Szomáliának nincs kor­mánya, az pedig teljes képtelenség, hogy minden egyes szervezettel, csoporttal, bandával külön­külön megállapodásra lehessen jutni, a világszer­vezet, úgy tűnik, rászánja magát arra, hogy saját felelősségére cselekedjen. Tegnap zárt ajtók mögött kezdődött meg a Biz­tonsági Tanács ülése, s - New .York-i hírek szerint - már ma, vagy legkésőbb holnap meg­születik a döntés arról, mikor, milyen módon kezdődik meg az akció a humanitárius segélyek védelmére. Ez a hivatalos indoklás, a tényleges cél pedig a bandák lefegyverzése. Amerikai kato­nai vezetők szerint ez nem lehet komoly problé­ma. A szomáliai viszonyokat jól ismerő diploma­ták és politikusok változatlanul tele vannak aggo­dalmakkal, bár elismerik: kockáztatni kell. Ám ha lehet, minél kevesebbet. Két variáns között kell döntenie a Biztonsági Tanácsnak. Az egyik elképzelés szerint nemzet­közi haderő venne részt a műveletben az ENSZ parancsnoksága alatt, a másik szerint a kontin­gensek irányítását az amerikaiakra bíznák, ugyanúgy, mint az öböl-háborúban, a Sivatagi Vihar nevű hadművelet során. Kanada, Belgium, Ausztria, Egyiptom és Nigéria 3000 kéksisakosa már készen áll a bevetésre, a Pentagon egy egész hadosztályt ajánlott fel, de a katonákat nem akarja idegen parancsnokokra bízni. Ugyan­akkor nem valószínű, hogy az irányítás körüli véleménykülönbségek miatt Washington lemon­daná az egész akciót. Várható tehát, hogy a Biz­tonsági Tanácsban megszületik a megállapodás a - jobb híján nevezzük így - szomáliai vihar beindításáról, megszületik a remény egy újabb konfliktus rendezésére. V alószínű azonban az is, hogy nyomban felerősödnek a hangok, amelyek már hó­napok óta határozott fellépést követelnek Boszni­ában, s most egy újabb komoly érvet kapnak. A Közel-Keleten is több erő békekatonák után kiállt. Szép lassan oda jutunk, hogy a számtalan feszültséggócban a boldogság kék madarának a kéksisakosok lesznek a szinonimái... GÖRFÖL ZSUZSA NÉHÁNY SORBAN D usanbe tádzsik főváros előváro­sában kiújultak a fegyveres összetűzések, s ezzel felborult a múlt hét végén megkötött tűzszü­net. A fegyveres konfliktusban állító­lag részt vettek a megdöntött kom­munistabarát Nabijev elnök hívei is. Az összetűzések azt megelőzően újultak ki, hogy Dusanbeba érkezett az orosz, az üzbég, a kazah és a kirgiz katonai delegáció, hogy ta­nulmányozza a tádzsik helyzetet. Az említett négy állam a dusanbei par­lament kérésére a napokban döntött úgy, hogy békehadtestet küld Tá­dzsikisztánba. KJIagdeburg egyik negyedében IVI a rendőrség több fiatalt őrizet­be vett azt követően, hogy kedden megtámadták a főleg Afrikából érke­zett menekültek szálláshelyét. Né­gyüket továbbra is vizsgálati fogság­ban tartják, társaikat szabadon en­gedték. A rendőrség közölte, hogy a fiatal támadók nem tagjaľegyetlen politikai pártnak sem és sok köztük a lány is. D ušan Slobodník szlovák kultu­rális miniszter londoni tárgyalá­sai után a Cseh Sajtóiroda tudósító­jának azt nyilatkozta, hogy Nagy­Britannia kulturális és egyéb terüle­teken is kész további támogatást nyújtani Szlovákiának a novemberi fordulat után e célra létrehozott know-how pénzügyi alapból. A mi­niszter szerint a britek készek to­vábbra is az együttműködés bővíté­sére Szlovákiával és ezen a szándé­kukon nem változtat az ország ket­tészakadása sem. P alesztin halálos áldozata van új­ra az Izrael által megszállt Gá­zában kiújult összetűzéseknek. Az izraeli hadsereg megpróbálta felosz­latni azt a tömeget, amely az ugyan­csak izraeli katonák által szombaton megölt áldozat házánál gyülekezett. A tömegből kövekkel támadtak a ka­tonákra, akik ezt sortűzzel viszonoz­ták. Egy 13 éves fiú esett áldozatul és további 7 személy megsebesült. Az összecsapások ezt követően ki­terjedtek a város egész északi ré­szére. O roszországban megkezdődött az önkéntesek toborzása a majdani, túlsúlyban hivatásos ka­tonákból álló köztársasági hadse­regbe. A honvédelmi minisztérium illetékese szerint jövőre mintegy 100 ezer személlyel kötnek szerződést, és úgy tervezik, hogy az ezredfordu­lón már túlnyomórészt hivatásos ka­tonák képeznék a hadsereg gerin­cét. Jelcin orosz elnök nemrég szin­tén úgy nyilatkozott, hogy támogatja a hadsereg ilyen jellegű átszervezé­sét, amely létszámcsökkenéssel is jár majd, hiszen az eddigi 2,8 millió helyett mindössze 1,5 millióra csök­ken a fegyveres erők állománya. M andela, dél-afrikai néger vezető és Frederik de Klerk államfő között tegnap háromnapos titkos tárgyalások kezdődtek azzal a céllal, hogy felújítsák az országban meg­torpant demokratizációs folyamatról szóló eszmecseréket. Ezek a kon­zultációk idén tavasszal indultak meg több párt részvételével, azon­ban júniusban, a 43 halálos áldoza­tot követelő vérengzés után meg­szakadtak. K ína és Vietnam legmagasabb rangú képviselői tegnap négy megállapodást írtak alá a gazdasági együttműködésről és a beruházások bővítéséről. Kínai részről a vietnami látogatáson tartózkodó Li Peng kor­mányfő irta alá a dokumentumot, ám annak tartalmáról részleteket nem közöltek. Megfigyelők tudni vé­lik, hogy a felek megállapodtak a ke­reskedelem bővítéséről is, és tovább keresik a Dél-kínai-tengerben fekvő Spratly-szigetek kapcsán elhúzódó hovatartozási vita megoldását. N agy-Britannia és az európai földrész között tegnap a hatal­mas erejű szél miatt leállították a ha­jóforgalmat, s ily módon a La Man­che-csatorna két partján ezrek vára­koztak arra, hogy lecsillapodjanak a hatalmas hullámok. A BBC beszá­molt arról, hogy a szél óránkénti sebessége elérte a 150 kilométert. Szarajevóba kedden megérkezett a várva várt élelmiszer-szállítmány

Next

/
Oldalképek
Tartalom