Új Szó, 1992. november (45. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-26 / 279. szám, csütörtök

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK 1992. NOVEMBER 28. BOSZNIA-HERCEGOVINA MEGSZEGETT ÍGÉRETEK MICHAEL JACKSON IS SEGÍT • SOR VAN A belgrádi televízió tudósítója szerint Szarajevóban valamivel nyu­godtabban telt a tegnapra virradó éjszaka, mint az elmúlt napokban. A muzulmán tüzérség a késő esti órákig lőtte Dobrinja, Hadzsicsi és llidzsa szerbek által lakott részeit és szórványos lövöldözések voltak más negyedekben is. Állítólag senki sem vesztette életét, de nagyok az anya­gi károk. A zágrábi rádió reggeli hírmagazinjában szintén tüzérségi támadásokról tájékoztatott. Szerinte szerb ágyúkkal lőtték Dobrinja, But­mir és Hrasnice negyedeket. A boszniai szerbek hírügynöksé­ge tegnap reggel arról tájékoztatott, hogy Szarajevóból újabb konvojt in­dítanak, mintegy 500 menekült hagyja el a bosnyák fővárost. A zág­rábi rádió információi szerint huma­nitárius segélyt szállító konvojt indí­tottak Gorazsdeba és Serbrenicába, annak ellenére, hogy a térségben folytatódnak a harcok, és az említett két várost a szerb egységek herme­tikusan elzárták. A Reuter hírügy­nökség későbbi jelentése szerint a Serbrenicába tartó konvojt tegnap feltartóztatták a boszniai szerb egy­ségek, pedig előzőleg Ratko Mia­dics tábornok, a szerb egységek parancsnoka megígérte, hogy been­gedi az ENSZ gépkocsijait a város­ba. Serbrenicában jelenleg mintegy 70 ezer személy él, az ENSZ szerint helyzetük válságos. A tegnap délu­táni jelentések szerint a konvoj a Drina folyó partján vesztegelt, Mo­rillon tábornoknak, az UNPROFOR parancsnokának utasításaira várva. Ugyancsak a szerb rádió közölte, hogy a bosnyák harctereken, Gra­dacac, Maglaja, Doboje, Tuzla kör­nyékén tovább folytatódtak a heves összecsapások. Butrosz Ghali ENSZ-főtitkár kedden azt javasolta, hogy küldje­nek megfigyelőcsoportot Macedóni­ába, hogy megakadályozzák a vér­ontást ebben a volt jugoszláv köz­társaságban. A Biztonsági Tanács­nak küldött levelében indítványozta, előbb egy kisebb csoport felderítő missziót végezhetne, s röviddel ezu­tán egy nagyobb kontingenst küld­hetnének Macedóniába. Michael Jackson amerikai éne­kes kedden segédkezet a Szaraje­vónak szánt amerikai humanitárius segély elküldésében - tájékoztatott a Reuter hírügynökség. A 2,1 millió dollár (kb. 59 millió korona) értékű 53 tonnás küldemény főleg egész­ségügyi felszerelést, takarókat és téli ruházatot tartalmaz. A New York-i Kennedy repülőtéren Jackson kijelentette, 1992-ben Szarajevó olyan tragikus szimbólummá vált, amelyet meg lehetett volna akadá­lyozni... Segítenünk kell megseb­zett bolygónknak, ki kell vezetnünk őt a káoszból és az értelmetlen pusztításból - mondta. . Hikmet Cetin török külügyminisz­ter tegnap figyelmeztetett rá, amennyiben Bosznia-Hercegoviná­ban nem állítják le a harcokat, azok kiterjedhetnek a balkáni államokra is. A miniszter a balkáni országok és néhány európai állam külügyminisz­tereinek egynapos isztambuli konfe­renciáján szólalt fel. Törökország azért hívta össze ezt a nemzetközi fórumot, hogy tárgyaljon a boszniai háború leállításának lehetőségéről, valamint arról, miként lehetne mega­kadályozni a harcok kiterjedését a szomszédos országokra, minde­nekelőtt Macedóniára és Koszovóra. A Szarajevóban kialakult drámai helyzet ellenére a lakosságnak még mindig lehetősége van arra, hogy legalább sört igyon. Ez a városi sörgyár alkalmazottainak köszönhe­tő, akik elutasították azt a gondola­tot, hogy a háború miatt Szarajevó lakosainak szomjazniuk kelljen. Az AP hírügynökség tájékoztatása sze­rint a sörgyárat április óta kb. 80­szor érte találat, s a támadások során négy alkalmazott életét vesz­tette. Mintegy 30 dolgozó családtag­jaival együtt az üzem épületében talált szálláshelyet. Ferid Pasovic gyárigazgató nyilatkozatában kije­lentette: ,,Ha a polgár sört iszik, akkor boldog és úgy véli, hogy a vá­ros még nem halt meg". IRAK ÉS A BIZTONSÁGI TANÁCS ELLENTÉTEI BAGDAD NEM NYER CSATÁT Az ENSZ Biztonsági Tanácsa kedd délútáni New York-i ülésén elutasította az Irakkal szembeni szankciók feloldását vagy korlátozá­sát. Felszólította Bagdadot, hogy azonnal teljesítse kötelességeit, amelyeket a tanács szabott meg az Öböl-háború befejeződése után. „El kell mondanom, hogy ezt az eredményt és a zárónyilatkozatot már érkezésem előtt elkészítették" - mondotta a tanácskozás utáni saj­tóértekezletén Tarik Aziz iraki alel­nök, aki visszautasította a bagdadi kormány ellen felhozott vádakat. A testület elítélte Aziznak a BT és bizottságai tagjainak és munkatár­sainak megfélemlítésére tett kísérle­teit. „Senkit sem fenyegettem meg", jelentette ki Aziz, „csak jogosan pa­naszkodtam néhány nemzetközi el­lenőr tevékenységére". Aziz a ta­nácskozás során azzal vádolta a BT-t, hogy az irakiak kiirtására és az iraki gyerekek nyomorba dönté­sére törekszik. A nemzetközi ellenő­rökről pedig kijelentette, gyakran emlékeztetnek a középkori inkvizíto­rokra, nem pedig tudományos cso­portok tagjaira. A szankciókat igaz­ságtalannak nevezte és kijelentette, a tanácsnak nincs erkölcsi joga arra, hogy ezeket kikényszerítse. A BT zárónyilatkozatában hang­súlyozta: az iraki kormány ugyan tett néhány pozitív intézkedést, ám Bag­dad nem teljesítette maradéktalanul a vonatkozó BT-határozatokat. TÁDZSIKISZTÁN: JÖNNEK A SZOMSZÉDOK - FEGYVERREL A volt Szovjetunió három közép­ázsiai köztársaságának vezetősége úgy döntött, csapatokat küldenek a szomszédos Tádzsikisztánba, hogy segítsenek véget vetni a fél éve tartó polgárháborúnak. Ezt teg­nap közölték a tádzsik parlament­ben, amely november 16-a óta Hod­zsent városában ülésezik. Az AFP hírügynökség szerint a tádzsik törvényhozás tegnap Üz­begisztán, Kirgizia és Kazahsztán legfelsőbb képviselőitől táviratot ka­pott, s ez tartalmazza a csapatok kiküldéséről szóló döntést. Az egy­ségeket az orosz hadsereg 201. gé­pesített lövészhadosztálya közelé­ben helyezik el. Az átcsoportosítás pontos dátumáról nem tájékoztattak. A három köztársaság e döntéssel reagált a tádzsik parlament novem­ber 20-i kérésére, hogy a FÁK küld­jenek békefenntartókat ebbe a kö­zép-ázsiai köztársaságba. OROSZ VELEMENV SZERINT NORVÉGIA FELESLEGESEN AGGÓDIK A Komszomolec szovjet atom­meghajtású tengeralattjáró 1989­ben süllyedt el, fedélzetén'42 szov­jet matrózzal, a norvég partok köze­lében. Az ABC amerikai tévéállomás hétfőn azt a hírt közölte, hogy a mintegy 2000 méternyi mélység­ben nyugvó hajóroncsból radioaktív cézium szivárog a tengervízbe, s nemsokára halálos veszélyt .jelen­tő plutónium is szennyezheti a vizet. Ez a hír Nyikolaj Noszov szovjet tengeralattjáró-konstruktőrnek a ki­jelentésére támaszkodott. Az orosz hadsereg parancsnok­ságának képviselői ezt a hírt alapta­lannak minősítették. Hivatkoztak an­nak a tudományos expedíciónak az eredményeire, amely ez év májusá­ban és júniusában végzett felméré­seket az adott térségben. Ezek sze­rint a vizet szennyező radioaktív cé­zium csak egy, a plutónium pedig 17 százalékkal haladja meg a nemzet­közi normák által megállapított szintet. TOKIÓ NEM HARAGSZIK Micsio Vatanabe japán külügyminiszter tegnap bejelentette, a japán kormány szeretné, ha Borisz Jelcin orosz elnök még a legfejlettebb hét állam, az ún. G7 tokiói csúcsértekezlete, vagyis a jövő esztendő júliusa előtt érkezne hivatalos látogatásra Japánba. Ezzel kapcsolatban „diszkréten" tárgyalnak Moszkvával, hogy kijelöljék ennek a látogatásnak az időpontját. Jelcinnek különben ez év szeptemberében kellett volna eleget tennie a japán meghívásnak, de látogatását az orosz fél az utolsó pillanatban lemondta. Ennek a háttérben meghúzódó oka a Szovjetunió által 1945-ben elfoglalt Kuril-szigetekkel kapcsolatos orosz-japán vita volt. NINCS PÉNZ, NINCS GABONA Oroszország ez év júliusától a kö­vetkező esztendő júniusáig mintegy 6 millió tonna amerikai gabonát sze­retne vásárolni. Az amerikai kor­mány most így döntött, azonnali ha­tállyal felfüggeszti további hitelek nyújtását Oroszországnak a szóban forgó célra. Négy amerikai bank ugyanis jelentette, hogy Moszkva összesen 10,9 millió dollárral tarto­zik nekik. Ennek az összegnek egy részét kedden ugyan megtérítette, de hitelt nem kap addig, amíg nem törleszti egész adósságát. Ez egyébként az első ilyen eset. M ár megkezdődött Tom Lantos sajtóérte­kezlete, amikor csendesen, nehogy za­varjon, bejött a terembe egy idősebb, csinos, törékeny, nagyon elegáns hölgy. - Ő Lantos úr felesége - súgott a kolléga. Néhány percnyi beszélgetés elég volt annak felismerésére, hogy Mimi Lantos több, mint fele­ség - társ. , - Mindig elkíséri a férjét? - kérdeztem, miköz­ben a képviselő úr még a Szlovák Televíziónak nyilatkozott. - Mindig. Csak ritka kivételek vannak. -Már harmadik napja vannak Pozsonyban. Látta a várost? Milyenek a benyomásai? - Tegnap voltunk nézelődni a barátnőmmel. A város gyönyörű és érdekes. Érződik rajta a keleti és a nyugati kultúra találkozása. Az emberek is megleptek. Nem vártam, hogy ilyen magas nívón lesznek. Beültünk a főkonzulátus egyik kis szobájába, s amolyan nöi csevegésbe kezdtünk családról-, munkáról, a család és a munka összeegyezteté­séről. Lantos asszony élénk, színes elbeszélésé­ből kikerekedik egy erős, elszánt, de nagyon érzékeny nő életútja. -Amikor kimentünk Amerikába, csak ketten voltunk. Mindketten kis családból származtunk, de a háború alatt még őket is elvesztettük. Nekünk két lányunk van, viszont - tizennégy unokánk! Az egyik lányunk Denverben él, neki nyolc gyermeke van, a másik New Hampshire­ben, neki hat. Hét fiú és hét lány unokánk van. Sosem hittük volna, hogy ilyen nagy családunk lesz, de nagyon boldogok vagyunk. Lányaink szépen beszélnek magyarul, s az unokáink is Ms. LANTOS tanulják a nyelvet. Heten közülük már jártak Magyarországon, van, amelyik nem is egyszer. - Milyen egy politikus feleségének lenni? - Nem mindig könnyű. Mi mindketten tanárok voltunk, s valójában én kezdtem el hamarabb politizálni. 1977-ben megalapítottam az első Wallenberg-bizottságot. Amerikában akkor senki sem tudott erről a csodálatos emberről. Úgy hittük, még él valahol a szovjet Gulagban, el akartuk érni kiszabadítását. A mozgalom műkö­déséhez pénz kellett, én adtam fel a hirdetéseket az újságokba, hogy adományokat szerezzünk. El akartuk érni, hogy amerikai állampolgárságot kapjon, s így hivatalosan kérhessük a kiadását. Ezt is én szerveztem, s 1981-ben siker koronázta a munkánkat. Carter elnök idejében a férjem még nem volt képviselő. Volt egy tévéműsor, amely­ben kérdéseket lehetett feltenni az elnöknek. Éppen találkozóra készült Brezsnyevvel. Én tiz képeslapot küldtem, de összesen 24 ezer érke­zett a kérdezni vágyók nevével és telefonszámá­val, s csak húsznak volt esélye. Harmadikként az én nevem sorsolták ki - hiába, a jó ügyet a szerencse is segíti. Megkértem Cartert, járjon et Brezsnyevnél Wallenberg érdekében. Ekkor az egész ország tudomást szerzett küzdelmünkről. Akkor még nem tudhattuk, hogy hiába... - Mivel foglalkozik most? - Tíz éve hozta létre a férjem a Kongresszus­ban az emberi jogok tiszteletbentartását figyelő csoportot, ma már 225 tagunk van. Ennek a cso­portnak vagyok az ügyvezető igazgatója, vagyis együtt tevékenykedem a férjemmel annak érde­kében, amit a legfontosabbnak tartunk, s aminek az amerikai Kongresszusban mindig megkülön­böztetett figyelmet szentelnek. E nnyire futotta. Tom Lantos már a gépko­csinál várt feleségére. Indultak Duna­szerdahelyre, Bősre. S természetesen, Mimi asz­szony is férjével tartott. Mint mindig. GÖRFÖL ZSUZSA NÉHÁNY SORBAN B écsben tegnap megkezdődött a kőolajexportáló országok szervezetének, az OPEC-nak évzá­ró konferenciája. A tagállamok kő­olajipari miniszterei szeretnének megállapodni abban, hogy a jövő év első negyedében a szervezet csök­kentse kőolajtermelését, s ezáltal a világpiacon barellenként (159 liter) a jelelenlegi nem egészen 19 dollár helyett 21 dolláros árát érjen el. A megállapodás útjában a legna­gyobb exportőrök, elsősorban Sza­úd-Arábia és Irán állnak. ^—alonikiben kedden befejező­Oĺ dött az Európai Közösségek által a hivatásra nevelés témájára megrendezett nemzetközi konferen­cia, amelyen részt vettek Közép- és Kelet-Európa országainak kormány­zati képviselői, valamint az EK szak­emberei is. Annak veszélyével fog­lalkoztak, hogy főleg Romániából, Bulgáriából és Albániából megindul a lakosság elvándorlása, elsősorban Görögországba és Olaszországba. Megakadályozásának és a munka­nélküliség csökkentésének e térség­ben hatékony eszköze lehet éppen a hivatásra nevelés. L eonyid Kravcsuk ukrán elnök az árvízsújtotta Kárpáton-túli terü­leten tett látogatása során kijelentet­te: semmi sem gátolja azt, hogy ebben a térségben szabadkereske­delmi övezet jöjjön létre. A parla­ment jóváhagyta az ezzel kapcsola­tos törvényt, s ezt az ügyet a kor­mány támogatni fogja. Azzal össze­függésben, hogy 48 évvel ezelőtt Kárpátalját Ukrajnához csatolták, az elnök kijelentette, az együttéléshez vezető út nem volt mindig egyenes, de a „történelmet nem lehet törölni, tény az, hogy az emberek ezt akar­ták, s ma együtt élünk". M agyarország a gödöllői gépipari vállalatban hozzáfogott a had­sereg harci technikája felszámolása első szakaszának megvalósításá­hoz, összhangban az európai ha­gyományos fegyverek állománya csökkentéséről szóló 1991. évi szer­ződéssel. Az MTI jelentése szerint ennek az első szakasznak a kereté­ben 510 elavult orosz harckocsit, elsősorban T-34-es tankokat szá­molnak fel. K edden az ENSZ Közgyűlése meglepő módon felszólította az Egyesült Államokat, hogy szüntesse meg Kuba elleni gazdasági, keres­kedelmi és pénzügyi embargóját. A határozat ellen az Egyesült Álla­mokon kívül csak Románia és Izrael szavazott. Ez a döntés egyébként nem kötelező, viszont megfigyelők szerint az amerikai diplomácia kelle­metlen veresége. A határozat azzal érvel, hogy nem szabad semmiféle olyan lépést tenni, amely megkáro­sítaná más államok szuverén egyenlőségét és szabadkereskedel­mi jogát. R atifikálni fogjuk a közeli hetek­ben a hadászati nukleáris fegy­verek korlátozásáról szóló START­szerződést és csatlakozunk az atomsorompó-egyezményhez - er­ről biztosították Minszkben Belo­russzia képviselői vendégeiket, Sam Nunnt és Richard Lugert, az Egye­sült Államok szenátusának tagjait. SZEXBOTRÁNY Egy 25 éves gdanski nő Erotikus immunitás című könyve foglalkoztat­ja ma Lengyelországot. A napló for­májában megjelent mű a parlamenti képviselők, köztük pártvezetők sze­xuális életét ecseteli. Nevezetesen azt, hogy szerzőjének intim viszonya volt három képviselővel, s vagy to­vábbi tízzel legalább randevúzott. A fiatal nő a Le Figaro francia napi­lap tudósítójának tüntette fel magát és hamisított újságíró-igazolvánnyal került a parlament épületébe. Könyvében a parlament egy il­lusztris tagját brutális szeretőnek nevezi, mivel arcul ütötte őt. A varsói rádiónak adott interjújában kijelen­tette, a leleplező tények megírását nem szégyenli, ellenkezőleg, a kép­viselőknek, mint közéleti tényezők­nek ügyelniük kell magatartásukra. Viszont kedvezően nyilatkozott Hanna Suchocka miniszterelnök­asszony Demokratikus Szövetségé­ről, mondván: ,,Ez a párt prűd." Egy boszniai szerb harcos és aknavetője - készenlétben

Next

/
Oldalképek
Tartalom