Új Szó, 1992. október (45. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-26 / 253. szám, hétfő

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK A KÓRUSMUZSIKA ÜNNEPE NAGYMEGYEREN —ÚJ szó. SZÁMLANYITÁS: 15 PERC ALATT AZ INVESTUNION RT. SEGÍTSÉGÉVEL A CSEH BANKBA A gazdasági reform egyik jellemző megnyilvánulása, hogy a banki szféra is változóban, városainkban mind több új bankfiók, vagy kirendeltség kezdi" meg működését. És jóllehet még messze vagyunk azoktól az állapotoktól, hogy akár egy kisebb faluban is legalább két bankfiók szolgáltatása közül választhasson a lakosság, a hitelfelvételi lehetőségek is nagyjából azonosak, az egyes bankokban már a pénzügyi szolgáltatásokban is kezd érződni a konkurencia áldásos hatása. A nagy bankok mellett mind több magánbank kezd működni, bővíti hálózatát, fejleszti szolgáltatásait, miközben éppenséggel egy bizonyos réteget vagy régiót céloz meg. Az utóbbi hetekben figyelhettünk fel a prágai székhelyű Cseh Bank szlovákiai, és ezen belül is főleg dél-szlovákiai terjeszkedésére, éspedig a pozsonyi tnvestunion részvénytársaság kirendeltségei révén. Milan Kováčik mérnök, az Investunion részvénytársaság ügyvezető igazgatója szerint az e régióba való terjeszkedés mellett a következő megfontolásokból döntöttek: (Munkatársunktól) - Nem mindennapi esemény színhelye volt Nagymegyer szombat este. A város főterén, mely ezentúl Bartók Béla nevét viseli, leleplezték a világhírű zeneszerző, zongoraművész és zenetudós szobrát, melyet Lipcsey György készített a Csemadok helyi szervezetének kezdeményezésére, az önkormányzat, valamint több üzem, szervezet, intézmény, magánvállalkozó és magánszemély támogatásával - Bartók Béla 1910-es nagymegyeri népdalgyűjtésének emlékére. Az ország első Bartók-szobrát körülálló mintegy félezres emberkoszorúban jelen voltak többek között a pozsonyi magyar főkonzulátus, a szlovákiai magyar politikai pártok, mozgalmak, továbbá kulturális és tanügyi szervek, intézmények képviselői. Ág Tibor, Olsvai Imre népzenekutatók, és ifj. Bartók Béla méltatták, illetve idézték fel a nagy zeneművész pályáját, nagymegyeri útjának egy-egy mozzanatát, eredményeit. A Szózat közös eléneklése után a művelődési házba vonultak a jelenlévők, egy másik, nem mindennapi ünnepre: a nagymegyeri énekkar megalakulásának 100. évfordulója alkalmából rendezett születésnapi hangversenyre. A zsúfolásig megtelt nagyteremben Nagy Ernő, a jubiláló Bárdos Lajos Enekegyesület és Vegyeskar elnöke emlékezett az elmúlt száz évre, Sütő András-idézettel fejezve be gondolatait: „Amíg egy nép énekel, messzire hallatszik, hogy létezik." És hamarosan fel is hangzott az ének, egymás után vonultak a színpadra a kórusok: a helyi magyar tanítási nyelvű alapiskola Igricek kórusa, valamint leánykara, a bősi, a magyarországi csornai és lébényi vegyeskar, majd végül - Ág Tibor karnagy vezényletével - a nagymegyeri kórus, melyről valamivel később, a kitüntetések átadása előtt, a város polgármestere, Samuel Lojkovič bizonyára sokak nevében mondta: „Büszkék vagyunk erre a kórusra." Többen kaptak kitüntetést, emléktárgyat, elsősorban az együttes volt, illetve ma is éneklő legrégibb tagjai; szép gesztus volt a járási tanügyi igazgatóság részéről, hogy tárgyi ajándékokkal is megköszönte a vegyeskar pedagógus tagjainak énekkari tevékenységét. Az est, a korábbi nagymegyeri kórustalálkozókhoz híven, közös énekléssel ért véget, újabb száz esztendő reményében. -bor- A statisztikai felmérésekből egyértelműen kitűnik, hogy a délszlovákiai lakosság kezében vannak a legnagyobb bankbetétek, éspedig szorgalmuknak, vállalkozó kedvüknek, kitartó fóliázásuknak köszönhetően. A Cseh Bank szolgáltatásai pedig részvénytársaságunk szerint a legprogresszívebbek közé tartozik a Cseh Köztársaságban. Ez egy vállalkozói alapon működő magánbank, és talán hihetetlenül hangzik, de e bankban bárki 15 perc alatt nyithat számlát és a bankon belüli átutalások sem tartanak hosszabb ideig. Igaz, devizaszámla még nem nyitható náluk, de minden erővel igyekeznek, hogy erre is megszerezzék az engedélyt. Egyelőre tehát csehszlovák koronával dolgoznak, éspedig az egész ország területén, mivel erre engedélyük van. S hogy az Investunion miért éppen DélSzlovákiára összpontosít, azt már elmondottam. • Mindez érthető, de a Cseh Bank szlovákiai ügyfeleit bizonyára izgatja a kérdés, vajon mi lesz pénzükkel az ország kettészakadása után? - A szakadás után a Cseh Bankban elhelyezett korona cseh pénz, tehát bármely ügyfél számára bármikor hozzáférhető marad. Ez a bankokról szóló törvényből és a banktitokból következik. A bank nyilvánvaló előnyei közé tartozik, hogy az ügyféltől, aki vállalkozás céljából fordul hozzá hitelért, nem kér vagyoni fedezetet, amennyiben az INVESTUNION azért kezességet vállal, csupán olyan vállalkozói tervet, amelyből egyértelműen kitűnik, hogy a vállalkozásba fektetett pénz visszatérül. Tény azonban, hogy a bank befektetőként is bővíti tevékenységét Szlovákiában, ezért tőkéjének emelésére kényszerül, ezt pedig igyekszik innét beszerezni. Egyrészt azért, mert a szlovákiai ügyfelek Szlovákiában maradnak az ország kettészakadása után is, és a pénz kivétele utána sem okozhat gondot senkinek. Mindenki úgy dönt majd a Cseh Bankban elhelyezett pénzének felhasználásáról, ahogy azt az adott körülmények között jónak látja. Bankfiók működik majd a cseh-szlovák határ közelében is, hogy a szlovákiai ügyfelek számára minden esetben hozzáférhetővé tegyék szolgáltatásaikat, illetve a bankban elhelyezett pénzüket a cseh és a szlovák korona között megállapodott árfolyamon. • A Cseh Bank tulajdonképpen minek köszönhetően kínál ilyen előnyős szolgáltatásokat? - A magáncégek közreműködésével megalapított bank számítógépes hálózata teszi lehetővé a gyors szolgáltatásnyújtást. Átutalási betétszámlákkal és titkos kódokkal dolgoznak, hogy a pénz átutalása mindenképpen biztonságos legyen. A bank számítógépes rendszere nyújtotta gyorsaság és biztonság az, amely révén a vállalkozók táborát szeretnénk számára megnyerni. A készpénzforgalom nélkül működő Investunion-kirendeltségeink tevékenységének lényege a tájékoztatás és az, hogy mondjuk a komáromi ügyfélnek nem kell Prágába utaznia számlanyitás végett, hiszen úgyszólván helyben mindent elintézhet. Az intézés technikájáról, elindításáról pontos tájékoztatást kap Investunion-kirendeltségeinken, és, persze, megfelelő nyomtatványokat is hozzá. Meg tájékoztatást arról, hogy mi lenne számára a legelőnyösebb pénzbefektetési forma. Előnyös ajánlataink között szerepel például a letéti jegyek vásárlása. Ezek felhasználási lehetőségeit is pontosan vázoljuk ügyfeleinknek. Amennyiben a letéti jegyet tulajdonosa elajándékozza, csak az a dolga, hogy ezt közölje a bankkal, a többi már annak a dolga. Hasonló kedvező ajánlataink vannak a határidős betétekre vonatközóan is. A napokban nyílik meg egyébként az Investunion újabb kirendeltsége Kassán, és az év végéig szeretnénk még Dunaszerdahelyen, Érsekújvárod, Galántán és Nagykürtösön is ilyen szolgáltatással jelentkezni. Ez egyelőre technikai akadályokba ütközik. Egyébként komáromi kirendeltségünk feladata a hálózat fejlesztésével kapcsolatos teendők megszervezése. -pg1992. OKTÓBER 26. KÉSZÜL AZ RMDSZCSOMAGTERV A romániai magyarság területi, kulturális és iskolaügyi autonómiájával, valamint egy nemzetiségi ügyekkel foglalkozó minisztérium felállításával kapcsolatos elképzeléseket, javaslatokat és kéréseket is tartalmazni fogja az a csomagtervezet, melyet a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetősége rövidesen át kiván adni Románia elnökének, Ion Iliescunak. Az RMDSZ országos elnöksége döntött így, mely szombáti kolozsvári ülésén tárgyalt az ügyről. Az említett magyar kisebbségi csomagterv kidolgozását az államfő kérte az RMDSZ-től a múlt hét közepén, amikor Bukarestben egyórás megbeszélést folytatott a szövetség elnökével, Domokos Gézával. Iliescu ezen a találkozón ugyan nem kötelezte el magát az RMDSZ irányában, hogy a csomagtervben rögzített elképzeléseket, javaslatokat teljes mértékben támogatni fogja, de kijelentette: áttanulmányozza azokat és aztán maga személyesen terjeszt majd elő ezen a téren javaslatokat a parlament elé. Domokos a találkozón kijelentette, hogy kb. két héten belül az RMDSZ képes a csomagterv összeállítására. A szövetség vezetőségének kolozsvári ülésén megoszlottak a vélemények arról, hogy mennyire legyenek átfogóak ezek a követelések. A mérsékelt szárny képviselője, Domokos szerint a csomagterv kapcsán nem szabad az érzelmi politika hibájába esni és ismét olyan követeléseket előterjeszteni, amelyek miatt már korábban is heves viták és viszályok voltak. Például a székelyföldi autonómia. Szerinte a maximalista követelések helyett az adott helyzetben a reális lehetőségekből kiinduló elképzeléseket kell megfogalmazni és követelni teljesítésüket. A radikálisabb irányzat képviselője, Tőkés László szerint viszont az RMDSZ-nek nem szabad megalkudnia, s ennek a kidolgozandó csomagtervből is ki kell tűnni. Hangsúlyozta, alaposan átgondolt munkát kell letenni az államfő asztalára, úgy kell mindent megfogalmazni, hogy ne lehessen újra apró intézkedésekkel, félmegoldásokkal kiszúrni a magyarok szemét, mint ez már korábban több alkalommal megtörtént. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke ezért úgy vélte, hogy a dokumentumnak tartalmaznia kell mind az autonómia problémakörét, mind annak a követelését, hogy rehabilitálják a székelyföldi magyarokat, akiket elsősorban a marosvásárhelyi magyarellenes pogrom (1990 március) kapcsán ítéltek el igazságtalanul. Az RMDSZ vezetősége az ülésen újra foglalkozott a romániai parlamenti és elnökválasztás eredményeivel is. Általános volt az a nézet, hogy a konzervatív neokommunista erők győztek, azonban - ahogy erre néhányan figyelmeztettek - ez a győzelem könnyen felérhet egy vereséggel, hiszen nincs monopolhelyzete a baloldalnak, s a kormányalakítás is nagyon nehezen megy lliescuék rendkívül nehéz, összetett helyzetben vannak. A demokratikus erőknek ezért pozícióik megszilárdítása érdekében szorosan együtt kell működniük. Az RMDSZ továbbra is konstruktív ellenzékként kíván politizálni, és koordinálni fogja politikáját a Demokratikus Konvenció többi tagjával. KOKES JÁNOS KOHL ADÓEMELÉST TERVEZ Helmut Kohl német kancellár a Bild am Sonntag című lapnak adott nyilatkozatában „kemény időket" ígért a német polgároknak. Többek közt javasolta a munkaidő meghoszszabbítását. Nyilatkozatát megelőzően bejelentette, hogy 1995-re adóemelést tervez, mert a keletnémet tartományok gazdasági fellendítése sokkal többe kerül, mint azt korábban feltételezték. Kohl a CDU düsseldorfi kongresszusának mai ülésén kívánja előterjeszteni adóemelési tervét. TÉRSÉGÜNK NEM A VILÁG KÖZEPE Úgy látszik, ahogy a csehszlovák szövetségi televízióadás a végnapjait éli, kezdi felfedezni a Mi történt az elmúlt héten című rendszeres heti stúdióbeszélgetés a szlovákiai magyarokat. A múlt vasárnap Csáky Pál vett részt e műsorban, tegnap pedig Rózsa Ernő nemcsak az Együttélés képviseletében, hanem a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa környezetvédelmi bizottsága elnökeként is véleményt nyilvánított. Szokás szerint több téma is terítékre került, a meghatározó mégis a Duna medrének elrekesztésével előállt helyzet megítélése volt. A nézőnek jó ideig az lehetett az érzése, hogy Rózsa Ernő már szinte szóhoz sem jut. Cseh és szlovák vélemények ütköztek meg, vége érhetetlennek tűnő monológok formájában. A riportereknek néhányszor valóban úgy kellett belefojtani egyik-másik vitatkozóba a szót. Mégis leginkább az a benyomás alakulhatott ki, hogy - egy neves szociológus nemrégi szellemes kijelentése szerint - úgymond süketek párbeszéde folyik. Ugyanis egymás érveitől függetlenül ki-ki a maga igazát bizonygatta; a környezetvédelmi szempontokat politikaiakkal indokolták, ezekre pedig történelmi - egyébként szinte követhetetlen - adatfelsorolás következett. Kiderült, hogy a szövetségi kormány megkésve és kusza tájékoztatást kapott az európai tizenkettek állásfoglalásáról, amit Miroslav Macek szövetségi miniszterelnökhelyettes is megerősített. Ez a fejlemény láthatón érzékenyen érinti a vízlépcső tehertételétől szabadulni igyekvő cseh politikát. Furán érezhette magát a dél-szlovákiai magyar néző, amikor Július Binder vízügyi igazgató részéről olyasmi hangzott el, hogy a vízlépcső felépítését tulajdonképpen az 1965-ös árvíz utáni, a csallóközi magyarok által Antonín Novotnýhoz intézett kérelem indította el. Rózsa Ernő nem kívánt belemenni e kérdés taglalásába. Hangsúlyozta, hogy a szlovákiai magyarok a környezetvédelmi szempontokat helyezik előtérbe, a megegyezés lehetőségét keresik, s ennek megfelelő korrektséggel vettek részt a legutóbbi budapesti tanácskozáson is. A volt szlovák miniszterelnök, Ján Čamogurský alátámasztotta Rózsa Ernő - személyes magatartásában Budapesten is kifejezésre juttatott - kijelentését. Hangsúlyozta viszont, hogy szerinte Magyarország részéről mindennemű módosítás és minden munkálat iránt eleve merev elutasítás mutatkozik. Alighanem a lényegre tapintott Josef Vavroušek tudományos munkatárs, volt szövetségi környezetvédelmi miniszter, amikor annak a véleményének adott hangot, hogy Magyarország részéről a rendszerváltást követően a vízi erőművel kapcsolatos magatartás a múlt elutasításának egyfajta jelképévé, szlovák vonatkozásban viszont nemzeti presztízskérdéssé vált. Ugyancsak megfontolásra intenek a cseh Pavel Tigrid szavai, aki publicistaként arra figyelmeztet, hogy Európa számára e térség nem a világ közepe s nem fog megértést tanúsítani egy itteni, veszélyesen bonyolítható konfliktushelyzet iránt. (k-s) Szombaton Dunaszerdahelyen, a városi sportcsarnokban rendezték meg a III. szlovákiai magyar táncháztalálkozót, mely, értesüléseink szerint, jelentós részvétellel és jó hangulatban zajlott le. A hazai magyar szólistákon, népzenei együtteseken kívül felléptek szlovák és külföldi hagyományőrző zenekarok, énekesek, táncosok. Mint Prikler László felvételén is látható, a táncháztalálkozón a legkisebbekről sem feledkeztek meg. Az ország első Bartók-szobrát, Lipcsey György alkotását ifj. Bartók Béla leplezte le (Kiss László felvétele)