Új Szó, 1992. május (45. évfolyam, 103-126. szám)

1992-05-06 / 106. szám, szerda

HIREK-VELEMENYEK «ÚJ SZÓ* 1992. MÁJUS 6. BOSZNIA-HERCEGOVINA KIVONJÁK A JUGOSZLÁV HADSEREGET MA RENDKÍVÜLI ÜLÉST TART AZ EBEÉ Jugoszlávia elnöksége, melyben csupán a szerb és a Crna Gora-i képviselők foglalnak helyet, hétfőn úgy döntött, hogy Bosznia-Hercegovinából visszahívja a „Jugoszláv Szövetségi Köztársaság azon állampolgárait, akik a szövetségi hadsereg részét képezik". Ezt tartalmazza az s közlemény, amelyet hétfőn este tettek kö2?é Belgrádban. A dokumentum szerint a katonáknak ,,legkésőbb két héten belül vissza kellene térniük jugoszláv területre". A muzulmán és a horvát milícia ugyancsak hétfőn ultimátumot adott a jugoszláv hadseregnek, hogy ma éjfélig ürítse ki a szarajevói laktanyákat - tájékoztatott a Tanjug hírügynökség. Az Alija Izetbegovics boszniai elnökhöz hű milíciák egyben kötelezték magukat, hogy az adott időpontig lehetővé teszik a hadsereg számára a „nyugodt evakuálást". Azt nem tudni, hogy hány laktanyát és pontosan hány katonát érint az ultimátum. A Tanjug szerint a Bosznia-Hercegovina észak-nyugati részén levő Bosanska Krajina szerb autonóm terület „kormánya" általános mozgósítást és éjszakai kijárási tilalmat rendelt el. A tartalékosoknak a szerb területvédelem vezérkara rendelkezésére kell állniuk. Közben Bosznia-Hercegovina egységei elengedték a jugoszláv hadsereg 156 tagját, akiket az Európai Közösségek megfigyelői kísértek vissza a Szarajevón kívül eső laktanyákba. Kilencven katonát a jugoszláv hadsereg konvoja elleni vasárnapi támadás során fogtak el a boszniai egységek tagjai. Az EK információi szerint az elfogott katonák közül 17-en nem voltak hajlandók visszatérni egységeikhez és azt kérték, hogy családjaikkal együtt Szarajevóban maradhassanak. A városban hétfőn éjszaka és tegnap reggel is folytatódtak a harcok. Az áldozatok, a sebesültek számáról és az anyagi károkról nem érkezett jelentés. Még mindig nem világos, hogy Izetbegovics elnök találkozik-e Milutin Kukanjac tábornokkal, a második katonai körzet parancsnokával. Szarajevóba várták tegnap Marrack Gouldingot, az ENSZ-főtitkár megbízottját, akinek az lenne a feladata, hogy felmérje a boszniai békeakciók beindításának lehetőségeit. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet megbízottai ma Helsinkiben ülnek össze, hogy megvitassák a'Bosznia-Hercegovinában kialakult helyzetet - közölte tegnap az STT finn hírügynökség Martin Vukovicra, az EBEÉ osztrák küldöttségvezetőjére hivatkozva. Szerinte már több mint 12 ország csatlakozott a bécsi kezdeményezéshez, miszerint össze kell hívni az EBEÉ rendkívüli ülését. A boszniai-hercegovinai erőszak befejezésére szólított fel hétfőn New Yorkban az ENSZ-főtitkár. Butrosz Ghali elmondta, Bosznia-Hercegovina és a vele szomszédos köztársaságok vezetőinek kötelessége, hogy hangsúlyt helyezzenek az ártatlan életeket követelő konfliktus békés megoldására. Washington ugyancsak a polgárháború befejezésére szólította fel a boszniai háborúban részt vevő feleket. Margaret Tutwiler külügyi szóvivő szerint a folytatódó harcokért mindenekelőtt a szerbek és a szerbpárti jugoszláv néphadsereg a felelős, bár a boszniai egységek sem bűntelenek. A jugoszláviai magyar ^ együttes műsora „HALVÁNY ŐSZIRÓZSA" 1992. május 15. Dunaszerdahely - sportcsarnok május 21. Galánta - sportcsarnok május 22. Komárom - sportcsarnok 1992. június 5. Érsekújvár - Szabadtéri Színpad Az előadások kezdete 20 óra. Jegyek rendelhetők a helyszínen. TOVÁBBI FELLÉPÉSEK: május 17. Ógyalla május 30. Perbete május 18. Nagymegyer június 7. Szentpéter május 23. Zselíz június 13. Muzsla május 29. Udvard június 14. Bős Lakodalmas és mulatós nóták, természetes, hogy PRIUS ART! UP-845 NEMETORSZAG A KORMÁNY FUKAR, A SZTRÁJKOLOK NAGYVONALÚAK Immár kilenc napja tart a nyugatnémet közalkalmazottak munkabeszüntetése. A sztrájkhullám tegnapra elérte az egyik legjelentősebb európai légikikötőt, a majna-frankfurti repülőteret, s így a németországi szociális konfliktusnak már nemzetközi hatása is van. Azt követően, hogy a sztrájk hétfőn kiterjedt a német nagyvárosok repülőtereire, tegnap 24 órára leállította a munkát a frankfurti reptér személyzete. Gyakorlatilag az összes járatot (kb. 800at) le kellett mondani, és az utasokat a környező országok repülőtereire szállították át. A bonni kormány hétfőn este jelezte, hogy ma folytatni kívánja a tárgyalásokat a közalkalmazottak képviselőivel. Ezt Rudolf Sieters szövetségi belügyminiszter is megerősítette, s hozzátette: a kormány ma új bérajánlatot tesz. Ennek ellenére a szakszervezetek ragaszkodtak a sztrájk folytatásához addig, amíg a munkaadók valóban nem terjesztik elő az új, elfogadható javaslatot. Mint ismeretes, a szakszervezet a mintegy 2,5 millió közalkalmazott számára 9,5 százalékos béremelést követelt, később a békéltető bizottság 5,4 százalékos béremelési javaslatával is megelégedett volna. A bonni kormány azonban eddig 4,8 százaléknál magasabb emelést nem volt hajlandó adni. Tegnap már több mint 300 ezer ember vett részt a sztrájkban. Nemcsak a légikikötőkben bénult meg a forgalom, hanem a nagyvárosokban is gyakorlatilag leállt a tömegközlekedés, s ennek következtében a személygépkocsik forgalmi dugókat okoztak. Tovább sztrájkolnak a postások, a távközlési és a köztisztasági hivatalok alkalmazottai is. A sztrájkból eredő problémákat nemcsak a polgárok, hanem a vezető politikusok ís érzik. Björn Engholm, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt elnöke például hétfőn nem tudott részt venni a pártvezetőség bonni ülésén, mert törölték a járatot Bonnba. Nem maradt más hátra, minthogy telefonon tárgyaljon kollégáival. Ezzel szemben a szakszervezetek „nagyvonalúak" voltak Helmut Kohl kancellárhoz, aki hétfőn este a frankfurti repülőtérről rövid látogatásra az Egyesült Államokba utazhatott. LOS ANGELES KAP SEGITSEGET CSÖKKENT BUSH NÉPSZERŰSÉGE George Bush amerikai elnök hétfőn úgy döntött, hogy Los Angeles 600 millió dollárt kap a szövetségi kasszából a faji zavargások során okozott károk helyreállítására. A Fehér Ház egyben megpróbálta elhárítani a Demokrata Párt és a néger kisebbség képviselőinek bírálatát, mely szerint a kormányzó republikánusok nem szentelnek elegendő figyelmet a város szociális helyzetének. Mariin Fitzwater fehérházi szóvivő ezzel összefüggésben elmondta, épp a demokraták voltak azok, akik az utóbbi években leszavazták a republikánusok reformterveit. Közben Los Angelesben tájékoztattak róla, hogy a zavargásokban 58 személy vesztette életét. Mintegy 2400 ember megsebesült, 228 személy állapota válságos. Az anyagi károkat 718 millió dollárra becsülik. A kaliforniai városban történt incidensek után lényegesen csökkent Bush elnök népszerűsége - derült ki a Washingtonban közzétett legújabb közvélemény-kutatási eredményekből. Az 1301 megkérdezett személynek csak a 33 százaléka biztosította támogatásáról George Busht. Bili Clinton, aki az ellenzéki Demokrata Párt színeiben verseng az elnökjelöltségért, a választók 30 százalékának a támogatását élvezi. NINCS BEKE KABULBAN A HATALMI HARC MÉG MINDIG NEM DŐLT EL Kabul lakossága tegnap ismét ágyúdörgésre ébredt. Az egymással szembenálló felkelő csoportok között ugyanis kiújult a tüzérségi párbaj mind a fővárosban, mirtd pedig a város környékén, ahol Gulbuddin Hekmatjarnak, a radikális felkelők vezetőjének hívei foglalták el állásaikat. A hétfői harcok során 13 ember vesztette életét és 74-en megsebesültek.. Ugyancsak hétfőn megérkezett Kabulba a felkelő szervezetek további három képviselője, akiket Mohamniad Aszif Mohszeni Kandahari ajatollah, az afgán síiták legfelsőb vallási vezetője és a Harakat Iszlami (iszlám mozgalom) főnöke kísért. A nap folyamán arról tanácskoztak, miként reagáljanak Hekmatjar egységeinek Kabul elleni támadására. A tárgyalások eredményeiről nem számoltak be a hírügynökségek. B

ármely égtáj felé is tekintünk kicsi hazánkból, azt látjuk: vannak ám megszállók, szép számmal ebben az - úgymond - szabad, demokratikus, átalakuló Európában. Délkeleten ott van Moldova, s benne a volt szovjet 14. hadsereg. Délen a jugoszláv hadsereg nem akar távozni Bosznia-Hercegovinából, sem Horvátországból, inkább az értelmetlen gyilkolást választja. Nyugaton Németország küszködik az ugyancsak volt szovjet katonákkal, de megértő, lakást épít nekik Oroszországban, csak már menjenek. Tőlünk északra Lengyelország sem tud elég gyorsan megszabadulni a volt nagy testvér meglehetősen nagy haderejétől. Ám sokkal kényesebb a helyzet északkeleten, a Baltikumban, ahol még jó egy éve is vér folyt a leigázottak és a megszállók közti csatározásokban. Ezt látva, csak örülhetünk, hogy nekünk meg Magyarországnak is viszonylag ügyesen sikerült megszabadulnunk-nem az itt-tartózkodás időtartamát, hanem magának a kivonulásnak az ütemét tekintve - a hívatlan vendégektől, akik igazán otthon érezték magukat. Mert a megszállók már csak ilyenek: úgy befészkelik magukat, mintha sosem akarnának elmenni - mert nem is akarnak. Változnak az idők, változnak a körülmények. A végleges ideiglenessé válik az ideiglenes végessé. Igy van ez Kdzép-Európában, így van Jugoszláviában, a volt Szovjetunióban. Sok egyéb mellett a Baltikum ebben a tekintetben is szemléletes példa. Nem tudom, mennyire voltak jó történészek a szovjet vezetők generációi, de a történelemhamisításhoz kitűnően értettek. De azért nem annyira jól, hogy utóbb ne derüljön ki: amiről azt állították - felszabadítás, valójában megszállás volt. Az, úgymond, önkéntes csatlakozásról is bebizonyosodott, hogy nem más, mint előre eltervelt, a legfőbb ellenséggel szőtt titkospiszkos összeesküvés nyomán végrehajtott bekebelezés. S így lett a „saját" hadseregből idegen megszálló, amelyet mielőbb a határokon kívül akarnak látni. Tavaly a nyár végén, az elvetélt moszkvai puccs után a három balti állam visszaszerezte tényleges függetlenségét, csatlakozott az európai és a világközösséghez, s ugyanakkor - micsoda paradoxon! - egyengette az utat a végleg MAKACS MEGSZÁLLÓK széthulló Szovjetunió utódköztársaságainak. Elsősorban annak az Oroszországnak, amely szívesen lépett az unió helyébe mindenütt, ahol ez előnyöket jelentett, viszont súlyos örökségére és saját vétlenségére hivatkozik, ha tehervállalásról van szó. Ez a kettősség egyébként végigkíséri az egész jelcini korszakot, s különösen szembetűnő a baltikumi csapatkivonás esetében. 1990 tavaszán-nyarán egyértelművé vált, hogy a baltiak a függetlenséget választották, az elszakadást az uniótól. Aminek Gorbacsov, természetesen, nem örült, a lett, a litván és az észt vezetést megpróbálta visszaédesgetni a szovjet szövetségbe, de viszonylag higgadtan vette tudomásul, hogy minden meggyőzés hiábavaló. A tavaly januári, öszszesen 14 áldozatot követelő vilniusi összecsapások után lényegében visszavonult, felhagyott a politikai offenzívával és - közeli munkatársai elejtett megjegyzéseiből merek erre következtetni - megdöbbent a hadvezetés véres magánakcióján, s ekkor kezdett igazán tartani attól, ami augusztusban bekövetkezett. Jelcin ebben az időszakban a baltiak első számú barátjává léptette magát elő és ott tartott be Gorbacsovnak, ahol csak tudott. Most viszont ugyanolyan helyzetben van, mint akkor Gorbacsov volt. Sőt, még rosszabban, hiszen ő, aki nagy demokratának tartja magát, igazán keményen, hogy ne mondjam: diktatórikusán jár el a baltiakkal szemben. Ugyanúgy, mint Moldovából, a Baltikumból sem siet kivonni az immár orosz csapatokat, s ennek nemcsák az az oka, hogy a tiszteket nincs hol elszállásolni, hanem az is, hogy Jelcin szívügye, a flotta elveszíti fontos bázisait. Ezért nem haladnak a csapatkivonási tárgyalások, a sokadik forduló a hét végén ismét teljes kudarccal zárult. Moszkva halogató taktikájára, sajátos tudathasadására álljon itt végül két példa. Ukrajna és még néhány utódállam hazahívta katonáit a volt szovjet hadseregből, így aztán a Baltikumban is csökkent az állomány. S ahelyett, hogy az orosz hadvezetés örült volna a váratián segítségnek, a baltiak leghatározottabb tiltakozása ellenére, nagy titokban folyamatosan feltölti a létszámot, ami - miután kiderült - bázisblokádokhoz, repülési tilalomhoz, újabb ellenségeskedéshez vezetett. Ugyanilyen rossz vért szült Ivan Csemih ezredes letartóztatása is. A litván ügyészség a tavalyi puccs támogatásának vádjával tartoztatta le őt, s elengedéséért nemcsak a flotta vezetése szállt síkra, hanem Borisz Jelcin is, alelnökével, Ruckojjal együtt. M

intha két Jelcin lenne. Az egyik Oroszország demokratikus elnöke, a másik a befolyási övezeteihez ragaszkodó nagyhatalomé. Fontos lenne tudni, melyik az igazi? GÓRFÖL ^UZSA FAN computer Kiváló minőségű személyi számítógépek FAN ELECTRONICS TAIWAN-HUNGARIAN Ltd. Podskalská 20 128 00 Praha 2 Tel/fax: 02/290 713 , ÚP-847 Szeszélyes évszakok EZ AZ MAKSA ZOLTÁN Máj. 8., 18.30 Pozsonyeperjes Máj. 9., 17.00 Gelle 20.00 Feketenyék Máj. 10., 15.00 Vága 18.00 Nagyfödémes Egy igazi humoros hétvége! Ez is Koller-produkció! ÚP-865 SORBAN B

écsben tartják meg a jövő évben az ENSZ emberi jogokkal foglalkozó világkonferenciáját - közölte az APA hírügynökség genfi diplomáciai forrásokra hivatkozva. A megrendezés jogát Velence is szerette volna, de mivel Olaszországnak jelenleg még nincs kormánya, nem volt, aki hivatalosan kérelmezze az akció megrendezését, így Ausztriáé lett a vendéglátás joga. Az eredeti elképzelések szerint Berlin lett volna a konferencia színhelye, de Genscher külügyminiszter február közepén váratlanul bejelentette, hogy a német egyesülés után még fennálló problémák és a 14 napos konferencia anyagi igényessége miatt visszalépnek. T

orontóban hétfőn faji zavargások robbantak ki. Ennek oka, hogy a kanadai rendőrség a kábítószer-kereskedők elleni szombati akciója során lelőtt egy 22 éves néger fiatalembert. Felháborodásuk jeleként a néger aktivisták kirakatokat törtek be, üzleteket fosztogattak, megtámadták a lovasrendórséget és a járókelőket. E

nrique Correa Diaz, a chilei kormány titkára hétfő este Santiagóban azt mondta, Erich Honeckernek, a volt NDK egykori legfelsőbb vezetőjének, aki már öt hónapja Chile moszkvai nagykövetségén rejtőzik, joga van arra, hogy orosz törvényszék előtt védekezzen a Németországba való kiadatás fenyegetése ellen. A német kormány követeli Honecker kiadatását, ugyanakkor Oroszország és Németország között nincs kiadatási egyezmény. A kényes helyzetben lévő Chile ezért ajánlotta, hogy Honecker ügyével egy orosz bíróság foglalkozzon, de javaslatára egyelőre egyik fél sem adott hivatalos választ. O— íria határozottan elutasította az OZ amerikai külügyminisztérium szokásos évi jelentését a terrorizmust támogató országokról. Damaszkuszi diplomáciai források szerint Szíria szereplése ezen a listán azt bizonyítja, hogy a jelentés összeállítói továbbra is „izraeli szemmel" nézik a Közel-Keletet. KUBÁBAN AZT MONDJÁK: DOLGOZNI KELL, NEM SZERETKEZNI A Juventud Rebelde című kubai hetilap, az Ifjú Kommunisták Szövetségének sajtószerve e heti számában vezércikkben foglalkozik a mezőgazdasági munkákra küldött fiatalok rossz munkaerkölcsével, szabados viselkedésével. A cikk szerint inkább dolgozniuk kellene, nem pedig éjszakánként tivornyázniuk, partnereket váltogatva szeretkezniük, s már végképp nem nyilvánosan. A hetilap szerint ennek a szabadosságnak azonnal véget kell vetni, mivel a fiatalok munkájától függ az ország kenyere, sorsa. Kuba az utóbbi hónapokban emberek ezreit, főleg fiatalokat küldött mezőgazdasági munkára. Ilyen módon igyekszik növelni a termelést, s legalább részben pótolni a volt szocialista táborból korábban érkezett szállítmányok hiányát.