Új Szó, 1992. április (45. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-04 / 81. szám, szombat

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK ÚJ szói 1992. ÁPRILIS 4. NÉHÁNY SORBAN LÍBIA CSAK ÖNMAGÁT HIBÁZTATHATJA TRIPOLI FELSZÓLÍTOTT A KÜLFÖLDIEK EVAKUÁLÁSÁRA HARCOK HORVATORSZAGBAN ÉS BOSZNIA-HERCEGOVINÁBAN Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a tegnapra virradó éjszaka élesen elítélte Venezuela tripoli nagykövetségének a lerombolását. Simbarashe Mumbengewi zimbabwei nagykövet, a testület soros elnöke olvasta fel a nyilatkozatot, amelyben a BT követeli: Líbia haladéktalanul garantálja a külföldi diplomaták biztonságát, s azonnal fizessen kártérítést Venezuelának. Mint ismeretes, csütörtökön Tripoliban a tüntetők több olyan ország diplomáciai képviselete ellen indítottak támadást, amelyek a Biztonsági Tanácsban megszavazták a Líbia elleni szankciókról szóló határozatot. E határozat értelmében az ENSZ-tagállamok április 15-én foganatosítanak Líbia-ellenes intézkedéseket, ha addig Tripoli nem adja ki azt a két ügynököt, akiket két repülőgép felrobbantásával vádolnak. A zimbabwei nagykövet elmondta, a tripoli események nem csupán a venezuelai kormány ellen irányultak, hanem az említett BT-határozat ellen is, s ez súlyosbítja a helyzet komolyságát Diego Arria venezuelai nagykövet újságíróknak elmondta, hogy a nagykövetség elpusztítása előre kitervelt, megszervezett és gyáva terrorista akció volt. Kormánya öt úgy tájékoztatta, hogy amikor a tüntetők behatoltak az épületbe, romboltak és gyújtogattak, a közelben négy rendőr is állt, de meg sem kísérelték a pusztítás megakadályozását. Egyébként Arria nem fogadta el a líbiai nagykövet bocsánatkérését. Jean-Bemard Mérimée francia diplomata azt hangsúlyozta, a nemzetközi jog szerint Líbia felelős a nagykövetség elpusztításáért, Hivatalos források biztosítottak róla, hogy Oroszországban folytatják a radikális gazdasági reformok politikáját azt követően is, hogy csütörtökön Jegor Gajdar első miniszterelnök-helyettes távozott a pénzügyi tárca éléről. A kormány alelnöke maga jelentette ki. ez a döntés lehetővé teszi számára, hogy a kabinetben végzett munkájára összpontosítson. Diplomáciai források szerint azért távozott a pénzügyminisztérium éléről, hogy kitérjen az orosz népképviselők kongresszusának bírálatai elől. Borisz Jelcin orosz elnök tegnap arra figyelmeztetett, a fekete-tengeri flotta státusának megváltoztatására irányuló bárminemű próbálkozások esetén kénytelen lesz ellenőrzése alá vonni a flottát, hogy aztán átadja a FÁK stratégiai erői parancsnokságának. Az elnök egyben annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a fekete-tengeri flotta problémáját sikerül tárgyalások útján rendezni. Jelcin három nappal azután tette nyilatkozatát, hogy Leonyid Kravcsuk ukrán elnök kiakár ő áll az incidensek hátterében, akár nem A brit delegátus pedig hozzátette, hogy Líbiának sikerült maga ellen hangolnia azt a pár országot is, amelyek eddig bizonyos fokú szimpátiával viseltettek iránta. A tegnapi hírek szerint Líbia továbbra is megtorlással fenyegeti azon országokat, amelyek megszavazták az ellene irányuló szankciókat. Csütörtökön este ugyanis több európai nagykövet (elszólította a tripoli vezetést, adjon magyarázatot a nagykövetségek elleni támadásra, amire a líbiai külügyminisztérium képviselője azt a választ adta: „a szankciókat megszavazó országok érdekei károsodni fognak". A líbiai kormány az érintett országokat felszólította, hogy evakuálják Líbiából ott élő állampolgáraikat. Az erről szóló nyilatkozatot csütörtökön este sugározta a televízió, s egyebek között az érintett országok társaságait, cégeit is felszólították arra, hogy fejezzék be ottani tevékenységüket. Érdekességként egy adat: Líbiában jelenleg 1 millió külföldi él és dolgozik, köztük több mint 10 ezer európai, 500-1000 amerikai és 2000 kanadai állampolgár. Hoszni Mubarak egyiptomi elnök a tegnapra virradó éjszaka Kairóban kijelentette: Egyiptom már mindent megtett, amit az adoti helyzetben lehetett, hogy elhárítsa a Líbia elleni katonai támadás veszélyét. Ugyancsak mindent elkövetett a válság megoldása érdekében. Egyiptom továbbra is szeretne kompromisszumot elérni ez ügyben, de tagadhatatlan, hogy Tripoli lépései váltották ki az ellene hozott szankciókat. jelentette: Ukrajna kénytelen lesz intézkedéseket foganatosítani az ukrán hadsereg védelmére, beleértve a fekete-tengeri flottát is. Oroszország és Grúzia egy közös ,,nagy szerződést" készíteti elő, amely rögzíti a két ország közötti kapcsolatok jogi alapját. Ezt csütörtökön közölték Tbilisziben azt követően, hogy Eduard Sevardnadze, a grúz államtanács elnöke tárgyalásokat folytatott Andrej Kozirev orosz külügyminiszterrel. Sevardnadze közölte az újságírókkal, a megbeszéléseken érintették az orosz-grúz kapcsolatokat, s ezzel összefüggésben a FÁK egységei grúziai jelenlétének kérdését. Ezt a problémát a tegnap aláírt szerződés keretében rendezik. A grúz ellenzék állítólag befejezi fegyveres harcát, eláll korábbi követelésétől, hogy a megbuktatott Gamszahurdia elnök térjen vissza hazájába. Ezt az ellenzék egyik képviselője jelentette ki a tbiliszi államtanács és a gamszahurdisták küldöttségének találkozóján. Tegnap a kora reggeli óráktól súlyos harcok folytak Kelet-Szlavónia és Baranya térségében. A Tanjug szerint halottak és sebesültek is vannak, de az áldozatok pontos számát egyelőre nem tudni. A szerb és a horvát fél kölcsönösen egymást vádolja a tűzszünet újabb megsértésével. A szlavóniai, baranyai és nyugat-szerémségi ún. szerb autonóm terület „kormányának" sajtóirodája azt állította, hogy a horvát fegyveres erők reggel 5 órakor indítottak frontális támadást az egész szlavóniai -baranyai vonalon. A szerb területvédelmi erők pedig határozott választ adtak, s állítólag olyan akciókat készítenek elö, amelyek révén tartósan semlegesíteni tudják a horvátok támadásait. A zágrábi rádió is megerősítette a harcok tényét, viszont azt állította, hogy az újabb összecsapásokat a szerbek robbantották ki azzal, hogy ágyútűz alá vették Belisce és Valpovo községeket. Bosznia-Hercegovinában sem nyugodt a helyzet, Bijeljinában hajnali háromig lőtték egymást a szembenálló felek. Banja Lukában is barikádok jelentek meg az utcákon A belgrádi televízió tudósítója szerint Bijeljinában a Szerb Demokrata Párt válságstábja ellenőrzi a helyzetet a Szerb Nemzeti Gárda segítségével. A riporter szerint ebben a városban húszan haltak meg. Egyébként az áldozatok számáról eltérő adatok keringenek. Az viszont tény, hogy a lakosság tömegesen menekül a városból és a környékbeli falvakból. Az említett szerb válságstáb csütörtökön este nem volt hajlandó találkozni a bosznia-hercegovinai vezetés oda érkezett delegációjával. Ugyancsak csütörtökön késő éjszakába nyúló együttes ülést tartott Bosznia-Hercegovina kormánya és parlamenti elnöksége. A tanácskozásról részleteket nem közöltek Alija Izetbegovic, e köztársaság elnöke újságíróknak elmondta, azt várja, hogy az Európai Közösségek hétfőn elismerik Bosznia-Hercegovinát. Szerinte ez a lépés hozzájárulhat a helyzet megnyugvásához. H

elmut Kohl német kancellár csütörtökön este stuttgarti választási gyűlésével fejezte be néhány napos körútját Slezwig-Holsteinben és Baden-Württembergben, ahol vasárnap új parlamenteket választanak. Kohl mindenekelőtt a CDUnak a törökországi illegális fegyverexport miatt lejáratott hírnevét próbálta javítani Slezwig-Holsteinben 1988 óta a szociáldemokraták vannak hatalmon, s a közvélemény-kutatások szerint megőrzik pozíciójukat. A dél-németországi BadenWürttemberg a CDU területe, ám itt kevésbé világos a helyzet. A kormányzó kereszténydemokraták ugyanis sokat vesztettek népszerűségükből. F

ranz Vranitzky osztrák kancellár csütörtökön Moszkvában több együttműködési megállapodást irt alá Gennagyij Burbulisz orosz miniszterelnök-helyettessel. Ezek a megállapodások a pénzügyi, a kis- és közép-vállalkozások és a mezőgazdaság területét érintik. Vranitzkyt moszkvai látogatásának zárónapján fogadta Borisz Jelcin orosz elnök. Az osztrák kancellár elmondta, Ausztria humanitárius támogatás révén kíván segíteni Oroszországnak B

onni jelentések szerint a Nyugateurópai Unió május 5-én Mohácson meg akarja alapítani a kelet-európai államokkal való együttműködés konzultatív tanácsát Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter erre a találkozóra meghívta az unió 9 tagállamának diplomáciai vezetőit, továbbá csehszlovák, bolgár, lengyel, magyar és román partnereit, valamint a három balti köztársaság külügyminisztereit. A konzultatív tanácsnak az a célja, hogy tárgyalásokat folytasson a biztonságpolitikai kérdésekről és az e téren folytatott együttműködésről. D

usanbeban a tádzsik ellenzék képviselői csütörtökön, miután tárgyalásokat folytattak Rahman Nabijev elnökkel, elálltak követelésüktől, hogy oszlassák fel a parlamentet. Az ellenzék elismerte a vezetés érveit, melyek szerint a tádzsik alkotmány nem teszi lehetővé ezt a lépést. Ennek ellenére a három ellenzéki párt ragaszkodik ahhoz, hogy hívják össze a törvényhozó testület rendkívüli ülését és mondjon le a parlament elnöke és az egész elnökség. r É

sztországban, Lettországban és Litvániában a közeljövőben irodát nyit a Palesztinai Felszabadítási Szervezet. Ezt csütörtökön Helsinkiben közölte Zuhajr Vazir, a PFSZ finnországi képviselője. Diplomáciai kapcsolatokat szeretnék kötni a balti köztársaságokkal, állapította meg. Mint mondotta, a litván kormány már beleegyezett abba, hogy a PFSZ megnyissa képviseletét Vilniusban. _ utörtökön a Vilson Ahmeti vezetvb te albán kormány benyújtotta lemondását. Ramiz Alia elnök jóváhagyta a döntést, s egyben felkérte a kabinetet, hogy az új kormány megalakításáig folytassa munkáját. A lemondás összefügg a közelmúltban megtartott parlamenti választásokkal, amelyekből az eddigi ellenzéki Demokrata Párt került ki győztesen. Tegnap benyújtotta lemondását maga Alia elnök is. N

émetországi látogatásom új fejezetet nyitott a német-lengyel kapcsolatok történetében - mondotta Lech Walesa lengyel elnök, aki csütörtökön Odera-Frankfurtban fejezte be hivatalos németországi látogatását. Frankfurt és Búgén brandenburgi határvárosok polgármesterei az államfővel folytatott tárgyalásokon rámutattak a lengyel határokon a kamionok ügyintézése miatt kialakult válságos helyzetre. A több órás várakozási idő, a hétvégeken pedig a személyautók kilométeres sora gyakorlatilag megbénítja a közlekedést a két ország között. A közeljövőben javulni fog a helyzet, hiszen a német-lengyel kormánybizottság döntése alapján további 16 határátkelőhelyet nyitnak. T

öbb mint 400 millió forinttal járult hozzá a volt Magyar Szocialista Munkáspárt 1960 és 1987 között a kommunista pártok ún. szolidaritási alapjához. Ezt az MSZMP utódja, a Szocialista Párt képviselői közölték csütörtöki budapesti sajtóértekezletükön. Az egykori kormányzó párt levéltárait ellenőrző különleges bizottság kiderítette továbbá, hogy az összeget a valóságban amerikai dollárban fizették ki, bár a vonatkozó számlákon forint volt feltüntetve. Emiatt nem lehet pontosan meghatározni, hogy mennyit tesz ki dollárban az említett összeg. OROSZORSZÁG: GAJDAR MENT, A REFORM MARAD Orosz-grúz szerződés a kapcsolatok rendezéséről CSÖBÖRBŐL VÖDÖRBE? Franciaországban napok óta várták a miniszterelnök távozását posztjáról, igy hát egyáltalán nem okozott meglepetést a csütörtöki hivatalos bejelentés Edith Cresson lemondásáról. A harcias politikusasszony bárhogy védekezett, végül is kénytelen volt lenyelni a keserű pirulát. Pedig nem is egy évvel ezelőtt Mitterrand elnök Cresson kinevezésével próbált új lendületet adni a kormánypolitikának, s ahogy azt Párizsban mondták, egyfajta sokkterápiával akarta gyógyítani a politikai egykedvüségbe belefáradt franciákat. Abban bízott, hogy a személyéhez közel álló, energikus miniszterelnök-asszony megbirkózik a kihívásokkal, a túlérett francia problémákkal. Hogy ez a mitterrandí lépés nem vált be, az végső bizonyosságot nyert a jövő évi parlamenti vokscsata előtti nagy vizsgákon: a két utóbbi vasárnapon megtartott regionális és kantonális választásokon. A szocialisták csúfos vereséget szenvedtek, a polgárok egyértelműen kifejtették: elégedetlenek Cressonnal, az általa folytatott kormánypolitikával és változást követelnek. Nos, miután a magasabb posztra pályázó Jacques Delors, az Európai Közösségek Bizottságának jelenlegi elnöke nemet mondott, Mitterrand Pierre Bérégovoy eddigi gazdasági, pénzügyi és költségvetési miniszterben vélte megtalálni az alkalmas utódot, őt ültette a megüresedett kormányfői székbe. Ugy igazán eddig csupán a pénzügyi és vállalkozói körök nyilvánították ki tetszésüket a Matignon-palotában végrehajtott őrségváltással kapcsolatban. Nem csoda, hiszen Bérégovoy hat éven keresztül szigorú takarékossági és megszorító gazdasági politikát folytatott, ami elvezetett a frank stabilitásához. Kérdem azonban, hogy egy ilyen beállítottságú kabinetfőnök tud-e majd irányt váltani és képes lesz-e visszacsábítani a szocialistáktól elpártolt franciákat, akik épp a szociális területen várnak nagyobb lendületet. Nem lesz itt semmi változás, csöbörből vödörbe jutottunk - vélik az eseményeket, természetesen, egészen más szemszögből figyelő ellenzéki jobboldaliak, akik már szívesen látnák a mitterrandí „szocializmus" kimúlását. Lehet ebben némi igazság, hiszen a kabinet új névsorából megint csak arra kell következtetni, hogy lényeges változásokra nem lehet számítani Bérégovoy húsz minisztert mentett át a Cresson-kabinetből, a kormánynak csak hat új tagja van. Maradt Roland Dumas külügy-, Pierre Joxe védelmi és Jack Lang kulturális miniszter, aki még az oktatásügyi posztot is megkapta Paul Quiles - szintén régi csapattag - lett a belügyminiszter, Michel Sapin pedig a Bérégovoy vezette gazdasági tárca élére került. Mint városfejlesztési miniszter helyet kapott viszont a kormányban Bemard Tapie, a sikeres vállalkozó, akit bizonyára jól ismernek a focirajongók, ugyanis ô az Olympique Marseille klub elnöke. Most egy egészen más csapatba került, amelynek 11 hónap áll rendelkezésére arra, hogy bizonyítson a politika színterén. A franciaországi első lapértékelések szerint e rövid idő alatt a kormány csupán a legégetőbb problémákra összpontosíthat, ám aligha lesz módja rá, hogy új távlatokat nyisson. Pedig Franciaországnak - no, és különösképpen a vesztesnek ítélt szocialista pártnak - most erre lenne szüksége. URBÁN GABRIELLA K OLASZORSZAGBAN nómiájáért küzdő Ligának 7, az újfasiszta MSinek pedig 4 százalékot jósolnak. Kézenfekvő a következtetés, hogy a két legerősebb kormánypártot, a kereszténydemokratákat és a szocialistákat érhetik a legnagyobb veszteségek. Az elsőnek 26, a másodiknak 13 százalékra van esélye. A koalíció két másik tagjára, a liberálisokra és a szociáldemokratákra a megkérdezettek 2,6 illetve 1,8 százaléka szavazna. Érdekes lesz tehát a jövő héten az eredményeket összehasonlítani a jóslatokkal. Ha ugyanis bejön ez a papírforma, akkor a baloldalon történelmi erőátcsoportosulásnak lehetünk tanúi, mert eddig a szocialisták (PSI) még sosem előzték meg a kommunistákat. Ugyanakkor a kereszténydemokrácia (DC) a várható visszaesés ellenére a legerősebb parlamenti párt marad. Tehát a jövőben is a DC-PSI szövetség alkotja majd a koalíció gerincét. De ha a PSI-nek sikerül megvalósítania az előbb említett bravúrt, az egy másik hagyománynak is véget vethet. Eddig általában az volt a szokás, hogy a két legfontosabb közjogi méltóságot DC-politikus töltötte be. (Igaz, Cossiga államfő a közelmúltban megsértődött és otthagyta a kereszténydemokrata pártot.) Ebben az új helyzetben a szocialisták vezetőjének, Bettino Craxinak jó esélyei lehetnek arra, hogy elnyerje a kormányfői posztot Ez a közvélemény elvárásaival is találkozna A felmérések szerint ugyanis őt és Andreotti mostani kormányfőt látnák az emberek a legszívesebben a miniszterelnöki székben. MALINÁK ISTVÁN HOLNAP: VALASZTASOK OLASZORSZAGBAN O

laszországban holnap és holnapután tartják a parlamenti választásokat, a politikai pártok pedig fellélegezhetnek: végre mögöttük van az utóbbi negyvenöt év legnehezebb kampánya. Rómában ezt a szavazást sokan az 1948-as parlamenti választásokhoz hasonlítják, bár a tét azért nem akkora. Igaz, nem is kicsi. Mindenki biztosra veszi, hogy az új parlamentnek, az új kormánynak el kell majd kezdenie a politikai intézményrendszer korszerűsítését, mivel az már nem halogatható. Hónapok óta ez a téma foglalkoztatja a gyakorló politikusokat és a politikatudomány művelőit. Változtatást a belső és a nemzetközi helyzet változása együttesen kényszeríti ki. Például Cossiga államfő szerint az olasz politikai színpadot hozzá kell igazítani a nyugat-európai trendhez, a jelenlegi kormányzási forma idejétmúlt, hozzá kell látni a ,,második köztársaság" kiépítéséhez. Spadolini parlamenti elnök viszont úgy véli, Rómának nincs szüksége arra, hogy Párizstól vegye kölcsön az ilyen besorolást, az csak maradjon meg a franciáknak, az erös elnöki hatalommal együtt. Itáliának a háború óta ötven kormánya volt, évente egy vagy több kormányválsággal, és hagyomány a négy vagy ötpárti kormánykoalíció is. Mindig ez okozta a politikai élet megrázkódtatásait, a koalíció valamely tagja megzsarolhatta a többieket, kiugrással fenyegetőzve. Ezt a politikai színtér jelentős tagoltsága okozta, jelenleg is tíznél több párt képviselői ülnek a törvényhozásban. Ennek arányában oszlottak-oszlanak meg a mandátumok, s a kormányzáshoz szükséges abszolút többség csak sokpárti koalíció létrehozásával volt elérhető. A hatalom tortáját tehát sok szeletre kellett osztani, nem egy esetben elvtelen kompromisszumok árán. Mindezt egy dolog tette indokolttá a múltban: kizárni a hatalomból Nyugat-Európa legerősebb kommunista pártját, az OKP-t, amely még jó tíz évvel ezelőtt is megszeVÁLTOZÓ ERŐVISZONYOK rezte a szavazatok harminc százalékát. Tehát többször volt lehetőség arra, hogy egy kisebb létszámú, baloldali koalíció alakuljon, csakhogy a szocialisták (PSU) nem voltak hajlandók az OKP-val szövetkezni. Mindig a kereszténydemokraták (DC) alkották a koalició magvát, s hozzájuk társultak a polgári liberális pártok. A kilencvenes évek elejére még (elaprózottabb lett a politikai térkép. Az OKP szétesett, pontosabban átalakult Occhetto szocdem színezetű Baloldali Demokratikus Pártjává (PDS), a keményvonalas kommunisták pedig megalakították Kommunista Újjáalapitás nevű pártjukat. A választások előtti utolsó, szerdai felmérés szerint Occhetto PDS-e a voksok 10-12 százalékára számíthat, a régi kommunisták pedig nem kapnak többet 3-nál. Olaszországban is feljövőben vannak a környezetvédők és a szélsőségesek A zöldeknek 4,5, az Észak-ltália auto-