Új Szó, 1992. április (45. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-16 / 91. szám, csütörtök

KASTELYAVATÁS GALÁNTÁN Az esemény már csak azért is különösképpen Örvendetesnek tekinthető, • mert a kastély éppen hogy csak megmenekült a lebontástól. Évtizedeken keresztül gazdátlan lévén lassan, de biztosan pusztult... (4. oldal) FÜGGETLEN NAPILA P Csütörtök, 1992. április 16. Ára 2,80 korona XLV. évfolyam, 91. szám REFORM A DARÁZSFÉSZEKBEN A tanárok a túlóráikat féltik, a mesterek az állásukat, az iskola a diákjait és a jó hírét, a szülők a semmire sem jogosító képzést, én pedig az anyanyelvi oktatást. (5. oldal) KISORSOLTÁK A VÁLASZTÁSI SORSZÁMOKAT 15-ÖS: MKDM-EGYÜTTÉLÉS -MNP KOALÍCIÓ 40-ES: MAGYAR POLGÁRI PÁRT Prágában a Központi Választási Bizottság tegnapi ülésén kisorsolták a politikai pártok, mozgalmak és koalíciók sorszámait, amelyekkel a választásokon indulnak. Negyvenegy választási sorszámot osztottak ki, a 20-as szám betöltetlen maradt. A Központi Választási Bizottság jegyzőkönyvvezetőjének szavai szerint a sorsolás során technikai hiba is történt, mivel az Együttélés koalíciója különféle nevek alatt kétszer is megjelent a sorsolási urnában. A választásokban érdekelt magyar pártok és politikai mozgalmak közül a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom-Egyuttélés-Magyar Néppárt koalíció a 15-ös sorszámot kapta, ä Magyar Polgári Párt pedig 40-es számmal indul. DÖNTÖTT A SZÖVETSÉGI GYŰLÉS KÉTFORDULÓS LESZ AZ ELNÖKVÁLASZTÁS (Munkatársunktól) - Szerdán a Szövetségi Gyűlés kamaráinak 22. együttes ülése a köztársaságielnökválasztásra vonatkozó alkotmánytörvény-javaslathoz fűzött módosító indítványokról való szavazással folytatódott. A képviselők a kétfordulós elnökválasztás mellett döntöttek, a harmadik fordulónak - amely során a parlamenti ülésen jelen levő képviselők többségi szavazata is elegendő lenne a jelölt megválasztásához - a lehetőségét elutasították. Azt a javaslatot, hogy az elnök hat hónapig maradjon hivatalában, amíg az új elnök nem teszi le az esküt, a képviselők három hónapra csökkentették. Végül a két kamara nagy szótöbbséggel jóváhagyta az alkotmánymódosító javaslatot. Ezután került sor az egyházak és vallásfelekezetek tulajdoni kárpótlására vonatkozó törvényjavaslathoz fűzött módosító indítványok megvitatására. Már az utóbbiakról való szavazás jelezte, hogy a törvényjavaslat elfogadásának nincs nagy esélye. A felszólalók közül többen arra utaltak: az egyes módosító javaslatok jóváhagyása precedenst teremtene arra, hogy a vagyoni kárpótlás terén 1948. február 25-ét megelőző időszakra is vissza lehet menni. A törvényjavaslat a Népi Kamarában megkapta a szükséges számú szavazattöbbséget, a Nemzetek Kamarájában viszont nem. Ezért a parlament elnöksége javaslatot tesz arra, miként lehetne áthidalni a nézetkülönbséget, tehát az ülés folyamán még visszatérnek a törvényjavaslathoz. A következőkben a képviselők a föderációról szóló 1968. évi 143. számú alkotmánytörvény módosítására tett javaslat megvitatásával megkezdték az adórendszer megreformálását célzó törvényjavaslat-sorozat vitáját. E javaslatnak az elfogadása a feltétele annak, hogy a többi adótörvény-javaslatról is tárgyalhasson a parlament. A törvényjavaslat lényege: az adóügyek a nemzeti pénzügyminisztériumok hatáskörébe tartozzanak. Ugyanakkor a vámhivatalok és a vámigazgatás a Szövetségi Pénzügyminisztérium hatáskörében lenne, ezért szükséges, (Folytatás a 2. oldalon) BŐSI VÍZLÉPCSŐ POLITIKA KONTRA ÖKOLÓGIA - A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer befejezésének megoldása ma már egyértelműen politikai kérdés, s egyáltalán nincs összefüggésben a környezetvédelmi szempontokkal - állította Josef Vavroušek miniszter, a Szövetségi Környezetvédelmi Bizottság elnöke. Amint azt tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, a vízlépcsőrendszer várható környezeti hatásairól a közvéleménynek adagolt információk magyar részről jelentős mértékben tendenciózusak. - Erről a Magyar Televízió szombati Hőmérő című adásában is meggyőződtem, ahol a műsorvezető azokkal a magyarországi szakemberekkel szemben is nagyon arrogánsan viselkedett, akik a vízerőmű kérdésében a hivatalos magyar állásponttól eltérő nézeteket képviselnek - állapította meg Josef Vavroušek. A dunai vízlépcsőrendszer építéséről szóló szerződés magyar részről való felmondását rendkívül szerencsétlen lépésnek minősítette a miniszter. SZÉLKAKASOK CSIKORGÁSA KOMÁROMBAN NYILATKOZOTT AZ ÚJ SZÓNAK VÁCLAV KLAUS Noha másnap reggel a Szövetségi Gyűlésben az adótörvény-tervezetet kellett a képviselőknek megmagyaráznia, Václav Klaus Budapestről Prágába tartván útját a Polgári Demokrata Párt nagygyűlése kedvéért megszakította Komáromban. Amint ez általában történni szokott, logikailag tiszta mondanivalója és szuggesztív egyénisége itt is magával ragadta közönségét, és a komáromiak a másfél óra alatt többször is vastapssal reagáltak érvelésére. A nagygyűlés előtt lapunk néhány kérdésére válaszolt: • Miniszter úr, ön az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank kormányzói tanácsának üléséről érkezett. Hogyan értékeli ezt a tanácskozást, elsősorban Csehszlovákia szempontjából? - Budapesten évi közgyűlést tartottunk, melyen az összes résztvevő országot érintettük, de részletesebben egyikkel sem foglalkoztunk. A kérdés inkább úgy vetődik fel, hogy tulajdonképpen mi ennek az egy éve alakult banknak a feladata, mit tehet és egyáltalán, jól dolgozik-e? Ebben a tekintetben az ülésen inkább kétségek, mint dicséretek hangzottak el. A bank egyelőre keresi önmagát, és ez tükröződött az összes felszólalásból is. • Miközben ön Budapesten tartózkodott, itthon elhangzott néhány éles kritika a vagyonjegyes privatizációval kapcsolatban. Mire gondol, amikor valaki ezt az évszázad csalásának nevezi, illetve hogyan értékeli az egész ügy többhónapos késését? -Ami az első kör megkezdésének elhúzódását illeti, sajnos, bebizonyosodott, hogy az ágazati minisztériumok nem (Folytatás a 4. oldalon) VAGYONJEGYES PRIVATIZÁCIÓ EGYÜTT VAN A VAGYON A privatizációs tervek kiértékelésének lezárása még nem történt meg, de akkora vagyon készen áll már, amekkorára a vagyonjegyes privatizáció során szükség lehet - jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Ivan Mikloš, a szlovák kormány privatizációs minisztere. A privatizálásra több mint 92 milliárd 863 millió korona névértékben készítettek elö részvényeket, de hogy mennyi kerül a közös csehszlovák csomagba, az attól függ, hogy a cseh kormány hány privatizációs tervet tud jóváhagyni terven felül, a lezárás határidejéig. Ott ugyanis 2,29-szer akkora vagyont kell a közös privatizációs kalapba tenni, mint Szlovákiában mivel 2,29-szer annyi cseh állampolgár regisztráltatta magát mint amennyi szlovák. Mindenesetre a szlovákiai privatizációs tervek jóváha^ (Folytatás a 2. oldalon) ELETBE LEPTEK A SZANKCIÓK LÍBIA ELLEN HAZÁNK IS CSATLAKOZOTT A MEGTORLÓ INTÉZKEDÉSEKHEZ Mivel Líbia nem adta ki az Egyesült Államoknak vagy Nagy-Britanniának a légi terrorizmussal vádolt két ügynökét, közép-európai idő szerint tegnap reggel hat órakor életbe léptek a Tripoli ellen hozott ENSZszankciók. A BT az erről szóló határozatot még március végén fogadta el. A határozatok értelmében meg kell szakítani a légi összeköttetést és a katonai együttműködést Líbiával, s jelentős mértékben csökkenteni kellene az ENSZ-tagállamokban tevékenykedő líbiai diplomaták számát. A Biztonsági Tanács keddi ülésén újból megvitatta az egész ügyet, és nem fogadta el Líbia utolsó pillanatban előterjesztett javaslatát, amely szerint hajlandó lett volna a két terroristát Máltának kiadni. A BT-tagok többsége egyetértett azzal, hogy a szankciókat életbe kell léptetni. A BT hamarosan létrehozza a szankciók megtartására felügyelő bizottságot, amelynek élén Erdős André magyar ENSZ-nagykövet áll majd. Mint ismeretes, a hágai nemzetközi bíróság kedden nem adott helyt Líbia szankciók elleni tiltakozásának. Egy magas rangú líbiai diplo(Folytatás a 2. oldalon) Fogynak a hímes tojások (Prikler László felvétele) HOLNAPI SZÁMUNKBAN • Es hol van a Libaszombat? - Alföldi Anikó cikke • Jézus világi pere - Nagy Lajos református lelkész tanulmánya • Hisz Ön az élet utáni életben? - Különböző korú. nemű, íoglalkozasu emberek válaszolnak a szerkesztő kerdésére ÚJVIDÉKI LEVÉLFORRONGÓ BOSZNIA ÉS A KATONÁK MEG MENETELNEK Történt néhány hónappal ezelőtt, hogy bizonyos Murát Sabanovic muzulmán szélsőséges Visegrád központjában ledöntötte és összezúzta a horvát származású Nobel-díjas író, Ivo Andric szobrát. A közvélemény felhorkant ugyan, de aztán gyorsan meg is feledkezett az esetről, hiszen a katonaság részéről ekkor már egymást követték a nemzeti és kultu-. rális értékek elleni vandál merényletek, vagy merő cinikus heccből (templomok megrongálása), vagy zsarolási szándékkal (Dubrovnik óvárosának lövetése, most a boszniai muzulmánok számára szimbolikus értékű Bascsarsija, Szarajevó mecsetekkel tarkított, törökös hangulatú belvárosának aknatűz alá vétele). Ivo Andric egyébként a Híd a Drinán című regénye alapján 1961-ben érdemelte ki a Nobeldíjat. Ez a híd pillanatnyilag víz alatt áll, mert a már említett Murát Sabanovic, elfoglalván a vízi erőművet, először armak felrobbantásával fenyegetőzött, amennyiben a hadsereg nem szünteti be Visegrád és Foéa bombázását, majd szándékán némileg enyhítve „pusztán" a víztározó két kapuját nyitotta meg. A Drinán lezúduló óriási víztömeg máris hatalmas károkat okozott, a város lakossága pedig mindenét odahagyva menekül. Menekülnek persze mások is. , A muzulmánok és a horvátok a tenger, tehát Dalmácia irányába, a szerbek Szerbiába. Több tízezren. Csak az elmúlt két-három nap alatt a Vajdaságba mintegy háromezren. (Zárójelben jegyezzük meg, a háború kezdete óta az ország más vidékeiről a Vajdaságba érkező menekültek száma ezzel elérte a 70 ezret.) Menekülnek, mert Bosznia-Hercegovina, az egykori Jugoszlávia központi fekvésű és stratégiai jelentőségű köztársasága lángokban áll. Szabadcsapatok, félkatonai alakulatok véres összetűzésének hadszíntere, s ezen a hadszíntéren a jugoszláv néphadsereg - amely most már sem jugoszláv, sem néphadsereg - szerepvállalása egyértelműbb, mint valaha. Egy haldokló ország utolsó rángatózása. Közben a katonaság még menetel. Kicsit olyan ez, mint Hrabal Legenda Sztálinról című elbeszélésében az a fekvő, halálos haslövést kapott német katona, akinek lábai - mint valami távoli, rögeszmésen beidegződött parancsra - egyre csak tovább menetelnek. Bizonyára még a tájékozottabb olvasó is joggal kérdezi, a hadsereg a szlovéniai sikertelen hadjárat és a továbbra is nyitott horvát front után miért bocsátkozik bele egy igencsak bizonytalan kimenetelű boszniai hadműveletbe, annál is inkább, mert a hadsereg - Bosznia-Hercegovina nemzetközi elismerése nyomán - egy idegen állam talaján találta magát, immár tagadhatatlanul agresszori szerepkörben. A válasz: mert nincs más választása. Az országot (Jugoszláviát) vesztett hadsereg nem egészen fele Boszniában állomásozik, másrészt itt vannak a széthullott Jugoszlávia legfontosabb fegyverés hadianyaggyártó telepei. A jugoszláv hadsereg tehát egyszerűen a létéért küzd, már szinte önállóan, a valóság groteszk irracionalitásában. Azt ugyanis már senki sem tartja komoly érvnek, hogy a Bosznia-Hercegovinában élő szerbséget védenék a genocídiumtól. Az .események ugyanis azt bizonyították, hogy Bosznia vezetésének "próbálkozásai korántsem egy olyan iszlám köztársaság létrehozására irányultak, amely kizárólag a muzulmánok országa lenne. Ellenkezőleg: Izetbegovicék a három nép egyensúlyi helyzetéből kívántak szilárd alapot építeni. Mint közismert, Bosznia és Hercegovina lakosságának közel felét a muzul(Folytatás a 3. oldalon)