Új Szó, 1992. március (45. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-04 / 54. szám, szerda

1992. március 4. AZ UJ TÖRVÉNY NEM ZÁRJA KI A TERHESSÉG MEGSZÜNTETÉSÉT (Folytatás az 1. oldalról) időszakra is kiterjeszti. Indokolt esetekben azonban nem zárja ki a terhesség megszüntetését sem. Az indok egészségügyi, vagy szociális lehet, esetleg olyan eset, amikor a nem kívánt terhesség előzménye nemi erőszak volt. Ilyen esetekben egy szakmai bizottság dönt a terhességmegszüntetés jogosságáról, amelyet azonban nem szabad azonosítani a régebbi és sokszor nem kompetens AB-bizottságokkal. Ezekben az esetekben azonban az egészségügyi dolgozók nem kötelezhetők - ha nem akarják - a műtétet elvégezni. Más eset az, amikor a terhesség megszüntetése esetleg az anya életének megmentését jelenti, ilyenkor természetesen a közbelépés indokolt, és minden egészségügyi dolgozó köteles segédkezni. Ami a kormányülés további pontjait illeti, a kormány - egyes SZNT-képviselókkel szemben - nem lát okot Ivan Mikloš privatizációs miniszter leváltására, elfogadhatatlannak tartja viszont az ülésen megjelent szövetségi közlekedési miniszter javaslatait a vasutak átszervezésére, mert azok egy központra bíznák az irányítást, akár a kormányra, akár valamilyen vállalatra, a szlovák kormány viszont a vasutat a köztársaságok szintjére „decentralizálná". A tranzit gázvezeték, a kőolajvezeték és a villamosvezeték-hálózatról szóló vitában a miniszterek megegyeztek abban, hogy a Transpetrol vállalat alapításáról szóló törvényt úgy kell módosítani, hogy ne legyen kétségbevonható létrehozásának alkotmányos volta; és a törvénybe, amely a Transgaz vállalat megalapításáról szól, bele kell venni azt is, hogy székhelye Pozsony legyen, ahogy abban eredetileg a két kormány megegyezett. Jóváhagyta a kormány - igaz megjegyzésekkel - az építkezési takarékosságról szóló törvényjavaslatot is. Ennek szellemében a lakosok kezdeményezöen léphetnének tel a lakásviszonyok minőségi javításában, és az állam azzal támogatná ezt a kezdeményezést, hogy kis, maximum háromszázalékos kamatra építkezési kölcsönöket adna a költségvetésből. Emellett különleges állami prémiumokkal támogatná a lakásépítőket. (szénási) JOZEF BELCÁK MAGYARORSZÁGON Tegnap munkalátogatásra a Magyar Köztársaságba utazott Jozef Belcák. a Szlovák Köztársaság gazdasági minisztere. Látogatásának célja, hogy megtárgyalja az Európai Közösséghez való csatlakozással összefüggő folyamat elemeit, továbbá hogy tisztázzák a két ország részvételét a Független Államok Közösségének nyújtandó segítségben, illetve előkészítsék a magyar-lengyel-csehszlovák szabadkereskedelmi megállapodást. „VÁCLAV HAVEL SZEMÉLYI HATALOMRA TÖR" Ján Veselovský, a Szlovákok Nemzeti Egységpártjának elnöke ismét támadta Václav Havel köztársasági elnököt. Ezúttal azzal vádolta meg, hogy személyi hatalomra tör. Kijelentette: „Nem erős Cseh Köztársaságot vagy Szlovák Köztársaságot akar, nem is erős szövetségi parlamentet, mert a Prágai Vár megerősítésén fáradozik. Nagyon gyorsan szemétkosárba dobná Čarnogurský szerződéstervezetét, és Mečiar elképzeléseit az erős köztársaságokról. Szlovákiában kormányzók uralkodnának - Kusý kormányzó úr Pozsonyban és az alkormányzó Kassán. VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1992. MÁRCIUS 4-TŐL Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre, koronában DEVIZA VALUTA Angol font 51,19 51,99 Francia frank 5,23 5,31 Német márka 17,77 18,05 Olasz líra (1000) 23,69 24,06 Osztrák schilling 2,53 2,56 Svájci frank 19,56 19,90 USA-dollár 29,40 29,81 ÚJ SZÓ ^^ KELET-EURÓPAI KULTÚRBÖRZE BÉKÉSCSABÁN (Munkatársunktól) - Március 12-e és 15-e között Békéscsabán rendhagyó nemzetközi kulturális eseményre kerül sor. Hagyományteremtő szándékkal ekkor rendezik meg az I. Kelet-európai Kultúrbörzét ORIENS '92 címmel. A rendezvényről tájékoztatta tegnap az újságírókat a prágai Magyar Kulturális Központban Pap János, Békéscsaba polgármestere és Fodor József, a szervező bizottság tagja. HIREK-VELEMENYEK Az I. Kelet-európai Kultúrbörze célja az egypártrendszer uralma alól felszabadult nemzetek kulturális értékeinek bemutatása, egymás mellé állítása, valamint az alkotó művészek találkozásához és eszmecseréjéhez szükséges feltételek megteremtése. Magyar, lengyel, cseh, szlovák, horvát, szlovén, macedón, bolgár, román, orosz, ukrán, görög, valamint a balti országok alkotói képviselik Békéscsabán a megváltozott Kelet-Európa szellemiségét. Az ORIENS '92 célja nem a versengés, nem annak szemléltetése, ki a legjobb, a legtehetségesebb, hanem a nemzeteinket összekötő értékek keresése - hangoztatták a sajtóértekezleten. A résztvevő nemzetek ezen a rendezvényen tíz művészeti ágban mutatkoznak be. A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságból az I. Kelet-európai Kultúrbörzén a prágai Divadlo na Zábradlí a Kísértés című, a kassai Thália Színház pedig az Audiencia és a Verniszázs című Havel művel vesz részt. Ott lesz továbbá a prágai Stivin kvartett, a kassai Železiar, illetve a pozsonyi Szőttes néptáncegyüttes is. Az eseménysorozat megnyitóján, március 12-én Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke mond köszöntőt, s ugyancsak ő nyitja meg a Politikai dokumentumok anno 88-91 Kelet-Európa című fotókiállítást. A színházi, film- és zeneművészeti rendezvényeken kívül néptáncmüsorok, ünnepi megemlékezések, gyermekprogramok és konferenciák is szerepelnek a négynapos kultúrbörze programján. A Friedrich Ebért Alapítvány és a Békéscsabai Ifjúsági Ház közös rendezésű kolokviumán azt vitatják meg, milyen szerepet töltött be a kultúra a kelet-európai változásokban. Negyven fiatal művész részvételével megrendezik az I. Keleteurópai Alkotóműhelyt, majd a város 2000 négyzetméter alapterületű szerelőcsarnokában állítják ki hulladékokból, autóroncsokból, kiégett tévékészülékekből készült avantgard alkotásaikat. SOMOGYI MÁTYÁS A POKOL ELSZABADULT, A MUNKA ALLT (Folytatás az 1. oldalról) tán módosításokkal jóváhagyták a nyugdijak idei emeléséről szóló törvénytervezetet, melynek értelmében az 1992. januárja előtt és az 1992-ben megítélt nyugdijak a megítélés évétől és a nyugdíj milyenségétől függően stabil összeggel, a nyugdijak emeléséről szóló 46/1991-es számú törvény 9. és 10. paragrafusába foglaltak alapján lesznek emelve. Az 1975 decemberéig megítélt öregségi, rokkantsági és a szolgálati évekért járó nyugdíjakat 290, az 1976 és 1979 között megítélteket 240, az 1980 és 1982 között megítélteket 200, az 1983 és 1985 között megítélteket 170, az 1986 és 1988 szeptembere között megítélteket 70, az 1990-ben megítélteket 50, az 1991-ben megítélteket pedig 30 koronával fogják emelni. Az 1992 januárja és decembere között megítélt öregségi, rokkantsági és a szolgálati évekért járó nyugdíjakat 290, az özvegyi nyugdíjakat 174, a részleges rokkantsági és árvasági nyugdijakat teljes árvaság esetén 145, félárvaság esetén pedig 87 koronával fogják emelni. Az 1992 januárja előtt megítélt özvegyi nyugdíjak azon ősszeg 60 százalékával emelkednek majd, mellyel azt a nyugdíjat emelnék, melynek alapján az özvegyi nyugdíjat megítélték. Áz ugyanebben az időszakban megítélt részleges rokkantsági nyugdíjakat azon összeg 50 százalékával emelik, mellyel a megítélés évében megítélt rokkantsági nyugdíjakat emelnék. A félárvák és a teljes árvák nyugdiját azon összeg 30, illetve 50 százalékával emelik, amellyel azt a nyugdijat emelnék melynek alapján az árvasági nyugdijat megítélték. Az alkotmánytörvény-módosítási javaslatról folytatott, személyeskedésben és kölcsönös pártközi vádaskodásban ismét csak bővelkedő vita után a törvényjavaslat egyeztető bízottság által „finomított" változatát a Nemzetek Kamarája szlovák képviselőinek obstrukcíója miatt tegnap sem hagyta (hagyhatta) jóvá a parlament, amit az érintett képviselők tapssal nyugtáztak KLUKA JÓZSEF IZETBEGOVIC: BOSZNIA-HERCEGOVINA FÜGGETLEN KÖZTÁRSASÁG A KÉKSISAKOSOK ÁTHALADHATNAK MAGYARORSZÁGON Bosznia-Hercegovina tövárosában, Szarajevóban tegnap reggelre az élet visszatért a normális kerékvágásba, a militáns szerbek eltávolították a városközpontban felállított barikádokat. A városi tömegközlekedés ismét működött, az emberek munkába mentek és az iskolákban is megkezdődött a tanítás. A tej- és kenyérboltokban már reggel is volt friss áru. A Reuter helyszíni tudósítóia azonban megjegyezte, mindezek ellenére a külső városnegyedek felől még lehetett szórványos lövöldözést hallani, s a peremvidékeken még maradt néhány barikád. A helyzet viszonylagos normalizálására a bosznia-hercegovinai államelnökségben hétfőn este született megállapodás nyomán kerülhetett sor. Ezen a tanácskozáson mind a három nemzet, tehát a muzulmánok, a szerbek és a horvátok vezetői jelen voltak. Egyetértettek abban, hogy az útakadályokat el kell távolítani. E döntésről még az éjszaka folyamán rendkívüli adásokban számolt be a rádió és a televízió is. A részvevők a barikádok eltávolításáért cserébe ígéretet tettek a szerb válságstáb egyes követeléseinek a teljesítésére. Eszerint először válságstáb fejezi be tevékenységét, s ezt követően átszervezik a köztársasági belügyminisztériumot, a szarajevói rádiót és a televíziót. A szerbek ugyanis azt rótták fel, hogy nincsenek megfelelő arányban képviselve a tömegtájékoztató eszközökben, s ezért nincs módjuk arra, hogy ismertessék nézeteiket. A belügyminisztériumot illetően is személyi kifogásaik voltak. Szarajevóban mint ismeretes, a hétvégi népszavazás és az ezzel kapcsolatba hozható két merénylet szabadította el az KITELEPÍTÉSRŐL, MEZŐGAZDASÁGRÓL PETER WEISS VÉDELMÉBE VETTE A KASSAI KORMÁNYPROGRAMOT (Munkatársunktól) - A jobboldali pártok erősödő kritikája ellenére sincs okunk megváltoztatni racionális politikánk alapelveit - mondta a Demokratikus Baloldal Pártja tegnapi pozsonyi sajtótájékoztatóján Peter Weiss pártelnök A politikai racionalizmus megnyilvánulásainak nevezte azokat a nyugati véleményeket legutóbb Brzezinski nyilatkozatát -, amelyek szerint a jobboldali monopoljellegü gazdasági átalakítás komoly gondokkal kúzd, s kiszámíthatatlan belpolitikai helyzetet teremthet. A nemzeti demagógián, a populizmuson, az erőszakon alapuló politikai erők térhódításának reális veszélyét hozhatja létre. A Rákóczi Szövetség hétvégi nyilatkozata kapcsán Weiss védelmébe vette a kassai kormányprogramot, mondván: nem a kollektív bűnösség elvét alkalmazta, hisz a rendelet nem minden magyart sújtott. - A magyarok kitelepítése Magyarországra pedig a reciprocitás alapján történt, s vagyonitag már akkor kárpótolták őket. Magukkal vihették vagyonukat Magyarországra sok esetben vagonok vitték a kitelepítettek ingóságait, ami a Szlovákiába tartó szerelvényekre nem volt jellemző - mondta a DBP elnöke. Varjú János, a párt SZNT-képviselöje és Pavol Koncoš, a DBP mezőgazdasági szakértője a kormány agrárpolitikáját elemezte. Hangsúlyozták, hogy a csehszlovákiai mezőgazdaságot a teljes szétesés fenyegeti. A kormánykoalíciónak olyan legiszlativ feltételeket sikerült létrehoznia, amelyek a mezőgazdasági nagyüzemi termelés egyértelmű felbomlasztásához vezetnek. A mezőgazdaság leépítésének politikai színezete vitathatatlan. Egyedül a józan paraszti bölfcsesség vethet gátat ennek a folyamatnak. Elmondták továbbá, hogy a DBP mezőgazdasági politikájának a gazdasági fellendülésen kívül célja a lakosságnak a mai követelményeknek megtelelő, hozzáférhető áron történő élelmiszerellátása. Ezt mindenekelőtt hazai termelőkkel, saját forrásokból lehet és kell megoldani. A mezőgazdasági termelés fellendülésének legfontosabb feltételét a föld tulajdonosai és használói közti kölcsönös viszony rendezésében, s a különböző tulajdonformák egyenlő esélyeinek garantálásában látják, -zsárCsehországban - baloldali választási koalíció (Munkatársunktól) - A cseh- és morvaországi Demokratikus Baloldal Mozgalmának képviselői tegnap Pozsonyban sajtóértekezleten tájékoztatták az újságírókat. Lotar Indruch elnök és Vítézslav Čech alelnök elmondták, hogy mozgalmuk kezdeményezésére létrehozták a Baloldali Választási Egyesülést, melynek keretében mozgalmuk Cseh- és Morvaország Kommunista Pártjával és további baloldali pártokkal indul a választásokon. A koalíció a csehországi erős jobboldali törekvések ellensúlyozására alakult. (M. L.) NEMZETISÉGI SAJTÓ A 25 MILLIÓ - KEVÉS Napok óta vita tárgya az a 140 millió korona, melyet a Szlovák Nemzeti Tanács szavazott meg a nemzetiségi kultúrák, ezeken belül a sajtó támogatására. Egyfajta huzavona is kialakult, hogyan elosztani az első pillantásra tekintélyesnek látszó összeget. Hogy mi jelen pillanatban a helyzet ebben a korántsem mellékes kérdésben, megkértük Szigeti Lászlót, a szlovák kulturális miniszter nemzetiségi és etnikai sajtóval foglalkozó tanácsadó testületének választott elnökét, tájékoztasson a 140 millió korona elosztásáról, és mindenekelőtt arról, hogy ebből az ősszegből mennyi jut a nemzetiségi sajtóra, a magyar lapokra - A kulturális miniszter február 25-én tíz tagú tanácsadó testületet nevezett ki, melynek összetételét megvitatta a kormány nemzetiségi tanácsa is. Jómagam nem számoltam azzal, hogy a tagok engem választanak majd meg a testület elnökévé. Szeretném mindjárt hangsúlyozni, hogy ennek a szervnek nem áll módjában elosztani a 140 millió koronát, csupán a sajtóra eső résszel kapcsolatban tehet ajánlásokat. A sajtó támogatására 25 millió koronát határozott meg a kulturális minisztérium, a 140 millióból. Amikor ezt Milan Černák úr, a tömegkommunikációs eszközöket felügyelő osztály igazgatója közölte, azzal kezdtem hozzászólásomat, hogy köszönöm a miniszter úr bizalmát, de a kinevezésemet nem fogadom el. Az érintett lapok ugyanis összesen mintegy 70 millió koronáról szóló kérvényt nyújtottak be Ekkor azonban mégis - konszenzusra törekedve - kértük Lacza Tihamérral, a Hét főszerkesztőjével, a bizottság tagjával, hogy a minisztérium terjessze elő, miként kívánja elosztani a 140 milliót a meghatározott célokra. Negyed órán belül a minisztérium gazdasági osztálya rendelkezésünkre bocsátotta a listát. Személy szerint nem kételkedem a miniszter úr és helyettesei törvénytiszteletében, az elosztás inkább a gépezet müve, semmint az övék. - Végül is milyen tételek szerepeltek a listán? - íme az elosztás, amely remélem, csupán tervezet. A kulturális szövetségek számára 36 millió, a sajtóra 25 millió, a könyvkiadásra 9 millió, a költségvetési intézményeknek 50 millió, a külföldön élő szlovákok számára 20 millió. Hadd ne érzékeltessem azt a hangulatot, amely ott akkor kialakult. Nekünk viszont cselekednünk kellett, általános megegyezés alapján, mert néhány lap már olyan helyzetben van, hogy január elsejétől hitelből élnek, illetve jelennek meg. Már megválasztott elnökként javasoltam, hogy ne fogadjuk el a 25 milliót, alakítsunk csoportokat, romák, ukránok, ruszinok és magyarok, és ki-ki határozza meg azt a minimumot, amely a legfontosabb lapok fenntartására szükséges. Valamennyi jelenlévő fél egyetértett abban, illetve úgy törekedett konszenzusra, hogy belátta: a 140 millióból valóban nem kaphat 70 milliót a sajtó. - Amikor összeadtátok az úgymond minimumokat, milyen összeg jött ki? - A két magyar napilap nélkül: 35 398 839 korona A Szabad Újság és az Új Szó miért maradt ki az elosztásból? - Csak egyelőre maradtak ki. A jelenlévő felek megegyeztek abban, hogy a 25 millió koronát végül is útjára bocsátjuk, azzal a feltétellel, hogy a miniszter úr a 140 millióból, átcsoportosítással, megszerzi a hiányzó 10,4 millió koronát, plusz azt az összeget, amelyet a két magyar napilap számára javaslunk, azután, hogy kézhez kaptuk a gazdasági helyzetükről készült konkrétabb, alaposabb jelentést. Ha elfogadjuk azt, hogy az Új Szónak, amely 7 milliót kért, és a Szabad Újságnak amely 11 200 000-ret kért, adjuk a magyar sajtóra eső részt, akkor természetesen a többi lapunknak egy fillér sem jutott volna. így összesen 16 330 000 jutott a 25 millióból. - Van-e esély az átcsoportosításra? Kérdezem ezt azért, mert a nemzetiségi kulturális szervezetek, intézmények is hasonló helyzetben vannak, mint a sajtó, és bizonyára nem kis összegeket igényelnek ök is a csomagból. - Esélyt látok, de mi, mint tanácsadó testület, legfeljebb befolyásolni tudjuk az átcsoportosítást, azzal, hogy megkérjük erre a minisztert. Szeretném azonban hangsúlyozni, elsősorban a parlament feladata, sőt kötelessége: felügyelni, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács törvényét miként tartja be a kormányzat. - Köszönöm a tájékoztatást. Tekintettel arra, hogy sok részletkérdésre még nem térhettünk ki (lásd például az MKDM és az Együttélés képviselői klubjának nyilatkozatát a 4. oldalon), most elsősorban terjedelmi okok miatt, megkérlek, a következő napokban folytassuk ezt a beszélgetést, bizonyára több és más konkrét adatokról is beszámolhatsz majd, melyek időközben talán változnak is. - Sőt magam kértem volna ezt a lehetőséget, mert - félreértéseket elkerülendő - mindenről pontosan szeretném tájékoztatni a közvéleményt. (bodnár) indulatokat. Az államelnökség hétfői üléséről azt lehetne mondani, hogy csak pillanatnyilag csillapította le a kedélyeket. Bosznia-Hercegovina jövőjéről azonban folytatódnak a tárgyalások. Nyilvánvaló, hogy a kormány nem hajlandó leállítani a függetlenség irányába tett lépéseket. Alija Izetbegovic boszniai elnök hétfőn este elitélte az erőszak minden formáját, válaszolt a szerb követelésekre, elsősorban azt hangsúlyozva, hogy a népszavazás egyáltalán nem jelentett döntést Bosznia-Hercegovina belső elrendezéséről. Ez ügyben azokon a megbeszéléseken kell dűlőre jutni, amely az Európai Közösség védnöksége alatt folynak. Radovan Karadzsics, az itteni Szerb Demokrata Párt elnöke azt mondotta, az erőszakért Izetbegovic és az európai államok egyaránt felelősek, mert támogatják Jugoszlávia szétesését. Újfent azzal fenyegetőzött, hogy az itteni szerbek kikiáltják saját, Jugoszláviához kötődő köztársaságukat, ha követeléseiknek nem tesznek eleget. A tegnap késő délután érkezett jelentések szerint Alija Izetbegovics elnök kikiáltotta Bosznia-Hercegovina függetlenségét Jugoszláviától. A Reuter hírügynökség szerint kijelentette: a függetlenségről a vasárnapi népszavazás döntött, amelyben a köztársaság lakosságának túlnyomó többsége az önállóságra voksolt, xxx A budapesti parlament tegnap jóváhagyta, hogy Magyarország területén áthaladjanak az ENSZ békeerői, amelyek Jugoszláviába küldéséről február 21-én döntött a Biztonsági Tanács. Eddig hivatalosan csak Franciaország kért átutazási engedélyt 900 fős békekontingense számára.