Új Szó, 1991. április (44. évfolyam, 77-101. szám)

1991-04-08 / 82. szám, hétfő

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK ÚJ szól 1991. ÁPRILIS 8. A KOSSUTH UTCÁT MIÉRT? Előállt az a furcsa helyzet, hogy pem is tudom igazán, hol lakom. Érős a gyanúm, hogy a Mamateyová utcában, de az is lehet, hogy a Furdekován, sőt nincs kizárva, hogy a Gettingován. Különben tíz éve ugyanott, s most sem lakást változtattam, hanem csak lakcímet. A Pozsony-Ligetfaluban található Zetkin Kláráról elnevezett utca kapott most szárászonként három, más-más nevet. Kétségeim abból adódnak, nem tudom, á postától innen, vagy azon túl lakom, tehát melyik új utcanév lesz a címem. A minap hozta nyilvánosságra Pozsony város polgármesteri hivatala, a magisztrátus azt a listát, amely szerint a város mintegy kilencven utcáját keresztelik át. A régi pozsonyiak megelégedésére a belváros visszakapja egykori hagyományos neveit, újra Fő tér (Hlavné námestie) az Április 4-e tér, a városháza és a Ferencesek temploma előtt, ahol valamikor jószágpiac és vesztőhely is állt. A Kő tér is visszakapta nevét, nem is volt oly régen, hogy Kijev tér lett belőle, itt találhatták meg a külés belföldi turisták a Prior áruházat. És megint van Kecskekapu utca, Ventúr utca, Lőrinckapu utca. A híres-neves Jakab városbíró, akinek portréját a legenda szerint az ördög a farkával festette a városháza falára mert hamisan esküdött, visszakapta azt a szép századfordulós bérpalotákkal szegélyezett teret, amelyet az utóbbi negyvenvalahány évben Lenin térként ismerhettünk. A régi belvárosi utcanevek viszszaállítása magától kínálkozott tehát, a folyamat természetes velejárója egy egészségesedő történelmi köztudatnak. Nem ilyen egyszerű a helyzet azonban azzal a közel hetven utcával, amely Ligetfalun kap - reméljük hamarosan - új utcatáblát. Ez a százharmincezres lélekszámával Szlovákia harmadik legnagyobb városának mondható Ligetfalu városrész eddig sem arról volt nevezetes, hogy könnyű benne tájékozódni. Kaotikus helyzet állhat elő, hiszen - noha a főváros már megrendelte (és maga finanszírozta: hetvenezer koronával) az utcanévtáblákat - egyelőre csak a Pozsonyi Közlekedési Vállalat vette komolyan az április elsejétől érvényre lépett változásokat. Valamennyi autóbuszmenetrendet újranyomatta, most már az újonnan elnevezett utcákat föltüntetve. Megállóhelyein is kirakta az új táblákat; ellenőrizhető például, hogy a Syneková utcai megálló heve: Šusteková. Voltaképpen előre várható dolog következett be. A hatalmas ligetfalui lakótelep utcáinak hatvan százalékát a hazai és a nemzetközi munkásmozgalom fontosabb személyiségeiről nevezték el. A lakosság jó része nem is sejtette kik rejtőznek e nevek mögött, de meg kell hagyni: ugyanilyen jó része nem fogja tudni, kiket is takarnak az új elnevezések. Clara Zetkint, Maurice Thorezt, Pat-, rice Lumumbát, Marie Majerovát ugyan megtalálhatta a lexikonokban, annál nehezebb lesz kideríteni, ki is volt Ignác Gessay, Matúš Jankola vagy Ján Lach, hiszen ezen amerikai emigrációba kényszerült szlovák értelmiségiek működésének földolgozása folyamatban van csupán. Megér egy jegyzetet utánanézni ezeknek a személyiségeknek, vagy eltűnődni azon, miért nézzük tétlenül például, hogy a Kossuthról elnevezett főutat Pannon útra kereszteljék át... A fővárosi magisztrátus tájékoztatása szerint a lakosság számára talán váratlannak és hirtelennek tűnő változást az kényszerítette ki, hogy még az előző polgármesteri hivatal képviselőinek döntését kellett végrehajtani. Az utcanévtáblákat kivéve minden égyéb ezzel járó kiadás a helyi szerveket terheli. A lakosságot fölkérik iktattassa be irataiba a változásokat. A magisztrátus az ellenőrzések során kénytelen volt megállapítani: az új táblák - elenyésző kivételtől eltekintve - nincsenek a helyükön, jóllehet a hivatal idejében rendelkezésre bocsátotta őket. Viszonylag gyorsan dolgozik a Kartográfiai Vállalat, Pozsony város új térképe elkészült, külön jegyzék tünteti föl a régi-új utcaneveket, német és magyar kiegészítéssel már nyomdába is került, úgyhogy a jövő hónap folyamán, de legkésőbb a negyedév végére hozzáférhető lesz. A térképészek munkáját történetesen pont ugyanaz lassította, ami miatt jómagam sem vagyok biztos a lakcímemben, eltartott, míg kinyomozzák, a Zetkin utca melyik szakasza lesz Mamateyová, melyik Furdeková és melyik Gettingová. Mindenesetre megnyugtató: ők már tudják. (bit) NEM A TÉVÉPROGRAM DRÁGUL... Nem veszi magára a tévénézők kritikáját, az előfizetés díjának száz százalékos emelését illetően, a Szlovák Televízió. Az április elsejétől érvényes előfizetés újonnan meghatározott díja nem a televízió, hanem a posta, vagyis a távközlés „ügye". Ahogy azt pénteken este, az SZ1 műsorközlője bejelentette: az előfizetés díját nem a programért, hanem magáért a műsor vételéért fizeti a néző. Ugyanakkor leszögezte azt is, hogy magának a televíziónak semmi haszna nincs a tarifa emeléséből. A Szövetségi Távközlési Minisztérium kérésére a következőket tette közzé a Csehszlovák Televízió. A tévékészülékek használatáért fizetett havi díjat a posta a televízió részére könyveli el, s ezért a tevékenységéért a tévé minden esetben 1,21 koronát ír a posta számlájára - a maradék összeggel pedig a televízió rendelkezik. Az előfizetés díjának emelésétől tehát nem zárkózhat el a Csehszlovák Televízó, hiszen már a múlt év végén kérte a cseh és a szlovák pénzügyminisztereket, hogy növeljék az előfizetés tarifáját. 1969-től, amikor az előfizetés díját 25 koronában állapították meg, a sugárzás ideje évente 10 ezer órával növekedett, a televízió két csatornán sugározza műsorait. REFLEX VALLÁSERKÖLCSI ALAPOKRA (Munkatársunktól) Szombaton Dunaszerdahelyen rendezték meg a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség idei közgyűlését. Az eddigi munka értékelését követően a küldöttek megvitatták és jóváhagyták a szövetség új alapszabályát. A dokumentum kimondja, hogy a szövetség a cserkészet hagyományainak megfelelően valláserkölcsi alapokra építi tevékenységét. Tisztújításra is sor került: az elnök Ajpek Gabriella lett. A héttagú intézőbizottság ügyvezető elnökévé Hodossy Gyulát választották. Megható és érdekes színfoltja volt a tanácskozásnak az öregcserkészek jelenléte. ők az évtizedekig tartó kényszerű elhallgattatás ellenére sem törtek meg, s az elmúlt hónapokban oroszlánrészt vállaltak a világszerte nagy hagyományokkal rendelkező mozgalom szlovákiai újraélesztésében. -tlCHILEI SZŐLŐ Most, a hét végén, alig 36 óra alatt három emlékezetes mezőgazdasági élményben völt részem. Csütörtök este a televízióban végignézhettem egy szövetségi kerekasztalvitát a földtörvény parlamenti hercehurcájáról, majd szombaton reggel a somorjai piacon találkoztam szűkebb pátriám egyik szövetkezetének rosszkedvű elnökével, és félórával később ugyanott chilei szőlőt láttam az egyik kofa asztalán. Látszólag három egymástól teljesen független jelenség, amely meglehetősen nehezen helyezhető el egy fűzérben. No de lássuk, mi mindent juttatott eszembe a három élmény. A kerekasztalvita résztvevői között volt egy miniszter a szövetségi kormányból. Ott volt a cseh mezőgazdasági miniszter, és ott a földtörvény-javaslat egyik változatának a szerzője. A köznépet egy író képviselte, aki „parasztnak" titulálta magát, de a mezőgazdasági párt elnöke is hallatta szavát. A csallóközi szövetkezeti elnök rosszkedvének ezernyi máson kívül az volt a legeslegfőbb oka, hogy istállójukban hónapok óta ott áll eladatlanul több mint 100 hízóbika. Eladatlanul? Egyre inkább úgy tűnik, hogy eladhatatlanul. A chilei szőlő... Hát igen! Mosolygó volt, és takaros háncsdobozokban kellette magát kilónként 95-ért. Meglátni és megszeretni egy pillanat műve volt. És látványa azonmód meglódította a fantáziámat. Vajon hogyan került el a Csallóköz síkjára az Andok valamelyik napsütötte lejtőjéről? Hajón? Vagy külön repülőgépen hozták el hozzánk a világméretű mezőgazdasági áruversenynek e pompás szereplőjét? Úgy ám! A nemzetközi verseny... A mezőgazdaságban is. Ahogy azt Dlouhý miniszter úr a televízióban péntek este hangsúlyozta. Nem sokat mondott, de azt kijelentette, hogy ő személy szerint nem ért a mezőgazdasághoz. Csak úgy általánosan, országos közgazdászként. De azért megvan róla a véleménye. Kijelentése egy kommunista apparatcsiknak is becsületére vált volna. Ők így szokták volt mondani: ugyan nem értek hozzá, elvtársak, de úgy látom, nekem van igazam. A mezőgazdaságnak is be kell kapcsolódnia a nemzetközi versenybe! Ez volt a legfontosabb, amit Dlouhý úr mondott a tévében. És a résztvevők szétszéledtek. Nem tudom, hány mezőgazdaságban érdekelt csallóközi ember látta a műsort, és csak találgatni tudom, hogy mi jutott az eszébe a szövetkezeti vezetők többségének, amikor arról beszélt a miniszter hogy agrárszektorunknak kopogtatnia kellene a nemzetközi versenyaréna kapuján. Valóban, kopogtatnia kéne! De a mai helyzetben? Amikor a mezőgazdasági vállalatok zöme már féltérdre kényszerült, és jelentős számú gazdaság már a földön hever? Amikor sok szövetkezetben már csak kétes megalapozottságú hitelfelvételekkel képesek a korábbi hiteleket törleszteni és a munkabért kifizetni? Amikor a kutyának sem kell a kiváló minőségű vágómarha, a tej és a többi termék? Ugyanakkor a Közös Piac tagországai alig várják, hogy versenybe léphessenek velünk. Számos kiindulópontja van a földtörvény-tervezetnek. Kétségtelen, hogy mindegyik nagyon fontos, és valamennyi eddig hangsúlyozott kiindulópont közül a föld tulajdonba adása, illetve tulajdonba visszaszármaztatása a legfontosabb. De ugyanilyen fontosnak kellene tekinteni azt is, hogy a földtörvény nyomán olyan viszonyok alakuljanak ki, amelyek között már eleve megteremtődik az agrárszektor versenyképessé válásának a feltétele. Minimális követelménynek kellene tekinteni, hogy a tulajdonátalakítás hatására legalább ne romoljék mezőgazdaságunk helyzete. Nem szólunk bele, önállósultatok, vállalkozzatok, keressétek a piacot! • , . ,y < Ezt mondja most az állam Václav Klaus főkincstáros vezetésével. Vajon milyen személyi feltételei vannak ma e jótanács érvényesítésének? Ma, amikor a mezőgázdasági vezetők nagyobbik része a régi rendszerből maradt rá a szövetkezetekre és az állami gazdaságokra, az igazgatók és az elnökök nagyobbrészt a puszta túlélésre összpontosítanak. Legtöbbjük akkor sem merne kockáztatni, ha lenne rá anyagi fedezet. így marad a mozdulatlanság, a csodavárás. Aminek nem lehet más a következménye, mint a leépülés. Félő, hogy hatalmas vargabetűvel és a hanyatlás hosszú szakaszát abszolválva jut csak el mezőgazdaságunk a versenyaréna kapujába. És ennek nem utolsósorban az az oka, hogy a parlamentben nem alakult ki a mezőgazdasági lobby. Nyilvánvaló, hogy ez más, erősebb érdekcsoportok túlsúlyának a következménye. xxx Álmot láttam az éjjel. Egy hatalmas szőlőskertben jártam, messziről. Somorja sziluettjét véltem felfedezni. Csemegeszőlőt szüreteltünk a felső-csallóközi kavicsos földön, a termést hatalmas hűtőházba hordtuk, és valaki azt mondta: ezt rendesen csomagoljátok be, mert chilei megrendelés! TÓTH MIHÁLY Kisvárosi idill (Méry Gábor felvétele) AGROSALÓN '91 KISGÉPEK - KORONÁÉRT Aki a késedelmet nem tűrő tavaszi teendők ellenére szakított időt s ellátogatott Nyitrára, aligha bánta meg. A holnap záró Agrosalón mezőgazdasági szakkiállítás gazdag kínálata sokszorosan ellensúlyozza az időveszteséget. A rengeteg újdonság láttán kertészkedő, magángazda, es az egyéni gazdálkodás lehetőségét még csak mérlegelő ember egyaránt meggyőződhet arról, hogy ezek az eszközök rövid néhány hónap alatt a figyelem középpontjába kerülhetnek. A gépipari üzemek, gép- és traktorállomások, gépgyártással is foglalkozó mezőgazdasági üzemek és magánvállalkozók egymással versengve igyekeznek kitalálni, hogy az egy-két vagy a húsz-harminc hektárt művelőnek mire van, lesz szüksége. Amíg korábban egy hasonló ismertetésbe bőven belefért mindaz, amit az Agrokomplex és hasonló kiállítások a magángazdáknak kínáltak, addig az Agrosalón választéka a teljesség igényével még jelszavasan sem vehető számba. A vásárolni akaró a két- és négykerekű kistraktorok vagy féltucatnyi típusából választhat, illetve rövid határidejű szállítással előjegyeztetheti a neki megfelelő gépet. Hazait és külföldit, a legkülönbözőbb kiegészítőkkel együtt -, koronáért. Hónapokkal ezelőtt, az Agrokomplex '90-en a kistraktorok szegényes választéka mellett hazai gyártó még csak „egyszál" permetezőgépet kínált az önállósulni akarónak, most meg ugyanennek több, traktor, illetve kézi vontatášú típusát árulják. De ugyanígy koronáért vehet már a magángazda szükségleteihez méretezett fejőgépet, srótolót és kukoricamorzsolót, répaszelételőt és szecskavágót, vagy a komposztba szánt növényi maradványok felaprítására szolgáló gépet. Gazdag kínálattal rendelkeznek a gép- és traktorállomások. Korábbi termékeik és szolgáltatásaik iránt megcsappant igényt a magángazdálkodók körében keresett termékek gyártásával próbálják ellensúlyozni. Kínálatukat személygépkocsik és kistraktorok után csatlakoztatható utánfutók számtalan típusa, tetszés szerinti méretben megrendelhető tejhűtő, üvegházak fűtésére szolgáló egyszerű, a hulladékfa elégetésére is alkalmas kazán gazdagítja. Sokan felfigyeltek az átalakított Aviára szerelhető különböző küldetésű konténerekre, amelyekhez traktorhoz csatlakoztatható utánfutót is készítettek. így a költségeket több, traktoros-aviás vállalkozó egymás között megoszthatja. Biztató a jövőre nézve, hogy a magángazdák szükségleteihez méretezett igényesebb gépek is megjelentek a piacon. Trágyaszóró és rendfelszedő, előcsíráztatott burgonyával is „bánni tudó" egysoros ültetőgép és ugyancsak egysoros burgonyakiszántó. Nagy könnyítést jelent a munkában a háromsoros, előnevelt (akár tápkockás) palánta kiültetésére alkalmas gép, valamint a kistraktorra szerelhető hidraulikus rakodó és többféle konténer. Meglepetésként szolgál, hogy az eddig kimondottan a nagyüzemeknek termelő gépipari vállalatok is észrevették a magángazdálkodót. így aki attól félt, hogy a kisebb parcellán a nagy vetőgéppel nem boldogul, feleslegesen aggódott. Már van másfél-három méter munkaszélességű, korszerű, pneumatikus vetőgép. Végül néhány érdekesség a kínálatból. Aki nem szeret létrára mászni, az vehet 1,5 méteres karral megtoldott metszőollót. Kínálnak egysoros kézi vetőgépet szántóföldi növényekre, s „potom" 114 ezerért formatervezett USA-gyártmányú négykerekű kistraktort. Előjegyeztethet a látogató villanymotorral hajtott (220 V) rotációs kapát, a kifőzde újdonsült tulajdonosa pedig - ha nem szeret zöldséget, hagymát, burgonyát tisztítani - munkáját könnyítő gépet. (eari)